Bölcs-balga boldog-boldogtalan ember

Édenkert-aranykor - vaskori földi pokol

Isten édes gyermekei - állatorvosi lovak

Életminőség-vizsgálódás magyar nyelven

Eugéniusz: Életlényeg ABC – III.

Érzékenyítő, megértető, elképzeltető,

elgondolkodtató, megítéltető, sőt akár

tettre buzdító/elriasztó kulcsmondatok

Arany János

TENGERI-HÁNTÁS

Ballada

Ropog a tűz, messze süt a vidékre,
Pirosan száll füstje fel a nagy égre;
Körülállja egynehány fa,
Tovanyúlik rémes árnya;
S körül űli a tanyáknak
Szép legénye, szép leánya.

„Szaporán, hé! nagy a rakás; mozogni!
Nem is illik összebúva susogni.
Ki először piros csőt lel,
Lakodalma lesz az ősszel.
- Tegyetek rá! hadd lobogjon:
Te gyerek, gondolj a tűzzel.

- Dalos Eszti szép leány volt, de árva.
Fiatal még a mezei munkára;
Sanyarú volt beleszokni:
Napon égni, pirosodni,
- Hüvös éj lesz, fogas a szél! -
Derekának hajladozni.

Deli karcsú derekában a salló,
Puha lábán nem teve kárt a talló;
Mint a búza, piros, teljes,
Kerek arca, maga mellyes,
- Teli a hold, most buvik fel -
Az egész lyány ugyan helyes.

Tuba Ferkó juhot őriz a tájon:
Juha mételyt legel a rossz lapályon,
Maga oly bús... mi nem éri?
Furulyája mindig sí-ri,
- Aha! rókát hajt a Bodré -
Dalos Esztert úgy kiséri.

Dalos Eszti - a mezőre kiment ő,
Aratókkal puha fűvön pihent ő;
De ha álom ért reájok,
Odahagyta kis tanyájok’
- Töri a vadkan az „irtást” -
Ne tegyétek, ti leányok!

Szederinda gyolcs ruháját szakasztja,
Tövis, talló piros vérit fakasztja;
Hova jár, mint kósza lélek,
Ha alusznak más cselédek?...
- Soha, mennyi csillag hull ma! -
Ti, leányok, ne tegyétek.

Tuba Ferkó a legelőt megúnta,
Tovahajtott, furulyáját se fútta;
Dalos Eszter nem kiséri,
Maga halvány, dala sí-rí:
- Nagy a harmat, esik egyre -
Csak az isten tudja, mér’ rí.

Szomorún jár, tébolyog a mezőben,
Nem is áll jól semmi dolog kezében;
Éje hosszú, napja bágyadt,
Szive sóhajt - csak egy vágyat:
- De suhogjon az a munka! -
Te, halál, vess puha ágyat.

Ködös őszre vált az idő azonban,
Törik is már a tengerit Adonyban;
Dalos Eszter csak nem jött ki:
Temetőbe költözött ki;
- Az a Lombár nagy harangja! -
Ne gyalázza érte senki.

Tuba Ferkó hazakerűlt sokára,
Dalos Esztit hallja szegényt, hogy jára;
Ki-kimén a temetőbe
Rossz időbe’, jó időbe’:
- Kuvikol már, az ebanyja! -
„Itt nyugosznak, fagyos földbe.”

Maga Ferkó nem nyughatik az ágyon,
Behunyt szemmel jár-kel a holdvilágon,
Muzsikát hall nagy-fenn, messze,
Dalos Eszti hangja közte,
- Ne aludj, hé! vele álmodsz -
Azt danolja: „gyere! jöszte!”

Nosza Ferkó, felszalad a boglyára,
Azután vidorabb lesz, majd sebesebb
Kapaszkodnék, de nem éri,
Feje szédűl: mi nem éri?...
- Tizenkettőt ver Adonyban:
Elég is volt ma regélni. -”

Lohad a tűz; a legények subába -
Összebúnak a leányok csuhába;
Magasan a levegőben
Repül egy nagy lepedő fenn:
Azon ülve muzsikálnak,
Furulyálnak, eltünőben.

(1877. július 15.)

*

Aki

krokodil-

könnyeket síró Piroska,

amikor felfalja a Farkas nevű,

ez idáig igen gavalléros eltartóját...

(lásd pl.: Heltai Jenő novellája)

*

Aki

a fő

dolgot

maga eldönti,

de a mellékesben

nagy szabadságot ad

az élet/házastársának...

*

Aki

csak

egy demagóg:

csupa olyat ígér,

aminek a betartása

abszolút nem tőle függ,

vagy ami emberileg

eleve lehetetlen...

*

Aki

csírában

fojtja el a Nőt,

a növényt, a Flórát,

lelki bimbót tör, liliomot tipor,

elhervasztja virágod...

*

Aki

csak a másikra

tartja kötelezőnek

a házastársi hűséget –

házasságkötés előtt közli:

ő nem egy monogám férfi...

*

Aki csak

a házasságkötés,

esetleg az első gyerek

után vallja be neked

úgy a krónikus betegségeit,

mint a „nagy” múltját,

kész helyzet elé állít...

(fait accompli)

*

Aki

csak azért

keres férjet,

ill. legalább nemző apát,

hogy szülhessen gyereket,

így ne legyen üres az élete,

és aki felnőve majd hálából

életfogytáig eltartja őt...

*

Aki

a saját munkáját

nagyon sokra tartja,

a tiedét meg semmire:

fel sem fogja, mit jelent

a mindennapi gyereknevelés,

a főzés és háztartásvezetés stb.

(amíg ez az ő nyakába nem szakad)

*

Aki

nemcsak

versed, szobrod

fitymálja, ócsárolja,

de pályaalkalmasságod

is megkérdőjelezi, vitatja,

és arra venne rá, hogy

jobb pénzért széklábat,

reklámversikét faragj...

*

Aki

mindig

félbeszakít,

megtöri a lendületed,

kizökkent a menetedből,

szétzilálja gondolataidat,

nem tud veled emelkedni,

ha szárnyalsz, leránt a földre...

*

Aki

lovagiasan

újból és újból letakarja

a hidegben levett kabátjával

a lábad előtt a pocsolyákat –

de véletlenül közte a nyitott vízaknát is…

(Egy nehéz nap éjszakája – Beatéles film)

*

Aki

az életben

csak egyszer bocsát meg

az ellene vétő kedvesének,

akkor is csak abban az esetben,

ha ő térden állva egy napig könyörög...

*

Egy

botlást

sem tudsz

megbocsátani?  

Nincs megtérés? 

Nincs visszaút!?

Bele is hergeled:

akkor már mindegy...  

*

Csehov

egyik „hőse”

egy vidéki panzióban lábadozik,

ahol a szobaasszony kedves(e lesz),

s így magát vonzó hódítónak is tartja,

de a kúra végén nem akarja érteni, hogy

milyen plusz összeg szerepel a számlán...

*

Aki

„ingyen”

vacsorákra hív,

majd meg előbb-utóbb

csak benyújtja a számlát,

és kéri viszonzásul, hogy

szex szolgáltatást nyújtsál...

*

Aki

a sok

és drága

ajándékkal

lekötelezetté tesz -

te nem tudod viszonozni;

illetve amikor elfogadod őket,

akkor az eljegyzés után lelécelsz…

*

Aki

ő maga

nem szereti/szokta

megtartani név/születésnapját,

ezért úgy gondolja, más is így van ezzel

(de még a házassági évfordulót is elblicceli)

*

Aki

csak az udvarlás idején

szerez kellemes meglepetést

kedves kis-nagy ajándékaival –

azután mintha elvágták volna...

*

Aki

minden báját

és női fortélyát bevetve

csak azért csábít el téged,

hogy kompromittáló felvétel

készülhessen az együttlétetekről...

(így a te hibádból mondják ki a válást,

ennek összes anyagi hátrányaival,

vagy zsarolható legyél a szellemi,

politikai stb. pályádon)

*

Aki

gyűjti-gyártja

és továbbítja rólad

a kompromittáló információkat -

hiszen küldetése van: egy kém-nő,

akit a titkosszolgálat küldött rád...

*

Aki

mindig

bitorolja

az utolsó szó jogát,

és megvétózza a neked jót,

illetve akié ugyan az utolsó szó,

de ez mindig ugyanaz/hasonló:

„Igenis, azonnal drágám!” …

*

Aki

mindig azt mondja,

amit a másik éppen hallani akar

és mindent ráhagy a békesség kedvéért –

vagy olyan dolgokban is döntést hozna,

ami a természetes munkamegosztásban

egyedül a férfi, illetve a nő illetékessége...

*

Aki

benned

csak eldobható

eszközt lát a céljaihoz,

vagy egy kiszolgáló személyt,

aki biztosítja a nyugodt hátteret...

*

Valahol az ember mindig elhibázza

Fejem fölött gyorsan repülnek az évek,
Merengek a múlton, vissza-visszanézek:
Mért nem lettem boldog? 
Ezt a titkot semmi meg nem magyarázza,
Valahol az ember mindig elhibázza.

Lassúbbodó szívvel magamra maradtam,
Aki hű volt hozzám, azt én kikacagtam.
Mért van az, hogy szívünk 
azért dobog jobban, aki megalázza?
Valahol az ember mindig elhibázza.

Hamis lelkű lányok, hazug jó barátok,
Ami elmúlt-elmúlt, mindent megbocsátok...

/:Aki ennyit átélt,

akit ennyi kár ért,

már csak fejét rázza:

Valahol az ember mindig elhibázza...:/

szövegíró: Kellér Dezső - zeneszerző : Vas Gábor

https://www.youtube.com/watch?v=AT4bsSheUS8

*

Aki

téged vádol

erőszakoskodással,

ha nem tud elcsábítani

- ahogy pl. ezt nekünk

az Ószövetség nyomán

Putifárnéról (be)mesélik...

*

Aki

bókolás címén

mindenféle ürüggyel

körülötted legyeskedik,

szexuálisan zaklat, molesztál stb.

*

Voyeur

Neked elég

a - nemi - életből   

a gyermeteg, ill. perverz

kockázatmentes kukkolás,

ez téged teljesen ki is elégít?   

(pláne, ha mindeközben még

önkielégíted is magad…)

*

Felőrlődsz

a napi vergődésben,

érzelmi hullámvasúton,

mert úgy érzed, hogy 

se vele, se nélküle

nem bírsz élni?   

(igaz, hogy mással

meg sem próbáltál...)

*

Téged

nagyon szeretlek,   

de a szüleidet, rokonaidat

és a barátaid utálom, ki nem állom,

és látni sem kívánom - válassz köztünk...   

*

Csak

a tiltott

gyümölcs izgat,

a vérfertőzés, testvérszerelem,   

csak éppen a házinyúlra vadászol?   

*

Az

elérhetetlen,

nem hozzá illő

távoli után epekedve

nem is veszi észre

az érte epekedő

és hozzá való

testközelit… 

*

Addig-

addig válogatsz,   

míg végleg magadra maradsz –

olyan sok, komoly feltételt szabsz,

hogy annak élő ember meg nem felelhet...  

*

Olyan

próbák elé

állítod a jelentkezőket,   

hogy sorra belehalnak,

majd annak is örülsz,

ha egy koldus megszán...

*

Pap,

szerzetes

a cölibátusban,

de ha kirúgják őt,

vagy magától kiugrik,

az majd ismét talpig férfi,

szerető hitves, családapa lesz?   

*

Képtelen belátni:   

nem neki találták ki

se a szüzességet,

se a cölibátust,

a nemi élettől

való tartózkodást,

az önmegtartóztatást -

inkább szenved nappal,

de főleg éjjel…   

*

Nemi erőszak

áldozata voltál,   

amit szégyelltél

elmondani, kibeszélni,

és így nem is sikerült

magadban feldolgozni...   

(még bűntudatod is van)

*

Még-már

gyerekkorodban

az apád molesztált,

anyád meg elnézett felette –

és azóta sem tudtad kibeszélni,

pláne nem feldolgozni a traumát... 

*

Azt

nevelték beléd, hogy

az önkielégítés bűn,   

így ki sem próbálod,

vagy pedig, ha mégis,

akkor bűntudatod lesz...   

*

Ha

ló nincs,

szamár is jó:   

így-úgy megalkuszik,

mikor nagy szerelme elhagyja

(de a meglevőt holtáig gyötri,

mert nem üti meg azt a mércét)   

*

Nemcsak

a krízisben,   

de minden nap

átfut rajtad a rémes gondolat:

egy életre rosszul választottál -

és nem látod a menekülési utat...   

*

Házaséleted

túl prózai, vagy

nagyon is drámai -  

de teljesen hiányzik

belőle a költészet?

Már régóta nem is olvastál,

élveztél, értettél-értelmeztél

szerelmes verset… (nálad ezt

csacska slágerszövegek „pótolják”) 

*

Undorodsz

a nyelves puszitól, a csóktól,   

mert nagyon naturálisan fogod fel:

elképzeled, ahogy két idegen ember

nyála összefolyik a szájukban...   

*

Nő-

gyűlölő ill.

nőkerülő maradsz holtodiglan -  

az első – rövid - kapcsolatod

tapasztalatlanságból, naivitásból,

szerencsétlen véletlenek játéka,

társadalmi körülmények miatt

egyben a legutolsó is lesz...

(Hosszúhajú veszedelem)

*

Vagy

a libidó,

vagy a potencia,   

vagy az aktus hiányzik –

nincs együtt a három,

nincs harmónia...  

*

A

„kerítőnő”,

aki összeboronálna

szerinte összeillő fiatalokat,

amiben a kiszemelt ara is partner,

és próbálkozik kész helyzet teremtésével,

de az utolsó pillanatban megszökik a legény,

szégyenben hagyva a lányt/agglegény sorban magát

(Babits Mihály: Hatholdas rózsakert – filmen is)

*

A

férfi

csak jön,

csak idejár,

csak itt csücsül –

de bátortalanul,

de az istennek

se nyilatkozik,

és nem kéri meg

a vénülő lány kezét…

*

Anyukád

nyíltan vagy rejtve,   

de elűzi a potenciális

menyasszonyokat-feleségeket,

hogy idősebb korában is mellette légy...   

*

Gyermeke

féltékenyen

mindent megtesz,   

hogy a kevés új kérő

gyorsan szedje a sátorfáját,

hogy az anyja csak őt szeresse...   

*

Az

ágyban

egy ideig

még csak-csak,   

de az asztalnál már

pocsék az étel, az élet...   

(márpedig ők is egyre többet

esznek, mint szerelmeskednek)

*

Te

teljesen

beleéled magad,   

pedig ők csak

gonosz játékból,

aljas fogadásból

tették a szépet,

udvaroltak neked...   

*

Azt

hazudod

magadnak is,   

hogy kizárólag csak

a gyerek miatt nem válsz,

pedig inkább a kényelmesség,

az új kezdethez szükséges

bátorság hiánya a fő ok?   

*

Aki

a világgá kürtöli

a kudarcom/szégyenem,

átmeneti tehetetlenségem,

impotenciám, aminek persze

az ő elhidegülése játszmája

az egyik, vagy éppen a fő oka...

(Faludy története Karinthy b. nejéről,

aki épp szeretője mellől szólt be így

az író egyik nyilvános előadásán…)

*

Aki

például

apasági keresettel

hoz rossz hírbe nőd,

és jó ismerőseid előtt...

(nem zörög a haraszt...!?)

*

Aki

a bányászbéke

feneke alá nyomná

az ingatag önbecsülésed:

se családfőnek, se apának,

se férjnek, se szeretőnek,

se kenyérkereső szakmádban,

hivatásodban nem vagy neki elég jó...

*

Indiszkrét

módon kibeszéled

a pásztoróráid részleteit,

amin a társak csámcsognak,

te meg ezzel búcsút inthetsz

az amúgy igen biztatóan induló

és folytatódó párkapcsolatnak...   

*

Tingli-tangli

1. Nem én vagyok a nagymamád,
De ha gondolok rád, megállok,
Ő biztos a bérlettokban hord,
Te meg vasárnap eszed a palacsintát.

2. Potyogtasd el a nápolyi-morzsát,
Rajzolj pöcsöt a plakátnak!
Sínek hosszán moccan a MÁV,
Tanítható olajfolt a mamádnak.

3. A tv-ben nézed a szaxofonost,
És azt gondolod, hogy de jó neki.
A kádban fröcskölsz és eljátszod,
A tenger a partot hogyan veri.

4. Ugye milyen jó most forogni a napon?
Az arcodon elkent szúnyogtetem,
Ha akarod a szárnyait rád rakhatom,
A tojásait meg majd elültetem.

5. És én utállak, mert egyedül vagy,
És egyedül vagyok, mert utállak.
A tv-t hagyom a hónom alatt,
Hogy lemérje a lázát a világnak.

6. De tényleg ez van, én vártalak,
A tücskökkel ettem én is a füvet,
Felköptem a garázstetőkig,
És megcsillant szépen lefelé jövet.

https://www.youtube.com/watch?v=dNUHdiOE4gM

*

Azért

beszélünk

és viccelgetünk

annyit, túl sokat

a szexről, házasságról

- és persze az anyósról -,  

mert annyi bajunk van vele,

mert annyit szorongunk miatta?   

*

Ha

egy kor

nem heroikus,   

akkor az túlfűtötten erotikus?   

Hivatástalan férfiak pótcselekvése,

unatkozó, szingli, gyerektelen stb.

„úri” nők passziója, szórakozása?

*

Könnyű

nyári kalandnak,

egyéjszakás ügynek indult,   

de olyannyira belegabalyodtál,

hogy végül ráment a házasságod...   

*

Téged

utcán tilos

leszólítani?!    

Minimalizálod

az amúgy is kicsi

ismerkedési esélyed...!   

*

Szégyellenéd,   

hogy közvetítés,

hirdetés, internet,

párkereső klub stb.

útján ismerkedj!?   

*

Ha

végeztünk,

gyorsan húzzál haza –   

itt ne zavard a köreim,

az én kis otthonomban,

reggel nem akarlak itt

látni és kerülgetni...   

*

Három-

perces „szerelem”   

a titkos alkalmi szeretőddel:

fix időben-helyen, tempósan...

Alkalmi szeretővel alkalmatlan

időben-helyen lebonyolított találka...   

(Kern dal ill. „Andaxin kora” kabaré)   

*

Sehol

egy kégli,   

sehol nem

maradhattok

édes kettesben...   

Ez bosszantó,

bosszúsak is

lesztek… 

*

Lakás-

nyomor,

az élettér hiány

lassan, de biztosan

aláássa a kapcsolatot...   

Szobakonyhás lakásban

a nagycsalád füle hallatára

élni némi nemi/házaséletet…

*

Egy

lehallgatott,

bemikrofonozott

lakásban, otthon

élni - többek között -

felszabadult „házas-életet” is...   

*

Hiába

próbáljuk

felmelegíteni

régóta kihűlt

szerelmünket:

az nem olyan, mint

egy töltött káposzta,

ami ettől csak jobb lesz...!?   

*

Ha

gazdag

házastársad

egyszer csak

ellened fordul,   

akkor kipakol,

vagy megzsarol,

és ki is pakolja,

ki is dobálja a holmid?!   

(Mikszáth Kálmán: Sispirica)

*

Irtózol

a szexuális

kapcsolattól:   

az állítólag/tényleg

nemi - úton terjedő -

betegségek fóbiása vagy...

*

Elkap

a kapuzárási pánik,   

és már egyáltalán nem válogatsz:

sötétben minden tehén fekete (lyuk)   

*

Azért

halogatod

a férjhez menést,  

pláne a gyerekszülést, 

mert akkor már

vége az Életnek?

*

A

férjhez

ment nő

már csak,

ill. leginkább

háztartási robot,

gyerekszülő-nevelő…   

*

Minden áron

és minél előbb,

körültekintés és

lelki érettség nélkül

férjhez akarsz menni,   

csakhogy elmenekülhess otthonról,

s ezzel papírod legyen: már felnőtt vagy...   

*

Nagyon

rászoksz

az önkielégítésre:   

így ugyan virtuálisan

a világszépeket választhatod,

de a való világban nagy árat

fizethetsz ezért az élvezkedésért... 

*

Ha

Ő nem lehet

a kedvesem és hitvesem,   

akkor előbb végzek vele,

majd aztán magammal is,

a kútba ugrok, mérget iszok...

*

A

szexuális

kudarcok halmozódása,

ebbéli kielégítetlenséged   

egyre agresszívebbé tesz

otthon is és idegenben is...   

*

A

bájital,

a szerelmi varázslás

elveszi eszed, ítélőképességed:

így eshet meg veled az is, hogy

például egy szamárba „esel bele”  

(Shakespeare: Szentivánéji álom)

*

Csak

a válóperes

bíró(nő) előtt

mondja meg először,   

hogy tulajdonképpen

mi baja is volt a társával...?   

*

Annak

a nőnek

udvarol más nevében,   

akibe titokban ő is és

reménytelenül szerelmes...   

(Cyrano, a költő pokoljárása)

*

Mindig

ugyanazzal   

a bemagolt dumával

próbálsz nőt hódítani –

ill. más sikeres szövegét

szóról szóra utánozva...   

*

Apád

érettségi után

elvitt a kuplerájba:   

te ott egyszer s minden-

korra meg is undorodtál...   

*

Lefelé folyik a Tisza,
Nem folyik az többet vissza,
Rajtam van a babám csókja,
Ne sajnálja, vegye vissza!

Tiltnak, babám, tiltnak tőlem,
Titkon se beszéljek veled,
De én azér csak beszélek,
Ahol látlak, nem kerüllek.

Szeress, rózsám,

csak nézd meg, kit,
Mert a szerelem megvakít,
Engemet is megvakított,
Örökre megszomorított.

Tiltnak, babám, tiltnak tőlem,
Titkon se beszéljek veled,
De én azér csak beszélek,
Ahol látlak, nem kerüllek.

https://www.youtube.com/watch?v=RBDuw32QT6o

*

Zsákba-

macska minden nő -   

kellemetlen meglepetés

az otthon kibontott ajándék...

(pl. töke van a mennyasszonyak…)

*

A

szerelemhez is,

mint az élet minden

oly nagy adományához

nagy szerencse is kell –   

és neked itt nem volt?  

(Bátraké lett volna az,

de te nem kockáztattál…)

*

A

bikából

nem vagy képes

az áldott állapot és

a szoptatás nagyobb részében

úgy ökörré válni, hogy majd utána

ismét bika/férfi legyél – félrelépsz,

amivel időzített bomba kerül alátok...

*

Nehezen

indulsz és mész:   

és az állami/pálya-

tévesztett házasságközvetítő

még a maradék önbizalmad is elveszi...   

(lásd pl.: Gálvölgyi-Pogány Judit kabaré)

*

A

kedvese

nagyon kedves hozzá –   

csak az az egy baj, van,

hogy mindenki máshoz is –

nem ismeri a kizárólagosságot...   

*

Én legyek

a mindened,

a barátnőd, pótapukád,

a fiútestvéred stb. stb. is?   

Nem elég, hogy férjed, lakótársad,

vagyontársad, szeretőd stb. vagyok?   

*

Pont

a legjobb barátod

szerelmére pályázol,

miközben ő küldött hozzá

egy üzenettel a börtönéből -

a szerelemben nincs barátság?   

*

Össze

szokták gyűjteni

az ún. szakító mondatokat,

amik között nyilván szerepel az,

hogy „Én nem vagyok méltó hozzád -

mert te nálam sokkal jobbat érdemelsz!”

Aminek a hamissága kicsenghet ugyan, de

legalább nem tapossa le az elhagyottat,

nem nehezíti/lehetetleníti a talpra állását.

*

Ha

udvarolsz valakinek,   

akkor ezzel kizárod, hogy

ő valaha is a jóbarátod legyen!?

az már csak egy rossz szakító szöveg,

hogy legyünk/maradjunk ezután barátok...   

*

Lebukás

Egy férfi és egy nő

szerelmeskedik az ágyban,

amikor meghallják, hogy

megnyikordul a bejárati ajtó.

- Ó, gyorsan tűnj el,

ez biztosan a férjem! - suttogja a nő.

A férfi felugrik, felkapja a ruháit és

már indulna az ablak felé,

amikor megáll és így szól:

- Hé, álljon meg a menet!

ÉN vagyok a férjed...!

*

Egy

szégyenlős

és egy magamutogató   

vagy nudista, naturista,

öncélúan pucérkodó stb.

„egymásra találása”,

furcsa párosodása...

*

Még

magadat

sem sűrűn láttad

tetőtől talpig meztelenül,   

legfeljebb az állatokat, egy kutyát…  

(mikor a fürdőkádban is ruha kellett,

lásd Harsányi Zsolt: Magdaléna c. regényét)

*

Jobb híján   

rossz filmekből vett

életképtelen mintát követsz,

az ott látottakat utánzod le...

Az életed utánozza a „giccset” …  

De neked nem jön össze a happy end!

*

Ahogy

a színpadon,

szerepben láttál,   

azt szeretted meg,

és nem pedig engem...

*

A

nemi

ösztönnek   

nem lehet parancsolni?

Ez nálad nem önuralom

de önmegerőszakolás lenne?

*

A

tűzzel

játszani nem lehet:   

ne nézzen úgy rám

a gyönyörű szemével...

*

Naiva

Felmész

a férfi lakására,   

s ott meglepődsz, hogy

nincs bélyeggyűjteménye...

*

Apasági kereset -

nem kívánt gyerek

tartását évekig fizetni,  

ami egyéjszakás kalandod

nem kívánt szüleménye...

*

Egy,

vagy két

családot dúlsz fel

a házasságtöréssel:   

lehetsz így boldog,

ha ők átkoznak?

*

Örök

bizonytalanság

az, amiben tartasz,

nehogy egyszer/végleg

„nyeregbe érezzem”,

elbízzam magam?

*

Eljátszod:

mintha nem ill.

nem engem szeretnél -   

és a végén úgy maradsz,

vagy közben elvesztesz,

s akkor már hiába

teríted ki lapjaidat...

*

Féltékenységi

jeleneteket rendez,   

ha férje pár percnél

hosszabban elbeszélget

mondjuk a bolti eladónővel

(bizonyságát adja annak,

mily keveset tart magáról)

*

Elhiteted magaddal,

hogy nem a pénzedbe

szeretett bele túl fiatal arád!

De azért mégis rettegsz tőle,

hogy ennek próbája legyen -

mesterségesen meg nincs

képed/bátorságod tesztelni...

*

Nyitott

házasságban akarsz élni,   

de csak magadra vonatkozóan,

bár a fennen hangoztatott elvben

a társadnak is nyitott...

*

Elefántot

visztek magatokkal –   

egy nemcsak felesleges,

de éppenséggel káros

harmadik személy

kandi szemét...

*

Semmi

„romantika”:   

gyertyafényes vacsora,

zene, tánc, bók/udvarlás,

szerenád, kedveskedés stb.-

ezek már avítt, elavult dolgok,

az idő már eljárt felettük…!?

*

Egy

jó partival

kitörni a szegénységből,

és így szinte vakká válni

a mégoly gyanús jelekre is,

a folyamatos megaláztatásra...

*

Bele-

menekülni

a házasságba:   

szinte bárki jó lesz,

csak otthonról vigyen el

emeljen ki a gyereksorból,

ki a zsarnok szülők

hatalma alól...

*

Csak

a lakásmegoldás

miatt kellett házasodni?

Pl. így vehető fel kölcsön.  

A szerelem majd megjön?

Ha megismered, megszereted!?

*

Egy

hülye

kaland miatt   

felborul egy jó házasság -

nincs bánat, vagy ha van,

akkor meg nincs bocsánat...

*

Minden nő

csak azt akarja,   

hogy mihamarabb elvedd,

és némi szex-szolgáltatásért

a holta napjáig jól eltartsad,

tejben-vajban fürösszed stb. stb.?

*

Egy

komolyabb

csalódás után

végleg nőgyűlölő leszel:   

minden nő hazug és számító!

(rosszabb eset: „melegen” érdeklődsz...)

*

Kis

vagy nagy részben   

kitalált szerelmi sikereket

- élő nőket kompromittálva -

klubban/kocsmában kitálal,

indiszkréten dicsekszik...

*

Ha

nem nagyon

éled bele magad,   

akkor nem lesz majd

fájdalmas a válás, szakítás...

Mintha bordélyházba járnál,

érzelmi komplikáció nélkül

(amit még nejed is elnézhet)

*

Rettegsz

a tartós kapcsolatról -   

őrzöd a teljes függetlenségedet:

„biológiai” szükséglet-kielégítés után

legjobb, ha másnapra elfelejted a partnert...

*

Pót-

cselekvésként   

intimpistáskodsz,

kukkolsz, pornófilmet nézel

(ami sokkal inkább elveszi,

mintsem meghozza a kedved)

*

Kisgyerekként

tiltották a legkisebb

játékot is a nemi szerveiddel?   

Bűnösnek/undorítónak mondták...

*

Szexuális

kíváncsiságod elfojtották –   

és nem is válaszolták meg

- kimondott-kimondatlan -

egyre kevesebb kérdésedet?

*

Szeretett a fene soha,
Csak meg vótam veled szokva,
Úgy meg vótam veled szokva,
hogy El sem felejtelek soha.

Szeress rózsám, csak nézd meg kit,
Mer a szerelem megvakít,
Mer’ engemet megvakított,
Örökre megszomorított.

Tiltnak rózsám, tiltnak tőled,
Titkon se beszéljek veled,
Titkon se beszéljek veled,
s Ahol látlok kerüljelek.

Tiltnak rózsám, tiltnak tőled,
Mer" én igazán szeretlek.
Tilt az apám, tilt az anyám,
Tilt az egész famíliám.

Lalalla...

https://www.youtube.com/watch?v=mG9PDdWM8NE

*

P.s.:

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban, ,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…