ppppppppppppppppppp

Boldog vagy boldogtalan lelkek/emberek

A táltos paripák vagy az állatorvosi lovak

A Jóisten országai vagy a földi-égi poklok

A balgaság korholása/a bölcsesség dicsérete

Eugéniusz:

Életminőség-vizsgálódások V.

Szellemi, lelki, testi, társas élet-halál ABC

Magyarán írt egymondatos kincses példatár 

Berzsenyi Dániel

A MAGYAROKHOZ

Romlásnak indult hajdan erős magyar!

Nem látod, Árpád vére miként fajúl?

Nem látod a bosszús egeknek

Ostorait nyomorúlt hazádon?

Nyolc századoknak vérzivatarja közt

Rongált Budának tornyai állanak,

Ámbár ezerszer vak tüzedben

Véreidet, magadat tiportad.

Elszórja, hidd el, mostani veszni tért

Erkölcsöd: undok víperafajzatok

Dúlják fel e várt, melly sok ádáz

Ostromokat mosolyogva nézett.

Nem ronthatott el tégedet egykoron

A vad tatár khán xerxesi tábora

S világot ostromló töröknek

Napkeletet leverő hatalma;

Nem fojthatott meg Zápolya öldöklő

Századja s titkos gyilkosaid keze,

A szent rokonvérbe feresztő

Visszavonás tüze közt megálltál:

Mert régi erkölcs s spártai férjfikar

Küzdött s vezérlett fergetegid között;

Birkózva győztél, s Herculesként

Ércbuzogány rezegett kezedben.

Most lassu méreg, lassu halál emészt.

Nézd: a kevély tölgy, mellyet az éjszaki

Szélvész le nem dönt, benne termő

Férgek erős gyökerit megőrlik,

S egy gyenge széltől földre teríttetik!

Így minden ország támasza, talpköve

A tiszta erkölcs, melly ha megvész:

Róma ledűl, s rabigába görbed.

Mi a magyar most? - Rút sybaríta váz.

Letépte fényes nemzeti bélyegét,

S hazája feldult védfalából

Rak palotát heverőhelyének;

Eldődeinknek bajnoki köntösét

S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt,

A nemzet őrlelkét tapodja,

Gyermeki báb puha szíve tárgya. -

Oh! más magyar kar mennyköve villogott

Atilla véres harcai közt, midőn

A fél világgal szembeszállott

Nemzeteket tapodó haragja.

Más néppel ontott bajnoki vért hazánk

Szerzője, Árpád a Duna partjain.

Oh! más magyarral verte vissza

Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát!

De jaj! csak így jár minden az ég alatt!

Forgó viszontság járma alatt nyögünk,

Tündér szerencsénk kénye hány, vet,

Játszva emel, s mosolyogva ver le.

Felforgat a nagy századok érckeze

Mindent: ledűlt már a nemes Ílion,

A büszke Karthágó hatalma,

Róma s erős Babylon leomlott.

[1796-1810 között. Végleges formája: 1810]

p Minden ország

p támasza, talpköve

p a tiszta erkölcs – a betartható

p és betartandó normák rendje,

p aminek megsértését az életképes

p közösség szokás-jogilag szankcionálja,

p szellemi-lelki eszközökkel tisztán tartja

p (lásd: közvélemény-büntetések)

p

p

p Kapcsolat

p megszakítása, kinézés.

p Figyelemre nem méltatás,

p szóba nem állás, lenézést

p kifejező taglejtés használata,

p a találkozás célzatos elkerülése,

p a hátat fordítás, a köszöntés mellőzése,

p ill. nem fogadása, a kézfogás megtagadása,

p a levél felbontatlanul való visszaküldése,

p az ajtó szándékos becsapása, kilépés

p abból a közösségből, amelynek az illető tagja,

p vagy valamely személyi eszközének

p (pl. tanácskozásban kalapnak) a kitétele stb.

p Megnyilvánulási formái még:

p a kitessékelés, a → kimuzsikálás, kitáncoltatás.

p

p

p Megszólás,

p kibeszélés…

p Ez történhetett

p titokban, négyszemközt,

p de némely faluban szokásos volt

p a közvélemény-büntetés nyilvános kikiáltása.

p Pl. a Jászságban néhány helyen Szent György

p napján a falu szélén kukoricaszárból máglyát raktak,

p és ott mindenkit szabad volt nyiltan megszólni.

p Kalotaszegen a szapulás második napján

p bárkit szabad volt szidni, kibeszélni, megszólni. –

p

p

p Csúfolás.

p Sor kerülhetett rá

p szemtől szembe vagy

p hát mögött, pl. utána kiabálással,

p esetleg névtelen levél útján.

p Ide tartozik a pástilus, a papírgolyó,

p amelyre gúnyosan rá volt írva

p az elítélendő magatartás vagy esemény,

p s amelyet bedobtak a megszégyenített

p személy ajtaján, ablakán vagy udvarába. –

p

p

p Szitok, átok, eskü.

p Legenyhébb a szitok volt,

p a szómágia elvén alapuló rossz kívánása,

p pl. „húzzon össze a vizes görcs”.

p Ide tartozott az ördöggel

p vagy a fenével való fenyegetés.

p Az átok (elkárhoztatás, kiközösítés)

p súlyosabb volt, mert a nép hite szerint

p nem lehetett visszavonni, és azt tartották róla,

p hogy előbb-utóbb beteljesül.

p Az eskü az asszonyok fenyegetőzése volt.

p Az átokkal együtt járt sokszor a kitagadás.

p

p

p Eltemetés.

p Akkor alkalmazták,

p ha valaki rosszul kapálta meg a földjét

p vagy szántatlanul hagyta azt.

p A föld egyik végében sírdombot hánytak,

p rá keresztet vagy egy-egy tengericsövet tettek

p annak jelzésére, hogy talán meghalt a föld tulajdonosa,

p és azért nem volt a földje megmunkálva.

p

p

p A

p külső

p megváltoztatása.

p Régen hajlenyírással

p büntették azt a tolvajt,

p aki a vízimalomból lopott.

p Még nemrégiben is alkalmazták ugyanezt

p a közös munkában részt vevő és társaival

p szemben tolvajkodó személy ellen,

p akit közösen leginkább pokróc alatt meg is vertek.

p Több helyen a teherbe esett leánynak

p a bába kontyot csinált;

p ha pedig menyasszony lett,

p párta és koszorú nélkül mehetett az esküvőjére

p és elvesztette azt a jogát, hogy

p a menyecskék között

p első helyen álljon a templomban,

p hátul a karzat alatt kellett állnia.

p

p

p Charivari,

p macskazene,

p zángózás, csatrangolás, kikolompolás.

p A múlt század eleje óta ismert az a szokás,

p hogy főleg fiatalokból álló kisebb csoport

p felkeresi a házastársát elhagyó,

p de később a házassági életközösséget

p visszaállító nőt, ritkábban férfit,

p és a ház előtt nagy csörömpölés, macskazene

p (dúdolás, éneklés, durrogás, fütyülés stb.)

p kíséretében házasságkötést utánzó szertartások

p között kigúnyolja, megszégyeníti.

p A szokás alkalmazására

p általában a család egységének

p a megóvása érdekében került sor,

p sokszor a közvélemény kényszereszközeként.

p Máshol közvélemény-büntetést kapott,

p aki házastársa miatti gyásza idejének letelte előtt

p mással összeállt, házastársát megcsalta,

p vadházasságra lépett;

p a lány, aki férjet más faluból választott;

p a szülők, akik a megígért hozományt

p egy év után sem adták ki;

p a legény, aki a helyi szokás szerint

p elrabolt (megszöktetett) leányt

p nem akarta feleségül venni.

p

p

p Tilos

p vagy kötelező

p PL. a vendetta, a vérbosszú…

p Vagy a leányszöktetés, nőrablás

p 1. Mint elvárt cselekmény, népszokás

p 2. Mint emberrablás, megbosszulandó gaztett

p

p

p Ha

p felemelkednél…

p A humor magaslatáról

p nézve eltörpülne az amúgy,

p innen, lentről óriásinak

p tűnni akaró gondod…

p

p

p Elég

p egy is,

p sőt túl sok is…

p Ha csak egy lék van a hajón

p Ha csak egy rés van a bástyán

p Ha csak egy láncszem gyenge a láncban

p Ha csak egy ember árulja el a titkot a várban

p Ha csak egyszer ejt teherbe egy rút banyát stb.

p

p

p Alibi

p Máshollét,

p a máshollét igazolása

p pl. egy bűntett gyanújánál…

p Eredeti jelentése: ’másutt, máshol’.

p De mondjuk azt is, hogy alibi játék:

p amikor valaki csak imitálja, csalja a játékot

p (vagy a homoszexuálisok alibi hetero házassága)

p

p

p In flagranti

p (crimine, seu delicto):

p Akkor használatos kifejezés,

p amikor tetten érik a bűnöst, a vétkest.

p A Codex Iustinianusból származó kifejezés

p szó szerinti fordítása: ’lángoló bűnben, vétségben’.

p

p

p Vis maior –

p „nagyobb erő’.

p Akkor használjuk e kifejezést,

p ha elháríthatatlan akadályról van szó

p (ami pl. felmenthet ígéretem teljesítése alól:

p Nem olyasmi, hogy pl. elment a kedvem a randitól,

p hanem pl. az, hogy emberrablók fogságába estem…)

p

p

p Deus

p ex machina

p ’váratlanul, csodával

p határos megoldással’.

p A kifejezés szó szerinti

p fordítása: ’isten a gépből’.

p A szólás görög eredetű,

p a drámai előadásokon gépezet

p (emelőszerkezet) segítségével

p emelték színpadra a megoldást hozó,

p istent játszó szereplőt.

p

p

p Ál-

p szent vagy:

p titokban bűnösen

p vagyis rendeltetés-

p ellenesen használod,

p vagyis rongálod lelked

p

p

p A

p meg

p nem érlelt,

p koraszülött

p gondolatok garmadája

p eláraszt és szörnyszülött

p döntésekre/tettekre visz rá…

p

p

p Lakájlelkű

p Csak hajlongó,

p de inkább csúszó-

p mászó talpnyaló lény,

p aki csak ura kegyeit keresi,

p aki lemond emberi máltóságáról…

p

p

p Olajat a tűzre…

p Te nem kerülöd,

p de egyenesen keresed,

p majd meg tetézed a bajt

p

p

p A

p kóbor

p kutyának is

p sokkal biztosabb

p a vacsorája, mint a tied

p Ha nem pitizel, vagy pl.

p nem mutatsz be kunsztot,

p akkor nincs betevő falat

p (ez mindig csak „jutalom”)

p

p

p „Otthonában”

p demarkációs vonal:

p elválasztó szögesdrót-

p vagy „csak” jelképes kerítés

p (pl. A harapós férj c. filmben)

p

p

p Kontra-

p szelekció:

p amikor a rátermettség

p nem az első, de utolsó szempont,

p sőt akár csak hátrány a kiválasztásnál

p

p

p Sors-

p közösség

p Ha elpusztult a tehenem,

p dögöljön meg másiké is,

p szolidárisan csapja agyon -

p legyen mindenki nincstelen,

p legyen teljes egyenlőség…!?

p

p

p Drága,

p ritka erény

p a nagy titkot nem kifecsegni

p (a spion is jól tudja ezt, ebből él,

p sokszor jobban, mint az áldozata)

p

p x

Berzsenyi Dánial

ÉLETFILOZÓFIA

Én is örömre születtem

Arcadia berkében,

Rózsapárnán szenderegtem

Cypris ambrás ölében.

Az aranyszázad istene

Pásztorai közé kene.

Ah, de mint az aranyvilág,

A rózsakor elrepűl!

Olympusra más isten hág,

S Dodona berke dördűl.

Elvirít a szép kikelet,

S véle a hesperi liget.

Az enyém is elvirúlt már!

Pályám vége közelít;

Hol a gigászi Örök vár,

S chaoszában elmerít,

Mint egy cseppet az óceán,

Mint egy sohajtást az orkán.

Légyen álom, légyen bíró,

Bátran megyek elébe,

Mint egy elfáradt utazó

A vadon enyhelyébe.

Mert ha bíró: nem furdal vád,

Mert ha álom: nyugalmat ád.

Ember voltam, csak gyarlóság

Létem fényes bélyege,

Ha virtusom nem hiúság,

Forró vérem melege,

Ha szívem nemesebben vert,

Önmagában méltó bért nyert.

Sirjak-é, hogy életemet

Jól használni nem tudtam,

S legkiesebb ösvényimet

Álmodozva folytattam?

Ha ezt újra elkezdhetném:

Ismét a múltat követném.

Az ifjúság örömeit

Lelkesedve öleltem,

De szívem szebb ösztöneit

Soha bé nem tölthettem.

Ithacám partját elértem:

S ah, hazámra nem ismértem!

Úgy éltem, hogy életemet

Visszaélni ne bánnám,

Úgy éltem, hogy életemet

Végezni ne fájlalnám;

Megcsókolgattam rózsáit,

Megizzadtam vaspályáit.

Láttam a mosolygó tavaszt,

Láttam az égető nyárt,

Láttam minden időszakaszt

S minden földi láthatárt:

Ha örök időket élnék,

Ezeknél többet nem érnék.

Tűnő éltem rövidségét

Én tehát nem síratom,

S a jövendő kétes képét

Előre nem borzadom,

Minden kornak van istene,

Nem zúgolódom ellene,

S kebelemben marasztom.

[1811]

p Elsinkófál

p Valamit elprédál,

p elbitangol, elveszteget.

p Valamit elsikkaszt.

p Egy viszonylag kisebb értéket,

p csekélyebb pénzösszeget óvatos

p ravaszsággal, ügyes furfanggal ellop,

p eltüntet; elcsen - elcsent tárgyat

p észrevétlenül eldug, elrejt.

p

p

p Árnyember

p Árnyjáték-élet

p Bölcsesség nélkül

p léte a halál üres árnya:

p saját isteni önmaga árnyéka

p

p

p Csak azt

p tudja megmutatni,

p hogy hogyan nagyon/

p végképpen ne csináld azt,

p amire szeretne megtanítani…

p

p

p Csak

p azért szól

p zajártalom szintű „zene”:

p hogy ne a csend vegye körül,

p hogy mindig szétszórt legyen,

p és ne figyeljen lelki bajára…

p

p

p Eddigi

p hosszú élete

p legreménytelibb vállalkozása:

p mindent félretéve mindent tűvé

p téve tűt keres a szalmakazalban,

p és tűkön ül, míg nem találja meg…

p

p

p Egyre

p jobban értjük,

p de fordított arányban

p egyre kevésbé élvezzük,

p és pláne nem műveljük:

p szex, játék, sport, humor stb.

p

p

p Elhiszi

p még a legképtelenebb

p pletykát, illetve rágalmat is,

p arra beállított vevőkészüléke,

p és ezek gyors lábakon járnak –

p de nem hisz az igaz jó hírnek…

p

p

p Egyre

p tökéletesebb

p hangminőségben,

p korlátlan mennyiségben

p dézsából öntik ránk: zene?

p (élő muzsika helyett konzerv,

p de már az sem analóg, csak

p a praktikusa digitális…)

p

p

p Késő

p bánat

p Előbb vág

p majd utána mér,

p és előbb megszólal,

p később gondolkodik,

p hogy mit is mondott,

p és mit is kellett volna…

p

p

p Emel

p rosszat is a sors,

p így majd annál mélyebbre zuhan:

p a percemberkék tiszavirág életű dáridója

p

p

p Éppen

p a neki segítő

p kézbe harap bele,

p éppen a szeretteit

p vadítja el magától,

p ki mást?

p

p

p Veszély rangsor

p Nincs az a veszett ellenség,

p aki akkora kárt okozhatna neked,

p mint egy félreismert, fel nem ismert álbarát

p (s még ennek is sokszorosát árthatod te magad)

p

p

p Vamp

p A férfiak szerelmét

p számítóan kihasználó nő,

p aki ravasz módon kelti fel

p személye iránt az erotikus vágyat,

p de ő maga amúgy hideg-frigid marad -

p partnere érzelmi kiszolgáltatottságával visszaél,

p azt saját anyagi, egzisztenciális hasznára fordítja,

p vagy egyszerűen csak élvezi szexuális hatalmát…

p Előbb tönkretesz, majd utóbb könnyedén lelép…

p (Popper Péter nyomán)

p

p

p Kevés,

p elég vagy sok?

p Az emberrablók

p a fia levágott ujját

p küldik el, amit a milliomost

p zsaroló levelükhöz csatolnak -

p de neki ez még édeskevés,

p ő több bizonyítékot kíván…

p

p

p Csőd-közel

p Ha nem jön meg

p a havi fizetés/nyugdíj,

p máris csődbe mész, mert

p annyira nincs már tartalékod,

p s kimerült a hitel lehetőséged

p és öncsőd-gondnokság vár(na),

p ha nálunk lenne ilyen intézmény…

p

p

p Csírátlanító

p Lecsippenteni a krumpli csíráit

p Csírájában elfojtani a bajt, a tüzet

p Magzatként legyilkolt, bolondságnak

p ítélt megfogant merész gondolatok…

p

p

p Kongó

p A beszéded

p állítólagos igazsága

p olyan üresen cseng,

p nem adnak neki hitelt,

p ha nem áll ott mögötte

p az egyéni szenvedésed

p sors-aranyfedezete…!

p

p

p Csali

p Nem is

p nagyon gyanakodtál,

p hogy az eladók lebeszéltek

p a kézpénzes vételről,

p és melegen ajánlották:

p hitelre vedd a kocsid!?

p A fedezet a kocsi maga,

p illetve a lakóházad…!

p

p

p Hitelbírálat

p a „devizahitel” előtt:

p Ha be tudod bizonyítani,

p hogy tulajdonképpen

p neked nincs is rá szükséged,

p akkor van jó esélyed rá,

p hogy bankhitelt kapjál…

p

p

p Szerep-

p tévesztés

p Pl. amikor a játékvezető

p lenne a meccs főszereplője…

p Vagy amikor az ún. vasárnapi

p apuka kényeztető nagypapát „játszik”

p

p

p Színház

p az egész világ!?

p Életed díszletek között folyik,

p A ruhád is csak jelmez, arcod álarc,

p Viselkedésed felvett szerep, és még

p az italod is kamu, így nem segíthet

p abban, hogy egy kicsit őszintébben

p merd önmagadat adni…

p

p

p Guinness

p rekordhajsza

p Életed egyetlen/fő

p megtartó célja, hogy

p valamilyen „objektíven”

p mérhető teljesítménnyel

p egyszer kirukkolhass?

p

p

p Nosztalgia

p Ez nem egy kellemes

p bizsergető emlékidézés,

p hanem egy kínzón fájó

p folyamatos elvágyódás,

p egy álcázott menekülés

p az „itt és most” -ból…

p

p

p Előlegezők

p A tanár és a rendőr

p előbb üt, később kérdez

p (mondva, hogy biztosan

p csak elkövettek valamit,

p ill. megelőlegezik, később

p majd úgyis rászolgálnak…

p

p

p Ahol

p már tilos

p a testi fenyítés

p ott sokszor még rosszabb a helyzet.

p Egy, esetleg nem nyilvános pofon helyett

p a lelki megalázás/kínzás, a megszégyenítés,

p a kinevettetés, a gúny fortélyait vetik be,

p ami nem nyolc napon belül gyógyul,

p de amiről nem is lehet látleletet vetetni…

p

p

p Az igazi

p Páratlanul –

p pártában maradva

p Nagyon szomorúak a párkeresők,

p mert nagyon kicsinylik a választékot:

p mert az emberek fele másnemű,

p (a biszexuálisok itt előnyben vannak)

p Több milliárdnak a nyelvét sem értik,

p és akik már meghaltak/meg se születtek,

p akik korban nem passzolnak, vagy már elkeltek,

p akiket sose láttak, akiknek meg pont ők nem kellenek:

p hogyan lehetne így megtalálni azt az egy igazit…

p

p

p Agglegény

p és vénlány

p Úgy vannak

p az emberek a szerelemmel,

p mint az az egyszeri horgász,

p aki a lábát a vízbe lógatva akar halat fogni,

p s csak panaszkodik balszerencséjére,

p de szégyelli elmondani a részleteket,

p hisz biztos tudnia kellene a módját…

p (így azután besavanyodik, megkeseredik)

p

p

p Kegyelmes úr

p Lenin elvtárs egyszer

p a játszótér mellett sétál el,

p és kirepül elé a térről a labda.

p Fogja a labdát, és visszarúgja a térre,

p holott közéjük is lőhetett volna…

p

p

p Szabad

p szavazós választás:

p csak tessék, de majd

p én számlálom össze…

p

p

p Revolverezés

p Aki Sztálin elvtársra szavaz,

p az már leteheti az egyik kezét…

p

p

p A háromból

p kettőt választani

p Amikor Isten megteremtette a nemzeteket,

p minden népnek két-két tulajdonságot adott.

p Sok lett a nép, elhúzódott a munka,

p a magyarokra csak késő este került sor.

p - A magyaroknak az okosságot meg a becsületet adom,

p és azt, hogy a kommunistákra kell szavazniuk.

p - Elnézést, Uram! - szólt ekkor Gábriel arkangyal.

p - Ha jól számolom,

p a magyaroknak három tulajdonságot adtál.

p - Ejnye - mondta az Úr -, ezt aztán jól elnéztem,

p de most már vissza nem vonhatom.

p Hát most mit csináljunk?

p Rövid tanakodás után úgy döntött az Úr,

p hogy a magyaroknak adott három tulajdonság közül

p egy emberre csak kettő lehet igaz, a harmadik nem,

p s maguknak kell választaniuk az alábbiak szerint:

p - Ha egy magyar okos, és a kommunistákra szavaz –

p mondá az Úr -, akkor nem lehet becsületes.

p - Ha becsületes, és a kommunistákra szavaz,

p akkor nem lehet okos.

p - Ha pedig okos és becsületes,

p akkor nem szavazhat a kommunistákra!

p

p

p Halállista

p A medve halállistát készít. Odajön a róka:

p - Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?

p - Igen.

p - Nem lehetne előbb elbúcsúzni a családomtól?

p - De.

p Hazamegy a róka,

p nagy sírás-rívás közepette elbúcsúzik a családtól,

p majd visszamegy.

p A medve széttépi és megeszi.

p Jön a farkas:

p - Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?

p - Igen.

p - Nem lehetne előbb elbúcsúzni a családomtól?

p - De.

p Hazamegy a farkas,

p nagy sírás rívás közepette elbúcsúzik a családtól,

p majd visszamegy.

p A medve széttépi és megeszi.

p Jön a nyuszika:

p - Jaj, medve, hallom halállistát csinálsz. Rajta vagyok?

p - Igen.

p - Nem lehetne kihúzni?

p - De.

p

p x

Berzsenyi Dániel

A MAGYAROKHOZ

Forr a világ bús tengere, oh magyar!

Ádáz Erynnis lelke uralkodik,

S a föld lakóit vérbe mártott

Tőre dühös viadalra készti.

Egy nap lerontá Prusszia trónusát,

A bálti partot s Ádria öbleit

Vér festi, s a Cordillerákat

S Haemusokat zivatar borítja.

Fegyvert kiáltnak Baktra vidékei,

A Dardanellák bércei dörgenek,

A népek érckorláti dőlnek,

S a zabolák s kötelek szakadnak.

Te Títusoddal hajdani őseid

Várába gyűltél, hogy lebegő hajónk

A bölcs tanács s kormány figyelmén

Állni-tudó legyen a habok közt.

Ébreszd fel alvó nemzeti lelkedet!

Ordítson orkán, jőjön ezer veszély,

Nem félek. A kürt harsogását,

A nyihogó paripák szökését

Bátran vigyázom. Nem sokaság, hanem

Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.

Ez tette Rómát föld urává,

Ez Marathont s Budavárt hiressé.

[1807]



Az Élet vagy halál a tét:

plusz vagy mínusz végtelen lehetőségek

Hogyan légy/maradj egyre boldog(talan)abb -

hogy javítsd/rontsd a saját/(elő)szeretteid életét

(Szándékok-következmények és okok-okozatok

Elvek-tettek ð magatartások ð jellemek ð sors)

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…