pppppppp
Eugéniusz: Bölcs-balga,
boldog-boldogtalan élet-halál a tét – III.
A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
A Jóisten országai és/vagy földi-égi pokol
Emberélet-minőség leltározás-vizsgálódás
pppppppppppppppp
Benedek Elek Brekeke úr házassága
Megunta Brekeke a magányosságot, Igen megkívánta a szent házasságot, Megkívánta, haj, de hiába kívánta, Mert a béka kisasszony, Kik közül válasszon, Vala bár ezer is, hideg volt iránta, Mint a jég oly hideg, Nem kellett senkinek. Bántotta Brekekét ez a nagy hidegség, Kuruttyországban hogy senkinek se tessék. Szörnyű haragjában Magát frakkba vágta, S addig meg nem állott, Sehol meg se szállott, Ment, mendegélt folyton, Tiszán túl, Dunán túl, Hegyre fel, völgybe le, még bele is sántult, Míg rá nem talála Legszebb virágszálra, Aki vala lánya Cincogi királynak, Mezei egerek hatalmas urának. Nagyot dobbant szíve a jó Brekekének, S szállott ajakáról az alábbi ének: - Hős király leánya, Szívemnek bálványa, A nevem Brekeke, Óh, mondjad: kellek-e Örökös párodnak, míg a világ s két nap? Felelt a királylány, kinek hangja vékonyabb Vékony selyem szálnál, S szebb a citeránál: - Uram, bár magamat megtisztelve érzem, Ajánlom magának, hogy más után nézzen. Vigye az irháját, Rózsa bokrétáját, Van már nekem párom, Éppen ide várom! Szegény Brekekének arca nagyot nyúla, Monoklija mögül a könny kicsordula. Frakkra, monoklira vala nagy költsége, S haj, még nincs feleség! Itt a mese vége. *
Vasárnap a sétatéren
Vasárnap a sétatéren
beszélgetett két gyerek;
Komolyan és megfontoltan
mint a felnőtt emberek.
Ha nagy leszek kocsis leszek,
ha nagy leszek, megnövök;
Te leszel a feleségem;
szólt a másik: nem lehet!
Miért nem lehet csúnya szoknyás?
Hisz szép vagy mint az angyalok;
Azért nem, feleli a másik,
mert én is kisfiú vagyok!
https://www.youtube.com/watch?v=6wCZMneM3Ns
p
Pap Jancsi,
a színész megannyi történet hőse:
ő az, aki nem tudja a tréfák poénját megjegyezni,
és gyilkos módon elrontva meséli tovább.
Egy alkalommal barátját kísérte vásárolni a Belvárosba.
Barátja a feleségének kendőt vett ajándékba,
s e szavakkal adta át az asszonynak:
- Hófehér kebledet lepi sálom.
Pap Jancsinak megtetszett a szellemes mondat,
nosza, ő is vett egy kendőt, s így nyújtotta át feleségének:
- Itt a sál, és le van pisálva a nyakad.
p
Igétlen
Életfogytig toporog
a kincsesbarlang előtt,
de nem mer kulcsot,
vagyis varázsigét kérni
(vagy ha bejutott, feledi,
és siralomháza lesz a hely)
p
Ideje van
a zárkózásnak
és a megnyitásnak
Szellemi önvédelemből bezárkózik,
fél, hogy durva csizma tapossa eszmecsíráit –
de túl sokáig marad így begubózva, bebábozva,
így azt szívja be, amit kilehel– saját levében fő…
(Például - Dosztojevszkij: A kamasz c. regénye!?)
p
Giccs
Életed csalódott háborgás:
hát nem egy giccses forgatókönyv az alap?
Ezért vagy operett rajongó – ott fix a happy end
(Lásd még: Moles: A giccs a boldogság művészete)
p
Detonáció
Amikor rádöbbensz,
sajnos már vén fővel,
hogy a drága jó édesanyád
akihez ősbizalommal voltál,
nem, vagy nem jól szeretett
(csak magának, a maga képére,
vagy mostohán/majomként stb.)
p
Sodródó
Azt hiszed, hogy
te mész, „haladsz”,
pedig csak a kor árama,
szennyárja sodor magával a nihilbe
p
Súlypontok
Alultáplált vagy,
fagyoskodsz, lekapcsolgatod a villanyt,
de a státusszimbólum megszerzésére-
fenntartására kisebb vagyont költesz
(vagy nagy adósságba vered magad)
p
Időtényező
Helyrehozhatóságok
Pl. olyannak mondasz félreérthető,
vagy egyenesen durva, bántó szavakat,
akivel legközelebb csak évek múlva találkozol,
s addig nincs alkalom tisztázni, helyesbíteni stb.
(korunk internet csatornája ebben segítség lehet)
p
Konzekvens
Következetes, mint az ökör
Te a kis lépések politikáját követed,
akkor is, amikor a szakadékot kellene átugranod
Nincs füled az intelmek, vészkiáltások meghallására
(ennél is rosszabb, ha mindig mindenki másra hallgatsz)
p
Ütésálló
Nem az a legény, aki üt,
hanem az a legény, aki állja!?
A profi bokszban is az a győztes,
aki a tízedik menet végén is talpon marad,
hiába ütött kevesebbet/kisebbet, elvesztve sok menetet,
hisz nem az összes csatát, de a háborút kell megnyerni:
mit ér egy-egy alkalmi, netán épp pirruszi győzelem…
p
Restellő
Aki szégyell kérdezni,
pedig elvesztette a fonalat -
és inkább rosszul tudja vagy csinálja,
s így „büszkén” bukik el, vagy hal meg
p
Életképtelen
Te nem tudsz képet mutatni, színészkedni -
se játékból, se tréfából, se vészhelyzetben…
Te nem tudsz olykor rosszhoz is jó képet vágni?
Te még a halálos ellenségednek sem tudsz hazudni?
p
Nem tudja
a bal keze, hogy
mit csinál a jobb
(teljes összhang-hiány)
p
Érdemtelen
Arra büszke, amit örökölt
Henceg vele, hogy szerencsés volt
Felvág rá, hogy megtette kötelességét
Azzal dicsekszik, amit másoktól kapott
Ami még rosszabb: idegen tollakkal ékeskedik
p
Egyirányú
Megharagszol arra,
aki rendszeresen támogat,
mert olyannyira egyoldalú,
aszimmetrikus ez a kapcsolat,
s a másik nem ad lehetőséget,
hogy ezt te kicsit viszonozhasd,
s neked folyton hálálkodni kell
az uraságtól levetett cuccokért
p
Hála és hálátlanság
Aki csak akkor tesz jót,
ha rögtön plakátos hálát kap.
Aki hálátlan a jótevőjével –
esetleg a jóért még rosszal is fizet,
az így többi segítségre rászoruló
embertársával is rosszat tesz,
mert ez jó eséllyel csökkenti
az illetőben az adakozási kedvet…
p
Logika
Valakit megbántottál,
de nem kérted bocsánatát,
Így most azért neheztelsz rá,
mert a bűnösségedre emlékeztet.
p
Presztízskérdés
(Pirruszi győzelem)
Lehet úgy egy meccset nyerni,
mindent erre az egy lapra feltéve,
hogy a legjobbak megsérülnek
vagy kiállítják, s eltiltják őket stb.,
S így a régi riválist legyőztük ugyan,
de ez a bajnokságunkba kerülhet…
Még egy ilyen győzelem és végünk!
Egy csatát megnyerni,
de a háborút elveszíteni
p
Bedőlő
Zavarkeltők,
zavargások és a zavarosban halászók
Pl. amikor műbalhét csinál a zsebes bűntársa,
Hogy elterelje figyelmed, s ne védd az értékeidet,
illetve ne is ügyelhess rá, hogy épp most károsít meg
p
Torkosság
(Élvezeti görbe)
Az éhség jó szakács,
hátha még finomat,
pláne kedvencedet eszed!
(De a reggeli kávéból is
az első korty a legjobb)
Az első falatoknál
nem tudsz betelni,
utána még egy darabig jó,
majd azután jön a telítettség,
s már csak a szemed kívánja,
Vagy sajnálod otthagyni,
és ezért túlzabálod magad,
ami visszafelé is
elrontja az egészet,
az evés élvezeti értékét,
akár még a gyomrodat is
(püffedten, elgyengülve elterülsz,
és későn bánkódva nehezen emésztesz)
p
Nem mindegy
(Nyelvtudás-hiányos)
Amnézia vagy amnesztia
Internátus vagy internálás
Megörülni vagy megőrülni
Örvendő lány vagy örömlány
Együtt-munkálkodó vagy kollaboráns
stb.
p
Analfabéta
Hiába van kezedben a végrendelet,
mely jó fordulatot adna sorsodnak,
ha nem tudod a szöveget elolvasni,
vagy az nem anyanyelveden íródott,
vagy nem érted annak jogi nyelvezetét…
Akkor az csak egy összepiszkolt papírdarab,
ami fidibusznak, pipagyújtósnak használható…
p
A sivatagban
vergődik oázist keresve,
De előbb csak olyant talál,
ahol csak nyakkendő van,
amire mi szüksége lenne…
Mire végül elvonszolja magát
egy olyanba, ahol minden van,
hiába van a szomj- és éhhalál szélén,
nyakkendő nélkül oda szigorúan tilos belépni
p
Érzés-
telenítés
Hogy sohase
érezz fájdalmat,
egyszer s mindenkorra
érzéstelenítteted magad
(végleg lemondva így egy
létfontos jelzőrendszerről)
És későn kapcsolsz, hogy
akkor mást se fogsz érezni
p
Rontó Pál
Közösségi ember vagy -
nem akarsz kilógni a sorból,
ha neked ma rossz kedved van,
akkor igyekszel mindenkiét elrontani
p
Hólabda-effektus
Eldobod a rossz kívánság hógolyót,
s mire visszatér hozzád, már elsöprő lavina,
ami téged is menthetetlenül maga alá temet
p
Biflázás
Egy szerepet
szóról szóra
be lehet magolni
Csak akkor van baj,
ha kizökkentenek/kiesel a szerepből,
mert akkor már spontán reagálni,
rögtönözni, „improvizálni” kell, kellene
(ilyenkor már nem kis gondban van
a papagáj, a szajkó stb.)
p
Hebrencs/
hebehurgya
Repül a nehéz kő,
ki tudja, hol áll meg,
s kit hogyan talál meg…
A kimondott szó kőgörgeteget
nehéz, sőt lehetetlen már visszaszívni…
p
A
hebe-
hurgya
szinonimái:
hűbelebalázs, kerge,
szétszórt, hebrencs, szeleburdi,
kapkodó, kelekótya, meggondolatlan,
hóbortos, bolondos, esztelen, figyelmetlen,
ütődött, kerge, szeles, kiszámíthatatlan, bohókás
p
Jövőképtelen
Aki csak az orra hegyéig lát
Aki levágja az aranytojást tojó tyúkot,
Aki eladja azt a hajót, amin épp utazik,
Aki ma nem tud lemondani a jobb holnapért
(jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok…!?)
p
"...nincs
ember a világon,
aki ne érezte volna
a visszautasítás gyötrelmét.
A mellőzés haragot szül
és a harag valami bűnt
a mellőzés megbosszulására,
a bűn pedig bűntudattal jár."
(Steinbeck: Édentől keletre)
p
Arany János:
A TUDÓS MACSKÁJA Nagy lett volna a tudósnak Az ő tudománya, De mi haszna, ha kevés volt A vágott dohánya. Könyvet irt a bölcseségről -- S hajna! Akkor esett ez a bolond História rajta. Nem szeretett ez a tudós Semmit a világon, Járt legyen bár égen-földön, Két avagy négy lábon: De a kendermagos cicát -- S hajna! Éktelenül megszerette, Majdhogy fel nem falta. Szolgája is volt; a háznak Ez viselte gondját, Hogy lába ne keljen és a Szelek el ne hordják. Hű cseléd volt félig-meddig, -- S hajna! Koplalás lőn este reggel Bőséges jutalma. Máskülönben ment a dolga A kedves cicának: A reggelin gazdájával Ketten osztozának. Búsan nézte ezt a szolga -- S hajna! Fél zsemlére, pohár téjre Nagyokat sohajta. Mert tudósunk a magáét Ha fölreggelizte: Felét a cicának adni Volt a szolga tiszte. Úriasan élt a macska, -- S hajna! Csak nem akart, csak nem akart Meglátszani rajta. "Hé... izé... mi baja lehet Annak az állatnak? Szőre borzas, csontja zörgős, Szédelegve ballag." "Jaj, uram, hát a sok éhség! -- -- S hajna! Kétszereznők csak a tartást; Mindjárt lábra kapna." S az napságtól itce tej járt, Kapott egész zsemlét: A tudós csak lesi, várja Hogy ha nekitelnék. De a macska nem üdűlt fel, -- S hajna! Elfogyott a fogyó holddal, Sarlóvá hajolva. Kendermagos szegény cica Nyavalyába esvén, Fölvette a `néhai` nevet Egy szép őszi estvén. "Átszellemült kedves állat -- S hajna! Falatom megosztom vele Mégis meg van halva!" "Mi tagadás" -- mond a szolga, "A cicus nem vétett: Én evém meg ő helyette Reggel az ebédet. Mondtam, menjen egérfogni, -- S hajna! Nem tanyáz ám ott egér, hol Üres minden kamra." Nagy volt, mondok, a tudósnak Az ő tudománya, De mi haszna! Kevés hozzá A vágott dohánya. Könyvet irt a bölcseségről -- S hajna! Ilyen ápró dőreségek Gyakran estek rajta. (1847)
p
Minél
kisebb kockázattal
minél nagyobb haszon:
csoda, ha e taktika nem jön be
(a lottózás egy gombóc fagyi ára,
és akár milliárdos is lehet, ha nyer…)
p
Más
farkával
veri a csalánt,
más bőrét viszi vásárra,
mást bujtogató értelmi szerző,
másra hagyja a piszkos munkát…
p
Jobb
sorsra érdemesen
hiábavalóságok után
törtet-töri magát –
mint a Nagyítás hőse,
aki megverekszik a gitárért,
amit a csápoló közé dobnak,
majd legvégül ő is kidobja azt…
p
Kezdő
fokozatban ragad:
egy lassított felvétel:
mint aki húzza az időt,
és imígy ellazsálja éltét
p
Havonként
talál rá új élethivatására
és kezdi azt teljesen elölről –
holtáig nem derül/derülhet ki,
hogy Istennek mi volt a terve vele…
p
Hiába
hallja,
de nem érti,
nem fogja fel:
csak másnak
jó bőven termő
bamba diófa ne légy
p
Ha neki
nincs Isten:
minden megengedett
(baj/sebaj, hogy akkor másnak is?)
p
Ha
élete
nem egy kívánságműsor:
megette a fene az egészet
p
Ha
gyáva
nyúlnak mondják,
bármi vakmerőségre,
fölösleges hősködésre,
életveszélyes mutatványra
is felheccelhető…
p
Sor-
rendetlen:
ő előbb vág,
és azután mér –
előbb üt, vagy lő,
és csak azután kérdez…
p
Gyerek marad
anyja halála után is:
szelleme tovább kísér(t)i,
minden életfontos dolgában,
pl. a párválasztásában is
csak neki akar megfelelni
(Woody Allen - Ödipusz, mi fáj?)
p
Elveszett, ember,
ha nem fogják kezét,
ha nem teszik alá a bilit,
nem rágják szájába dolgát,
nem gyámkodnak felette…
p
Elhanyagolja
a nap kötelességeit,
zavarná életkomponálását,
mert ő egy életművész lenne
p
Minden
ismerősét
vehemensen győzködi
az ő abszolút igazáról
(leginkább is önmagát
meggyőzendő)
p
Mint
egy tolvaj szarka:
minden csillogó ócskaságot begyűjtő*,
lakásotthonából zsúfolt, rumlis raktár lesz
*esetleg nem becsületes megtalálóként is
p
Jó-rossz
szomszédság
áldása vagy átka -
vagy nem is ismered
a kert/lakás szomszédod,
vagy pedig non stop hideg-háborúztok,
pedig egy jó közeli szomszéd/lakótárs
ezer jó – távoli - rokonnal is felér…
p
Egy
kellő időben
nem tisztázott
súlyos félreértés miatt
veszíti el élete nagy szerelmét,
majd beéri ló helyett szamárral is…
p
Örökké
ködösítő:
nem csoda,
ha ő sem lát
tovább az orránál,
és csak annyit észlel,
amit kezével kitapogathat…
p
Rossz
a társaságod:
korpa közé keveredsz,
és felfalnak a disznók –
nem tudtál, akartál, mertél
még idejében kiválni,
nem lettél kiváló…
p
Szeszélyes,
„mert” ő egy nő,
s erre még rá is játszik,
hisz ettől lesz egyéniség,
hogy ilyen kiszámíthatatlan
p
Krónikus,
nem csak eseti
a rossz egyenrangúsító
jószándékú szereptévesztő:
apa/anya helyett jóbarát(nő) lenne
p
Sokkolja,
hogy vannak még
nála is makacsabb dolgok:
azok az átkozott kőkemény tények
p
Amíg
ő ilyen bűnös-mocskos,
addig nem járulhat az Úr elé?
És arra meg pláne nem méltó,
hogy az Úr az ő hajlékába jöjjön…
p
Mindenben
a tökélyre törekedő
maximalista/perfekcionista,
aki naponta elrontja életkedvét
(sőt: frusztrált, s ezért agresszív lesz)
p
Neki
mindegy:
gazság/igazság,
törekvés/törtetés,
amnézia/amnesztia,
gondatlanság/gondtalanság
p
Ő
nem él,
csak tengődik,
vegetál, vergődik, túlél,
mintha tutajon hányódna
a végtelen és sós óceánon,
vagy mint a partra vetett hal...
p
Nem
tud színlelni -
életképtelen/fogyatékos:
ellenségének sem tud „hazudni”
Vészhelyzetben sem tetteti hülyének/
lassú felfogásúnak stb. magát
p
Mindent
tudni akarsz sztárodról,
viszont majdnem semmit
sem tudsz felmenőidről, őseidről
p
Impotens lesz,
mert az ágyban is
teljesítménykényszeres,
pláne, ha titkos a pásztoróra,
ezért a csődtől való páni félelme
garantálja is a szex kudarcot –
ami ellen mesterséges szert vesz,
és meg is ágyaz a betegségeinek…
p
Életében
végrehajtja a végrendeletét:
önmagát teljesen kisemmizve
mindent eloszt az örökösöknek,
majd átkozza a hálátlan utódait…
p
Papp Jancsi
elmegy a haverjával egy bárba.
A barátja azt mondja: fogadjunk,
hogy a pultosnőnek azt mondom baszik.
Fogadnak.
A haver a pultosnak:
- Kérek egy pohárba szikvizet!
Legközelebb Papp Jancsi
megy egy másik barátjával a bárba.
Mondja a havernak, fogadjunk, hogy
azt mondom a pultos nőnek, hogy baszik.
Fogadnak.
Papp Jancsi a nőnek:
- Basszon ide egy pohár szódát!
p
Két kicsi kecske
Két kicsi kecske baktat a hegyre, Friss hegyi gyepre fel. Az egyik jobbról jön, a másik balról jön. Két kicsi kecske, táncos a kedve, S így mekeg egyre: meeeeee, De jó lesz majd a reggeli zöld mezőn! [Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó! Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)! Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már) Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár!] Két kicsi kecske friss patakocska partjait éri el, A víz oly gyorsan fut, a habja csakúgy zúg, Széles a medre, két kicsi kecske, ugrani egy sem mer, De ott egy palló, ott vezet át az út. [Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó! Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)! Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már) Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár.] Két kicsi kecske szembe sietve máris a pallón jár, De csak középig ér, mert sajnos szűk a tér, S két kicsi kecske, nagy fenekedve állanak szemben már, Itt egymás mellett két gida el nem fér. [Hej-hó, (hej-hó,) hollári-hoppla-hó! Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)! Így szól (így szól), ha jártál arra már(arra már) Fenn a hegy tetején, hol selymes pázsit vár.] Egy kicsi kecske vissza, ha menne baj sose lenne ám, De egyikben sincs ész, csak farkas szemet néz. Két kicsi kecske szarvait szegve ölre is megy most lám, Míg mind a kettő vízbe potyog és kész. [Hej-hó,(hej-hó,)hollári-hoppla-hó! Zöld rét (zöld rét) füvében volna jó (volna jó)! A két kis kecske tudja már, Hogyha nincs aki enged, végül bajjal jár.] Meeeeeeeeeeee.
https://songbook.hu/lyrics/20804/ket-kicsi-kecske
ppppppppppppppppp
P.s.:
A tét:
plusz
vagy mínusz
végtelen lehetőség
Mitől, kitől függ, hogy itt és most,
egyszeri életemben azzá is leszek,
amire a Jóistentől teremtve vagyok:
egy kiteljesedett egy-én: boldog ember?
Ki-mi tud a legtöbbet használni vagy ártani
az életem, a sorsom kedvező alakulásaiban?
Legfőképpen és végső soron én magam,
más meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet.
De azért nagyon nem mindegy, hogy előszeretteim,
élettársaim jól, avagy rosszul akarják-e a javamat,
hisz nem rosszabb-e még a mostohánál is a majomszerető,
gyereke pokolba vezető útját kényeztetve kövező édesanya!?
Amilyen pótolhatatlan kincs egy igaz jóbarát, bajtárs stb.,
olyan nagy kárt okozhat egy rejtett lelki hadviselő álbarát…
Ennél még az is ezerszer jobb, ha éppen üresen van ez a hely!
A barátimtól védj meg Istenem, ellenségeimmel elbánok én is…
És amilyen megtáltosító a szerelem, mennyország a házasság,
éppúgy lehet a folyamatos gyötrelem, a földi pokol színhelye is…
Mennyi mindent köszönhetünk a hivatásos segítőinknek,
a jó tanárnak, nevelőnek, papnak, orvosnak, patikusnak stb.,
és ugyanakkor mennyi kárt okozhat, ha ő egy pályatévesztett,
alkalmatlan, vagy lelkiismeretlen – vagy ha éppen nem az,
de pont a rosszul tanultat/tudottat csinálja, alkalmazza jól,
ahogy a hivatalos protokollt betartva beteget gyártó orvos…
Mivel – sajnos – nem vagyunk önellátók, se Robinzonok,
ezért napi életminőségünket elég jelentősen befolyásolja,
hogy létszükségleteinket hogyan és mivel tudjuk kielégíteni.
Milyen élelmiszereket és iparcikkeket veszünk, fogyasztunk,
és milyen mestereket, szolgáltatásokat vehetünk igénybe.
Netán egy Mekk mestert, aki több kárt okoz, mint hasznot…
És azok, akikkel jellemzően nincs személyes kapcsolatunk,
de aki a szellemi/társadalmi/gazdasági/politikai hatalmuk miatt
jó előre, vagy hátra mozdítják az ország – és a világ – szekerét…
Bölcselők, művészek, tudósok, mérnökök, rendőrök, katonák,
törvényhozók, képviselők, köztisztviselők, médiamunkások,
bankárok/befektetők, vállalkozók, munkaadók, vezetők stb.
Mindezt a listát szem előtt tartva, mégis azt állíthatjuk,
hogy lévén mindenki Isten egyformán jól szeretett gyermeke,
mindenki egyenlő eséllyel lehet a legeslegboldogabb ember,
ha rendeltetésszerűen használja magát, tölti be rendeltetését.
Lehet egy Hamupipőke is királynő, Kukorica Jancsi János vitéz,
a jó szellemben/lélekbátran akarót repíti, nem vonszolja a sors…
p.s.:
A sok-sok érzékenyítő, elképzeltető, megértető,
elemzendő-újra összerakandó, tovább gondoltató,
megítélendő, igaz/hamis-vizsgálat alá helyezendő,
értékelendő, súlyozandó, eszméltető stb. közmondás,
ige, példabeszéd, életkép, tanmese, bölcsesség és vers
mind rólad szól: ismerj magadra és változtass életeden!
|