Bölcs-balga/boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országa és/vagy földi pokol

Emberélet-minőség vizsgálódások

Hivatások, árulások és pokoljárások – IV.

A fejétől-szívétől ficánkol vagy bűzlik a hal

A legszebb hivatások/a leghitványabb mesterségek

Jókai Mór

A nagyszájú hazafiak.

Hagymát dörzsölsz a szemedhez
Ugy siratod a népet,
Vaczkort harapsz, hogy savanyu
Legyen tőle a képed.
Nagyot iszol, "csak bor legyék", lelkednek ez a malaszt, -
Akkor aztán "jöjj igaz szót hallani jámbor paraszt!"

"Nagy az adó!" hát ugyan te
Mit fizetsz Demosthenes?
Soha egy árva batkát sem
Még eddig! No most nevess!
Hasadnak élsz; de hazádtól pénzt és munkát megtagadsz,
S azt várod, hogy még téged is tartson a jámbor paraszt.

"Harczra fel!" S a hol te szolgálsz,
Melyik az az ezred?
Az Untauglik ezred! Te csak
A kuczkód védelmezed.
S ha megjön a sürgetett harcz, magad a sutban maradsz,
Hadd menjen a mészárszékre  maga a jámbor paraszt.

"Kezdjük ujra!" Nem félted te
A hazádat a tűztől,
Csak pofád ragyogjon tőle,
Közé dobod az üszköt.
- De ha baj lesz, te magad majd szokás szerint kiszaladsz,
S megadja a tréfa árát itthon a jámbor paraszt.

(1878)

*

p Salto mortale – Az ő „halálugrásait” dupla politikai védőháló felett mutatja be

p

p Az érzéki csalódás „áldozata: „hallucinál”: a külső súgást belső hangnak halló

p

p „Holtbiztos tippet” ad a lóversenyen már legatyásodott pályatársak rovására

p

p „Ifjúsági változat” jeligére szellemi bomba „kiélesítést” vállaló butító-hülyítő

p

p „Jobb híján” germanizmusokban beszél „magyarul” a bölcseleti kérdésekről

p

p „Kiimádkozza”, ki szakérti és még ki is kaparja a gyereket az anyja hasából

p

p Addig ijesztgeti/rémiszti a várandós kismamát, míg ő „önként” öleti magzatát

p

p Nem bízza a természetre, a neki kedvező időben biztosra megy: császármetsző

p

p „Kiválasztottsága” jelentése, több az előjoga, több a dolga: noblesse oblige

p

p „Különc”, „bohém” stb. életmódja miatt olykor gyerekei elvételével fenyegetik

p

p „Magasabb szempontból” és közérdekből helyeselte a zsarnok bálványozását

p

p „Menekülőművészként” bújik ki emberi-polgári, hivatásbeli kötelességei alól

p

p „Menlevele”, védettsége, és büntethetetlensége tudatában „nagyfaszoskodó”

p

p „Miért - ne - legyek tisztességes, kiterítenek úgyis!” (József Attila hexametere)

p

p Szubjektív „önmegvalósításra” és nem pedig objektív Feladatvállalásra buzdító

p

p „Pálfordulásai” – hogy, hogy nem! - mindig közelebb viszik őt a húsosfazékhoz

p

p A nép barátja hamis aktuálpolitikai érdekből bármikor a nép „ellensége” lehet

p

p A politikai bérmunkás, bérbeadott lelkiismeretű pszichiáter és az áldozata

p

p A 6-os számú kórterem: az együttérző, protokollellenes orvosból „bolond” lesz

p

p A szabadszólás jogáért és esélyéért – öngyilkosan - a diliflepnibe menekülő

p

p Az urakkal egy tálból cseresznyéző, az urakhoz törleszkedő ún. népképviselő…

p

p Hátba lőtt, vagy már jóval a döntő ütközet előtt dezertáló gyáva katona(tiszt)

p

p A – gonosz - varázsló, aki nem töri ketté pálcáját, de tovább rontó és bontó

p

p A kegyetlen bíró, aki pálcát tör feletted, miközben tudja, hogy ártatlan vagy

p

p Aki az irgalmatlan Jehova nevében első követ dobja a házasságtörő asszonyra

p

p Aki csak más vállára rakosgat hangyaszorgalommal elviselhetetlen terheket…

p

p A magas, elit- és a tömegkultúra közeledését nemhogy segítő, de épp akadályozó

p

p „A géniusz, ha kis nép szüli, kalitkába zárt sas…” – rosszabb, ha ez aranyketrec…

p

p A mundér becsületét mindenekelőtt védve jó sok hivatáserkölcsi bűnt fedezne…

p

p Ingyen kínálva portékáját, igazgyöngyeit, azt ezzel a gesztussal le is értékeli

p

p Ő inkább lesz/marad a király talpnyaló kutyája, mintsem a kutyák királya

p

p Imád idegen szavakat használni, de feleslegesen/károsan: pl. sosem jó helyen

p

p „Műveltségét” inkább rossz célra, pl. lebunkózásra, kigúnyolásra használó

p

p Imád és nagyon tud/képes is mást zavarba hozni, és a zavarosban halászni

p

p Tudja, tanítja, mutatja hogyan kell az újoncot leégetni, nevetségessé tenni

p

p Négyszemközt elmondja, hogy mennyire igazad van, nyíltan elhatárolódik

p

p Szemtől szembe az egekig dicsér, de a hátad mögött meg csak ócsárol, piszkol

p

p Ifjúkori álmaitól egyre messzebb távolodó, arányosan egyre többet piáló

p

p Akár rémhírt terjeszt, csakhogy a középpontba kerüljön: szereplési viszketeg

p

p Illemtudóan viselkedő, jó modorú, elegánsan öltöző: csak épp kitöri a nyakam

p

p Kényszerből vagy tévedésből űzött hivatásának nem a mestere, így a hóhérja

p

p A profi zsoldos katona, aki – mint a harci kutya – bárkire/bármikor ráuszítható

p

p A kivesző tájnyelvi szavakat szótárba gyűjtő, rendszerező, értelmező, mentő stb.

p

p Amputált, vagy csonka lábbal is olimpiai bajnok: megfogyva bár, de törve nem…!

p

p Hipnotizáló képességét vesztére a nagycirkuszban Mario megalázásán fitogtató

p

p A szorgalmával kipótolgatná a hiányzó alapadottságokat – reménytelen eset

p

p Sorozatban hazudik ugyan, de azt jól be tudja bizonyítani, hogy ez miért rossz

p

p Ő hat, alkot és gyarapít: pl. rémhíreket kiötölve, terjesztve, színezve stb. pánikot

p

p A szemmel verve meztelenül vessző-futtatatók közé álló, sőt: azokat vezénylő

p

p Jó példát mutató: például egy tornából felmentettből lesz egy élsportoló tornász

p

p Gyerekkori dadogóból nagy színész: Őze Lajos/Démoszthenész: kavicsot a nyelv alá!

p

p Haza a magasban: az általa írt versek sorból kimondva köréd varázskör teremtődik

p

p Osztály- vagy iskolai/közösségi ünnepségen egy Petőfi verset „izgatóan” elszavalni

p

p A feleség nem szellemi partner – maximum csak gépírónak jó (Németh G. Béla)

p

p A feleség szellemi élettárs, egy állandó kritikus, élő-ébresztő lelkiismeret (Réz Pál)

p

p A bulvár szennylapot rutinból legyártó zsurnaliszta - és az ezt reklámozó rikkancs

p

p A felkészült, tájékozott és figyelmes, kedves, gondos, jó előkészítő stb. idegenvezető

p

p A helyzet magaslatán álló háziasszony, házigazda: vendégbarát találkozó-szervező

p

p A falu stb. ünnepére a hely szelleméhez illő-méltó programokat összeállító szervező

p

p Rendíthetetlen ólomkatona-tiszt a strázsán/a gárda meghal, de nem adja meg magát

p

p A nótafa, az előénekes, és az énekkar-vezető, aki javasol és el is kezd egy ismert dalt

*

Jókai Mór

A Szózat

leforditva gyászmagyarra.

Jobb pártnak rendületlenül
Légy hive gyászmagyar!
Bölcsed itt, majdan zsirod is,
S a "fátyol", mely takar!

Te kivüled itt senkinek
Nincsen számára hely,
Alkotmány, provisorium:
Ott élned, laknod kell.

Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid bora folyt,
Hol minden restóráczió
Egy ezrest elpakolt.

Itt küzdtenek borért a hős
Kortesek hadai,
Itt törtek össze poharat
Tyukodnak botjai,

Ittasság! Itten hordozák
Sáros zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
Hosszú asztal alatt.

És annyi köpeny-forgatás
S szinváltozás után
Ha senki meg nem élhet is,
Mink élünk a hazán.

S népek hazája, egységes
Osztrák birodalom,
Husz évi hizelgés kiált:
"Tányérod hadd nyalom!"

Az nem lehet, hogy annyi toll
Hiába annyit irt,
Hogy stempli, accis és trafik,
Ne legyen approbirt.

Az nem lehet, hogy ispán, pap,
Gróf, főtiszt, pressbüró,
Hiába korteskedjenek, -
S hát a sok főbiró?

Még jönni kell, még jőni fog
A muszka, ki után
Vezetni egykor küldeténk,
Vezetjük ujra tán.

Vagy menni fog, ha menni kell
A miniszterium,
S utána jön vagy Tiszapárt,
Vagy provisorium.

Már így is, úgy is penziót
Nekünk adni muszáj.
Bár kigyót-békát kiabál
Ránk sok nagy torku száj.

Légy hive rendületlenül
A jobbnak gyászmagyar!
Ez osztja most a hivatalt
S nyugdíjba ez takar.

Rajtad kívül itt senkinek
Nincsen számára hely,
Légy nagy szamár, vagy kis szamár,
Hivatalt kapnod kell.

*

Jókai Mór

Milyen fából faragják a bibornokot?

Ki legszorgalmasabb alvó,
Annak lesz a hivatal jó,
Ki soha semmit se tanul,
Az be is jut hivatlanul.

Kinek egyetlenegy gondja,
A jó pincze és jó konyha:
Várhat jót a Vatikántul,
A hol "vota ponderantur."

A ki sötétséget terjeszt,
Testvérgyülöletet gerjeszt,
És a syllabust hirdeti:
Bibor süvegig viheti.

Ki a bünöst megtéríti,
(Hogyha szép lány) beteríti,
S felruházza a mezetlent:
Baréthoz jut okvetetlen.

De a ki áldást osztogat,
És a néppel jót tesz sokat,
Ki másnak vet, másnak arat
És maga szikárnak marad.

Ragyog tudománynyal, észszel,
Áldozatot hoz két kézzel,
Hiveinek igaz atyja,
Hazájának hű magzatja.

Szelleme mesze világol,
Kilátszik a sokaságból,
S kit hive, nem hive, szeret:
Az bibornokká nem lehet!

*

p A maga építette híd alá állva annak teherbírását a max. terhelés duplájával ellenőrző

p

p A művészi fikcióban tanít meg átlátni a hamis látszatokon és felfogni a lényeget

p

p A felelősséget gyorsan és szakszerűen, rutinból el- és áthárító „felelős” miniszter

p

p Az egykori laktanyai politikai tiszt, aki mindig le van maradva több brossúra hosszal

p

p Az ezred éber elhárító tisztje, aki segédkezik a sorkatona egyetemistákat beszervezni

p

p A kvázi monopolhelyzetű pártlap műkritikusa, aki dönthet művek és alkotók sorsáról

p

p Az ő ügyvédi aláírásáért nagyot kaszál, de a lakásvételi szerződésért már nem felel

p

p A falra pingálja, festi az ördögöt, de ő magát is meglepi, hogy az így meg is jelenik

p

p A neki is drága, szűkös időből áldoz, ha valaki komolyan gyógyulni/gyónni kíván

p

p A döntések helyett – esetleg még utánuk – ő nagyon szeret el-elvitatkozgatni

p

p A csúcson rajongásommal zaklatlak – utána sárba taposlak, már le se köplek

p

p A csodájára járnak új találmányának, a – jól fizető - kormánypárti kabarénak

p

p Ő a csendes többség, ill. az elnémított, elnyomott kisebbség szóló/kórushangja

p

p A csatában a legelőre, életveszélybe tolják, győzelem után még nevét is kitörlik

p

p A csapat kapitánya, a közösség jó szellemének élesztője, és éltető formálója

p

p A családot közelről ismerő orvos, aki megelőz, vagy a csírájában fojt el nagy bajt

p

p A családi ezüst elkótyavetyélése után a hálószobatitkokból is tart végkiárusítást

p

p A család életmódját-lelkületét – egyáltalán nem - figyelve tervez-épít lakóházat

p

p A célszemély botlására, vergődésére éber dögkeselyűként leső és rögvest lecsapó

p

p A bürokrácia útvesztőibe, labirintusaiba tereli, és ott sorsukra hagyja az ügyfeleit

p

p A bűnbakra – mindig - meglevő igényt helyesli, felerősíti, katalizálja és ki is elégíti

p

p Közéleti szerepvállaló: családja a bulvársajtó szabad prédája: indul a hajtóvadászat

p

p Akár az ún. Szent Bibliából is idézve „bizonyítja be”: az égvilágon semmi nem szent

p

p A betegség anyagias nyelvét visszafordítja az egész ember szellemi-lelki bajaira

p

p Ütközőpont: a betegjogi képviselőn vezetődnek le a kórházi felgyűlt feszültségek

p

p A művezető, aki a felülről és az alulról jövő két ellentétes nyomás közt őrlődik

p

p A belvárosi kávéházból csak erőszakkal lehetne országjárásra, „terepre” vinni

p

p A befogadó társalkotó közreműködése által egy ingyenes virtuális idő-utaztató

p

p Aki a jóbaráti kapcsolatokat neki jó piramisjátékos hálózatépítéssel teszi tönkre

p

p A cirkuszi „varázsló” vagy, aki a mindenkori Mariót gonosz célból hipnotizálja

p

p A „Tudomány” fedőneve alatt lakásodban kutat, lelkedben vájkál, profilod alkotja

p

p A „szívátültetéshez” előbb jól legyengíti a szellemi-lelki immunrendszeredet

p

p A vézna, tüdőbeteg költő „szaván fogva”, és a párbajra/harctérre kiprovokálva

p

p A „reál” és „humán” szféra közé előbb csak éket ver, majd azt szakadékká tágítja

p

p A kurátor, aki a „ma nekem, holnap neked” alapon dönt a pályázatok sorsáról

p

p A „kuratóriumi bizottságosdi” kollektív döntési felelőtlensége mögé elbújó

p

p A „Kincses szigetről” hamis térképet készítő és azt a baleknak jó pénzért áruló

p

p A „kibeszélő” pacifista orosz, zsidó stb. atomtudósokat bebörtönzik, ugye?

p

p Azok a sorozatban „öngyilkosságot” elkövető egykori nagy magyar atomtudósok

p

p Akik a „homousion-homoiusion” (ál)hitvitát érvekből kifogyva furkósbottal vívják

p

p A „hegemón” marxista–leninista-sztálinista esti egyetemen adott-vett tanórákat

p

p A „haszontalan filozófia” ellen populista „érvekkel” negatív közhangulatot keltő

p

p Az 1984 előtti és utáni történelmet naprakészen és profin meghamisító történész

p

p A „szerelem” címszó alatt csábítási trükköt, női férjfogási praktikát stb. tálaló

p

p „Summa cum laude” végezte az Egyetemet: az Élet éles vizsgáin naponta elbukik

p

p Vásárlásról döntő zsűritagként a naiv művészt, mint gyermeteg festőt lemosolygó

p

p Egy ideig a fekete bárány szerepet játszó, hogy jól felverje megvásárlása árát

p

p Zseniális szójátékai, vidéki/pesti humorai - elvileg is - örökre lefordíthatatlanok

p

p A mindenkori zsarnok jól ismeri a Szellem hatalmával: fel is írja a halállistára

p

p A zúzdából kiment egy példányt a halálra ítélt könyvből az örökkévalóságnak

p

p Zugszemináriumot tartó – adózási, biztosítási stb. csalási machinációkra okító

p

p Az ő zenéje nemhogy megszelídíti, de éppen hergeli a bennünk lakozó vadállatot

p

p Zarándokút programajánló és szervező, aki a Krisztusgyilkos utódok zsebét tömi

p

p Szeretetvallásként mutatja be a mózesi-talmudi gyökerű intoleráns judaizmust

p

p A zagyva vallási-bölcseleti eklekticizmusát ő maga büszkén nyitottságnak nevezi

p

p Vörös posztó ő a Hatalom szemében: megvadulva legázolja, tiporja az esélytelent

p

p Vödörben halászik: más gyülekezetből az igaziba/övébe átcsábító fejpénzes vadász

p

p Az ifjonti lelkesedéseket cinikusan lehűtő léhűtő, a szakma tekintélyes nagy öregje

p

p A lelki táplálékot bárkinek bármikor ingyen adó, csak az alamizsnából élő remete

p

p A mindenekelőtt a havi fix-es állását, és nem a könnyen változó álláspontját védő

*

Jókai Mór

Mi hát az igaz hazafiság?

Ejnye urambátyám, milliom lánczhordta!
A magyar nadrágot maga is eldobta?
"Ugyan hagyjon békét már tisztelt uraság,
Nem a viseletben van a hazafiság".

Igaz, intézetink, az akadémia,
A szinház, ezekre szebb lesz áldoznia.
"Ejh, mit, lirum lárom, de minek is mondja?
Igaz hazafinak másra van a gondja."

Áh, komolyabb eszmék, vasút, hitelbankok,
Gazdaság; most ezek adják a fő hangot?
"Vannak is eszembe! az ilyen eszmébűl
Vagy semmi sem lesz, vagy magában elkészül".

Tehát hirlapokban küzdünk, igyekezve
Megmutatni, hogy még nincs minden elveszve?
"De iszen hirlapnak nincsen nálam neszi:
Igaz honfi azt most kezébe sem veszi".

Vagy hát élőszóval a nép között járván
Buzditjuk hitében, és nem hagyjuk árván?
"Oh a magyar népnél fölösleges volna,
Igaz honfi rosszat fel sem tehet róla".

Tehát a szerb, román, ruthén, szlovén népnek
Hirdetjük a közös összetartást szépnek?
"Oh ezekkel ugyan ki állna vitába?
Igaz honfi erre nem is reflektál ma".

De hát urambátyám, mondja meg az égre!
Miben áll az igaz hazafiság végre?
"Miben? - Imádkozni mindennap éhomra.
Szentséges sült galamb jöjj a tányéromra!"

*

Társadalmi elit

Azokról az emberekről adok itt értékelő jellemzést,

akik képességük, végzettségük, helyzetük stb. folytán

az átlagosnál jóval többet használhatnak/áthatnak nekünk.

mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.

A hivatásuk magaslatán állókról, az emberiség jótevőiről,

akik a jót jól csinálva nagy segítséget nyújtanak másoknak,

papok, bölcsek, tanítók, gyógyítók, tudósok, művészek, vezetők,

akiknek sokszor a pokoljáró dudás sors a jutalom/büntetés….

És azokról, akik hivatástudattal és lelkiismeretesen stb.,

de épp a rosszat csinálják jól: a summa cum laude végző,

magát továbbképző, de a mai protokollt követő-betartó,

betegséget „gyártó”, fenntartó, súlyosbító diplomás orvos.

És végül, de nem utolsósorban azokról az áruló írástudókról,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.

p.s.:

Valamennyire mindenki „értelmiségi”, vezető, segítő,

ahogy pl. a családfő, a szülő pap, nevelő, tanító, gyógyító stb.

A jó édesanya a gyerek legnagyobb kincse, de van mostoha is,

sőt még ennél is rosszabb: a majomszerető, kényeztető stb. stb.