Kőrösi Csoma Sándor
(1784-1842)

Schöfft Ágoston litográfiája

Gaboda Péter:
Kőrösi Csoma Sándor egyetlen hiteles portréjának története

Kőrösi Csoma Sándor:
A tibeti papok vállszalagja

Galántha H. Judit
Kőrösi Csoma Sándor étkezési szokásai, az erdélyi,
ladakhi, tibeti, bengáliai konyhaművészet

Körösi Csoma Sándor ladakhi körülményei új megvilágításban

A Széchenyi-idézet Kőrösi Csoma Sándor sírkövén

Robert Browning verse:
Dardzsilingi sír fölött (Weöres Sándor fordítása)

Eötvös József emlékbeszéde:
Kőrösi Csoma Sándor

Juhász Gyula verse:
Ének Kőrösi Csomáról

Áprily Lajos verse:
A zarándok

Magyari Lajos poémája:
Csoma Sándor naplója

A Csoma-gyűjtemény
Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Keleti Gyűjtemény

Körösi Csoma Sándor hagyatéka az MTA Könyvtárában
Kőrösi Csoma Sándor könyvtárát, amely 36 tibeti nyelvű kötetből áll 1839-ben ajándékozta a Bengáli Ázsiai Társaság főtitkárának, S. C. Malannak, akit akkoriban tibeti nyelvre tanított. A könyvek létezéséről egészen addig nem volt tudomása senkinek, amíg 1883-ban Duka Tivadar (Kőrösi Csoma Sándor életrajzírója) fel nem kereste Malant Londonban. Malan Dukának ajándékozta az anyagot, ő pedig 1885-ben a Magyar Tudományos Akadémiának. Ez a gyűjtemény került fel nemrég az internetre. A 36 tételből álló kollekció egy része az úgynevezett "Alexander-könyvek", amelyekben Csoma kérésére mesterei a tibeti irodalom és tudományosság egy-egy területét összegezték. A gyűjtemény másik részét az utazó által vásárolt könyvek, fanyomatok és kéziratok alkotják, amelyek között a buddhista és főleg a lamaista irodalom híres alkotásai találhatók.

Magyar életrajzi lexikon címszava

A Pallas nagy lexikona címszava

Szilágyi Ferenc:
Kőrösi Csoma Sándor életútjának vázlata

Csapkó Krisztina:
Kőrösi Csoma Sándor élete és az őshazakutatás

Bernard Le Calloc'h:
Kőrösi Csoma Sándor útinaplója

Benedek Elek életrajza:
Kőrösi Csoma Sándor

Németh Gyula:
Kőrösi Csoma Sándor lelki alkata és fejlődése

Jókai Mór regénye:
Eppur si muove, És mégis mozog a föld (1872)

"Jókai regényének Barkó Páljában, a tíz nyelvet beszélő orientalista, önérzetes, aszkétikus természetű, ősrokonokat kereső, egy időre a világ szeme elől eltűnt és életét a Himalája alatt befejező regényhősben nem nehéz tudományosságunk büszkeségére, Kőrösi Csoma Sándorra ismernünk." (Csetri Elek)

Müllner András regénye:
Kőrösi Csoma Sándor
JAK - Kijárat Kiadó, 2000, 119 oldal
Letölthető e-book: http://www.hpebook.hu/modern.my

Müllner András ezt írja különös és rendkívül érdekes "történelmi" regényéről: "Hogy miért éppen Kőrösi Csoma, arra azt tudom mondani: ellenállhatatlanul vonzott az, amit vele kapcsolatban csak eltévedésnek neveznek. Elindul, hogy megkeresse a magyarok "bölcsőjét", aztán "eltéved", és bár eredeti terve kudarcba fullad, mellékesen lefordít egy nyelvet (egy kultúrát, egy hagyományt) egy másikra - a tibetit az angolra. A regényben ennek a fatális tévedésnek a jegyében próbáltam eljárni: bár szereplőim egytől egyig valóságos alakok (annyiban, amennyiben olvastam róluk, ideértve Cen Raptent is, aki akaratán kívül lett többszörös gyilkos), de történeteik kifordulnak eredeti medrükből, és furcsa, nem várt fordulatokat vesznek. Ebből az eltévedéses-eltévelyítéses koncepcióból kifolyólag szívesen tematizáltam a regényben olyan cselekvéseket, melyek különösképpen ki vannak szolgáltatva a (mondjuk így) elferdülésnek. Ilyen mindenféle nyelvi munka, a fordítás, az értelmezés, a történelem kutatása, az eredet kutatása, a legkülönfélébb etimológiák; de ilyen a kém tevékenysége is, aki pórul jár, mikor egy titkot akar felfedni; és ilyen az is, ha valakit nagyon szeretünk, de ő nincs már itt, és mi mégis keressük az igazi arcát. Helyette azonban csak neveket találunk, puszta neveket markolunk, sok-sok nevet: Kőrösi, Sándor, Körösi, Carosi, Szkander bég, Mr. Csoma, és így tovább."