A 2. Emelet Front zenekar 1986 októberében alakult Szigetváron. Abban az időben csak a rock and roll színpadon lehetett mást is mondani, mint a KISZ gyűléseken és a zenekar ezt is tette: rendszerellenes punkzenét játszva szorgosan veregette a szögeket a kádár rendszer fullasztó légkörébe. A zenészek a “tudsz három akkordot, alapíts zenekart” alapon működtek, később persze már több akkordot is tudtak, ennek köszönhetően egy rhythm and blues alapú alter(naív)-rockandroll jött létre, amelyben spontán elemek, sőt, akkor még úttörő módon Szécsi Pál is belefért. Az alapító Rajczy Lajoshoz és Rajczi Románhoz (dob) csatlakozott Szerecz Miklós, aki 1989-ig volt tagja a zenekarnak. Ezt követően a szövegíró, dalszerző, ritmus-gitáros Rajczy Lajos vette át az éneket is. A zenekar 1990-ig szimbiózisban működött a Topless zenekarral, csak a dobos és az énekes-gitáros volt az eltérő a két formációban - és persze a repertoár, amely a 2. Emelet esetében politikai, rendszerkritikus szövegekből és keményebb rhythm and blues vagy ska alapú rockandroll-ból állt. A zenekarra kezdetben a brit punk zenekarok közül a UK Subs, Clash hatottak leginkább, a magyarok közül az ETA, később a Balaton és a Neurotic zenekarokat tekinthetjük döntőnek. A zenekar legaktívabb korszaka 1988-1991 közé esett, amikor Szigetváron kívül Pécsen, főleg az egyetemi és azzal párhuzamos punk közegben szerepeltek, továbbá Kaposváron is többször, bár a zenekart onnan 1989 elején politikai okok miatt kitiltották. A korszak zárásaként 1991-ben egy ún. nagydemó készült, amelyre a zenekar szinte összes dala felkerült. A zenekar kiemelkedő évet zárt 1989-ben, amelyből kiemelt eseménynek tekinthető egy tatai fesztivál, egy kaposfüredi jótékonysági koncert, a pécsi tanárképző főiskola ún. „A” kollégiumában vagy az Universitas utcai jogász kollégiumban tartott számtalan koncert, amelyek zöme politikai (és/vagy botrány) esemény is volt. De idetartozik a szigetvári várbüfében és rendezvényteremben szervezett koncert sorozat, ahol a zenekar igen emlékezetes műsorokat adott (mármint azoknak emlékezetes, akik erre emlékeznek). A zenekar 1991-92-ben végleg feloszlott, majd az első nagyobb, vidéken szervezett ingyenes zenei fesztiválokon ( „Vár állott, most kőhalom…” rendezvények) lépett fel Szigetváron évente egyszer, alkalmilag csatlakozó zenészekkel egészen 2000-ig, amikor az utolsó ilyen fesztiválra sor került. A zenekarban hosszabb ideig játszott Gersy Károly (Döde) (gitár, hangszerelés), Gersy Laca (basszusgitár), Kovács Zoltán (Zotya) gitár, majd Bodor Ákos (Gizi) (ex-PNG, basszusgitár), Osztermayer Péter (Rizsa) (basszusgitár) és Alváry István (Öcsike), az egész Dunántúl és a bodeni tó legtehetségesebb billentyűse.
