pppppppppppppppppppp
Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember
A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol
Életminőség-vizsgálatok: magyar példatár
pppppppppppp
Eugéniusz: Új Parainézis - XI.
Milyen ember ne maradj/légy fiam/felebarátom!
Okok és okozatok, szándékok és következmények
Szívhez szóló/gondolatébresztő intelmek jegyzéke
pppppppppppppppp
Petőfi Sándor:
Magyar vagyok
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám Az öt világrész nagy terűletén. Egy kis világ maga. Nincs annyi szám, Ahány a szépség gazdag kebelén. Van rajta bérc, amely tekintetet vét A Kaszpi-tenger habjain is túl, És rónasága, mintha a föld végét Keresné, olyan messze-messze nyúl.
Magyar vagyok. Természetem komoly, Mint hegedűink első hangjai; Ajkamra fel-felröppen a mosoly, De nevetésem ritkán hallani. Ha az öröm legjobban festi képem: Magas kedvemben sírva fakadok; De arcom víg a bánat idejében, Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át A multnak tengerén, ahol szemem Egekbe nyúló kősziklákat lát, Nagy tetteidet, bajnok nemzetem. Európa színpadán mi is játszottunk, S mienk nem volt a legkisebb szerep; Ugy rettegé a föld kirántott kardunk, Mint a villámot éjjel a gyerek.
Magyar vagyok. Mi mostan a magyar? Holt dicsőség halvány kisértete; Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar – Ha vert az óra – odva mélyibe. Hogy hallgatunk! a második szomszédig Alig hogy küldjük életünk neszét. S saját testvérink, kik reánk készítik A gyász s gyalázat fekete mezét.
Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég, Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok! Itt minálunk nem is hajnallik még, Holott máshol már a nap úgy ragyog. De semmi kincsért s hírért a világon El nem hagynám én szűlőföldemet, Mert szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet!
(Pest, 1847. február)
ppppppppppppppppppppp
p 1
p
p Aki bármiről bárkinek csak az ügyvédje jelenlétében „nyilatkozik”
p Akinek nincs magához való esze, a „szerelem” /bírvágy elvette azt
p Sokat tud, de nem ismeri saját mértékét: a részeg önkéntes őrült
p Olyannyira liberális, hogy berúgva sem engedi hazavezetni magát
p Kinek gyermeke már szabadnak született, nem atyáskodhat vele…
p Kinek a gyermek eredendően rossz, csak az ő érdekében üti-vágja
p Egy tudatlan balek felszarvazott, aki régóta a köznevetség tárgya
p
p
p 2
p
p Aki a nevetségessé válástól rettegésével maga szalad elébe
p Inkább megöli őt is, magát is, ha ez és ez a nő nem lehet övé
p Túl későn döbben rá: bárki mást, csak pont ne őt vette volna el
p Mindenkinek igazat adni: így jóban lenni – mind megneheztel…
p Barátja egy sincs, az ellenségeit viszont buzgalommal gyártja
p A barátból ellenséget csinál, az ellenségeitől sem képes tanulni
p Azt veszi jóbarátnak, aki maximum a szesztestvére, amíg fizet
p
p
p 3
p
p Akár lenyeli a békát, korhely lesz stb., csak bevegye őt a banda
p Ha ő a tizedik a megerőszakolásban, akkor az ő bűne elenyésző?
p Aki pont azért nem gyógyul ki munkamániájából, mert büszke rá
p Nincs visszaút a családhoz stb.: ostobán felégette köztük a hidat
p Minden pár-beszéde perbeszéd: (ön)vád, mentegetőzés, ítélkezés
p Akinek a dialógus igazából csak monológ: csak önmagát hallaná
p Minden beszélgetése egy zéró kimenetelű ki kit győz le játszma
p
p
p 4
p
p Talpig páncélban küzd, úgy hiszi: csak neki nincs Achilles sarka
p Így akar sérthetetlen, bánthatatlan lenni: a lelkét páncél burkolja
p Akit csak télikabátban vizsgálhat barátja/orvosa: találja ki a baját
p A házassága csak egy aljas nyereségvágyból elkövetett szívrablás
p A gazdag, aki éjjel-nappal minden kaput zár, házából bunkert épít
p Az ő lexikonjában idegen szó: becsületkassza, becsületbíróság stb.
p Magyarként holland hitvesével holtáig lebutított angolul érintkezik
p
p
p 5
p
p Pl. a „Családi kör” szépségét kézzel-lábbal tudja csak elmutogatni
p Aki rögeszméi rabságában, ezért kényszerzubbonyban szeretkező
p Következetlen, vagy nagyon is következetes, ahogyan az ökör is az
p Nincs különös ismertetőjegye, mással összetéveszthető, 12 egy tucat
p Embernek látszó lény: igazából egy visszajáró kísértet, anakronizmus
p Csak a kísértésnek ellenállni nem tudó, őt pont az ő Istene vitte bele?
p „Jólneveltsége” lelki bilincseiben pofátlan időrablóit lerázni nem tudó
p
p
p 6
p
p Nem kezdi újra, elölről, de hasztalan erőlködő: az elgombolt mellény
p Külön-külön minden ruhadarabja szép - együtt: borzasztóan áll rajta
p Úgy öltözködik, hogy a csősz napidíjért ki is állítja madárijesztőnek
p Amennyi, nagy erővel szépíthetné, épp annyival csúfítja magát/lakát
p Omerta - a pofáját sírig tartó, s így neki is jut valamicske a koncból
p Aki annyira elégedetlen, hogy meg is kapja, amit érdemel: a börtönt
p Örök reklamáló, nem fogja fel: már puszta élete is kegyelmi ajándék
p
p
p 7
p
p Akinek minden arany, ami fénylik: csalóka látszatok lelkes balekja
p Hallgatása mindig arany, vagy szar lapulás, beleegyezés, cinkosság
p A vétkesek közt cinkos, aki itt-most néma: a bűnpártoló csendestárs
p Az illúzióromboló, a csók/szeretkezés naturalista leírójáért lelkesedő
p Ő a szem-kilövető kormányt le-, de a szemfényvesztőt megszavazó
p Aki mindenben önkielégítő és így önmagát ringatja hamis illúziókba
p Az életrontó ábrándozó – az értékes bírhatót álompénzért elherdáló
p
p
p 8
p
p Neki kellenek a megunt babák, a más által már megálmodott álmok
p Neki a fejvesztett, veszteséges menekülés az taktikus visszavonulás
p Ártani bárki, bárhogy, pl. humor-érzéketlenül is tud: pl. poéngyilkos
p Olajat öntesz a tűzre, vagy vizet az égő zsírra: ez házi robbantószer…
p Te kiabálsz, pedig pont a te házad ég/bagoly mondja verébre, hogy…
p Mindig csak más háza előtt seperne, mikor háza eleje szemétdomb
p Szememben szálkát is, magáéban még a szálfa gerendát sem látó
p
p x
pppppppppppppp
Én nem vagyok magyar?
Ős Napkelet olyannak álmodta, Amilyen én vagyok: Hősnek, borusnak, büszke szertelennek, Kegyetlennek, de ki elvérzik Egy gondolaton. Ős Napkelet ilyennek álmodta: Merésznek, újnak, Nemes, örök-nagy gyermeknek, Nap-lelkűnek, szomjasnak, búsitónak, Nyugtalan vitéznek, Egy szerencsétlen, igaz isten Fájdalmas, megpróbált remekének, Nap fiának, magyarnak. (S az álmosaknak, piszkosaknak, Korcsoknak és cifrálkodóknak, Félig-élőknek, habzó-szájuaknak, Magyarkodóknak, köd-evőknek, Svábokból jött magyaroknak Én nem vagyok magyar?)
pppppppppppppppp
P. s.:
Az ember „objektív” életminősége,
és ennek „szubjektív” megélése, boldogsága
nagyságrenddel jobban függ tőle, mint ahogy ezt
hamis istenképében, gyáva önigazolásul hinni szeretné
A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,
és a palotában is boldogtalanok. De egy verembe esve
is berendezkedhetek oda és otthonná kiálthatom azt ki.
Rossz más/zsarnok akár még meg is nyúzhat/ölhet,
de a lelkemben istenigazából kárt még ők sem tehetnek.
Legfőképp önmagamtól, majd „jóbarátaimtól/akaróimtól”
védjen Isten, akik jószándékkal kövezik utam a pokolba.
Hiszen én sem akarhatok magamnak rosszat, ahogy nem
a drága jó kényeztető anya, vagy a jó protokoll orvos sem…
Az ellenségeimmel meg majd elbánok magam is…
A gonosz mostoha és testvérek dacára Hamupipőke is
esélyesebb a teljes életre, mint a kényeztetett (K.D.: Ali)
Ahogy az ún. betegség sem egy külső ellenséges csapás,
de a Jóisten baráti jelzése: jó szellemben/lélekbátran
vizsgáld meg és tedd rendbe az elrontott életedet…!
Ha a rossz tudását jól alkalmazó protokoll orvosra
bízod magad, csak tartósítod, növeled a bajt…
Nyavalyád felismerése a gyógyulás jó kezdete/fél sikere…
A mese rólad szól, ismerj magadra és változtass élteden.
A sarat ne tartsd aranynak, de azért próbáld azzá alakítani!
Aranyból ne csinálj sarat, aranyad becsüld, és gyarapítsad!
Igaz istenkép, jó szellem és lélekbátorság legyen varázserőd -
ne vergődj állatorvosi lóként, ha istengyermekként virulhatsz.
Istenadta szabadságod felelősségét ne hárítsd gyáván másra…
|