Bölcs-balga boldog-boldogtalan ember

Édenkert-aranykor - vaskori földi pokol

Isten édes gyermekei - állatorvosi lovak

Életminőség-vizsgálódás magyar nyelven

Eugéniusz:

Életlényeg ABC, lexikon, Jenciklopédia – I.

Szócikk-csírák/csonkok élet-halál kérdésekről…

Szellemi segítség boldogságra bátor kérdezőknek

Tóth Árpád

Álarcosan

Hát rossz vagyok? szótlan? borús? hideg?

Bocsáss meg érte. Hisz ha tudnám,

A világ minden fényét s melegét

Szórva adnám.

Kastélyokat. Pálmákat. Táncokat.

Ibolyákkal a téli Riviérát.

Vagy legalább egy-egy dús, összebújt,

Boldog órát.

De most oly nehéz. Most egy sugarat

Se tudok hazudni, se lopni.

Vergődő és fénytelen harcokon

El kell kopni.

Az Antikrisztus napjai ezek,

Csillog a világ szörnyű arany-szennye.

Röhögő senkik, balkörmű gazok

Szállnak mennybe.

S én lent vergődöm, és nem tudja más,

Hogy csöndem éjén milyen jajok égnek.

De légy türelmes. Jön még ideje

Szebb zenéknek.

Csak légy türelmes. Maradj, míg lehet,

Váró révem, virágos menedékem.

Most álarc van rajtam, zord és hideg,

De letépem,

Vagy szelíden, míg elfutja a könny,

Öledbe hajló arcomról lemállik,

S te ringatsz, ringatsz jó térdeiden

Mindhalálig.

p

Mennyország és pokol

Egy ember mennyről

és pokolról beszélgetett az Úrral.

- Jer, lásd a poklot! – mondá az Úr.

Beléptek egy terembe,

ahol jó néhányan ültek körül

egy pörkölttel telt, hatalmas üstöt.

Csonttá-bőrré soványodtak,

az arcuk kétségbeesett.

Mindegyikük kanalt tartott a kezében,

mellyel az üstbe nyúlhatott,

de a kanál nyele sokkal hosszabb volt,

mint a saját karjuk, így nem tudták

a szájukba tenni az ételt.

Leírhatatlanul szenvedtek.

- Most jer velem a mennyországba! –

hívta a férfit egy idő múlva az Úr. 

Egy másik terembe jutottak,

pontosan olyanba, mint az első:

ugyanaz a húsos üst, ugyanolyan sok ember,

ugyanolyan hosszú nyelű kanalak.

Csakhogy itt mindenkin látszott,

hogy boldog és jóltáplált.

- Nem értem – csodálkozott a férfi.

– Miért boldogok ezek és miért nyomorultak

amazok a másik teremben, ha egyszer minden ugyanaz.

- Ó, ez igazán egyszerű – mosolyodott el az Úr.

– Az itteniek megtanulták etetni egymást.

Ann Landers

p

Az aforizma dicsérete

Ez a műfaj – az irodalom csúcspontja,

s a leginkább alkalmas arra, hogy

kicsorbuljon rajta az idő vasfoga.

Sajnos, kevés író tanulja meg

azt az igazságot, hogy

az utókorhoz csak röviden lehet szólni,

mert a hosszú szózatokat elfelejtik az emberek,

rendszerint már a szózat közben.

A rövid, magvas üzenet viszont

az emlékezet kövébe véshető,

tehát fennmarad.

Egyedül a lényeg időtálló,

a lényeg pedig csodálatosképpen rövid.

Feleki László

p

Visszacsináló

Aki nem fogja fel,

hogy mit jelent az irreverzibilitás:

kolbászból akar disznót csinálni,

és azt hiszi, hogy neki hét élete van,

amennyi pedig a macskának sincs,

s minden hulla csak tetszhalott…

p

Szirének

Süket fülű - vagy rab?

Evezz, evezz az élet tengerén,

de soha ki ne köss a szirének szigetén,

de te hallgasd meg őket, a füledet ne tömd be

(lásd Homérosz Odüsszeusza vonatkozó részét)

p

Arany közép-

úttalan embersereg

Ritkán/sohasem volt bátor,

a legtöbbször gyáva, óvatos duhaj,

olykor, ha provokálják, akkor vakmerő –

a két rossz véglet közel áll egymáshoz…

p

Humánus

állatbarát

Kígyót, mégpedig

abból is mérgeset

melenget a keblén:

az lassan, de biztosan

felengedve halálra marja.

Vagy nem irtja, gyéríti stb.

az egereket, patkányokat,

és kieszik minden élelméből…

p

Állatkerülő

A kutyáknak csak

egy „arcát” ismerő:

az ugatót, a vicsorgót,

és ezért élete fogytáig

ezt a tanító-segítő hű társat

lehetőleg jó messzire elkerülő

p

Állatbolond

A cicus, a kutyus

az egyetlen érző társlénye

a testi érintésre, melegségre,

mindent rá áldoz kényeztetésükre,

„otthona” állat óla/menhely lesz -

amúgy meg mizantróp, emberkerülő

p

Emberállat

1.

Embertelen

Pl. nem tud parancsolni

nemi ösztönei késztetésének,

és nemi erőszakot követ el,

akár vérfertőző módon,

akár gyerekével is…

2.

Jellemtelen

Az „elállatiasodott” lény:

gerinctelen csiga, élősködő here,

szemtelen piaci légy, embernek farkasa,

szemforgató/kétszínű kaméleon, patkány stb.

p

Állat sorban

Mint egy igavonó barom

mint egy kísérleti egér stb.,

mint egy kivert, kóbor kutya,

mint egy vágóhídra hajtott birka,

mint egy sas az aranykalickában,

mint egy idomított cirkuszi majom,

stb.

p

Vírus

Életprogramod meghekkelték,

de te nem vetted észre manipulálásod –

ahogy a mese telhetetlen méhecskéje se,

aki nem a közösbe, de külön magának gyűjt,

a lódarázs kínálta éléskamrába,

aki végül az egészet elhappolja,

őt magát meg kizárja a fagyba…

p

Barkochba

Amit/amire éppen gondol,

azt mindig ki kellene barkochbázni.

Egy szellemi, műveltségi/fejtörő játékból

egy egész élet-kommunikációs forma lesz.

A másiknak kell(ene) mindig kitalálnia, hogy

mit gondol/érez, mi bántja, mi a vágya stb.,

és ő így lesz érdekes-talányos…!?

p

„Jótét lélek”

A napi jócselekedetét

kereső-könyvelő kiscserkész,

vagy a karitatív-filantróp hívő,

aki(nek az élete)nincs a helyén,

s ilyen pótcselekvéssel akarja

az üdvösségér kiérdemelni…

p

A ház nemtője

védő szelleme, géniusza.

Aki akár életét is áldozná a családjáért,

ha netán tűzvész, rablótámadás lenne,

de ha nincs semmi rendkívüli esemény,

csak egy szöget kell beverni, fát vágni,

akkor rá nem számítsanak…!

p

Heroikus

pótcselekvő

Akinek a háta mögött

van az igazi, vagy maga Isten,

de ő inkább megkerüli és bejárja

érte az egész Földgolyóbist,

idegen országban vitézkedik,

s mire ő leharcoltan visszaér,

az ara már oda, férjhez ment,

s csak erőszakkal ölel(het)i meg

(Arany László: Délibábok hőse)

p

Álszent

Akinek a képmutatása

a bűn hódolata az erény előtt, de

erői elfecsérlődnek a látszat fenntartására:

és ő nem tér meg – örökre hipokrita marad

(miközben, ha egy hiszékeny balekra talál,

nagy kárt tehet más családjában: Tartuffe)

p

Ami felértékelődik,

hacsak egy ideig elveszítjük

Egyik napon a bölcs rabbihoz

egy férfi jött, és így panaszkodott:

- Rabbi, elviselhetetlen az életem.

Hatan lakunk egy házban,

s rettenetesen unalmas minden.

Mondd, mit csináljak?

A rabbi ezt mondta neki:

- Tudod mit, végy egy bakkecskét,

és vidd be a szobátokba.

A férfi felháborodva mondta:

- Egy bakkecskét a szobába?

- Igen, igen. Tedd, amit mondtam - szólt a rabbi -,

aztán egy hét múlva gyere vissza!

Egy hét múlva megjelent az ember a rabbinál,

idegileg teljesen kimerülten:

- Nem bírjuk tovább elviselni.

A kecskebak olyan büdös, hogy

nem tudunk a szobában megmaradni.

- Rendben van - válaszolt a rabbi -,

menj haza, és a bakkecskét kösd az istállóba.

Aztán egy hét múlva gyere vissza!

Gyorsan eltelt az a hét is,

s örömtõl sugárzó arccal jött vissza az ember:

- Ó, rabbi, milyen nagyszerû az élet!

Áldott minden perc,

amikor hatan együtt vagyunk,

a bakkecske nélkül!

(Martin Buber: Az is baj, ha nincs semmi baj?

p

Tökéletlen

Amíg nincsen tökéletes

rend és tisztaság a lakásban,

és magát is nem hoztad „szalonképes állapotba”,

addig nem kezd bele még egy könyv olvasásába sem -

erre mindig csak a maradék időt fordítaná,

ha lenne, maradna ilyen szabad időd...

p

Könnyítő-nehezítő

Te vagy a magad belső ellensége?

Kényszerzubbonyban szerelmeskednél,

Gúzsba kötve vagy egy lábon állva táncolnál?

A dolgaid kibogozhatatlanul összecsomózod…

Magadra veszel minden terhet, a roskadásig…

p

Tékozló

Mintha csak egy nap lenne a világ,

úgy tékozolsz és élősködsz a jövőn -

utánad a vízözön? az unokádnak annyi?

Így bántál azzal, amit amúgy tőle örököltél?

De te is megbánod ezt már másnap hajnalban!

p

Észrevétlenül

belopakodik hátul, lábujjhegyen beoson,

és csendben, „mozdulatlan” meghúzódik…

…a távoli sarokban, mintha ő ott sem lenne!

és lélegzetvisszafojtva „éli” le így rövid életét

(e mimikrilét megnyilvánul: szklerózis multiplex)

p

Inkognitó

Titokban tartja a kilétét –

semmivel nem „árulja el” azonosságát,

- mint aki titokban tenne valakivel jót,

vagy éppen valami gazságot csinál -,

sokáig/élete végig inkognitóban marad

(esetleg még a maga számára se derül ki,

hogy ki – volt, lehetett volna – ő…)

p

Bűnjel

Személy-

azonosságod is lopott?

Nemcsak beletanultál,

de belefagytál a szerepbe,

amit anno egy vészhelyzetben

kellett eljátszanod, egy más-

valakit kellett alakítanod…

p

Egy szög miatt

Egy szög miatt a patkó elveszett.

A patkó miatt a ló elveszett. 

A ló miatt a lovas elveszett.

A lovas miatt a csata elveszett.

A csata miatt az ország elveszett.

Máskor verd be jól a patkószeget!

p

Pisis

Vagy nem

nevelődött szobatisztaságra,

vagy szégyelli inkontinenciáját:

letagadja és inkább nem megy el otthonról,

bezárkózik és búnak ereszti fejét, s pusztul…

p

Belső ellenség

Saját fészkedbe rondítani,

s a családi szennyest kiteregetni?

Anyádat feljelenteni, ellene tanúskodni?

Úgy jársz, mint a félig nyúzott bakkecske,

aki feljelentgette, rágalmazta apjuknál a fiúkat,

akiket ezért elűztek otthonról, a jóért rosszal fizetett

(de a végén kitették őt a vadonban farkas martalékul)

p

Egy/sok

Amiből az egy is sok…

Egy csepp méreg elég a kútvízbe

Egy rossz szó agyonvágja a többi jót

Egy szál égő gyufa felgyújthatja az erdőt

Egy rossz gesztus elronthatja a szeretkezést

Egy félrelépésre rámehet az amúgy jó házasság

p

Csak egy nap a világ

Nem látsz, nem tervezel előre:

levágod az aranyat tojó tyúkot,

nem gazdálkodsz szűkös javaiddal,

nem számolsz tetted következményével,

erőn felüli dínom-dánom: szánom-bánom,

egy alkalmi félrelépés tönkreteszi házasságod,

ha épp szerencséd volt, bérletesnek veszed magad

stb. stb.

p

Előrelátó

Mekkora csapás,

megátkozottság lenne,

ha mindent pontosan és

biztosan előre látnánk -

Mintha mi is „isten-átkozta”

jövőbe látó jóstehetséggel bírnánk,

és mégis mily sokan kérnék pont ezt

a „jótündértől”, aki ezt nem bírálja felül!

p

Boldogságok

BOLDOGOK,

akik tudják, miért élnek,

mert akkor azt is megtudják majd, hogyan éljenek.

BOLDOGOK,

akik összhangban vannak önmagukkal,

mert nem kell szüntelen azt tenniük, amit mindenki tesz.

BOLDOGOK,

akik csodálkoznak ott is,

ahol mások közömbösek,

mert örömös lesz az életük.

BOLDOGOK,

akik tudják, hogy másoknak is lehet igaza,

mert békesség lesz körülöttük.

BOLDOGOK,

akik nevetni tudnak önmagukon,

mert nem lesz vége szórakozásuknak.

BOLDOGOK,

akik meg tudják különböztetni

a hegyet a vakondtúrástól,

mert sok zavartól kímélik meg magukat.

BOLDOGOK,

akik észreveszik a diófában a bölcsőt,

az asztalt és a koporsót és mindháromban a diófát,

mert nemcsak néznek, hanem látnak is.

BOLDOGOK,

akik lenni is tudnak, nemcsak tenni,

mert megcsendül a csöndjük és titkok tudóivá válnak.

Leborulók és nem kiborulók többé.

BOLDOGOK,

akik mentség keresése nélkül

tudnak pihenni és aludni,

mert mosolyogva ébrednek fel

és örömmel indulnak útjukra.

BOLDOGOK,

akik tudnak elhallgatni és meghallgatni,

mert sok barátot kapnak ajándékba

és nem lesznek magányosak.

BOLDOGOK,

akik nem veszik túl komolyan önmagukat,

mert környezetük megbecsüli őket.

BOLDOGOK,

akik figyelnek mások hívására anélkül,

hogy nélkülözhetetlennek hinnék magukat,

mert ők az öröm magvetői.

BOLDOGOK,

akik komolyan tudják venni a kis dolgokat

és békésen a nagy eseményeket,

mert messzire jutnak az életben.

BOLDOGOK,

akik megbecsülik a mosolyt

és elfelejtik a fintort,

mert útjuk napfényes lesz.

BOLDOGOK,

akik jóindulattal értelmezik mások botlásait,

akkor is, ha naivnak tartják őket,

mert ez a szeretet ára.

BOLDOGOK,

akik gondolkodnak, mielőtt cselekednének,

és imádkoznak, mielőtt gondolkodnának,

mert kevesebb csalódás éri őket.

BOLDOGOK,

akik el tudnak hallgatni, ha szavukba vágnak,

ha megbántják õket, és szelíden szólnak,

mert Jézus nyomában járnak.

BOLDOGOK,

akik mindebből meg is tudnak valósítani valamit,

mert életesebb lesz az életük.

Gyökössy Endre

p

Hivatás-

tévesztés

Leereszkedik

a remete a hegyről,

Bemegy a vendéglőbe

s kér ételt-italt - és nőt...

Nőt nem tudnak adni.

Amikor sokadszorra ismétlődik a dolog,

akkor kínjukban felajánlják neki a Bélát.

- A Béla? De hát én nem vagyok olyan!!

Legközelebb nagy szükségében alább adja,

de azt kiköti, hogy ne tudjon róla senki.

- Nem fog róla tudni más rajtunk kívül,

csak még az a két ember, aki lefogja a Bélát,

mert a Béla sem olyan…

p

Buzulás

A fele se tréfa:

a homoszexualitást

sokáig üldözték, tiltották,

majd megengedték, ma meg

szinte már támogatják, talán

még azt is megéljük majd,

hogy lassan kötelező lesz...

p

Felmelegedés

Az öreg zsidó fia

odalép az apjához, és így szól:

- Jó hírem van, megházasodom.

Az apja erre így felel:

- Na, ennek örülök,

de holnap akkor hozd el

a jegyesedet bemutatni!

Másnap a fiú odaállít az apjához

egy magához hasonló fiatalemberrel az oldalán.

- Ő lenne az, Béla.

Az öreg erre csak ennyit mond:

- Béla?! Hát nem egy tipikus zsidó név...

p

A „kerítőnő”

Aki összeboronálna

szerinte összeillő fiatalokat,

amiben a kiszemelt ara is partner,

és próbálkozik kész helyzet teremtésével,

de az utolsó pillanatban megszökik a legény,

szégyenben hagyva a rafinált lányt,

és végleg agglegény sorban magát

(Babits Mihály: Hatholdas rózsakert)

p

Lebukás

Egy férfi és egy nő

szerelmeskedik az ágyban,

amikor meghallják, hogy

megnyikordul a bejárati ajtó.

- Ó, gyorsan tűnj el,

ez biztosan a férjem! - suttogja a nő.

A férfi felugrik, felkapja a ruháit és

már indulna az ablak felé,

amikor megáll és így szól:

- Hé, álljon meg a menet!

ÉN vagyok a férjed...!

p

Freudi elszólás

Amikor az igazság

akaratod ellenére kibukik,

mert megbotlik a nyelved -

de persze nem véletlenül,

és nem is akárhogyan: elszólod magad,

pont a takargatott igazat vallod így be...

(pl. a heves szeretkezés „önkívületében”

titkos szeretőd nevét súgod nejed fülébe)

p

Össze nem illő

Lábujjhegyre állva

próbálsz ideig-óráig

a nem hozzád teremtett testi,

lelki-szellemi társadhoz felnőni,

vagy hozzá lehajolni, leguggolni,

de egy kis idő után óhatatlanul

lefáradsz, elzsibbadsz, kifulladsz...

p

Megszokni/szökni

Mire összecsiszolódnátok

és megszoknátok egymást,

már meg is szöktök és

mással elölről, nulláról

újra és később megint

ismét újra kezditek,

mert nem változtok,

nem alkalmazkodtok...

p

Fait accompli

Majd mindenről,

pláne fajsúlyos dolgokról

egyedül-kizárólag te döntesz

- hiszen te keresed a pénzt! -,   

kész tények elé állítod a másikat...   

p

Skalpvadász

A kishitűséged

állandó hódítással

próbálod kompenzálni:   

mindenkivel gyorsan lefeküdni -

mint aki száguldó autóból kinézve

ismerkedne meg a tájjal/emberekkel?        

A kevesebb, a minőségi egy több lett volna… 

p

Részeg

A részegség szándékos őrültség.

Vakmerően kockáztathatod életedet,

vagy elkártyázod vagyonod, házad,

vagy nemi erőszak miatt börtön vár,

vagy félrelépve rút banyát ejtesz teherbe,

akinek fizetheted majd a tartásdíjat,

amire rámehet a jó házasságod is,

ami miatt hajléktalan is lehetsz…

p

Utóhatásfok

Aki egyszer hajótörött volt,

az a csendes óceán látványától is retteg.

Amikor először megtapasztaltad, hogy a kés kétélű,

és nemcsak a kenyeret, de az ujjadat is el/le lehet vágni,

azóta nem is mersz a kezedbe kést fogni - kenyértörés…

p

Próba

Nem próbálod fel a cipőt

Nincs próbaidő a munkában

Nem próbálják el a darabot

Nincs próbaházasság: pl. tánc

Nem próbálta meg a baj a barátot

Nem próbálta meg jellemed a nehéz sors

Stb.

p

First thing first

Nem tudod eldönteni,

mivel kéne kezdeni,

Előbb a cipőt a lábadra

vagy a sapkát vedd fejedre -

Így ott ülsz és maradsz

a hálóingedben az ágy szélén…

p

Vaklárma

Végszükségben ne légy szerény,

néma gyereknek anyja se érti a szavát -

de ha már egy szúnyogcsípést kígyómarásnak mond,

legközelebb nem veszik komolyan S.O.S. kiáltását sem!

p

Tévedés

Egyik ember a másiknak a tóparton:

- Bocsánat uram, itt nem szabad fürödni!

A másik:

- Én nem fürdök, hanem fuldokolok!

Egyik:

- Ja, elnézést, akkor nem zavarok!

p

Rést nyit

Légy résen!

Elég, ha egy kicsit

megbomlik az egység,

az ördög beteszi a lábát –

éket ver, majd tágítja,

s a végén szakadék tátong

az egymásra utaltak között

p

A hiba

A hiba ön készülékében van…

Ha a szemüvegeden egy piszok, egy folt van,

akkor azt hiheted, hogy a világban van a hiba.

Ha sötét az üvege, mindent sötétnek látsz.

p

Abcúg!

Ennél pestiesebb

magyar szó

alig akad szótárunkban.

Az igazi magyarok

azt mondják: vesszen!

Szószéken állóra:

co le! co ki!

A co ősi szavunk.

Még keletről hoztuk:

hajszoló szó.

Nótákban is benne van még:

Co fel sárga lovam!

Gárdonyi Géza

p

A két magzat

Egy várandós anya két gyermeket hord a méhében.

Az egyik egy "kis hívő", a másik egy "kis szkeptikus".

A szkeptikus azt kérdezi: Te hiszel a születés utáni életben?

Hát persze. - mondja a kis hívő. Az itteni életünk arra való,

hogy felkészüljünk a születés utáni életre,

hogy elég erősekké váljunk arra, ami ott kint vár bennünket!

Hülyeség! - mondja a szkeptikus. –

Ez nem igaz! Hogyan nézhet ki a kinti, külső élet?

Pillanatnyilag még nem tudom,- mondja a kis hívő –

de biztos sokkal világosabb, mint itt bent!

Talán, lehet, hogy a szánkkal fogunk enni

és a lábunkkal fogunk menni!

Nonszensz, lehetetlen! - mondja a szkeptikus. –

Megyünk a lábunkkal és eszünk a szánkkal!?

Micsoda hülyeség!

Ez egy fura ötlet, hogyan is működhetne!

Itt van a köldökzsinór, ami biztosítja a táplálékot.

Nem lehetséges élet a születés után,

hiszen ez a zsinór már így is túl rövid!

Hát persze, hogy működni fog,

csak minden egy kicsit másként fog kinézni. –

mondja a kis hívő.

Soha sem fog működni! - véli a kis szkeptikus. –

Még soha senki nem tért vissza a születés után!

Születés után vége az egésznek! Az élet nem más,

mint egy nagy sötét tortúra!

Még ha nem is tudom pontosan,

milyen lesz a születés utáni élet, - mondja a kis hívő –

de azt tudom, hogy találkozni fogunk az édesanyánkkal,

és ő nagyon vigyáz majd ránk!

Anya!? Te hiszel egy anyában?

Hol van? - kérdezi a kis szkeptikus.

Itt van körülöttünk, mi benne vagyunk,

és általa létezünk, nélküle nem létezhetnénk! –

válaszolja a kis hívő.

Mire a kis szkeptikus:

Soha nem láttam még semmilyen anyát! Nincs is ilyen!

A kis hívő elgondolkozik egy pillanatra. –

Néha, amikor nagyon csendben vagyunk,

hallhatod, ahogy énekel, vagy érezheted,

amikor megsimogatja világunkat! –

mondja aztán halkan –

Mindenesetre én hiszem,

hogy az igazi életünk a születés után kezdődik!

p

A haza

végzet, nem pedig

trükk és mutatványszám.

S a hazafiasság

a legszemérmesebb magatartás,

olyasféle kötés és parancs,

melynek mutogatásával

nem szabad tapsokat aratni.

De hányan és milyen

lehetetlen alkalmak ürügyén

élnek ebből a trükkösített,

fröccsös hazafiasságból

mert ez a legbiztosabb mutatványszám

mindenféle pódiumon.

Márai Sándor

p

Utánzó majom

Mindig csak hasonmás,

epigon, gyenge utánzat stb.

Így – a mondás szerint –

meg is eheti, amit kinyom…

p

Szabadságos rab

50 hétig csak gürizel,

és behúzod a füled, farkad…

De két hétig, és 52 hétvégén

évi rendes „szabadságon vagy” –

kitombolhatod magad - majd

másnap(osan) húzod az igát tovább

p

Nagy

bajgyártó

Egy bajból

legalább kettőt,

vagy egy sokkal nagyobbat,

illetve tartósabbat csinálni

(pl. egy kis füllentésből

beinduló hazugságlavina)

p

Vesztésre játszó

Röstell szólni, hogy szüksége van rám,

Vagy nem is nagyon akar magán segíteni

Vagy pedig beleharap a segítő kézbe…

Majd a közönyös emberiségről lamentál…

p

Megsegíthetetlen

A legnehezebb annak segíteni,

aki nem is tudja, hogy mennyire segítségre szorul,

Sőt: épp ő aggódik érted, hogy mindjárt elkárhozol…

p

Hiszékeny

Istenben nem hiszel,

jótéteményeit/kegyelmét nem látod,

az általa neked szánt üdvözítő utat se,

de annak a vadidegen embernek igen,

aki azt ígéri, hogy havonta megduplázza pénzed…

p

Besokalló

A kedvenc zenéd és ételed,

mást se hallgatsz, mást se kapsz:

így ebből a jóból tényleg megárt a sok –

a mennyiség minőségbe csap át: megutálod

p

Bili-borító

Sokáig nem tesz

szóvá semmilyen sérelmet,

szinte a hátán is fát lehet hasogatni.

Majd, amikor már nála is betelik a pohár,

akkor kiborítja a bilit, s hidegháborús frontot nyit…

p

Esetleges ember

Most épp itt vagy,

de ezzel az erővel lehetnél másol is

Most éppen ide mész,

de ezzel a fél szívvel máshova is…

Most éppen ő az élettársad,

de annyi másvalaki is lehetne

Most éppen ez a nézeted,

de nem túl nagy meggyőződéssel

Most éppen ez és ez a munkád,

de mindez merő véletlen stb.

p

Piszkító-tisztító

Mindenkit bemocskol, befeketít

és így ő sem fog annyira kiríni közülük -

Vagy egy szerecsent mosdat, vagy átfesti fehérre

(még ha ez kínosan nagyon hamar le is fog kopni…)

p

Védekezés helyett támad

Nagy disznóságot követtél el ellenem,

például elmismásoltad a beígért béremelést.

S most azért pattogsz, mert öt percet késtem,

vagy mert nem tartom be azokat a szabályokat,

amiket betartva ellehetetlenülve a munka stb.

p

Szilencium

Amikor a hallgatás aranyat ér,

Amikor hallgatni bölcsebb,

Amikor hallgatni dicsőség

(nem árulkodsz/kín-vallatnak),

Amikor a hallgatás cinkos vétek,

Amikor a hallgatás beleegyezés

Amikor a Hatalom elhallgattat…

p

Katonadolog

Nem jártál gyerekként fiúcsapattal bandázni,

nem jártál el a korcsoportodban pl. grundfocizni,

ahol bírni kell a gyűrődést, ütközést, sérülést, zrikát,

kicikiznek-kinevetnek, ha kis horzsolás miatt nyafogsz:

nebántsvirág, mimóza, anyámasszony katonája maradtál

p

Rész és egész

Lehet, hogy külön-

külön mindenki boldogtalan,

de a társadalom fejlődik,

az ország halad, a nép boldog

A katona igazából amúgy sem

boldogtalan, csak úgy érzi:

boldogítsa az a tudat, hogy

feláldozták, hősi halált halt stb.

Majd az unokái már a kommunista

Kánaánban fognak élni

p

Érzési csalódás

Az elöljáró mindent jobban tud:

a katona nem fázik, csak úgy érzi

(S ha brómos teát kap, akkor „eunuch” lesz,

átmenetileg nem fog semmilyen nemi vágyat érezni)

p

Megfelelhetetlen

Elvárás és megfelelés:

ha épp van a fején sapka,

az a baj - ha nincs, akkor meg az…

A lényeg, hogy bármikor le lehet szúrni…

p

Prókátor

Fogadatlan, hívatlan

prókátornak ajtó mögött a helye: 

aki kéretlenül avatkozik olyan dologba,

amihez nincs köze: durva visszautasításra számíthat.

p

Aranyhal

Te vagy az a halász,

aki kifogja az aranyhalat,

aki szabadulásáért teljesíti kívánságod.

Te az asszonyod óhaját tolmácsolod neki,

mert egy pipogya engedelmes papucsférj vagy,

aki telhetetlenül egyre többet és többet követel,

míg a végén visszajuttok a régi szegénységbe,

ami már nem ugyanaz, mert tudod, mi a jobb…

p

Három kívánság

A medve és a nyuszika

kifognak egy aranyhalat.

A hal mondja nekik, hogy ha visszadobják,

teljesíti három kívánságukat.

Visszadobják, az pedig megkérdezi:

- Medve, mi az első kívánságod?

- Sok medvelányt akarok.

- Nyuszika, neked mi az első kívánságod?

- Egy tűzpiros Porsche 911.

- Medve, mi a második kívánságod?

- Még több medvelányt akarok.

- Nyuszika, mi a második kívánságod?

- Egy kifogyhatatlan benzinkút.

- Medve, mi a harmadik kívánságod?

- Még több medvelányt akarok.

- Nyuszika, mi a harmadik kívánságod?

- Legyen a medve impotens.

p

Női szeszély

Hol elönti a melegsége,   

hol a váratlan hidegzuhany,

bármikor bármelyik jöhet...

Olyan szeszélyes mint

az áprilisi időjárás:

és azt várja, hogy hozzá

igazodjon, aki választotta,

ha tényleg annyira szereti...

p

Egymásra nézve –

amikor a már „profi”

leszbikusnak megkönnyíti

a csábítási esélyeit, hogy

kiszemeltje férje katonatiszt:

durva, goromba, pokróc stb. stb.

(Galgóczi Erzsébet/Makk Károly film)

p

Szakmai ártalom –

a laktanyából hazajövet

az élettársának is parancsolgat,

raportra rendeli, fogdába küldi stb. ...

(Örkény orvosa azt tanácsolja a tisztnek,

hogy úgy beszéljen rákos nejével, mint eddig,

hogy ne gyanítson semmit: erre ő üvöltözik vele)

p

Örök bizonytalan

Sohasem vagy benne teljesen biztos,

hogy jól választottál egy hosszú életre társat -

mert bezzeg, ha Hufnágel Pistihez mentél volna,

akkor most mi minden sokkal jobban menne…

Mivel ezt már sosem lehet kipróbálni, cáfolni,

így bármikor odadörgölhető a Géza orra alá,

folyamatosan lefelé nyomva önértékelését,

örök teljesítménykényszerrel stresszelve,

és közben örök kudarcélményekre ítélve…!

(sok – férfi – betegségnek a melegágya ez)

p

Fantaszta

Olyan utópiáról ábrándozol,

ami nincs kapcsolatban azzal,

ahogyan te itt és most élsz/vegetálsz,

ami az égvilágon semmire nem kötelezve

csak passzivitásra, csodavárásra kárhoztat,

miközben nagyokat sóhajtozol/iszol: romlik a világ…

p

Majd ha

Pont itt és most

nem vagy – túl - boldog,

de régebben voltál, később leszel...

De majd, ha elvégzed az iskoláidat,

de majd, ha megtalálod az igazi társad,

de majd, ha felépül végre a házad,

de majd, ha bajnok lesz a csapatod,

de majd, ha megbukik ez a kormány,

de majd., ha megnyered a lottó ötöst,

de majd, ha a Jóisten a kegyeibe fogad...

Az önáltatásban az ember verhetetlen,

nem egyszer holtáig sem ocsúdik fel…

p

Házastársi

kötelesség

A hitveseddel szerelmeskedsz,

de közben a plafont nézegeted:

nemsokára festeni is kéne…

(ha végeztél, takarj be…)

p

Házastársi hűség

A feleségeddel bújsz az ágyba,

De közben egy másik nőre gondolsz

Vagy már vele se, és sehogyse -

Már képzeletben sem csalsz…

p

Miért

maradtál család/utódtalan agglegény?

mert sok/csak rossz házasságot láttál,

mert mamahotelben hagytad magad kényeztetni,

mert akit neked kellett volna, neked nem kellett,

mert akinek te kellettél volna, neked nem kellett,

mert életben/filmen csak papucsférjet láthattál,

mert túl gazdag voltál, nem hittél a nőknek,

mert túl szegény voltál, elkerültek a nők,

mert nem akartál/tudtál volna más(oka)t eltartani,

mert nem akartál a gyerekek miatt elszegényedni,

mert túl sokáig kivárva megrögzültek a szokásaid,

mert nem tanultál meg bölcs kompromisszumot kötni,

mert az alkalmazkodásnak csak hátrányait láttad,

mert nem volt testvéred/barátod együttélni nevelni,

mert a Hivatással szerinted nem összeegyeztethető,

mert a szerzetes, a pap csak cölibátusban élhet,

mert a gyerekkori molesztálás megundorított…

mert nem kúráltad lelki eredetű impotenciád,

mert tévesen felfedezni vélted „melegséged”,

mert te nem voltál méltó senkihez,

mert hozzád senki sem méltó…

stb. stb.

p

EDWARD LEAR:

A KÉT AGGLEGÉNY

Egy házban élt két Agglegény, kik nem maradtak veszteg:
egyik fogott egy Egeret, a másik meg egy Kekszet.
És akkor így szólt az, amelyik Egeret fogott:
“Ez épp kapóra jön, mert itthon minden elfogyott.
Nincs más, csak egy kis citromunk meg egy kanálka mézünk,
és vacsorázni mit fogunk? Hisz nincs már semmi pénzünk.
És félő, hogy ha vacsorára semmit sem eszünk,
hajunk és szempillánk kihull, és soványak leszünk.”

A másik erre így felelt (aki Kekszet fogott):
“A Töltött Egérnél bizony nincs fájinabb dolog!
A Töltelékbe Hagyma kell, no meg Pemetefű –
csak hát ezekhez hozzájutni nem o’an egyszerű.”

És akkor a két Agglegény a városba eredt,
és kértek kölcsön Hagymát, no meg Pemetefüvet.
Hagymát, azt kaptak, Pemetét viszont sehol se leltek,
pedig bejártak minden Boltot, Piacot és Kertet.

De jött egy ember: “Látják ottan azt a nagy hegyet?
A tetejére meredek Szörpentin-út vezet,
és odafönn egy bölcs Öreg, egy Remete lakoz,
ki egész nap egy tudományos nagy Könyvet lapoz.
Azt mondom: fogjon Remetét, kinek nincs Pemetéje,
és igen apró cikkekre meg cakkokra metélje.
S ha megvan, nincs is hátra más, csupáncsak őt elég
a Hagymával jól elkeverni, s kész a Töltelék!”

És akkor a két Agglegény, tovább nem késlekedve,
a meredek Szörpentin-úton fölmászott a hegyre.
És odafönn a hegytetőn volt egy sziklás üreg,
s ott elmélyülten olvasott ama Tudós Öreg.
Ráordítottak: “Félre Könyv! Na rajta, Bölcsek Bölcse!
Az időt itt ne, inkább otthon Egerünket töltse!”

A Bölcs Remete nem felelt egy árva szót sem erre,
s a nagy Könyvvel jól rásózott a két nagy kopasz fejre.
És hegyen-völgyön, városon, Szörpentin-úton át
csak gurult a két Agglegény, hazáig meg sem állt.
De akkorára élelem már otthon nem maradt:
az Egér fölfalta a Kekszet, aztán elszaladt.

Így aztán meghitt kis lakuk elhagyták csendesen,
és attól fogva nem hallott felőlük senki sem.

Havasi Attila fordítása

*

P.s.:

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban, ,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…