pppppppppppppppppp
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek
A táltos paripák vagy állatorvosi lovak
A Jóisten aranykora vagy vaskori pokol
Emberélet-minőség leltározás-vizsgálódás
p
Eugéniusz:
Életminőség-
rontás vagy javítás,
boldog-boldogtalan emberek – II.
ppppppppppppppppp
Arany János
ALKALMI VERS
Az új évet (ócska tárgy!) Kell megénekelnem, Hálálkodva, ahogy illik, Poharat emelnem. Mit van mit kívánni még Ily áldott időben? - Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Olcsó legyen a kenyér, A gabona áros; Jól fizesse a tinót S nyerjen a mészáros, Mérje pedig szöszön-boron, Font kijárja bőven. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Senkinek a nyakára Ne vigyenek kontót; Valaki csak ráteszen, Nyerje meg a lottót; Annyi pénzünk legyen, hogy! Még pedig pengőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Szegény ember malacának Egy híja se essék; Messze járjon dög, halál, Burgonya-betegség; Orvos, bakó a díját Kapja heverőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Tücski-hajcski baromnak Sokasuljon lába; Boci járjon mezőre, Gyermek iskolába; Gyarapodjék a magyar Számra, mint erőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Kívül, belül maradjon Békében az ország; A vásárra menőket Sehol ki ne fosszák. Béke legyen a háznál És a szívredőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. A bíró is, mint eddig, Tisztét jól betöltse: Víz kedviért a babát Soha ki ne öntse; Emberiség, igazság Egyik serpenyőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Zenebona, babona, Huzavona vesszen! Visszavonás, levonás Minket ne epesszen. Legyen egység, türelem, Hit a jövendőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Nagy uraink (ha élnek) Nőjenek nagyobbra; Áldozzanak, legyen is mit, Mégse üssék dobra; Nemzetiségünk mellett Buzogjanak hően. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Író pedig írónak Szemét ki ne ássa, - Ne is legyen az idén Napfogyatkozása Jó erkölcs-, eszme-, hírnév-, S előfizetőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez új esztendőben. Mire üssek még pohárt? Asszonyi hűségre? Barátság-, polgár-erény-, Vagy mi más egyébre? Hiszen ezek közöttünk Vannak /kelendőben/. Tudj Isten, mi minden nincs Ez új esztendőben!
*
p Hálás
p közönség
p komisz kölke
p hisztiző produkciójához
p
p
p Nem
p képes belátni
p jó szándékú tette
p bűnrossz következményeit
p
p
p Engedi:
p közutálatnak örvendő
p „bezzeg gyerek” legyen
p
p
p Durván
p kihasználja
p a majd’ mindenkiben
p élő elemi együttérzést
p
p
p Hagyja:
p folyton becsapják,
p kilopják-kiszúrják szemét
p
p
p
p Hagyja
p végleg elvenni
p a bolondos fiatalsága
p hályogkovács bátorságát
p
p
p A
p jóságos
p cukros bácsi álarcában
p egy lopakodó megrontó pedofil
p
p
p Hagyja
p magát felhizlalni:
p kövéren a vágóhídra hajtják
p
p
p Aki
p szellemi
p kiskorúságban tartana,
p hogy a rovásodra kihasználjon
p
p
p Istenkáromoló,
p mert ő ennél sokkal
p jobb sorsot és még
p halhatatlanságot érdemelne
p
p
p Aki
p ismeri
p gyenge pontjaidat,
p és nagyon jól tudja,
p hogy mivel kísértsen
p
p
p Minden akar:
p egyre koncentrálni,
p perifériát is élesen látni –
p aludni is és ébren is lenni stb.
p
p
p Aki
p egy kisállatot
p hoz ajándékba,
p amit nincs képed
p nyíltan visszautasítani
p
p
p Istenkáromló,
p ha az egyoldalú
p testhelyzete izomsorvasztó,
p akkor ez a Teremtő hibája…
p
p
p Aki
p annyira élvezi
p a társaságodat, hogy
p sehogy nem tudod lerázni
p
p
p Ő „ateista”,
p de a hiszékenysége
p minden szélhámost bevonzó
p
p
p Aki
p barátság címén
p mindenben hozzád
p fordul tanácsért, kölcsönért
p
p
p A technikától
p betegesen irtózó:
p még egyszerű gépeket,
p kereket stb. sem használó
p
p Aki
p az örök dilettáns:
p ő élvezi a produkciót,
p a néző, hallgató szenved
p
p
p Egy
p hirtelen
p fellángolással
p készítené el az
p aznapi főtt ételét
p
p
p Aki
p csupa olyat ígér,
p aminek betartása
p nem tőle függ,
p de hálát vár
p
p
p A sok lúd
p disznót győzhetne,
p de egyedül bizton rajtaveszt
p
p
p Aki
p a vendégét
p csak a silány, maradék,
p rontott étellel kínálja meg
p
p
p Halotti ruhájára
p rejtett zsebeket varró
p és azt előre teletömködő
p
p
p Aki
p pont olyan
p ételt süt-főz,
p amiről jól tudja:
p nem szereted/eheted
p
p
p Az
p egész
p emberiséget
p de legfőként
p önmagát megvető
p
p
p Aki
p csúnya
p szavak nélkül,
p gúnyos iróniával
p tud elevenbe vágni
p
p
p Négy-
p szemközt dicsér,
p de a hátad mögött meg ócsárol
p
p
p Aki
p csírájában
p fojtja el a virágot –
p bimbót tör és liliomot tipor
p
p
p A hamis-
p kártyásokkal
p „nyitott lapokkal”
p nagy pénzre játszó
p
p
p Hamis
p alternatíva elé állítva
p manipulálna választásra,
p vagy már csak a kivégzés
p módozataiban választhatsz…
p
p
p Aki
p csak azért
p dicsér fel másokat,
p hogy azt duplán visszakapja
p
p
p A
p Nagybeteg
p szerepét hamar
p és élethosszan kisajátító
p és a körein zsarnokoskodó
p
p
p Aki
p csakis
p a vita kedvéért vitázik –
p ha győz, átállva kezdi újra
p
p
p A
p jobbmódút
p pofátlanul pumpoló,
p az önsajnáltatásban jó,
p szinte verhetetlen szegény rokon
p
p
p Aki
p csak a másik félre
p tartja kötelezőnek
p a házastársi hűséget
p
p
p A
p szegény
p rokont letagadó,
p a gazdagodóhoz törleszkedő
p
p
p A
p tisztító
p bűnvallás helyett
p buzgó ön-szerecsenmosdató
p
p
p Aki
p csak
p a házasságkötés után
p vall: betegség, nagy múlt stb.
p
p
p Dühét
p a tárgyrongálásokon
p keresztül levezető: a vandál
p
p
p Ő
p csak
p a feleslegéből,
p csak lassan, csak későn
p és megalázóan kioktatva ad
p (eléri célját: többet nem kérsz)
p
p
p A halálban
p átkot, büntetést,
p nem pedig serkentő,
p alkotásra ösztönzőt látó
p
p
p Ő
p beleharap
p a segítő kezébe,
p vagy berántaná
p őt is a verembe
p
p
p Halandóságáért
p a Teremtőt átkozó,
p majd naphosszat unatkozó
p és a dög-unalmát kisugárzó
p
p
p Befogad,
p sőt buzgón táplál
p az övéit a fészekből
p kilökdöső kakukkfiókát
p
p
p A tengert
p nagyon szeretné látni,
p de még nemigen állt meg
p egy tócsában gyönyörködni
p
p
p Aki
p beáll
p a szemmel verve
p meztelenül vessző-futtatatók közé
p
p
p Hajótörést
p szenvedő önmagára utalt:
p pizzafutár híján hamar éhen hal
p
p
p Aki
p be nem
p tartható előírással
p gyárt alkalmazotti bűntudatot
p
p
p Elfogadva és
p akarva a sorsát az repítené –
p de nem akarva az így csak vonszolja
p
p
p A
p barátja
p bizalmas gyónásával
p másnap rohan spicliskedni
p
p
p Ha
p egyszer „megtért”,
p akkor ettől fogva ő már
p be van oltva a kísértések ellen
p
p
p Aki
p bármit
p megtesz azzal,
p aki nincs vele –
p mert az ellene van
p
p
p Babonás -
p ha bal lábbal kel fel,
p aznap semmi dologba nem kezd
p
p
p Aki
p balhitével
p mozgat hegyeket,
p és nem is hiába:
p a te károdra
p
p
p Gyűlöli
p a bizonytalanságot –
p kápéért piacon vett csók…
p
p
p Azt tanítaná,
p amit maga se tud –
p orvosi tanácsot adó beteg,
p a színekről magyarázó vak
p
p
p Nem pótolja
p nevelési hiányait:
p gyorstalpaló órát se vesz:
p illő figyelmesség, tapintatosság
p
*
Petőfi Sándor
ÚJÉV NAPJÁN...
Megérte ezt az évet is. Megérte a magyar haza: A vészes égen elborult, De nem esett le csillaga. Meg van vagdalva, vérzik a kezünk. De azért még elbírja fegyverünk, S amerre vág, Ott hagyja fájó vérnyomát. Ott hagyja fájó vérnyomát, Haramja csorda, képeden! Hogy majd az ítéletnapon E bélyeg vádlód legyen, Vádolód ad Isten színe előtt, És gyújtsa rettentő haragra őt, Te ellened, Ki ránk veszett fogad fened! De mit az ítélet nekünk? Ha lesz is az, sokára lesz! És ami több, és ami fő: Az Isten könyörületes. Még majd kegyelmet adna nékik Ő... Ne várakozzunk: e vérengző Kutyák felett Tartsunk magunk ítéletet! Tartsunk oly vérítéletet, Hogy elborzongjon a világ: Mjd addig szorjuk rájok a Szörnyű halálos nyavaját, Amig hírmondonak marad csak egy, Hogy jaj neki, Ki a magyart nem tiszteli! Nekünk most az isten kevés, Mert ő nem eléggé kemény: Hozzád imátkozom pokol, Az új esztendő reggelén : "Önsd sziveinkbe minden dühödet, Hogy ne ismerjünk könyörületet, Mig e gazok Közül a földön egy mozog"
*
p Aki
p azt nézi
p és erősíti,
p ami elválaszt,
p s nem azt, ami összeköt
p
p Benne van
p abban a százban,
p akit az egy bolond csinál
p (ha épp nem ő az a bolond)
p
p
p Aki
p azt hiszi:
p a kárörvendőnek
p sokkal örömtelibb az élete
p
p
p Kollektív bölcsesség –
p neki ez annyit tesz, hogy
p mindenkit megkérdez, ha beteg,
p hogy mivel is kúrálja ki magát abból…
p
p
p Azt
p a titkot
p is megőrzi,
p amit „elárulva”
p életet menthetne…
p
p
p Gyenge
p életkezdés után
p erősen visszaeső:
p mindig a „futottak még” között…
p
p
p Aki
p azt a sebet
p tépi fel és mélyíti,
p ami még be sem hegedt
p
p
p A lakóhelyi
p aktuális, aznapi időjárást
p a tévéből, netről megtudó,
p a tapasztalatra nem hagyatkozó
p
p
p Aki
p azt a csónakot
p fúrja ki, lékeli meg,
p amin barátja is evez, utazik
p
p
p Meccsre megy,
p hogy a tömegben,
p a „kemény magban”
p elbújva „anyázhasson”
p
p
p Aki
p magával
p rántana mindenkit,
p ha már őneki buknia kell
p
p
p Teljesen
p azonosul a csapatával –
p ha az nyer, akkor ő repked,
p ha az veszít, akkor le van taglózva
p
p
p Aki
p csak azért
p szül gyereket, hogy
p az majd hálából eltartsa
p
p
p Az ő
p egyetlen élete
p célja(i) meghatározását
p a tudóstól, a szakembertől váró,
p s a tudomány állása szerint váltó…
p
p
p Aki
p pont
p az öröm- és ünnep-
p rontásban a legleleményesebb…
p
p
p A
p tökéletes
p angyalra váró,
p majd pedig az Ő
p kegyetlenségét szenvedő
p
p
p Aki
p az emberiség barátja,
p de hidegen hagyja szenvedő hitvese
p
p
p Mindig
p csak akkor „jó”,
p ha ez neki nem kerül
p sokba, lehetőleg semmibe
p
p
p Aki
p mások rovására,
p a természet ellen
p rabló-gazdálkodik
p
p
p Másokat
p elvont számként,
p a szemükbe nem nézve,
p a biztonságos bunkeréből
p a szinte biztos halálba küldő
p
p
p Aki
p ön- és közveszélyesen
p száguld haza: otthon unatkozni…
p
p
p Hajót
p nyílt vízen átépítő,
p minden szabályt, értéket
p egyszerre megkérdőjelező
p
p
p Aki
p olyan,
p mint a rossz tanár –
p a válaszban magát hallaná…
p
p
p Nyelvi
p korlátjai miatt
p bánatát, panaszát,
p védelmét, mentségét stb.
p elmondani - jól - nem tudó
p
p
p Aki
p annyira „férfi”,
p hogy egy beígért
p pofontól bármit rám vall
p
p
p A nap
p kötelességét
p bűnösen mulasztó
p léha, frivol életművész
p
p
p Aki
p a nősüléskor
p vagy leépíti, vagy
p hagyja elveszni a baráti köreit
p
p
p A főnökének
p nem csak idejét,
p erejét, szakértelmét,
p de lelkét-életét is eladó
p
p
p Aki
p nem szól rögtön
p a „bűzöm” miatt,
p majd már ő is megszokja
p
p
p A
p nem
p szabadidős
p önmagával
p azonosságot nem vállaló,
p a kenyérkeresetért „önfeláldozó”
p
p
p Aki
p nem is szeretne
p nem olcsó vigaszt találni –
p és ebben a szerepben pózol
p
p
p Nagy
p Mesterét
p szinte mindenhova,
p akár a mély kútba is,
p az örök kárhozatba is követő
p
p
p Aki
p nem „csak” szereti,
p hanem imádja gyerekét:
p elkényeztetve tönkre is teszi
p
p
p A munkásait
p megalázó-kizsákmányoló
p szent hely/templom-építő
p
p
p Aki
p a mesében se
p segít a kis hangyának
p kimászni a pocsolyából
p és a természet visszavág…
p
p
p Levert
p magas léc után
p erőfeszítés nélkül
p is átléphető fokozat
p okoz neki sikerélményt
p
p
p Aki
p nem nyugszik
p bele a válásába:
p még tíz év múlva is
p aktívan hideg-háborúzik
p
p
p Lélekvesztő-
p életrontó, mérgező
p lelki hadviselésben,
p hideg-háborúban van az elemében
p
p
p Aki
p nem mer
p egy rá váró
p lányt csókolni,
p hátha nem kapja vissza
p
p
p A húsevőt
p gyilkosozó vegetáriánus,
p a gyerekeinek az íz(lés)diktátora
p
p
p Aki
p nem képes
p magát is „alázva” ölelni –
p ő inkább „büszkén” öl
p
p
p Aki
p a pártjáért
p akár ölre is megy,
p de érted még egy
p szalmaszálat se tesz keresztbe
p
p
p A
p kisebbik rosszat
p soha nem választó,
p kisujjáról sem lemondó,
p mindent vagy semmit alapon haló
p
p
p Aki
p hagyja elrontani
p a saját jókedvét,
p majd meg ezzel tüntet
p
p
p Aki
p nem lopva,
p elfojtva ásít,
p sőt szinte tüntetően:
p így már tényleg fertőző
p
p
p Aki
p szemet huny,
p ha lánya a sarkon,
p vagy neten árulja magát
p x
*
Babits Mihály:
Új esztendő beköszönt… 1. Új esztendő beköszön régi könyvben új lap új topán a küszöbön ég küszöbén új nap. Ej haj dús az év minden jót igér, minden napja cél és minden éje kéj. 2. Vízkereszt: a világ vár csillag ég az égen Gáspár, Menyhért, Boldizsár jönnek a tevéken. Ej haj szép az év, minden napja szép, minden éj egy álom minden nap egy kép. 3. Gyümölcsoltó: boldogan angyal kél a szélben, a Megváltó megfogan tiszta szűz méhében. Ej haj mély az év, minden napja mély, születés a nappal, foganás az éj. 4. Kelj vasárnap Palmárum bujj elő, zöld zsenge: Krisztus urunk szamáron megy Jeruzsálembe. Ej haj nyől az év bársony barkaként: barka síma, bársony macska talpaként. 5. Nagypénteken délután szél nyög a kereszten, fenn a bús Kálvárián meghal a bús Isten. Ej haj bús az év, minden napja bús, nappala borús és éje háborús. 6. Husvét reggel felragyog alleluja szólal, sírból Krisztus kilobog piros lobogóval. Ej haj, halál ellen balzsamír az év, mert a nap feltámadás és az éj csak rév. 7. Piros Pünköst mosolyával piros rózsa éled: tüzes nyelvek záporával harmatoz a lélek. Ej haj, lélekév! meghal, mégis él: az eleven napnak szelleme az éj. 8. Péter és Pál: Damaskus, fény kel az útporbul: Paulussá Saulus lováról lefordúl. Ej haj csodaév fordul és cserél, minden éjből nap lesz, minden napból éj. 9. Szent István a vánkoson nyújtja koronáját, Magyarország köszönti régi patrónáját. Ej haj örök év örök reménység, ahol a föld nem segít, megsegít az ég. 10. Névnap: Mária neve zengi át a tengert, kit az Isten eleve anyja gyanánt szentelt. Ej haj gyöngy a nap. Gyöngyfüzér az év: minden nap egy névnap, minden gyöngy egy név. 11. Mindenszentek: hideg ősz, bolyg a szellem fázva, fázó népség temetőz sírokon gyertyázva. Jaj az év temető, mindennap egy holt, minden napra minden éj ráírja, hogy: Volt. 12. Fenyőillat: Karácsony Betlehem és jászol: fügén élsz és kalácson, de a szíved gyászol. Szép az év, szép a nap, de a szíved oly bús: Volt egy gazdag kisgyerek, aki most vén koldús. 13. Tizenkettő: tik, tak, tik… Évet év most veszt el: Versbe tizenharmadik az öreg Szilveszter. Klepetusán – ő az év - minden gomb egy nap: gimbeli-gombolja s megint belekap.
A
tét:
plusz vagy mínusz
végtelen lehetőség
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
p.s.:
A létjavítás
mellett/helyett
létrontó ember/rendszer
I. Balga, hiánybeteg, élethazug önsorsrontó egy-én
II. A jó szándékú rossz segítő: szülő, rokon, ismerős
III. A rossz hivatásos segítők: tanító, pap, orvos stb.
IV. Az álbarát, a hidegháborúzó, a rejtett-nyílt ellenség
V. A ragadozó és a préda, és a szélhámos és a balek
VI. Az állatorvosi ló - halmozottan hátrányos helyzetek
VII. A rossz termelő, kereskedő, mester, szolgáltató stb.
VIII. A rossz munkaadó és a rossz munka – nem - vállaló
IX. A rossz alkotmány és a politikai-társadalmi rendszerek
X. A törvényhozó, igazságszolgáltató, végrehajtó hatalom
XI. Az alkalmatlan, hitvány, áruló stb. stb. ún. szellemi elit
XII. Az államok-törvények feletti sátáni pénz-magánhatalom
XIII. A balszerencse – katasztrófát/háborút előidéző és tetéző
|