Gulácsy Irén: Nagy Lajos Király (1987)

Szerző hangoskonyv @ 2011/01/08

Felolvassa: Bodor Tibor | Kiadó: MVGYOSZ
Játékidő: 32:50:53 (1970:53)

Kategória: Hangoskönyv


Az írónőnek ez az alkotása nélkülözi mindazt a kalandosságot, történelmi izgalmat, sokszínű cselekményvezetést, amelyekben olyannyira bővelkedett a Fekete vőlegények című regénye. Sokban viszont lényegesen túl is szárnyalja: aprólékosan, ízesen, barokkos gazdagsággal időzik el az asztali edények, termeket díszítő szőnyegek, úti, lovagi, alkalmi ruhák, várak enteriőrjei stb. bemutatásánál. Mindent látszik tudni a 14. század magyar életéről. A hatalmas terjedelmű, kevés cselekményű regény jó részét a leírások teszik ki. A mű egy hatalmas portré, a halála előtt álló, leprában szenvedő nagy király lélekrajza. Ez a rajz persze nem nagyon hiteles történelmileg, pszichológiailag azonban lenyűgözően árnyalt, afféle modern, misztikus szentkép. Mert – persze megintcsak élesen eltérve a történelmi kútfőkből igazolható valóságtól – Gulácsy egy nagyobb arányú, még tündöklőbben ragyogó Szent Lászlót alkot I. Lajosból, kimondatlanul a legnagyobb magyar történelmi egyéniséget, akinek kedvéért az úr majd megbocsát a mai (Gulácsy korabeli) magyaroknak is. Mindez érdektelen és legtöbb mai olvasónak unalmas lehet. A nekik szóló csemege a mű szerelmi, házasságtörő, mélyen erotikus eseményszála. A poklos király, aki betegségét titkolja, nem engedi magához fiatal, vérbő, ragyogó szépségű feleségét, Erzsébetet sem. Az asszony könyörög, rimánkodik, csábít, majd – mindig visszautasíttatván – Garay Miklóst, a nádort szemeli ki magának. Bűnös viszonyuk, elátkozott szerelmük rajza, olthatatlan szexuális szenvedélyük egymás iránt furcsán-különösen egészíti ki a szent király életét.

Tartalom

ELSŐ KÖTET

ELSŐ RÉSZ. A NAGYSZOMBATI BÁL
MÁSODIK RÉSZ. JÓB KIRÁLY
HARMADIK RÉSZ. A KÉT GARAY

MÁSODIK KÖTET

NEGYEDIK RÉSZ. A NOSZTRAI HÁRSCSEMETE
ÖTÖDIK RÉSZ. A KERESZTES PÓK
HATODIK RÉSZ. ORSZÁGFUTÓ
HETEDIK RÉSZ. ARANYKORONA: NEHÉZ KORONA
NYOLCADIK RÉSZ. KIRÁLYASSZONY JÁTÉKSZERE
KILENCEDIK RÉSZ. MORS IMPERATOR
TIZEDIK RÉSZ. A HOLNAP KIRÁLYNŐJE
TIZENEGYEDIK RÉSZ. KÍGYÓ LAPPANG A FŰBEN

HARMADIK KÖTET

TIZENKETTEDIK RÉSZ. NAGY FÉNYEK ÁRNYÉKA
TIZENHARMADIK RÉSZ. A DIÓSGYŐRI SÓLYMÁSZAT
TIZENNEGYEDIK RÉSZ. ARANYKOR
TIZENÖTÖDIK RÉSZ. GYANÚ SEBÉVEL SEBZETTEN
TIZENHATODIK RÉSZ. ÚJ KOR SZÜLETÉSE
TIZENHETEDIK RÉSZ. AZ ISTENSÉG KÖREIBEN
TIZENNYOLCADIK RÉSZ. ZSIGMOND MARKOLÁB MEGEMELKEDÉSE
TIZENKILENCEDIK RÉSZ. VÁLIK A VÉR A VIZTŐL
HUSZADIK RÉSZ. TŰZ A PALOTÁBAN
HUSZONEGYEDIK RÉSZ. GYÖNGYÉLET VERŐCÉN
HUSZONKETTEDIK RÉSZ. A NAGYSZOMBATI TÖLGYEK ALATT
HUSZONHARMADIK RÉSZ. DE PROFUNDIS...
HUSZONNEGYEDIK RÉSZ. KONT ISTVÁN KÜLDETÉSE
HUSZONÖTÖDIK RÉSZ. AZ ÉGI SZÁRNYAS
HUSZONHATODIK RÉSZ. NEHÉZ ARANY
HUSZONHETEDIK RÉSZ. A VÉN PICARDIAI
HUSZONNYOLCADIK RÉSZ. AZ ÖRÖK FOLYAM

Ismertető

Tíz évvel a Fekete vőlegények kiadása és átütő sikere után, 1937-ben, már neves íróként jelentette meg Gulácsy Irén hatalmas történelmi regényét, a Nagy Lajos király-t.

Az 1380-as évek végén játszódó történet két fő szálon fut: Anjou Nagy Lajos - uralkodásának csúcsán, országának soha nem látott prosperálása idején - szörnyű titkot rejteget: lepráját. A betegség nem derülhet ki, mert aláásná uralkodói tekintélyét, és nem hatalmasodhat el rajta addig, míg be nem fejezte és meg nem szilárdította birodalma vívmányait. Még felesége, Kotromanics Erzsébet sem tud Lajos bajáról - és a király küzdelme mellett - hogy a betegség terjedését lassítsa, építőmunkáját bevégezze - ez a cselekmény másik szála: Erzsébet attól szenved, hogy férje, számára érthetetlen okból elfordult tőle és gyermekeitől...

A regényben Gulácsy tehetségének minden jellegzetessége legjobb formájában bomlik ki: írói eszközeinek gazdagsága, archaizáló nyelvének színessége, hajlékonysága. Meglepő alakteremtő ereje: különösen plasztikus Erzsébet, az esendő, sorsával hadakozó nő, érzékeny, szerető asszony, s ugyanakkor kicsinyes, bosszúszomjas, gőgös és hisztérikus teremtés.

Lajost királyi gondjai, betegsége és a királyné iránti aggodalom mellett még valami nyugtalanítja: elbizonytalanodó hite az isteni gondviselés jelenlétében. A regény mellékalakjai - a király mellett őrködő, humanista orvos, Radlicza; a hatalmas, bátor, ám a politizálásban nem kellően előre látó, Nagy Lajost államfői gondjaiban követni nem képes Garay nádor; a királylányok gyermekifjú jegyesei: Vilmos és a durva, vad Zsigmond; Lajos idős, bohókás, szeretnivaló, léhácska anyja, aki megcsonkított kezén viseli Zách Felicián kardcsapásának emlékét - egytől egyig pompás figurák.

A regényt hatalmas, tablószerű jelenetek: bálok, vacsorák, népünnepélyek, vadászatok, Szent Pál ereklyéje bevonulásának leírásai gazdagítják, melyek Gulácsy néprajzi, történelmi kutatásainak eredményeképpen, szinte módszeresen mutatják be a kor szokásait, tárgyi világát, jogi, államismereti rendszerét, társadalmát.

Forrás: https://moly.hu

Gulácsy Irén
Nagy Lajos király