|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek
Édenkert, aranykor vagy vaskor, poklok
Táltos csikók-paripák vagy állatorvosi lovak
Emberélet-minőség vizsgálódások magyarul
A grund/kispályás foci dicsérete – 1.
Nemes Nagy Ágnes:
Labda
Jó a nyár, jó a tél,
jó az út, jó a szél,
jó a labda – nézd, szalad; –
jó a hold és jó a nap.
Jó a fán a labdarózsa,
mintha fényes labda volna,
jaj! még egyszer elszalad,
elgurul a fák alatt.
Elgurul a labdarózsa,
mint a hold, mint a nap,
fuss utána, elszalad,
hogyha gyorsan elkapod,
tenyeredbe markolod,
s mégse rózsa, mégse hold -
akkor mégis labda volt.
*
I.
MI KELL EGY JÓ FOCIZÁSHOZ?
Amit a játék ad és amit mi tehetünk hozzá
- „Halálkomolyan” vesszük, de nem vérre megy
- A csapatban kisegítjük egymást: gyengébbet
- A felmerülő költségeket egyenlően osztjuk el
- A fociközösség évtizedeken át is fennmaradhat
- A gyengébbnek is van esélye egy-egy meccsen...
- A győztes és a vesztes is elégedetten, jó érzéssel távozhat
- A játék önkritikára tanít – ne másban keresd a hibát
- A jó csapatszellem: jó kezdet - fél győzelem
- A jó ellenfél belőled is többet hozhat ki
- A labda kerek és jó, hogy a szerencse is forgandó
- A pályán nincs gazdag-szegény, cigány-magyar...
- A rosszat nem emeljük ki, nem ostorozzuk
- A szertelen játék kábulatában nem is érzünk fájdalmat
- A teljesítmény nem centizhető, mégis igazságos a mérés
- Ahol a bukott diákok „megverhetik” a tanárcsapatot
- Ahol a fair play szabályok felülírják az írottakat
- Ahol a játékos testi épsége kockáztatásával védi a kaput
- Ahol a szabadság szigorú, de jó rendet teremt
- Ahol áldozni is kell a játék oltárán: időt, erőt, épséget…
- Ahol egy csónakban eveztek, együtt sírtok-nevettek
- Ahol egy meccsen bármi lehet: Dávid legyőzi Góliátot
- Ahol ha mindenki a helyén van, akkor egyaránt fontos
- Ahol itt és most kell a közösségért áldozatot hozni
- Ahol kollektív az élmény és a felidézhető emlékezet
- Ahol nem lehet a múltból megélni, de a rutin támaszod
- Ahol nincs sztár/bűnbak: közös a siker és a kudarc
- Ahol öntisztulás van – kiszűrődnek a nem odavalók
- Ahol rögtön lebuknak a szájhősök, az alibi-játékosok
- Ahol száz éve ugyanaz a pár alapszabály elegendő
- Ahol vadidegen emberek rögtön értik egymást
- Ahova pihenten érkezünk, s jólesően fáradtan távozunk
- Akár egyetlen góllal is lehet nyerni
- Aki hibázott, azt vigasztaljuk, buzdítjuk
- Akinek nincs fölös pénze, azt átvállaljuk
- Akkor van sportértéke a győzelemnek, ha jó az ellen
- Alázattal elfogadjuk, ki milyen poszton jó
- Amikor nincs bábeli nyelvzavar: nem verbális
- Az íratlan fair play szelleme javítja a légkört
- Bárki rúghat gólt, de a kapus/védő is pont olyan fontos
- Bírni kell a gyűrődést és a zrikát
- Csata után fraternalizálás - kezet nyújtani és gratulálni
- Egész embert követel: ész, szív és testi erőnlét, technika
- Egy mindenkiért, mindenki egyért!
- Egy súlycsoportban levő ellenfél ellen jó játszani
- Egyenlő erőkre osztjuk be a játékosokat
- Egymás felé kiszámíthatóan, az ellenféllel ellenkezőleg
- Elég egy focicipő, tornacipő és egy felfújt labda
- Elfogadjuk a közösen kialakított szabályokat
- Ez egy komoly, „szent” ügy, de nem zárja ki a humort...
- Ez tényleg olyan játék, ami egyedül nem megy
- Fel sem merül, hogy valaki ne tegye oda magát
- Fiatalok és öregfiúk együtt és egymást kiegészítve…
*
Bálint Barbara
A fociról
Sokan próbálták ezt az érzést szavakba önteni,
Milyen érzés lehet a focimezt magunkra ölteni,
Kimenni a pályára és űzni ezt a játékot,
Megjárni a poklot vagy a mennyországot.
Valaki a fociszeretet génjét magában hordozza,
Van, aki ötvenévesen, mint egy betegség elkapja,
Ezt a sportot emberek milliói szeretik és imádják,
S kedvenc csapataik nevét szurkolás közben kiáltják.
Játékosnak lenni szerintem még felemelőbb érzés,
Szurkolni, vagy inkább a labdát kergetni? - nem kérdés,
Mindegy, hogy ki játssza gyerek, férfi vagy nő
Bűvölik a labdát legyen bármilyen idő.
Mint minden másnál itt is van árnyoldal,
Sajnos sokan tudják, milyen az élet műtött lábbal,
Ha komoly a sérülés és befejeződik egy pályafutás,
Megmarad fociszeretőnek és elkezdődik a szurkolás.
A labdarúgás formálja és alakítja az embereket,
Erősíti az összetartozást és a csapatszellemet.
Sok kudarcon és problémán átsegített engem,
A foci a mindenem, ennek szentelem az egész életem.
2007.
*
- Formaidőzítés: itt és most kell „produkálni”
- Ha bíró van, az nem akar főszereplő lenni
- Itt mindenki sikerélmény, önbizalom-erősödés részese
- Itt nem érdemes csalni – csak önmagad csapnád be
- Itt nem kell külső jutalom/büntetés – önmagáért jó
- Itt nincs üresjárat, unalom – mindig történik valami
- Izgalmas és fordulatos, változatos a játék
- Játék közben nem lehet mással foglalkozni
- Katonadolgok – bírni a gyűrődést
- Kevés a vita, pláne nem apróságokon
- Kint vagy a szabadban - ha esik, ha fúj
- Lemossuk az izzadtságot - elpárolog a méreg
- Megtanulunk méltósággal veszíteni
- Minden a pályán dől el - győzzön, aki most jobb
- Minden igyekvőnek sikerélményt nyújt
- Minden meccs 0:0-ról indul és bármi lehet
- Minden pályának más a hangulata - a hely szelleme
- Mindenki kihajtja magát - aktívan kikapcsolódik
- Mindenki magától hozza ki magából a legtöbbet
- Mindenki pályára lép - sűrűn lehet cserélni
- Mindenki támad is és védekezik is - mindkét csapat is
- Mindenki tudja a dolgát, nem kell folyton irányítani...
- Mindenkinek megdicsérjük a jó megoldásait
- Minimalizáljuk a komoly baleset esélyét
- Nem a győzelem a cél - az legfeljebb ráadás!
- Nem a kudarcot kerülve, defenzíven játszunk
- Nem attól lesz jó emlékünk, hogy mi nyertünk
- Nem az a legény, aki ad, hanem aki állja
- Nem egyénieskedni kell, de nem is beszürkülni
- Nem folytatunk lelki hadviselést – nem vérre megy…
- Nem kell a sok beszéd - tényleg világnyelv!
- Nem kell mástól elvenni a játékterületet
- Nem kell résen lenni: ki mikor ver át
- Nem kell senkit elküldeni vagy kinézni
- Nem keresünk bűnbakot – a kapust sem tesszük azzá…
- Nem kerül sokba - jó esetben semmibe
- Nem lehet félvállról venni, félszívvel csinálni...
- Nem nyavalygunk: férfias összecsapás - katonadolog
- Nem technikai sport: csupasz testedre számíthatsz...
- Nincs tragédia, ha valaki egy rossz napot fog ki...
- Okosan együttműködni és nemesen rivalizálni
- Önként és örömmel megyünk
- Önként ismerjük be szabálysértésünket
- Saját kárunkra is szólunk, ha nem veszik észre
- Senkit nem kell nógatni, pláne nem fenyegetni
- Sokszor van meglepetés – dől a „papírforma”…
- Szabad a pálya és az alkalmas játékra
- Számítani lehet a társakra - mindenki eljön
- Szándékosan sohasem durváskodunk
- Többet ésszel mint erővel: olvasni a játékot
- Utána a kocsmában felidézünk emlékezetes pillanatokat
- Vidám poharazás a befejező aktus - az ellenféllel is!
*
Budai Zolka
Magyarok, mi futballnemzedék...
Magyarok, mi futballnemzedék
(így csúfol minket ez a világ),
régen volt már az, ej, de rég,
hogy másképpen néztek miránk.
Most a magyar meg nem áll a lábán,
ha gólt kéne rúgni, nem megy be,
s nem csinálsz semmit, fiaid látván,
"mi atyánk, ki vagy a mennyekbe."
Mennyi gyermek és anyuka, apuka,
kiáltaná már: ott van a gól,
de minden percünk hatalmas kapufa,
lövésünk sincsen, hogyan van jól.
Elindulunk, mert fújják a sípot,
de mindig másé a támadó övezet,
s már mindannyiunkat elcsitított,
hogy újra mi kezdünk közepet.
Miért tartunk itt, ahol tartunk,
s ezzel miért viccel, aki viccel?
Ha annyi átkozott edzést tartunk,
hát miért marad ki a ziccer?
Miért akadunk folyton lesen,
miért nyom el százszor a vendég?
Pedig, tudjuk mi, nem is kevesen,
hogy másképpen volt ez nemrég.
Nemrég volt csapat vagy ej, de rég,
mindenki tud valahogy valamit,
de miért nincsen köztünk egy derék,
ki újra nagyokat alakít?
Hol vannak ama régi meccsek,
hová tűnt a százezer hajrá?
Miért kell mindent elfelejtsek,
mielőtt fülem egyszer hallná:
"Magyarok vagyunk, a futball népe,
győzni születtünk, egy a fix!"
S olyat senki nem beszélne,
hogy itthon is már jó az iksz.
*
Grundfoci
Amatőr kispályása labdarúgás
Az életem eddig már eltelt 67 évéből
legalább 60 évet a focipályán is töltöttem –
és még a mai napi is aktív játékos, kapus vagyok.
Ugyanakkor drukkerként, nézőként és olvasóként
nyomon követtem a profi foci (vissza)fejlődését is…
Erről a játék-sportvilágról próbálok most képet adni –
mindarról a jóról-rosszról, amit ember itt adhat-kaphat.
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan lélek
Édenkert, aranykor vagy vaskor, poklok
Táltos csikók-paripák vagy állatorvosi lovak
Emberélet-minőség vizsgálódások magyarul
A grund/kispályás foci dicsérete – 1.
Romhányi József: Focimeccs
Huszonkét esztelen,
félmeztelen egyén,
egymás hátán-hegyén
nyüzsög lenn a pályán.
Mások mája táján taposnak,
és ha elég laposnak
lát a bíró minden egyest,
megítél egy tizenegyest.
S mert a szegény feje tizenegyest kirótt,
a fele közönség átkozza a bírót!
De senki sem csendes a nagy embertömbből,
mert a másik fele harsány éljent bömböl.
Ezalatt a meccsen néhány sípcsont reccsen,
szerteszét vér freccsen. Fel sem veszi egy sem
a fetrengő játékost. Fontosabb a játék most.
A vad középcsatár átgázol a bekken.
Úgy esik az össze, hogy csak meg se nyekken,
azután a labdát megcélozza jól: goóóóóóól!!!!
Egy alacsony néző, ki oda nem lát át,
ordítva paskolja a szomszédja hátát:
vegye le a kalapját, mert szétverem alapját,
azt a kerek tököt! S feje felé bökött.
Erre az: Ó! Te gaz! Engem sértegetni mersz-e?
Persze! Mind a ketten szólnak egy-két havernek:
Gyertek, fiúk segíteni, ha vernek!
Jöttek is mind verekedni, úgyis kezdtek berekedni.
Buzgón verekedtek, bíz nem voltak restek!
S időnként a gyepre elnyűtt testek estek.
De a két okozót rejti már a bozót.
S merre egy rést leltek, gyorsan elszeleltek.
A többit azután alig egy-két nappal,
a derék rendőrség verte szét kardlappal.
Le a kalappal!
*
II/1.
Objektív és szubjektív játékrontás
SZABAD ÖTLETEK LAZA JEGYZÉKE
- Inkognitó: se előtte, se utána nem ismerkedtek
- A csapat vereségéért mindenki téged hibáztat
- A dicsőség mindig a csatáré, a szégyen a kapusé
- A görcsös nagy akarásnak nyögés/elemi hibák a végei
- A jó helyzeteknél is jobbat akartok, s így semmi a vége…
- A korán lesérült edző féltékeny az idősen aktív kapusra?
- A környék egyetlen „grundja” monopolhelyzetben uralva
- A közönség berohan, becsászkál – civil a pályán…
- A műfű lehorzsolja a bőrt a combodról…
- A nekünk ingyen adott pályát zárjuk/pénzért kiadjuk?
- A sérült helyett nincs kit beállítani – megfogyva és megtörve
- Aki a labdát hozza, az választ magának – erős - csapatot
- Akibe belerúgsz, az feljelent könnyű testi sértésért
- Akihez épp csak hozzáérsz, már ki is kéri magának
- Alattomos belemenés, betartás, könyöklés, ráesés…
- Az „edző” bármikor megállíthatja a játékot, s elemez…
- Az ellenfél gólöröme káröröm: gúnyolódási alkalom
- Az ellenfél nem tud teljes csapatot kiállítani, ti igen…
- Az erősebbnek van igaza? Ököljog dönt a vitában…
- Azt tanácsolják ismét, inkább pingpongozni menjek…
- Be kell lógni, bármikor kiküldhetnek – elzavarhatnak
- Bundameccs, előre eldöntött végeredményre játszani…
- Bűnbak keresés-találás: ellenfél-ellenség, bíró, saját kapus…
- Cigiznek a pályán, zsebükben sörös flaska, pálinkás butykos
- Csak a végén szólnak, hogy fizetni kell a pályáért
- Csak az egyik kaput védik –a másikra mindenlövés gól
- Csak azért jársz focizni, mert legalább itt befogadnak…?
- Csak neked nem szólnak előre, hogy elmarad a meccs
- Drága pályadíj – vagy focizol vagy eszel este?
- Durváskodás, szándékos belemenések: adok és kapok
- Egyenként választ a két kapitány: a sor végére maradók
- Egyenlőtlen esélyek – nem egy súlycsoportban vagytok
- Egyesületi élet, ülésezések, szervezkedés - Foci helyett
- Egymásról évek után sem tudtok semmit - az életről sem
- Ellendrukkerek gyűrűje – ha nálad a labda, füttyszó harsan
- Előre isztok a medve bőrére – a lekezelt ellenfél szindróma
- Előtte „edzés” címén álgyakorlatok – ellötyögve/kimerülve
- Elrugdosott labda (csak egy van) – az egyik húzza az időt
- Eltörik a szemüveg, pont a jobbik vagy éppen az egyetlen egy…
- Esetleg csak te nem vagy beavatva: előre megbeszélt a vége
- Fagyos, csúszós a pálya – lábtörés veszélyes
- Fejbe rúgnak cipővel vagy a labdával közelről
- Foci előtt és után pénzbeszedés és pénzbehajtás
- Foglalt a pálya – vitázni, veszekedni, verekedni vagy várni…
- Fontoskodás: „taktikák”, edző kiabál, cserék bonyolítása
- Gidres-gödrös pálya, kiszámíthatatlan a labda útja stb. stb.
- Gólkirály lenne, nem adja le a labdát a jobb helyzetben levőnek
- Ha beszélgettek is a meccs után: „szakmázás”/profi fociról…
- Ha eláztál, nincs aki behívna magához, hogy megszáradj
- Ha éppen vezettek, azt szeretnéd, hogy most fújják már le…
- Ha vesztünk, mester maga alatt - el van rontva a hete, az élete…
- Háborgó szomszéd mérgezi a levegőt, veszekszik s feljelentget
- Havas, jeges pálya – még egyhelyben állni se könnyű
- Hétvégén tilos – pontosan akkor, amikor mindenki ráérne
- Hiába mész, csak te nem játszol, maximum pár perecet…
- Ítéletidő – eső, szélvihar, villámlás, fagy, kánikula stb.
- Kánikula és poros pálya – szilikózis és ájulás
- Kárörvendő röhej ellenféltől – dühös lebaszás társaidtól
- Kétballábas/nem kapsz türelmi időt, csak tehetséges kell…
- Kétségbe vonva a játékra való alkalmasságom/hozzáállásom
- Kivonnak a játékból – tétlenségre kárhoztatva
- Kocsmázás – tréfa, éneklés stb. - helyett: vezetőségi ülések
- Komolytalan játék: túl nagy a szintkülönbség
- Komolytalan játék: hülyülés: minden mindegy
- Könyörögni kell, hogy lejöjjenek illetve maradjanak
- Közben változó szabályok - ráadásul visszamenő hatállyal
- Lányokkal/anyámasszony katonáival focizni (mimózákkal)
- Legfeljebb ha csínybe kap labdát – megszakítva, égetve…
- Legfeljebb nem szidnak, de sohasem dicsér meg senki…
- Lejt a pálya: a szó szoros, vagy annak átvitt értelmében
- Lelki hadviselés a meccs előtt és alatt, és átkozódás utána
- Locspocs: rögtön csuromvizes, kő nehéz, megálló-csúszó labda
- Már nem hülyülünk, ugratunk az öltözőben sem?
- Meccs közben elmennek, elfogynak a játszótársak
- Meg akarják félemlíteni, le akarják rúgni a gólvágót
- Megtámadják, fenyegetik a bírót – terrorizálják az ellenfelet…
- Mezítláb játszotok a forró betonon…
- Meztelenül – pucéran vagy télikabátban…
- Minden hiba után megáll a játék és ismételtek
- Minden hibázásom az ellenfél felnagyítva gúnyolja
- Minden nehezebb bírói döntés előtt megnézni a videót?
- Mindenáron bombagólt akar lőni – a kevesebb több lenne…
- Mindenki előretör, hogy ő és nem más lője a döntő gólt…
- Mindenki gólt akar rúgni, ha nincs helyzetben, akkor is
- Mindenki odafut, ahol éppen a labda van
- Mintha vérre menne, testi épséged nincs biztonságban
- Mire fellocsolod a pályát, addigra az eleje már ismét poros
- Mire a szabályokban megállapodtok, labdát felfújják: vége…
- Mobilhoz rohangálók, a drukkoló kedvesükhöz kibeszélők
- Nagyoskodás – mintha a Benfica tartalékcsapata lennénk
- Neked csak akkor szólnak, ha nem jön el valaki más…
- Nekik a kapufa is gól, neked csak a bombagól ér egyet?
- Nem bíznak a kapusban, nem adják haza a labdát stb.
- Nem egyenlő a létszám - vagy nem 0:0-ról indul a meccs…
- Nem egyértelmű mez: ki kivel és ki ellen + kapusmez hiány
- Nem érzed a bizalmat, s lám:gyermeteg hibákat követsz is el
- Nem örök és fix, de menetközben módosuló szabályok?
- Nem folyamatos/túl sok a csere: felvenni a játék ritmusát?
- Nem gyűlnek a rosszpontok, senkit soha nem állítanak ki
- Nem hibázhatsz, olyan nagy a tét és olyan szoros az eredmény
- Nem hoznak helyzetbe, égetnek, nem kapsz jó labdát
- Nem jön el az ellenfél, hiába készültetek és mentetek
- Nem jössz még bele a játékba, és már le is hoztak…
- Nem tudod csapattársad nevét – hogy szóljál rá?
*
Grundfoci
Amatőr kispályása labdarúgás
Az életem eddig már eltelt 67 évéből
legalább 60 évet a focipályán is töltöttem –
és még a mai napi is aktív játékos, kapus vagyok.
Ugyanakkor drukkerként, nézőként és olvasóként
nyomon követtem a profi foci (vissza)fejlődését is…
Erről a játék-sportvilágról próbálok most képet adni –
mindarról a jóról-rosszról, amit ember itt adhat-kaphat.
|
