Bölcs-balga - boldog-boldogtalan ember

A táltos paripák helyett állatorvosi lovak

A Jóisten országai helyett földi-égi pokol

Életminőség-vizsgálatok: tükörmondattár

Eugéniusz:

Önsorsrontás ABC – I.

(Életminőség-hiány/rontás ötletlajstrom)

Életünk korai

Sír, sír a gyermek,játékért eseng,

Egy lepkeszárny vágyát betöltené.

"Majd hogyha megnősz és kedved telik,

Vehetsz magadnak tarka lepkeszárnyt,

- Mondják - de addig várj, gyermek s tanúlj!"

És vár a gyermek, vár, amig kinő

Az iskolából, s hogy vehetne már

Játékot, lepkeszárnyat: nem mosolyg

Ez rája többé, mint előbb tevé.

Lelkében az üdv és pokol lakik,

A serdülő, a tiszta szerelem,

Szeszélyesen repül az ég felé,

Túlszárnyal rajta és túl a napon

Alkot magának tündér életet.

S nem kedves már előtte más gyönyör,

Mint melyért küzdött, melyért véreze.

De a szülőknek féltő gondjai,

A külvilág részvéte és ezer

Érdeknek ónja rácsimpaszkodik.

"Várj, - szóllanak - míg férfivá leszesz,

A férfi majd okosabban szeret."

Szeretni s okosan, mi gúny, mi gúny!

Csak az szerethet, aki tiszta még,

Mint a sugár, mely mindenen aranyt lel,

Kit még a dőre emberbölcseség

Mindent gyülölni s félni nem tanít. -

Az ifjú hallgat, bú sorvasztja el;

Kiolták napját, hogy ne égessen

És napja nélkűl élte megfagyott.

És férfivá lesz, pillantása gyász,

Nem nő fejére már virágfüzér,

Fel nem vidítják őt madárdalok.

Egy van csak, ami lelkesíti még:

A népszabadság. Szíve, mely saját

Keblében hogy verjen már nincs miért,

Dobogni a közzel tanulni kezd.

És elébe lép az állam zordonan

Kiáltva rá: "A föld rég osztva van,

Ábrándképednek nem maradt helye!

A síron túl van boldogabb haza,

Ki itt elégedetlen, menjen át,

De itten pártos és bünhődni fog!"

S a férfit a bú aggá érleli,

Fejét a földre szegzi, mintha ott

Keresné, hogy majd álma teljesűl.

Kinyil a sír, fáradtan dűl belé;

De az igért reményvilág felett,

Ki tudja, mit rejt ismét a kereszt.

Madách Imre

*

p A segítő kézbe nagyot beleharapó

p Légvárat épít, a segítője lakbért kap

p Partra vetett halként simogatást vár

p Kis hazugságból induló lavina temeti

p Boldog tőle: a sarat aranynak mondó

p A mély vermet „otthonná” varázsoló

p Drága az ideje: gumicsonton rágódó

p Időrablónak nyit ajtót és terít meg

p A harci házőrző cerberust ingerlő

p Élősködő/szesztestvér az ő barátja

p Teknőcként versenyfutásban rajtol

p Nem rögtönöz: bemagolt szövegelő

p A múlton rágódva új potyagólt kap

p Senkivel se szoroz/oszt: öröm/bánat

p Dupla öröm: saját/más öröme/kára

p Kincseit őrzi: magára zárt ajtó/ház

p Non stop pénzét számoló/újrakezdő

p Hiába lát zsiráfot: ilyen állat nincs!

p Protekció repítette fel, nagyot zuhan

p A hegedűjével veri a falba a szögeket

p Olcsón neki a Lánchidat is el lehet adni

p Palackba zárt S.O.S. üzenete titkosírás

p Az aranykorban ő is boldog lett volna

p Ő a kivétel: neki szerencsebérlete van

p Legyen igazság, ha bele is pusztulunk

p Elefánt az érző szívek porcelánboltjában

p Még önmaga előtt is őrzi az inkognitóját

p Kétszer lépne ugyanabba a folyóba

p Másoknak bőven termő bamba diófa

p Bajuszhiány miatt szélhámos martalék

p Egy nő miatt nem mond le a többiről

p Ordas hazugságát füllentéssé szépítő

p Bolha-elefánt: botlásból halálos bűn

p Papírpénzéből: fidibusz/papírrepülő

p Vagy részeg disznó, vagy másnapos

p Korán beskatulyázva: berendezkedik

p Elmérgesedő vita: olajat önt a tűzre

p Minek oltani, csak a szomszéd ház ég

p Besegít: a jégeső munkáját bevégzi

p Hiú: ki is éneklik a sajtot a szájából

p Fél lábbal Tarzan szerepre jelentkező

p Többet erővel, mint ésszel: gépellenző

p Szimultán sok dologba kezd/kap bele

p Az aranytojó tyúkjából húslevest főző

p Egy dínom-dánom, sok szánom-bánom

p Jóbarátot küld maga helyett udvarolni

p Panaszkönyvet ír a strandok ricsajáról

p Az éjt nappallá téve rövidíti meg életét

p Önmaga elől újabb búvóhelyeket kereső

p Megsimogatja a nyuszit, ha agyonveri is

p Boldogítja a társát, ha az beledöglik is

p Évekig építi, de pillanat alatt lerombolja

p Nem a szemének, de nejének hisz: ő hű

p Tékozló fiút nevelő magához is fösvény

p A pofont tűrő, rúgáshoz kedvet csináló

p A korpa közé keveredő és disznóvá váló

p Társas körét beszűkítő személyválogató

p Bajelhallgató: időzített bombán ücsörgő

p Szemét/intézni-való: szőnyeg alá seprő

p Új ellenséget is gyártó árnyékbokszoló

p Kecskére káposztát/pedofilra gyereket

p Önleértékelt társgyötrő-űző féltékeny

p Az emberkerülő fertőzésfóbiás balga

p A szeretetzsaroló betegség-játszmás

p A testgépét az orvos szervízbe beadó

p Időt-erőt önrontó irigykedésre pazarló

p Magának folytonosan zajártalmat okozó

p Nem lesz elveszett ember: ő a rossz pénz

p Nem végez félmunkát: maga alatt favágó

p Akaratgyenge: nem repíti, vonszolja sorsa

p Kiagyaltan, erőlködve, vért izzadva vicces

p A kötelességeit lerázó életművészkedő

p Gyenge láncszem: miatta az egész bukik

p A divatdiktátorok önkínzó elcsúfítottja

p Nem szertelen: altató, nyugtató, serkentő

p Kocsmai hőzöngő, amúgy meghunyászkodó

p A bátorságpróbától rettegő nagy szájhős

p Köznevetségesen tudatlan felszarvazott

p A gyáva, aki provokálva meg vakmerő

p A gátlástalant mélyen elítélő gátlásos

p A borban rejlő igazmondástól rettegő

p Tüntető büszke absztinens (alkoholista)

p A jótanácsra süket - menthetetlen

p Életfogytig a szirénszigeten ragadó

p Bírhatót álompénzért adó ábrándozó

p Ördöggel cimboráló: örömből üröm

p A mű-mumusokkal sakkban tartott

p Ingyen ajándékot zsarolva követelő

p A csak feleslegeset, sőt károsat tudó

p Rosszul tudó, de azt jól csináló (orvos)

p Ő elcserélt gyerek: királyfi a putriban

p Pornónéző: undor és kisebbségi érzés

p Pornófilm-függő kukkoló önkielégítő

p Mezítláb az anyaföldet nem/alig érintő

p Az ingyen jó dolgokért hálát nem adó

p A halandóságát isteni büntetésnek tartó

p Múltbeli tévedései miatt vigasztalhatatlan

p Lukas-üres zsebű: a kutya is lepisili

p Az ígéret súlyát nem értő komolytalan

p A vaklármái miatt hiteltelen pásztorfiú

p A keblén mérges kígyót melengető

p Nagy vétkek kis cinkos bűnpártolója

p Az élő anakronizmus – a kortévesztő

p Helytelen – aki nem tudja, hogy hol él

*

Életbölcsesség

Az ifjú lélek ha világba lép,

Mint nap, fényárban lát mindent körében,

Míg végre eszmél s látja, hogy mocsár,

Miről lopott sugár reng gazdag ékben.

Boldog, ha megbékélve a világgal,

Tovább ragyog s nem gondol a mocsárral.

Az ifjú lélek ha világba lép,

Azt tartja, Isten mása minden ember,

Míg végre eszmél, s látván, hogy nem az,

Ördögnek nézi csalt kebel dühével.

Boldog, ki megbékélve a világgal

Sem ördögöt, sem angyalt nem keres már.

Az ifjú lélek ha világba lép,

Csillagnak tartja a lány szerelmét,

Őrjöngve küzd, kételkedik, remél,

Míg eszmél s porban látja istenségét.

Boldog, ki megbékélve a világgal,

Csillag helyett beéri jó parázzsal.

Ki is gondol, függvén a hókebel

Kéjhalmain, hogy csontváz van alattok?

Csontvázzá lesz minden gyönyör, ha azt

Hideg kebellel végig boncolátok.

Boldog, ki megbékélve végzetével,

Élvezni tud a perc költészetével.

Madách Imre összes költeménye

http://mek.niif.hu/00800/00873/html/

*

Plusz helyett nulla/mínusz: s.k.

Magának/szeretteinek ártó lény

Amit csak egy ember magának árthat.

Csak az ember lehet önsorsontó balga lény,

önmaga többnyire jószándékú rosszakarója –

az állat csak akkor, ha parazita átprogramozza.

Miért van annyi és olyannyira boldogtalan ember,

miért él, dönt, halogat, cselekszik önérdeke ellen,

jobb ügyhöz méltó buzgón vágja maga alatt a fát?

Mindenki saját sorsának kovácsa, jónak-rossznak?

De hát nem más/mások az okai legfőbb bajainknak?

Születési hely/idő, a hátrányos helyzetű család stb.?

Mostoha/kényeztető szülők, iskolai tanítók-nevelők?

Rossz mester, szolgáltató, orvos, hivatalnok/állam?

Csak csodamesében lehet Hamupipőke királylány?

Mindenki a Jóisten édesgyermeke, és jó sora is lesz,

Ha nem hamis az istenképe, a minek ő a földi mása.

Mostoha szorgos lány aranyt lel, míg a rest kedvenc…

Lélekbátor akarót repíti a sors, nem akarót vonszolja

Más akár meg is ölhet, de lelkedben kárt nem tehet!?

Magadtól/jószándékú baráti segítőtől védjen meg Isten,

a gonosz ellenséggel elbánsz majd valahogy magad is…

De hogy lehet boldog a súlyos, krónikus, halálos beteg?

Ha külső csapásnak fogod fel, ez csak hosszú szenvedés,

amit még a rosszat jól csináló protokoll orvos is tetézhet,

De ha lelkedben az ok, akkor ez isteni jel: változtatni kell!

Szabadságra vagy teremtve, választani jó és rossz között –

gyáván, büntetlenül nem hárítható át a felelősség sorsodért.

A mese rólad szól, ismerj magadra, megistenülve-lélekbátran

itt és most változtass: legyen teljesértékű életed a halál előtt…