pppppppppppppppppppp

Bölcs/balga és boldog/boldogtalan ember

A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol

Életminőség-vizsgálódások magyarán írva

pppppppppppp

Eugéniusz: Új Parainézis - I.

Milyen ember - ne - maradj/légy felebarátom!

Okok és okozatok, szándékok és következmények

Szívhez szóló/gondolatébresztő intelmek jegyzéke

pppppppppppppppp

Légy szorgalmatos.

– Magyar közmondásokban. –

Eszed bunkójára adnám mostan szavam,

Ha falra nem hánynám a borsót hasztalan,

S te hátad mögé nem hányod beszédemet;

A hallgatás ugysem töri be a fejed.

Vigyázz tehát: külömb ember légy apádnál,

Több eszed legyen az esküdt sapkájánál;

Kárán bolond tanul, vesd okosan latra,

Mit ma elvégezhetsz, ne halaszd holnapra.

Idejében fogd meg fülét a dolognak,

Üstökén ragadd a kedvező alkalmat,

Hogy ott is arathass, a hol nem vetettél,

A ki korán kel fel, könnyen aranyat lél.

Kit nyúl után bottal vernek, mint agarat,

Ha Bécsbe hajtják is, az csak ökör marad,

Ki naphosszat legyet ver csak a lábszáron,

Amit a réven nyer, elveszti a vámon.

Akinek minden nap: szent Heverdel napja,

Restelni is restel, a falat támasztja;

Nem győzi czérnával, más tüzénél fütöz,

S kapkod majd, mint Bernát egykor a ménkühöz.

Azért legelőbb az öreg Á-t ismerd meg,

Ne légy téli diák, nyári kocsis, gyermek!

Mer különben ugyan téli lészsz üressel,

Az érett ész nem egy napi munka, hidd el.

Magról kel a cserfa, s mi nagy! nézni öröm,

Hangya-nyom idővel megtetszik a kövön,

De hűbele Balázs, lovat ad az Isten,

Akár füstöt faragj, nem ér az annyit sem.

Törd meg a diót, ha belére van vágyad,

Ugy vetsz életednek jó, nyugalmas ágyat,

Csak akkor mondj hoppot, ha túl vagy az árkon,

Amit el nem fogtál, ne melleszd, barátom.

Légy magadnak bátyja! s okosan előre.

Kinek bő az idő, még kifogy belőle,

Vedd fontolóra, hogy a rest kétszer fárad,

A sült galambra meg szád hiába tátod.

Véges-végezetre: egy szó annyi, mint száz,

Embernél a munka, Istennél az áldás,

Tégy, s sohsem tudod meg, mily nagy ur a szükség,

Mert bölcseséged lesz legjobb utiköltség.

Mindszenthy Gedeon

*

p 1

p

p Csak az/annyi vagy, ahogy téged mások látnak

p Ne bomolj, mert úgy maradsz: egy bomlott egy-én

p Csak ha sokat iszol, akkor fogad be a kis csapatod!?

p A túl sok alkohol téged is öl, butít és nyomorba dönt

p Mértéktelen: ami kicsiben orvosság, az nagyban méreg

p Az ital részben fel is szabadít, de egészben tönkre is tesz?

p Te egy veszett eb vagy, aki beleharap az ételt adó kézbe?

p

p

p 2

p

p Egy lépésre vagy a terített asztaltól s mégis éhezel!?

p Előkelően elidegenedésnek nevezed gyötrő magányod

p Már kínlódsz, ha közelegnek: megúsznád az ünnepeket…

p Hol itt, hol ott fáj: nem gyanús, hogy soha sincs szünet?

p A választott iskolád csak elbutított és hazugságra nevelt?

p A suliban legjobban vakációt és a lukas órákat szeretted

p Csak egyetlen lányt szeret(het)tél, de ő meg máshoz ment?

p

p

p 3

p

p Tényleg azt kapod, amit érdemelsz – hiszen te kérted…

p Minden ki akarsz érdemelni, még az ingyen kegyelmet is

p Naponta számolod élettársad érdemeit: méltó-e ő Terád

p Kinek lennél hálás, hisz mindent magadnak köszönhetsz!?

p A piacon röstellsz alkudni, de bezzeg az erkölcsben nem

p Önként lemondasz a védő istenedről, édes anyanyelvedről

p El-eleltalálod a szarva között a tőgyit – hibát hibára halmozó

p

p 4

p

p Magánügy? Tüntető rosszkedved és ásításod is fertőző...

p Nem veszed zokon, ha „ragályos kór” miatt elkülönítenek

p Nem tudott eleget a török Mehemed, felrúgták a tehenek

p Öngyilkossággal fenyegetődzve az elő-szeretteid zsarolod

p Aki ki akar menteni, még azt is, pont őt lehúzod a víz alá

p Engeded magad megvesztegetni: elrothadsz, rozsda mar

p Mindent megszoksz, majd meg már túl késő elmenekülni

p

p

p 5

p

p Mamahotel-lakó: a mama kedvence – infantilis lesz

p Igazolatlanul és tartósan, régóta hiányzol az Életből

p Rád nézve jogos a kérdés: van-e Élet a halál előtt…

p Nosztalgiázó/fantaszta vagy, aki soha nincsen jelen

p Holnap majd korán kel, és aranyat lel – majd holnap…

p Állandóan kimerült vagy: többet erővel, mint ésszel

p Vagy mindened szürke-fekete, vagy pedig csiricsáré

p

p 6

p

p Bankóval a homlokán neked játszik a szürkék hegedűse

p Más anyanyelvű élettársad: konyha-angolos érintkezés

p Kincstári optimista, aki amúgy titkon mély pesszimista

p Ha nincs happy end, akkor már nem is érdekel az a film

p Nem hiszi: még/már épp csak ellensége mond igazat róla

p A reggel felkapott eszmével estig valahogy még kihúzod?

p Eszméletlen - nincsenek eszméid, vagy csak rögeszméid

p

p

p 7

p

p Nem ő megy a hegyhez, ha látni akarja, majd ő jön hozzá

p Minden napod egy vészhelyzet, amit valahogy túl kell élni?

p Konformista nyárspolgár, aki olykor egy kicsit különcködik

p Sokat markol és keveset fog, netán minden helyett semmit

p Kockázat nélkül akarna, illetve szeretne óriási üzletet kötni

p Tornából felmentett nyápic – egy katonaszökevény vagy

p Nem gondoltál merészet, nagyot, s nem tetted fel rá élted

p

p

p 8

p

p Fedezve tetézed a bajt – behunyt szem/struccpolitika

p A szőnyeg alá sepert szemét miatt lába, nyaka stb. törik

p A kis hazugságokból lavina lesz, ami hamar be- és eltemet

p Te sem adsz másnak, így te sem kapsz istentől amnesztiát

p Magadat se - jól - szereted, hát akkor még mást mily rosszul

p Levágod azt a tyúkot, aki naponta aranytojást tojt és tojna…!

p Mindent megszoksz, és nem szólsz, de nem is szöksz

p

Reményik Sándor

Béke

Valami furcsa összehangolódás,
Valami ritka rend –
Széthúzó erők erős egyensúlya,
Mély belső bizonyosság idebent –
Bizonyosság arról, hogy élni jó,
Szenvedni elkerülhetetlen,
Szeretni tisztán: megistenülés,
Meghalni szép –
S a Kifejezést meglelni mindezekhez,
Megtalálni a felséges Igét:
Az Igét mindezekhez:
A Béke ez.
Orkán ordíthat aztán odakünt,
Robbanhat ezer bomba: kárbament,
De kárt nem okozott.
Bent:
Csend.
A Béke itt kezdődik.
Bent:
Csend.
Isten hozott.

pppppppppppppppp

P. s.:

Az ember „objektív” életminősége,

és ennek „szubjektív” megélése, boldogsága

nagyságrenddel jobban függ tőle, mint ahogy ezt

hamis istenképében, gyáva önigazolásul hinni szeretné

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De egy verembe esve

is berendezkedhetek oda és otthonná kiálthatom azt ki.

Rossz más/zsarnok akár még meg is nyúzhat/ölhet,

de a lelkemben istenigazából kárt még ők sem tehetnek.

Legfőképp önmagamtól, majd „jóbarátaimtól/akaróimtól”

védjen Isten, akik jószándékkal kövezik utam a pokolba.

Hiszen én sem akarhatok magamnak rosszat, ahogy nem

a drága jó kényeztető anya, vagy a jó protokoll orvos sem…

Az ellenségeimmel meg majd elbánok magam is…

A gonosz mostoha és testvérek dacára Hamupipőke is

esélyesebb a teljes életre, mint a kényeztetett (K.D.: Ali)

Ahogy az ún. betegség sem egy külső ellenséges csapás,

de a Jóisten baráti jelzése: jó szellemben/lélekbátran

vizsgáld meg és tedd rendbe az elrontott életedet…!

Ha a rossz tudását jól alkalmazó protokoll orvosra

bízod magad, csak tartósítod, növeled a bajt…

Nyavalyád felismerése a gyógyulás jó kezdete/fél sikere…

A mese rólad szól, ismerj magadra és változtass élteden.

A sarat ne tartsd aranynak, de azért próbáld azzá alakítani!

Aranyból ne csinálj sarat, aranyad becsüld, és gyarapítsad!

Igaz istenkép, jó szellem és lélekbátorság legyen varázserőd -

ne vergődj állatorvosi lóként, ha istengyermekként virulhatsz.

Istenadta szabadságod felelősségét ne hárítsd gyáván másra…