Ekkor megbeszéltük Modor Ádámmal, hogy felkeresem lakásán. A régi naptári bejegyzés szerint ez 1986. április 21-én volt. Ez a dátum azért lényeges, mert Ádámtól ekkor megkaptam a Kutyaszív 1986-ban a Katalizátor Iroda által kiadott egyik példányát, aminek a címlapja itt is látható. A tiltott Bulgakov-regény tehát ekkor már megjelent, a rendőrség pedig csak 1987. januárjában figyelt fel rá. Modor Ádám A titok meg a nyitja címmel megírta az általa átélt szamizdat-történetet. Ebben olvasható, hogy ő Márczi Kittivel a Beszélő nyomtatásában is részt vett, és a Beszélő stencilgépén a Beszélő szerkesztőinek engedélye nélkül nyomtatták ki a Katalizátor Iroda által kiadott Bulgakov-regényt. Ezután megszakadt a kapcsolatuk a Beszélővel, úgy tűnik, hogy Demszkyék nem szerették a szamizdat-konkurenciát.

A Kutyaszív egy abszurd regény amit Bulgakov 1925-ben, az abszurd Szovjetunióban írt. Ez a regény a Szovjetunióban csak 1987-ben jelenhetett meg a gorbacsovi időkben, a Katalizátor Iroda tehát a vasfüggönyön innen megelőzte a Szovjetuniót is. A cselekményben egy professzor megoperál egy kutyát, aminek hatására a kutya rendkívüli intelligenciára tesz szert. "A sebész kése életrehívott egy új emberi egyedet" - írja Bulgakov, ami a természetbe való beavatkozás abszurditását jelzi. A kommunista párt pedig egy "új embertípus" kitenyésztésével avatkozik bele abba, ami természetes, és ezzel az emberi világot tette természetellenessé, abszurddá. Bulgakov leírja azt, hogy az abszurd rendszer számára az lesz abnormális, ami pedig természete szerint normális: "Ami Moszkvában folyik, azt emberész fel nem foghatja. Hét szuharjovkai kereskedőt már leültettek rémhírterjesztésért; azt mondták, hogy a bolsevikok az okai, hogy világvége lesz." A regénynek drámai végkifejlete van: a kutya visszasüllyed eredendő állapotába, elveszíti az "új embertípus" tulajdonságait. "A tudomány még nem ismer módszert arra, hogy az állatot emberré változtassa" - írja Bulgakov. Azonban abszurdisztánban, a tömegtársadalomban az ember állati sorba süllyed.

A könyvet Hetényi Zsuzsanna fordította, aki azt kérte, hogy nevét ne tüntessék fel az illegális kiadványon. Két kisgyermeke volt ekkor, apja pedig pénzügyminiszter volt, neki sem akart kellemetlenséget azzal, hogy a miniszter leánya kapcsolatban van a szamizdattal. Ez is annak a világnak az abszurditását mutatja.

A Katalizátor Iroda által 1986 elején kiadott könyv hátsó oldalán ezt olvashatjuk: "Mihail Bulgakovnak ez a kisregénye írója életében nem jelent meg, hazájában pedig máig kiadatlan. Az 1925 elején írott mű kéziratát 1926-ban Bulgakov lakásán kobozta el a Cseka (a politikai rendőrség akkori neve; V.L.). A kisregény 1969-ben Párizsban, majd 1983-ban az USÁ-ban jelent meg, fordításai angol, francia, holland, olasz, finn, japán, román és szerb nyelven láttak napvilágot."