ELLENÁLLÁSI NYILATKOZAT
A "Covid19" betegség elleni kísérleti vakcinák kötelező felvételére kötelező 449/2021.(VII.29.) kormányrendelet megtagadható, mert:
1/- Az Oviedói Egyezmény alapján senki nem kötelezhető, vagy kényszeríthető olyan gyógyszerkísérletben való részvételre, ahol nincsenek meg a "tájékozott beleegyezés" feltételei, és a kockázat- haszon tekintetében nem érvényesül a tudományos mérlegelés követelménye. Az ilyen kísérletbe való kényszerítés, vagy kötelezés kimeríti az emberiesség elleni bűntett fogalmát, ezért az erre kötelező vagy kényszerítő rendeletek semmisek
Emberiesség elleni bűncselekmény Btk. 143.
143. § (1) Aki a lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként
a) emberölést követ el,
b) a lakosságot vagy annak egy részét olyan életfeltételek közé kényszeríti, amelyek azt vagy annak egyes tagjait pusztulással fenyegetik,
c) a lakosságot vagy annak egy részét jogszerű tartózkodási helyéről kitelepíti,
d) emberkereskedelmet követ el, vagy kényszermunkát végeztet,
e) mást személyi szabadságától megfoszt, vagy fogva tartását jogellenesen tartja fenn,
f) mást szexuális erőszakra vagy annak eltűrésére, prostitúcióra, magzat kihordására vagy magzatelhajtásra kényszerít,
g) másnak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz,
h) politikai, nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nemi vagy más ismérv alapján meghatározható csoportot vagy annak tagját a csoporthoz tartozása miatt alapvető jogaitól megfoszt, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki emberiesség elleni bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) E § alkalmazásában polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadásnak minősül minden olyan magatartás, amely magában foglalja az (1) bekezdésben írt cselekmények polgári lakosság elleni sorozatos elkövetését, egy állam vagy szervezet politikájának végrehajtása vagy elősegítése érdekében.
2002. évi VI. törvény
az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel a védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezmény, valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának helyéről. , Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyve kihirdetéséről
1. § Az Országgyűlés az Európa Tanácsnak az emberi lény emberi jogainak és méltóságának a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel a védelméről szóló, Oviedóban, 1997. április 4-én kelt Egyezménye: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló Egyezményt (a továbbiakban: Egyezmény) ), valamint az Egyezménynek az emberi lény klónozásának tilalmáról szóló, Párizsban, 1998. január 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) e törvénnyel hirdeti ki. (A megerősítésről szóló okirat letétbe helyezése 2002. janu&aac ute;r 9-én megtörtént.)
2. § Az Egyezmény angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő:
"Egyezmény az emberi jogok és az emberi méltóság védelméről a biológia és az orvostudomány alkalmazása tekintetében: Egyezmény az emberi jogokról és a biomedicináról
Preambulum
Az Európa Tanács tagállamai, a többi állam és az Európai Közösséget aláíró tagállamok,
szem előtt tartva az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1948. december 10 -én hirdetett ki,
tekintettel az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4 -i egyezményre,
szem előtt tartva az 1961. október 18 -i Európai Szociális Chartát,
szem előtt tartva a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmányát, 1966. december 16 -án,
tekintettel az egyéneknek a személyes adatok automatikus feldolgozása tekintetében történő védelméről szóló, 1981. január 28 -i egyezményre,
tekintettel a gyermek jogairól szóló, 1989. november 20 -i egyezményre,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács célja a tagok közötti nagyobb egység elérése, és hogy az egyik módszer e cél elérésére az emberi jogok és alapvető szabadságok fenntartása és további megvalósítása,
tudatában a biológia és az orvostudomány gyorsuló fejlődésének,
meggyőződve arról, hogy tiszteletben kell tartani az embert egyedként és az emberi faj tagjaként is, és felismerve az emberi méltóság biztosításának fontosságát,
tudatában annak, hogy a biológia és az orvostudomány visszaélése az emberi méltóságot veszélyeztető cselekményekhez vezethet,
megerősítve, hogy a biológia és az orvostudomány fejlődését a jelen és a jövő generációi javára kell fordítani,
hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés szükségességét annak érdekében, hogy az egész emberiség élvezhesse a biológia és az orvostudomány előnyeit,
felismerve annak fontosságát, hogy a biológia és az orvostudomány alkalmazása által felvetett kérdésekről és az ezekre adott válaszokról nyilvános vitát kell elősegíteni,
emlékeztetni akarva a társadalom minden tagját jogaikra és kötelezettségeikre,
figyelembe véve a Parlamenti Közgyűlés e területen végzett munkáját, beleértve a bioetikáról szóló egyezmény előkészítéséről szóló 1160 (1991) ajánlást,
elhatározza, hogy megteszi a szükséges intézkedéseket az emberi méltóság, valamint az egyén alapvető jogainak és szabadságainak védelme érdekében a biológia és az orvostudomány alkalmazása tekintetében
a következőkben állapodtak meg:
1. cikk
Cél és tárgy
Ennek az egyezménynek a részes felei védik minden ember méltóságát és identitását, és megkülönböztetés nélkül mindenkinek garantálják integritásának, valamint a biológia és az orvostudomány alkalmazásával kapcsolatos egyéb jogainak és alapvető szabadságainak tiszteletben tartását.
Mindegyik Fél megteszi belső jogában a szükséges intézkedéseket az Egyezmény rendelkezéseinek érvényesítéséhez.
2. cikk
Az ember elsőbbsége
Az emberi érdekek és jólét érvényesülnek a társadalom vagy a tudomány kizárólagos érdekeivel szemben.
3. cikk
Egyenlő hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz
A felek, figyelembe véve az egészségügyi szükségleteket és a rendelkezésre álló erőforrásokat, megfelelő intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy joghatóságukon belül méltányos hozzáférést biztosítsanak a megfelelő minőségű egészségügyi ellátáshoz.
4. cikk
Szakmai szabványok
Az egészségügyi területen végzett bármilyen beavatkozást, beleértve a kutatást is, a vonatkozó szakmai kötelezettségeknek és szabványoknak megfelelően kell végrehajtani.
II. Fejezet
BELEEGYEZÉS
5. cikk
Általános szabály
Az egészségügyi területen csak akkor lehet beavatkozni, ha az érintett szabad és tájékozott beleegyezését adta ehhez.
Ennek a személynek előzetesen megfelelő tájékoztatást kell kapnia a beavatkozás céljáról és jellegéről, valamint a következményekről és kockázatokról.
Az érintett személy bármikor szabadon visszavonhatja hozzájárulását.
6. cikk
A beleegyezésre nem képes személyek védelme
(1) Az alábbi 17. és 20. cikkre is figyelemmel, a beavatkozás csak közvetlen személy javára hajtható végre, aki nem képes hozzájárulni.
(2) Ha a törvény szerint a kiskorú nem képes beleegyezésre a beavatkozáshoz, a beavatkozást csak képviselője, illetőleg a hatóság vagy a törvény által előírt személy vagy szerv engedélyével lehet végrehajtani.
A kiskorú véleményét életkorának és érettségi fokának megfelelően egyre meghatározóbb tényezőként kell figyelembe venni.
(3) Ha a törvény szerint egy felnőtt mentális fogyatékosság, betegség vagy hasonló okok miatt nem képes hozzájárulni a beavatkozáshoz, a beavatkozást csak képviselője vagy képviselője engedélyével lehet végrehajtani. hatóság, vagy a törvény által előírt személy vagy szerv.
Az érintett személynek lehetőség szerint részt kell vennie az engedélyezési eljárásban.
4. A fenti (2) és (3) bekezdésben említett képviselőnek, hatóságnak, személynek vagy szervnek azonos feltételek mellett meg kell adni az 5. cikkben említett információkat.
(5) A fenti (2) és (3) bekezdésben említett engedély bármikor visszavonható az érintett személy érdekében.
V. fejezet
TUDOMÁNYOS KUTATÁS
15. cikk
Általános szabály
A biológia és az orvostudomány területén végzett tudományos kutatásokat szabadon kell végezni, figyelemmel ezen egyezmény rendelkezéseire és az emberi jogi védelmet biztosító egyéb jogi rendelkezésekre.
16. cikk
A kutatásban részt vevő személyek védelme
Egy személyre vonatkozó kutatás csak akkor végezhető, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:
i. nincs más, hasonló hatékonyságú alternatíva az embereken végzett kutatásokhoz,
ii. az adott személyt érintő kockázatok nem aránytalanok a kutatás lehetséges előnyeivel,
iii. a kutatási projektet az illetékes testület jóváhagyta tudományos érdemeinek független vizsgálata után, beleértve a kutatás céljának fontosságának felmérését és etikai elfogadhatóságának multidiszciplináris felülvizsgálatát,
iv. a kutatásban részt vevő személyeket tájékoztatták jogaikról és a törvényben előírt védelmi biztosítékokról,
v. az 5. cikkben előírt szükséges hozzájárulás kifejezetten, kifejezetten meg van adva és dokumentálva van. Az ilyen hozzájárulás bármikor szabadon visszavonható.
21. cikk
Az anyagi haszon tilalma
Az emberi test és részei önmagukban nem eredményezhetnek anyagi hasznot.
24. cikk
Az indokolatlan károk megtérítése
Az a személy, aki beavatkozásból indokolatlan kárt szenvedett, jogosult a törvényben előírt feltételek és eljárások szerinti méltányos kártérítésre.
28. cikk
Nyilvános vita
Az Egyezmény részes felei gondoskodnak arról, hogy: a biológia és az orvostudomány fejlődése által felvetett alapvető kérdések megfelelő nyilvános vita tárgyát képezzék, különösen a vonatkozó orvosi, társadalmi, gazdasági, etikai és jogi következmények fényében, és lehetséges alkalmazásuk a Kereskedelem megfelelő konzultáció tárgyát képezi.
A törvény 16.cikkében foglaltak a IX fejezet 26.cikk (2) pontja alapján NEM KORLÁTOZHATÓK !
A "tájékozott beleegyezés " fogalma :
A tájékozott beleegyezés az egészségügyi ellátás, illetve orvosbiológiai kutatások során egy olyan folyamat, amelyben a beteg/páciens, törvényes képviselő megismeri az adott beavatkozás előnyeit, veszélyeit és ezek alapján dönt.
A jogszabályok értelmében az orvos köteles a pácienst/beteget illetve annak döntésképtelensége esetén a törvényes képviselőt tájékoztatni arról, hogy a tervezett kezelés, vizsgálat vagy kutatási programban való részvétel milyen kockázattal vagy hátránnyal járhat. A beteg/páciens, törvényes képviselő mérlegelheti a valószínű kockázatokat a valószínű előnyökkel szemben a lehetséges kezelés, teszt vagy kutatási célú vizsgálat során, és jogában áll azok elfogadá sa vagy visszautasítása. Kutatási célú vizsgálatok előtt a pácienseket szükséges arról is tájékoztatni, hogy a kutatás bármely stádiumában és bármilyen okból visszavonhatják beleegyezésüket, és ebből adódóan kár, megkülönböztetés nem érheti őket. A részvételi szándékot feltehetően befolyásoló információt tilos szándékosan visszatartani.
2/- A "Covid 19" betegség elleni kísérleti vakcinák felvételének oly módon történő "ösztönzése", hogy rendeletileg megvonja a kormány a szabad mozgáshoz, munkához, és az egészséghez való alapjogot, amiket csak a vakcinák felvétele esetében ad vissza , kimeríti a Btk 195. § -"kényszerítés" fogalmát, ezáltal törvénybe ütközik !
195. § Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, ha más bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A kényszerítés hatására a passzív alany vagy valami olyat tesz, amit anélkül nem tenne, vagy olyat kénytelen eltűrni, amire egyébként nem volna hajlandó, vagy valamely elhatározott tevékenységet nem fejti ki, pedig az szándékában állna.
A kényszer és a kényszerítés esetében mindig arról van szó, hogy bizonyos kedvezőtlen események megléte vagy bekövetkezésük lehetősége jelentősen korlátozza az emberek döntési lehetőségeit és cselekvési autonómiáját, magatartásukat döntő mértékben és eredeti szándékaiktól eltérő irányban befolyásolja.
A kényszerítő helyzet személyi jellegű, amelynek lényeges eleme a kényszerítés, vagyis a kényszerített személyek magatartásának meghatározott irányban történő szándékos befolyásolása hátrányok kilátásba helyezése révén, kényszerítő személyek által. A kényszer – és különösen a kényszerítés – mindig a befolyásolt személyek tudatán keresztül hat, ezért mindig pszichikai jellegű, az akarat "megtörését" jelenti. A hátrányok kilátásba helyezése csak akkor befolyásolhatja a magatartást, ha meghatározott föltételekhez kapcsolódik , és ha a hátrányok bekövetkezése valószínű. . Ez a hátrány lehet fizikai, vagyoni, erkölcsi, intim-érzelmi, és szűk értelemben vett "csak jogi", azaz bizonyos jogoknak,- jelen esetben a szabad mozgáshoz, munkához és egészséghez való alapjog elvesztése. Az alkalmazott erőszak nem csak fizikai, hanem mentális is lehet, amennyiben ennek akaratot megtörő vagy hajlító hatása van
3/- A Rendelet semmis, mert az Alaptörvénnyel több okból is ellentétes!
Az Alaptörvény Q) cikke szerint :
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Az Alaptörvény III. cikke szerint:
(2) Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.
Az Alaptörvény T) cikke szerint :
(1) * Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a különleges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait. *
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
A Kormányról szóló 15. cikk 4. pontja szerint :
Kormányrendelet nem lehet törvénnyel ellentétes
A Rendelet sérti az Eütv. 5.§ 3(a) és a 13§ (4) és a 15§ (3) pontját :
5§ Mindenkinek
a) * joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben
13 § (1) A beteg jogosult a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra
(4) A betegnek joga van megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.
15§ (3) A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől
mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja.
4/- A 484/2020 (XI.10) kormányrendelettel kihirdetett, majd meghosszabbított veszélyhelyzet rendelet semmis, mert túlterjeszkedik az Alaptörvényen ,ezért az ennek hatálya alatt hozott összes rendelet semmis! Ezek betartására emiatt senki nem kötelezhető, be nem tartása miatt nem büntethető !
A 484/2020 (XI.10) kormányrendelet semmis, mert :
A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1976. évi 8. sz. törvényerejű rendelettel ratifikálta a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát. Az ENSZ dokumentum alapjogi olvasatban megjelenő sui generis korlátozási feltételek közül 4. cikkében, csak a
"nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején" teszi lehetővé az e körből nem kizárt alapjogok szigorú mérlegelés alapján szükséges többlet korlátozását a diszkrimináció-tilalom és más nemzetközi kötelezettségek kereteire is figyelemmel, eljárásszerű derogációs bejelentési kötelezettséghez kötötten. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) 15. cikke a "háború vagy a nemzet létét fenyegető más rendkívüli állapot" esetén teszi lehetővé hasonló tartalmi és eljárási feltételek mellett a szigorító irányban eltérő alapjogi szabályozást.
Tehát a PPJNE, mint a Magyar Államra kötelező nemzetközi egyezmény kizárólag a nemzet létét fenyegető és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején, az adott helyzet által megkövetelt mértékben korlátozhatnak alapvető emberi jogokat.
Az Alaptörvény rendelkezései is sértik a PPJNE rendelkezéseit is, mivel nem kizárólag a fenti feltételek együttes fennállása esetére engedik meg alapjogok korlátozását, másodsorban a Kormány egyéb veszélyhelyzetre hozott rendeletei Alaptörvény és sarkalatos törvényi rendelkezésekkel ellentétesek.
Az Alaptörvény az elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében tehát lényegében kettő alapvető esetben teszi lehetővé a vészhelyzet mint különleges jogrend Kormány általi kihirdetését, míg a 2011. évi CXXVIII. törvény 44. §-a az Alaptörvényi kettő darab feltételt további harmadik feltétellel bővíti ki, azaz egy c) ponttal az egyéb eredetű veszélyek kategóriával, melyben további 5 kategóriával: humán és állatjárvány ivóvíz, vizek havariaszerű szennyezése, légszennyezettség, infrastruktúrák működési zavara.
A 2011. évi CXXVIII. törvény 44. §. c) pontja Alaptörvény ellenes, mivel olyan eseteket szabályoz a veszélyhelyzet esetei, annak jogalapja között, melyet az Alaptörvény nem említ, és nem enged meg. A Törvény 44. §-nak szerkezete önmagában igazolja a 44. §. c) pont Alaptörvény ellenességét, mivel az a) és b) alpont alá tartozó eseteke kerültek az Alaptörvényben nevesítésre.
A különleges jogrend elrendelése ütközik az Alaptörvénybe, így
- egyrészről a veszélyhelyzet, mint különleges jogrend kihirdetése Alaptörvény ellenes,
másrészről valamennyi, az alapjogokat korlátozó kormányrendelet Alaptörvény ellenes, sérti az Alaptörvény 53 cikkének, és 54. cikkének rendelkezéseit.
Annak, hogy a Kormány veszélyhelyzetben különleges jogrendi rendeleti jogalkotással élhessen feltétele, hogy a veszélyhelyzet Alaptörvényi feltételek fennállás esetén kerüljön elrendelésre, mely jelen esetben csorbát szenved, a veszélyhelyzet kihirdetésére Alaptörvény ellenesen került sor.
Figyelemmel arra, hogy a 44. §. c) pontja túlterjeszkedik az Alaptörvényen, és az Alaptörvényben nem szereplő c) pontra figyelemmel került sor a veszélyhelyzet Kormány általi kihirdetésére, a veszélyhelyzeti kormányrendeletek, mint nem az Alaptörvény 53, cikkére épülő jogalapon nyugvó kormányrendeletek Alaptörvény ellenesek, az azokban foglalt alapjogi korlátozások ezen okból is súlyosan sértik Magyarország Alaptörvény
Aki a fentieket e nyilatkozat elolvasásával tudomásul vette, és ezután továbbra is bárkit kötelez, vagy kényszerít a Rendeletben foglaltakra, az bűncselekményben és emberiesség elleni bűntettben társtettesként részt vesz, és emiatt felelősségre lesz vonva !
