Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek

Édenkert, aranykor helyett földi poklok

Isten édes gyermekeiből állatorvosi lovak

Életminőség vizsgálódások magyar nyelven

Barát-ellenség felismerő ABC – IV.

Majd minden, amit egy ember másnak árthat

akár rossz, akár – sőt többnyire – jó szándékkal

*

Ábrányi Emil

NE SÉRTSD MEG...

Ne sértsd meg azt, akit szeretsz!
Egy durva szó elég,
Hogy elborítsd, hogy gyászba ejtsd
Szerelme szép egét!...
Borúlt ég újra földerűl,
Hint még szebb sugarat...
Ez gyöngédebb ég: itt a folt
Örökké megmarad!

Egy szó elég!... És húnyni kezd
A régi, tiszta fény.
Mélyebb sebet vág, mint a tőr,
A nő nemes szivén!...
Átérzi lelked bánatát,
Vidáman hal meg érted, -
De bús kétségben csügged el,
Ha egy rossz szóval sérted!

Ne félj! Nem hal meg a madár
Ha szárnyait megtörték.
A pillangó tovább röpűl,
Bár fényporát letörléd.
Tovább él a szerelem is
Mert mindennél nagyobb, -
De többé nem száll ég felé,
És többé nem ragyog!...

*

p 1

p Aki titkos hálóját szőve-kifeszítve lesből várja a gyanútlan áldozatát

p Aki kiélvezi, hogy ő „élet-halál ura”: pusztít hangyát, lepkét, bogarat

p Aki bajodban kerülget-köröz mint vérszagra gyűlő hiéna, dögkeselyű

p Aki képes belökni a Dunába is, csakhogy ő így életmentő hős lehessen

p Aki védtelen gyerekén veri le a rajta esett – valós/vélt - sérelmeket

p Aki jobb ügyhöz méltó buzgalommal tolja a közbűn-banda szekerét

p Aki egy kiváló színészi képességű, és jó emberismeretű szélhámos

p Aki jó hivatalnokként kiválóan szervezi kitelepítésed, deportálásod

p Aki a jó adottságait szorgosan fejleszti, de rosszra, ellened használja

p Aki az itthon ingyen szerzett tudását kilopja: idegenben kamatoztatja

p Aki itt-most gyorsan, látványosan akar hatni - ezért nem épít: rombol

p Aki inkább tíz ártatlant, így téged is bánt, csakhogy a bűnöst eltalálja

p Aki inkább kettészakítja szerelmét/gyerekét, hogy a másiké se legyen

p

p 2

p

p Aki már inkább elkövet, semmint elszenved egy igazságtalanságot

p Aki szépen, illemtudóan és elegánsan viselkedve töri ki a nyakamat

p Aki imád rémhírt gyártani-terjeszteni, csakhogy központba kerüljön

p Aki imád másokat-téged zavarba hozni, leégetni, nevetségessé tenni

p Aki idegenekkel majd’ mindig angyal, de a szeretteivel sokszor ördög

p Aki idegenre, egy kontraszelektált tanítóra-nevelőre bízza gyerekét

p Aki ugyan húst hússal szeret enni, de a „hóhérmunkát” mással végezteti

p Aki a „szerettei” /hozzátartozói leleményes lelki kínzásában leli örömét

p Aki élettársában holtáig már csak a hibáit, vétkeit látja - kárhoztatja

p Aki hipnotizáló képességét a cirkuszban gonoszul Marión fitogtatja

p Aki folyton hazudik ugyan, de bizonyítani tudja, hogy ez miért rossz

p Aki nem sajátította még el: hogyan legyen ő figyelmes és tapintatos

p Aki hamis alternatívák elé állítva kötelezne engem igazi választásra

p

p 3

p

p Aki már hamar kisajátítja magának a Nagybeteg zsarnok főszerepét

p Aki, ha török, ha szakadok, de megcsinálja, amit egyszer a fejébe vett

p Aki, ha már embert ölt, akkor neki már mindegy – és sorozatban öl...

p Aki az élettársát manipulálva-erőszakkal is a maga képére formálná

p Aki csak a gittegyletben fontoskodik, miközben nincs legény a gáton

p Aki felvilágosulatlanul vagy gyermekanya, vagy magzatgyilkos lesz

p Aki felfelé csak túlbuzgón nyalizik, de lefelé csak kíméletlenül tapos

p Aki ex élettársának kedvenc kisállatából főzi meg a búcsúvacsorát

p Aki évenként egy nagyot segít, de sok apró figyelmességet mulaszt

p Aki embergyűlölő és ezért magával viszi sírjába a találmányi titkait

p Aki alaposan kiélvezi: tudása nagyhatalom - akár jóra, akár rosszra…

p Aki elvárja, hogy a vele beszélő nagyon megtisztelve érezze magát

p Aki a legelső a barátja lakomáján, de elérhetetlen, ha bármi baj van

p

p 4

p

p Aki előbb egy híres embert bálványoz, majd csalódva sárba tapossa

p Aki előbb az egekig magasztal, majd földre leránt: nagyot ess pofára

p Aki ellenőrizhetetlen demagógiával kábítja el a – hiszékeny - jónépet

p Aki előbb éket ver társak, párok közé, s majd azt szakadékká tágítaná

p Aki az élettársával kísérletezik, naponta próba alá veti, vizsgáztatja

p Aki az élettársától várja: kollegája, sporttársa stb. - mindene legyen

p Aki élettárs és élethivatás, új cél híján nem bocsátja útjára gyerekét

p Aki egy nagyobb kenyérért elhagyva még mocskolja is a szülőhazáját

p Aki egy pohár tea megmelegítéséhez eltüzel akár még egy kis erdőt is

p Aki egy megátalkodott hétpróbás gazember – mindenkit rá is szedne

p Aki egy életre elvenné a kedved: ének, írás, olvasás, színjáték, sport

p Akinek a bűn elkövetése után egyáltalán nincs lelkiismeretfurdalása

p Aki nem érez bele, milyen fájdalmat okozott neked a bántó szavaival

p x

*

Ha számbavetted...

Ha számbavetted mind a vétkeid 
Szemed ha metszőn önmagadba látott: 
Az ismeretlen sok-sok bűnödért
Még mondj el egypár miatyánkot!

Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk, 
Mert végtelen a vétkeinknek száma 
S talán nem az a legölőbb csapás, 
Mit sujt az öklünk tudva, odaszánva.

A legsikoltóbb seb talán nem az,
Mit oszt a kardunk nyilt, lovagi tornán 
S tán az se, mit suttogva, hátmögött 
Ejtünk kajánul, titkon és orozván.

A legsikoltóbb, legégőbb sebek
Egy mosolyunktól nyílnak, úgy lehet, 
Mely indult jóakarat ösvenyén
És öntudatlan gúnyba tévedett.

A legszörnyűbb lavinák úgy lehet, 
Indulnak egy elejtett szó nyomán,
Mit elhallgatni - véltük - nincs miért, 
S mit elhallgatni jobb lett volna tán.

S mikor egy gyötrődő szív úgy eped 
Egy szónkért, mely meg tudná váltani, 
S virágoskertből sivataggá lesz,
Mert azt az igét nem mondottuk ki.

Mert elnéztünk a ködös messzeségbe, 
A léptünk rajta döngve áthaladt,
Semmit se tettünk - csak nem vettük észre -
És eltapostuk, mint egy bogarat.

Oh végtelen a vétkeinknek száma,
Mi álomroncsba, tört reménybe járunk, 
Pusztán azáltal, hogy élünk, megyünk, 
Szüntelen egy virágot tör le lábunk.

Ha számbavetted mind a vétkeid, 
Szemed ha metszőn önmagadba látott: 
Az ismeretlen sok, sok bűnödért
Még mondj el egypár miatyánkot.

REMÉNYIK SÁNDOR

*

KÁRTEVŐK, ÁRTÓK, MEGRONTÓK

A jó/rossz szándéktól a rossz következményig

Önmagamtól

és a „jóbarátaimtól”

védjen meg az Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is…!?

A legeslegtöbbet én árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet.

De még egy kis gyermek is felgyújthatja a házam, otthonom…

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. akiknek a baráti-szerelmi bűbáj miatt van hatalmuk. felettünk

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól