Bölcs-balga - boldog-boldogtalan lelkek

A táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

A Jóisten országa és/vagy földi-égi poklok

Életminőség-vizsgálódások: tipikus példatár

Eugéniusz:

A balgaság korholása III.

Ön- és emberismeret/szeretet:

vétkes, sőt bűnös hibák és hiányok -

az ön- és társsors rontások igazmondó tükre

Nagy Istenek! Elég, elég a csendből!
A béke megfullaszt, - beteg vagyok.
Hát nincs viharszél, hogy szembekacagjam?
Itt minden hallgat, minden mosolyog.

Vitorlatépetten, tajtékos árban
Hogy szállnak a boldog, szabad hajók!
Szörnyű, - hogy itt zátonyra jutva várjam,
Míg rámfut a repkény, besző a pók.

Nagy Istenek! Szedjétek össze nékem
A csillogó s a gyilkos napokat, -
Abbul szűrjétek az életek éltét,
Szikrázzon, égjen minden pillanat!

A sok, közönytül terhes, lomha évet
Vegyétek vissza! Másnak engedem.
Csak egy napot! De gyönyörbe temetve,
Vagy villámfényes ünnepet nekem!

1902

*

p Imát mechanikusan -se - elhadaró, de az étkezésből rítust csináló

p

p Vádalkuvó: árulásáért, társai beköpéséért cserébe kért büntetlenség

p

p A – blöffölő - fenyegetődzésből élő: „Ha én egyszer kinyitom a számat!”

p

p Betegesen kíváncsi: fölös-káros tudásigény/teher hamar öregíti

p

p Gyerekkorában, az iskolában hagyta magából kiölni a kíváncsiságot

p

p A „jó” édesanyja jószándékaival kövezett útján bizton a pokolba tartó

p

p Az utolsó szó jogát bitorló, jó kezdeményezést megvétózó, elgáncsoló

p

p A már jól beidomított „férfi” /papucsférj utolsó szava: Igenis drágám!

p

p A biszexualitása „felfedezésével” vidul: dupláz párkapcsolati esélyt

p

p Bamba birka: spórolva etetve hagyja magát nyírni/vágóhídra terelni

p

p Erővel pótolná az észt, a jó szerszámot, az egyszerű gépet a sérvig

p

p A nagy balhitével is mozgat hegyeket, de vagy hiába, vagy kárt okoz

p

p Bagóért, sőt ingyen óvhatta volna egészségét, vagyona se állítja vissza

p

p Azzal büszkélkedik: ő milyen ügyeskedve segít/tud közterhet elcsalni

p

p Sokáig hiszi: háza güris felépítésével az egyben-egyből otthona is lesz

p

p A hanyatt fekve váró rest szájtáti: hátha sült galamb repül a szájába

p

p Most búskomor, mert csak nagyon régen/távoljövőben volt/lesz jó élni

p

p Vannak szerencsés idők, kiválasztott emberek - ő a rosszkor élő lúzer

p

p Jó szórakozást kívánó – a diabolikusan szórakozott, szétszórt ember

p

p Kellemes karácsonyi ünnepeket! kívánó – amilyen a langyos lábvíz

p

p A szövetségesétől csak elválasztó, nem összekötő elemeket keresgélő

p

p Belebetegszik, ha a boltban egy épp lassabban fogyó sor végére állt be

p

p Beszédben-gesztusban mindent és így végül semmit sem hangsúlyozó

p

p Belterjes gyülekezetes: lelki üdvéért aggodalmas, kívülállót kárhoztató

p

p Szinte belerokkan, hogy arcára megfeszülve bolti mosolyt erőltessen

p

p Az ő derűlátása nem több/kevesebb, mint a kötelező hurráoptimizmus

p

p A segítő kézbe harap, vagy hálátlan/elzavarja, vagy vermébe rántja le

p

p Az övéit a fészekből kilökdöső, helyettük kakukkfiókát befogadó/etető

p

p Beéri uraságtól levetett/lesüllyedt cipővel, divattal, sikkel, szeretővel

p

p Véres verejtékkel olyan házat épít, melybe menten háziúr/bank települ

p

p Bármit elhisz, csak azt nem: őt állat, koldus, gyerek is bölcsebbé teheti

p

p A személyválogató: így megfosztja magát életgazdagító kapcsolatoktól

p

p Alkimista: bármikor képes aranyból szart, előnyből hátrányt csinálni

p

p Barátait és társait vallási/politikai hovatartozása alapján szelektáló

p

p Nem válogatja meg barátait, korpa közé keveredik, felfalják a disznók

p

p Nejét a barátai közé nem való/szégyellő mindenes házicselédnek tartó

p

p Hiszi: barátja csakis tiszta igazat, ellensége csak hamisakat mond róla

p

p Elhiszi, hogy akasztófát érdemelne, ezért örül a kegyelmi börtönnek is

p

p Ő pont olyan forrón eszi meg a kását, ahogy azt éppen most megfőzik!

p

p Ő nem akar felnőtt lenni: nem kell kapcsolt több szabadság/felelősség

p

p Szerinte felnőve semmit nem veszít, csakis plusz jót nyer majd hozzá

p

p Úgy érti Jézust: bizton üdvözül fog, ha most ő is szétosztja mindenét

p

p Kolostorba vonul a „csúnya lány”: Jézus menyasszonya nem vénlány

p

p Azért veszíti el az értékest, mert oly görcsösen markolta azt kezében

p

p Ha elengedte volna magához láncolt szerelmét, meg is maradt volna

p

p Azért veri büszkén a mellét, amiben fikarcnyi érdeme sincs: kapta

p

p Butácskának tetteti magát, hogy legyen, aki így már elveszi feleségül

p

p Orránál alig tovább-látó, de hiúságból szemüveget nem hordó balesete

p

p Eleve elrendelés és fatalizmus önfelmentő vallás házilagos barkácsa

p

p Aki nem szelídíti meg szívét, vad, nyers természetét isteni muzsikával

p

p Aki egészen másként él, ha éppen látják, mintha rejtve érzi magát

p

p Hiszi, hogy van olyan Isten háta mögötti hely, ahol senki, Ő sem látja

p

p Istent valami távoli öreg Úrnak képzeli, nem benne élő jó szellemnek

p

p Az egész élete kész átverés, és egyedül csak ő nincs ebbe beavatva

p

p Hiszi: amiről ő önként lemond, az bármikor könnyen visszajön hozzá

p

p A legjobban pont azon kesereg, amit csak erő-balszerencse vett el tőle

p

p Hiszi: kárörvendőnek sokkal jobb, hiszen dupla örömforrású az élete

p

p Neme képes sem örömét, se bánatát kiénekelve sokszorozni, osztani

p

p Nem mer a zenével szédítő magasságba/lelke mély bugyraiba menni

p

p A boldogság szükséges feltétele, a pénz, neki egyben az elégséges is

p

p Ha másnak nem is, de csak neki mégis bérlete lehet a szerencséhez

*

Habos párnákon vívódik egy asszony.
Szemére halkan, reszketőn suhan
A végső árnyék. Lenn, az ágy fejénél
Virraszt a férfi sápadt komoran.

Már alighogy zihál,
A szívverése halkabb lesz, eláll.
A végső percben megmozdul az ajka,
Vonagló szókban, töredezve, rajta
Egy élet kínja, vádja ott remeg:
"Hazugság volt! Soh'sem szerettelek!
Valaki egyszer szívem összetörte,
Elhagyva, árván jártam a világon.
Te akkor boldogságot kértél tőlem,
Én hittem, hogy a békét megtalálom..."
De ezt a hangot fül nem hallja már,
Hullámot nem ver, visszhangja se kél,
A szók értelme elhal születetlen...
S hűlő kezére ráborul a férj.

1904

*

p Áltatja magát: majd a nyugdíjas korszakban hegedül és képeket fest

p

p A katarzis kínlódása nélkül, nevetve szabadulna meg vétkes múltjától

p

p Elhiszi, hogy a – hosszú, lélekölő, kényszer - munka őt nemesítheti

p

p Meggyőződése: mindig ő az, aki a legjobban tudja, mi most az ő érdeke

p

p Azt élvezi, hogy tudása hatalom – az neki mindegy, hogy jóra, rosszra

p

p Pont azt a hajót süllyeszti el, amin ő maga is evez: ő nem Búvár Kund

p

p Egy az egyben másol egy sikeres/dicső pályát, de csak a külalakjában

p

p Egy fenékkel két lovon ülne, egy időben két rivális urat is szolgálna

p

p Akkor nem képezte magát, mikor fogékonyan módja-ideje lett volna

p

p Egy életen át próbálja kicsit korrigálni, amit ő fiatalon jól elrontott

p

p Kis bűn elkövetése után már mindegy(nek érzi az egyre nagyobbat)

p

p Csak testügyességben gyakorol, így a lelkiben soha nem lesz mester

p

p Csak szennyárral sodródó - csak vonszolja maga után a (bal)sors

p

p Hárítja felelősségét: sokkal nehezebb lett volna árral szemben úszni

p

p Csak házasságkötés után vallja be súlyos betegségét, prosti múltját

p

p Csak a halálos ágyán rádöbbenő: mindeddig másvalaki életét „élte”

p

p A feleslegéből is csak vonakodva, keveset s más előtt kioktatva adó

p

p Cinkos összekacsintó: fizeti a receptíró orvost, a patikust és a placebót

p

p Csak azt az egy arcot látja a sokból, aki nem figyel/nem nevet viccén

p

p Nyomot hagy: egy telekakált pöcegödör/egy szemétdomb a hagyatéka

p

p Szülei elindították a pályán, ő utódait nem képezte, öröksége: adósság

p

p Egészen önellátó: ő maga a vádló, védő, tanú és bíró, ítéletvégrehajtó

p

p Édesanyja sok szép szavát dafke, „csak azért sem” megfogadó elbukó

p

p Dupla vagy mínuszra játszó: sikeres bankrablás, vagy a börtönévek

p

p Ebül szerzett jószága ebül vész el, ráadásul a lelkifurdalása marad

p

p Csak olyannal dicsekszik, amit itt-most lehetetlen próba alá vetni

p

p Egész hosszú életében csak egy örök beváltatlan nagy ígéret maradó

p

p Csupa szépet ígér, de csak olyat, aminek betartása nem tőle függ

p

p Csúnya szó nélkül, a fölényes gyilkos iróniájával tud elevenbe vágni

p

p Csodadoktort-szert vár, csak az életén ne keljen semmit változtatni

p

p Csekély, talmi előnyért elkótyavetyéli ősi életformájának az értékeit

p

p Csak a pénzben lemérhetően kifejezhetőt értéknek tartó kufár lélek

p

p Csak simogatni akarta a húzódozó nyulat, a végén meg már megölni

p

p Csak operettet néz: itt műfaj miatt fix a happy end, tuti nincs katarzis

p

p Lenézi és kirekeszti életéből: a maga nemében kiváló operett, daljáték

p

p Csak olyat ajándékoz, ami naponta-naphosszat a nagy jóságát hirdeti

p

p Ő vagy a lelkét tartja tisztán, vagy testét, ruháját, lakását, s nem is-is

p

p Látszólag beszélgető, de aki nem kíváncsi: érdekli/érti-e a hallgatója

p

p Három felesége is lenne: egy-egy az ágyban, konyhában, társalgóban

p

p Csak az első „üdülésen” döbben először rá: férje nem is szellemi társ

p

p Jobb későn, mint soha - halálos ágyán jön rá: rossz az élettárs/hivatás

p

p Enni szereti a holt betűket: a tésztaformából a teste majd életre kelti

p

p Csak egyetlen egyszer ül részegen/álmosan a volán mögé: belerokkan

p

p Ő csak egy átutazó, nézelődő turista a saját hazában, a szülőföldjén…

p

p Ő úgy néz magára, amilyen rossz most, és nem úgy, ami jóvá lehetne

p

p Csak akkor méretteti meg magát, ha teljesen biztos a győzelemben

p

p Csak a lelkében könnyűbúvárkodó, életsebét eltakaró dalt hallgató

p

p Csak azért jelentkezik állásra/válogatásra, hogy rá ne számítsanak

p

p Ha nincs akármilyen munkahelye, kétségbe esik, miből fog megélni!?

p

p Azért bírja ki fog-csikorgatva e(bben a) világban, mert jön másik is

p

p Annyit lát a természetből, amit az autóból vezetés közben elkapkod

p

p Álnévvel és arc/szem nélkül mer nyilatkozni, kommentálni, tanúskodni

p

p Csak akkor „tud” ő társas-táncolni, ha pontosan a kályhától indulhat

p

p Szégyennek tartja, ezért elfojtja: nem is tud sírva megkönnyebbülni

p

p Csak akkor képes sírva-nevetve könnyezni, ha sokáig hagymát pucol

p

p Akkor merné más bűnét megítélni, ha ő maga bűn nélkül való lenne

p

p Ön- és közveszélyes mazsola: csalással szerez vezetői jogosítványt

p

p Csak akkor ír naplót, rajzol, zongorázik stb., ha ez - rögtön – piacképes

p

p Amikor segítséget kér, az már túlontúl késő: és még ő panaszkodik is…

p

p Közönyösnek mondja embertársait, ha nem segélyezik here életmódját

*

Van egy leány, - csak a mesébe él, -
Mondják, - nem is különb a többinél.
Elszállt fölötte édes, röpke mult,
Siratni vágyott, - kacagni tanult...
Ám akik szánakozni jobb szeretnek,
Sehogysem tetszik a jó embereknek,
Fürkészik arcát reggel, - látni vágynak
Könnyek nyomát, virrasztott éjszakákat,
S a vigalomba ha elfárad estve,
Föléhajolnak az álmára lesve,
Összesúgnak a bölcs, jó nénikék:
"- Hajh, a régit, - most is szereti még!"

S van egy ember. Mesevilágba jár,
Nagy álmodó, de jobb százannyinál,
Szemébe néz csak, - aztán mitse kérdez,
Kézenfogja és nem nyul a szívéhez,
Elmúlt szerelmet sohsem emleget,
Kímélve, félve kerül egy nevet,
- Nagynéha kérdi meg: - "Nyugodt egészen?
Hisz tudtam én: meg fog gyógyulni szépen, -
Hisz mondtam én, hogy el fog múlni, lássa,
A beteges, az ideges varázsa, -
Rámfigyel? Ő rá gondol? Úgy-e nem?!"
- Súgja a lány: - "A régit szeretem!"

1903

*

p.s.:

Plusz vagy mínusz végtelen itt/most a tét

1.

A legeslegtöbbet én árthatom magamnak –

a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet?

Még egy kis gyermek is felgyújthatja házam, de otthonomat nem.

Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?

2.

Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,

az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.

A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.

A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.

3.

A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.

Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.

De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,

anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…

4.

A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,

akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,

és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,

ill. a baráti-szerelmi bűbáj-bizalom miatt van hatalmuk felettünk.

5.

Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,

akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,

edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és

a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…

6.

És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,

akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal

és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.

A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …

7.

És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat

a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.

Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,

egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól…

8.

De az mégse máson, csak rajtam múlik, hogy boldogan,

avagy boldogtalanul élek: mindenkinek egyenlők az esélyei,

a Hamupipőkének éppúgy, mint az elkényeztetett királylánynak,

ha az előbbi rátalál segítő tündérére, utóbbi a Rigócsőr királyfira.

9.

A kunyhóban is lehetünk boldogok, lehet az otthonunk,

és a palotában is boldogtalanok. De a vermet ne lakjuk be.

Ismerjük, becsüljük, őrizzük és gyarapítsuk az aranyunkat,

de a szart ne mondjuk annak, bár csinálhatunk belőle aranyat

10.

Az „objektív” életminőség és annak „szubjektív” felfogása

nem két egymástól független dolog, de nem is arról van szó,

hogy ha részegek, kábultak, rajongók, bolondok stb. vagyunk,

mindent szépnek látunk - erre másnap kiábrándult cinizmus jön.

11.

Például a betegséget is lehet külső sorscsapásnak felfogni,

s vele a rosszat jól csináló protokoll orvoshoz menve szenvedni –

de ha isteni segítséget látunk benne: intő jelet az önvizsgálatra,

akkor megtaláljuk az okot és visszanyerjük, sőt az egészségünket!

12.

Istengyermek akarsz lenni, vagy állatorvosi ló maradni:

hiányzó/rossz egészség, játék, munka, hivatás, közlés-megértés,

humor, barát, szerelem, szex’ élet, házasság, család, lakás, otthon,

gazdálkodás, tudás, művészet, ízlés, evés-ivás, társasélet – Istenhit…

13.

A mese. példabeszéd rólad szól: ismerj magadra,

a baj felismerése már a gyógyulás kezdete, fél sikere -

gyáva önigazolásból ne hárítsd szabad felelősséged másra -

jó szellemben/istenképpel és lélekbátran változtass életeden!