|
Bölcs-balga/boldog-boldogtalan
Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló
Jóisten országa és/vagy földi pokol
Életminőségvizsgálat anyanyelven
Jó-rossz barát vagy ellenség felismerő - VII.
Ki mennyit nem használ, mennyi jót mulaszt,
sőt – legtöbbször jószándékkal - árt másnak
a szellemi-lelki stb. hatalma függvényében
LEÖWY ÁRPÁD
A MAGYAR NEMZET JÖVŐJE
Mottó:
(Egy dunántúli kalendáriumból.)
Tiszántúl, Dunántúl, mind a négy gránicig,
Kilenc felekezet adósságra iszik:
S mikor elúsztatta az apai jussát,
A józan zsidónak szídja a Krisztusát.
- * -
Ki jövőbe látni tud:
S ahhoz nem is oly sok kell,
Tisztában lehet már ma is
A főbb eseményekkel.
Nyissuk csak a szemünket ki,
Mik voltunk ötven éve?
Rabláncra vert provincia,
Letörve, összetépve.
Úr és paraszt volt a magyar,
És gőgös mind a kettő,
Hős volt, ha kell, de nem tudta,
Hogy mi a kétszerkettő.
S eljött a próza korszaka:
Mit a vasút hozott meg,
De nem kellett a pudli, s rőf,
Hős, dicső nemzetünknek.
Ne adj' Isten! - azt képzeltük,
Hogy megalázó volna,
Ha Zoltán, Géza, "Urffy" a
Boltban vásznakat pakolna.
Szegény mamának a szíve
Megtört volna búvába':
Hogy fiacskája "Eminens"
Egy "Ipariskolába" (!)
Aztán jött egy kevésbé hős,
De élelmes faj árja,
S a jelszó: "Mi van eladó?"
Az egész Hont bejárja.
Ötven esztendő telt el és
Arra ébredtünk szépen,
Hogy a lenézett, rongy zsidó
Boldogul mindenképpen.
S ha mint zsidó nem boldogul,
A keresztvíznek áll ki,
S ötven krajcárért Széchenyi
Lehet ma már akárki.
Maholnap Kohn-ivadék lesz
Magyar miniszterelnök,
S x-lábú snájdig őrnagyért
Rajonganak a delnők.
Zsidó fiú kispapnak áll
(Ősei bóvlit mértek):
S idők múltán Goldstein-utód
Az esztergomi érsek!
Bank, színpad és redakció
Ővelük van már telve:
S kilökni az utolsó gójt,
Ez mindnyájuknak elve.
S mi deklamálunk, hősködünk,
S iszunk a Honhazáért,
S nem látjuk, hogy a sok beszéd:
Kutya veres faszát ér...
p 1
p Aki nem piszkolja be a kezét, csak tippeket ad a rablónak
p Aki a világ közepe, követeli is: mindenki őhozzá igazodjon
p Aki született tévedhetetlen, aki ezt nem hiszi, azt megveri
p Aki a rajta esett sérelemért védtelen kutyámon áll bosszút
p 2
p Aki bérben/önként is vállalja a hamis terhelő tanúskodást
p Aki már egy pofon ígéretére bármilyen terhelőt rám vall
p Aki éppen akkor elérhetetlen, amikor szükséged lenne rá
p Aki olyan, mint Péter: ha bajba kerülne miattam, megtagad
p 3
p Aki az egyetlen mentő tanú lenne, de kimagyarázkodik…
p Aki ellen nem jó nyerni, mert sír, hisztizik, csalással vádol
p Aki keresi/gyártja az alkalmat a hangos kárörvendezésre
p Aki sztahanovista álélmunkásként rontja a munkanormát
p 4
p Aki egy stréber diák, aki a tanárnak önként spicliskedik
p Aki bezzeg gyerek, s a rossz szülő szemével nézi le társait
p Aki egy lelketlen bürokrata, aki nem ismer méltányosságot
p Aki szereplési viszketegségével elszívja elölünk a levegőt
p 5
p Aki sportot űz abból, hogy megríkat, megszomorítja szíved
p Aki kihallgatja-kibeszéli a másnak négyszemközt mondottat
p Aki lenéz, ha neked nincs márkás autód, telefonod, cipőd stb.
p Aki a sok potyáért, elit társaságért stb. barátságot színlel
p 6
p Aki egy ellenséges kém, de bizalmadba férkőzött
p Aki még öngyilkossággal is zsarol, ha nem őt választod
p Aki valahogy mindig talál elég szemre hányni valót – és hány
p Aki szemétkedő, kekeckedő, szívató – visszaél a helyzetével
p 7
p Aki szélhámos kereskedő: rád sózza a bóvlit, gagyit
p Aki kiszekírozna a világból – az őrületbe is kergetne
p Aki szarnak-bajnak nem gazdája, vagy pont rád keni…
p Aki intrikusan keveri a szart: összeugraszt jó pajtásokat
p 8
p Aki éket ver, áskálódik, szakadékot ás családtagok közé
p Aki alattomban, suttyomban gáncsol és adja az ártatlant
p Aki sumák és sunyi – szemtől szembe mindent letagad
p Aki elsunnyogja, ellógja a közös munka nehezebb részét
p 9
p Aki elbújik az ütközetnél, majd diadalittasan tér haza…
p Aki ócska strici: züllésbe vitt lányok zsarnok élősködője
p Aki egy sorozatgyilkos: kiölné a hitet, reményt, szeretetet
p Aki mindent magánk akar akkor is, ha ebbe belepusztulsz
p 10
p Aki kifiguráz, kigúnyol legszentebb vallási érzéseket is
p Aki beoltana az életellenes családrombolás ideológiájával
p Aki kötelezővé tesz védőoltást, ami nem használ, de árthat
p Aki azért szponzorálja tehetséged, hogy eláruld nemzetedet
p 11
p Aki téged teljesen átvilágít, de ő maga inkognitóban marad
p Akinek jó menlevele van, ha tetten érik: ő cigány, ő zsidó stb.
p Aki tőled kéri számon, amit szerinte őseid ősei ellen elkövettek
p Aki, mint Dávid csatába küld, hogy megkörnyékezze feleséged
p 12
p Aki oly feladattal/pozícióval bíz meg, mibe csak belebukhatsz
p Aki a kudarcélményeid buzgón gyarapítva tesz ön-agresszívvé
p Aki lebetegítve, elszegényítve stb. hoz és tart örök függőségben
p Aki tudja: munkabéred az egyetlen jövedelmed – sakkban tart
p 13
p Aki csak annyit fizet munkádért/árudért, hogy ne halj éhen
p Aki rászoktat az „ingyen-konyhára”, hogy csicskása maradj
p Aki rémmesékkel traktál, hogy még a szép álmodat is ellopja
p Aki iskola helyett dolgozni küld: buta maradsz, koravén leszel
*
Óda egy hivatalba
lépő afgán miniszterhez
Nem lopsz te többet! Ami még lopható
s egyáltalán mi még emelhető vala:
magas elődeid már mind elemelék -
Kongó puszta honod! Reménytelen egén
kifordított zsebek gyanánt lobognak a
felhők s mögöttük mint a forgalomból rég'
kiment tallér méláz antik fénnyel a nap -
nem váltható fel ő... hunyorog arcátlanul.
Szegény haza! nincs más dísze már csak amit
költői raknak rá: az őszi lomb nehéz
aranya, a folyók ezüstje s hölgyei
gyémánt szeme... de te tudod mindez mit ér!
Te a valóságot fürkészed gondteli
arccal s objektíven! s meg nem téveszthetőn -
A helyzettel, papa, te számolni akarsz
mesterséged finom szabályai szerint...
Látod ami van... és - elhiszem - szived
búsong! Mit messziről édes oázisnak
véltél: délibáb volt! szélhordta homok és
állathulladékok buckán ülsz merengve...
Értem keserved én! Ezért volt hát vitéz
könyökforgatásod az ősi mód szerént?
Ezért hajlongásod? Ilyen pályadíjért
nyaltál miként csiga útat e polc felé?
Ah, eljő majd a kor, tudod akárcsak én,
eljő a nap midőn minden tolvaj felel,
remegve állsz te is köztük, - ártatlanul!
szégyenkezve dicső eleid közt: kontár!
korcsa ivadék, aki már lopni sem tudott...
Illyés Gyula
*
KÁRTEVŐK, ÁRTÓK, MEGRONTÓK
A legeslegtöbbet én árthatom magamnak –
a zsarnok akár meg is ölhet, de lelkemben kárt nem tehet.
De még egy kis gyermek is felgyújthatja a házam, otthonom…
Hogyan védekezz a neked akarva-nem akarva ártókkal szemben?
Önmagam után mindenekelőtt a jóbarátaimtól védjen meg Isten,
az ellenségeimmel elbánok magam is, pláne, ha ők nyíltan azok.
A bölcs az ellenségéből is hasznot húz, a balga a barátjából sem.
A bölcs nem is gyártja ellenségeit, sőt, akár barátaivá teszi őket.
A nehezebb eset az álbarát, aki nem nyíltan akar, tesz rosszat.
Képmutatóan a javadat akarja, s ha nem ismered fel, el is veszi.
De még a Tartuffe is hamarabb lelepleződik, mint az a jóakaród,
anyád-apád, tanárod, orvosod stb., ki pokolba vezető utad kövezi…
A legtöbbet ezért épp azok az előszeretteink árthatnak nekünk,
akik mindennapi életünk társai, és akikhez bizalommal vagyunk,
és kiknek, mint szülőknek kisgyerekként ki vagyunk szolgáltatva,
ill. akiknek a baráti-szerelmi bűbáj miatt van hatalmuk felettünk.
Ezek után/mellett állnak/jönnek a sorban azok a – profi - segítők,
akikkel közvetlen a kapcsolatunk: papok, tanárok, nevelők, orvosok,
edzők, tisztviselők, elöljárók, példaképek stb., akik a tudásuknál és
a pozíciójuknál fogva sokat használhatnak s még többet árthatnak…
És ne felejtsük el a védtelen fogyasztót, megrendelőt stb.,
akire rászabadulhat egy Mekk mester, aki telve jószándékkal
és szorgalommal még azt is elrontja, ami eddig jó volt, működött.
A termelők, kereskedők, szakemberek, szolgáltatók, bankok stb. …
És végül, de nem utolsósorban meg kell tudni védeni magunkat
a társadalom/állam szellemi, gazdasági, politikai vezető elitjétől.
Az egyházaktól, a bölcselőktől, tudósoktól, művészektől, íróktól,
egyetemektől, akadémiáktól, médiától, és a nagy döntéshozóktól
|
