Bölcs-balga, boldog(talan) lélek
Állatorvosi ló vagy „táltos paripa”
Földi-égi pokol vagy Jóisten országa
Magyarán szóló életminőség-vizsgálódó
Életrontó-javító ember IV.
Amit ember közvetlenül-közvetve
magának-másnak használhat-árthat
Csokonai Vitéz Mihály
A békétlenkedő
I
Tavasz
Ejnye, már az esztendőnek Silány napjai eljőnek,
Locsos, pocsos minden napja, Komor a bőjtmás hónapja.
Sovány szelek süvőltése, Száraz porral kerengése
Kinek volna kedve benne! Bárcsak hamar vége lenne
Szemem bármerre tekintsen, Sem gyümőlcse semmi nincsen
Mit ér zőldje a szőlőnek, Ha rajta fürtök nem nőnek,
|
Ha körtvélyt nem nyújt az ág?
|
Barmaim, jaj, be soványok, Elfogyott a takarmányok,
Ezer az ember szükségi, Nincs új, elfogyott a régi,
Óh, bárcsak hamar nyár lenne, E silány tavasz elmenne:
|
Nem is fog már lenni nyár!
|
II
Nyár
Haj, haj, no! be elfáradtam, Ugyan nagyon megizzadtam,
A nyári napnak hésége Éltünk terhe, veszettsége,
|
Csak, csak ilyennel fizet;
|
Uram, szűntesd a héséget, Mert magunkat is eléget.
|
Bűnünkért van csapva ránk.
|
Testünket alig bírhatjuk, Lélekszakadva aratjuk
Vetegettük hideg szélbe, Most takarjuk forró délbe
Amit e' még meg nem fojtott, Szipoly és sáskaraj tojt ott,
A hosszú napnak terhétől, A munka keménységétől
Mégis mindezért végtére Mi a szegény ember bére!
Mennykő, villám és mennydörgés Mind, amit nyér a könyörgés,
III
Ősz
A fejem már majd megbódúl, Annyi a gond, mely rámtódúl,
Szintúgy félek még előre, Ha ránézek a szőllőre,
|
A szüret s baj itt vagyon;
|
Restellek már ki is menni, Eső esik, mit kell tenni,
Most jőnek már, haj, most jőnek A megaggott esztendőnek
Borong, tolong a kedvetlen Őszi felhő, és szünetlen
Bent ásítok, kint meg ázom, Bent didergek, kint meg fázom,
|
Szomorú ősz, haj, haj, haj!
|
|
Benn is baj most, kinn is baj.
|
Bárcsak meleg napfény volna, Vagy kemény télre hajolna
Mert most setét ködbe fedve Sínlik az embernek kedve,
|
S azért hozzám más se jő.
|
|
De ha jő is, mit csinálunk?
|
Csak únalom lakik nálunk;
IV
Tél
No eljöttél valahára, Gyászos tél, a főld nyakára,
Együk most már munkánk bérét, Igyuk saját testünk vérét,
Igazán, hogy minél rosszabb A te részed, annál hosszabb,
Elrablod a kikeletnek Tején hízott természetnek
Mindent, amit a termékeny Nyár s ősz adott a vidéken,
Csak számodra munkálódunk, Érted élünk és aggódunk,
|
S midőn mindent elragadsz,
|
|
Magad csak kedvet sem adsz.
|
Tömlöccé teszed szobánkat, Kertünket és gyümőlcsfánkat
És azalatt nagy lármával Kimormolsz szélhahotával
Ne dúld fel minden kedvünket, Enyhítsd megúnt életünket,
|
Bocsásd hozzánk a tavaszt,
|
*
A mundér becsülete
A műhibahalmozó, hálapénzéhes stb.
pályaalkalmatlan kollegát nem rekesztik ki,
összezár az orvostársadalom, megvédi őt,
mintha mindannyiókat érte volna a vád…
*
Személyválogatás
Ha egy nép kiválasztott-tudatú,
akkor nincs Isten előtti egyenlőség,
emberi-erkölcsi törvények felett áll,
a küldetése szentesít minden eszközt,
mások csak eszközök, beáldozhatók stb.
*
Részeg
A részegség szándékos őrültség.
Vakmerően kockáztathatod életedet,
vagy elkártyázod vagyonod, házad,
vagy nemi erőszak miatt börtön vár,
vagy félrelépve rút banyát ejtesz teherbe,
akinek fizetheted majd a tartásdíjat,
amire rámehet a jó házasságod is,
ami miatt hajléktalan is lehetsz…
*
Mérték
Kismértékben orvosság, nagyban méreg
Az orvosságnak nem a mennyisége gyógyít
Ugyanaz, ami meggyógyíthatna, meg is ölhet…
Mint például a borok királya, a királyok bora…
*
Utóhatásfok
Aki egyszer hajótörött volt,
az a csendes óceán látványától is retteg.
Amikor először megtapasztaltad, hogy a kés kétélű,
és nemcsak a kenyeret, de az ujjadat is el/le lehet vágni,
azóta nem is mersz a kezedbe kést fogni - kenyértörés…
*
First thing first
Nem tudod eldönteni,
mivel is kéne a napodat kezdeni.
Előbb a cipőt a lábadra vagy a sapkát vedd fejedre -
Így ott ülsz és maradsz a hálóingedben az ágy szélén…
*
Az önhittség ára
Mások, légáramok vittek fel magasra,
de te azt hitted: csak magadnak köszönheted,
Vagy a nagy szerencsédben nagyon elbíztad magad,
így keserves a mélyrepülés, a magasból mélyre zuhanás,
Mert ezek után meg végleg elveszítheted az önbizalmadat
*
Irreverzibilitás
Előbb vág, azután mér…
Kolbászból már nem lehet disznó…
A sorsfordító döntéseket nem lehet visszacsinálni:
ha pl. beleegyezésed adod amputációba, abortuszba…
Az élet nem egy bármikor nulláról újrakezdhető játék
*
Igétlen
Életfogytig toporog
a kincsesbarlang előtt,
de nem mer kulcsot vagy varázsigét kérni
(avagy Franz Kafka: A törvény kapujában)
Vagy, mint Ali baba zsugori és mohó testvére,
a kincsmámorban elfelejted a kulcs-jelszót,
és a rablók visszatértéig rád zárul a barlang…
*
Mű-fajtalan
Nem találod meg a műfajod,
vagy nagyon rosszat választasz,
s teknősként a nyúllal futsz versenyt
(eleve biztos kudarcra ítélve önmagad)
*
Vérdíj
Élve vagy halva
Hajtóvadásznak rá,
Emberfarkasok kiszolgáltatott prédaállata,
törvényen kívül, bárki elfoghat, sőt megölhet
Sehol menedékhely, nincs mentsvár, nincs oltalom
Mindenki egy ellen: az egész világ a halálos ellenség
*
Rossz választás
Mindent vagy semmit!?
Semmiről nem mondasz le –
Nem engeded levágatni a kisujjad,
Inkább vérmérgezésben egészen meghalsz…
*
Etető
Kapsz ugyan enni,
de előtte a három fogást egybeöntik,
de tömnek meg, mint libát - kényszertáplálás,
de tudod, hogy ha meghízol, vágóhídra visznek
(mint a Jancsi és Juliska című Grimm mesében)
*
Vaklárma
Végszükségben ne légy szerény,
néma gyereknek anyja se érti a szavát
De ha már egy szúnyogcsípést kígyómarásnak mondasz,
legközelebb nem veszik komolyan S.O.S. kiáltásodat sem!
*
A hiba
az ön készülékében van…
Ha a szemüvegeden egy piszok, egy folt van,
akkor azt hiheted, hogy a világban van a hiba.
Ha sötét az üvege, mindent sötétnek látsz.
Ha sötét a lelked és magadból indulsz ki…
*
Szakad-ék
Légy résen!
Elég, ha egy kicsit megbomlik az egység,
az ördög beteszi a lábát - éket ver, majd tágítja,
s a végén szakadék tátong az egymásra utaltak között
*
Szirénhang
Evezz, evezz az Élet tengerén,
és vagy köss ki végleg a szirének szigetén,
vagy ne is hallgasd meg őket, a füledet tömd be.
Bár Odüsszeusz egy harmadik utat választott:
kikötöztette magát, hogy hallja az éneküket,
de parancsba adta, hogy bárhogy is kérné,
ne oldozzák fel kötelékét…
*
Tragikus félreismerés
Akit legjobb barátodnak hittél,
akit minden titkos tervedbe beavattál,
és minden hülyeséged lelkesen támogatta,
és minden hiúságodat buzgón legyezgette,
arról csak te nem tudod, hogy ő a te spiclid
*
Zárt
Orvosod előtt is
titkold el a nagy bajokat,
de barátaidnak se add ki magad,
hátha egyszer még az ellenséged lesz...
*
Utánzó majom
Mindig csak hasonmás,
epigon, gyenge utánzat stb.
Így – a mondás szerint –
meg is eheti, amit kinyom…
*
Árnyékbokszoló
Aki körkörös védelemre rendezkedik be,
mindenhonnan támadást vár, mindenfelé csapkod
Nappal is, de még éjszaka, a sötétben, látatlanban is…
*
Szabadságos rab
50 hétig csak gürizel,
és behúzod a füled, farkad…
De 52 hétvégén és + két hétig
évi rendes „szabadságon vagy” –
Kitombolhatod magad - majd
másnap(osan) húzod az igát tovább
*
A SZABADSÁG
Szép szabadság! ó, sohol sincs
E világon olly becses kincs,
Melly tenállad nagyobb volna,
Vagy tégedet kipótolna.
Te könnyíted terheinket;
Ha bú rágja szíveinket,
Bíztatsz minket.
Az olly madár igen ritka,
Mellynek kedves a kalitka:
Bár arannyal van béfedve,
Mégsem telik benne kedve.
Bár meg ne kelljen szűkűlni,
Mégis mindég fog készűlni
Kirepűlni.
Mit ér, mit ér a rabságbann
Kínlódni sok gazdagságbann?
Mit ér minden, ha köteled
Békós lábadon viseled?
Ha a kínos szolgabot vér,
Úgy a pompa, a nemes vér
S a rang mit ér?
Minden vágy a szabadságra,
Kevés a pénzre s országra;
Több vágy szabadon pihenni,
Mint pénz közt gazdag rab lenni:
Kivált egy bölcs elme mindég,
Egy poetai tüzesség
Csak ettől ég!
Csokonai V.Mihály
*
Nagy bajgyártó
Egy bajból legalább kettőt,
vagy egy sokkal nagyobbat,
illetve tartósabbat csinálni!?
(pl. egy kis füllentésből
beinduló hazugságlavina)
*
Heroikus pótcselekvő
Pár- vagy hivatáskeresés helyett
az egész világot akarja megtéríteni -
A háta mögött levő istenért megkerüli a Földet
(majd összerogyva, magába zuhanva kesereg…)
*
Megsegíthetetlen
A legnehezebb annak segíteni,
aki nem is tudja, hogy mennyire segítségre szorul,
Sőt: épp ő aggódik érted, hogy mindjárt elkárhozol…
*
Vesztésre játszó
Röstell szólni, hogy szüksége van rám,
Vagy nem is nagyon akar magán segíteni
Vagy pedig beleharap a segítő kézbe…
Majd az emberi közönyről lamentál…
*
Hiszékeny
Istenben nem hiszel,
jótéteményeit/kegyelmét nem látod,
az általa neked szánt üdvözítő utat se,
de annak a vadidegen embernek már igen,
aki azt ígéri, hogy havonta megduplázza pénzed…
*
Besokalló
A kedvenc zenéd és ételed:
mást se hallgatsz, mást se kapsz -
így ebből a jóból tényleg megárt a sok –
a mennyiség minőségbe csap át: megutálod
*
Fantaszta
Olyan utópiáról ábrándozol,
ami nincs kapcsolatban azzal, ahogy itt és most élsz,
ami semmire nem kötelezve passzivitásra kárhoztat,
miközben nagyokat sóhajtozol és iszol: romlik a világ…
*
Bili-borító
Sokáig nem tesz
szóvá semmilyen sérelmet -
szinte a hátán is fát lehet hasogatni…
Majd, amikor már nála is betelik a pohár,
akkor kiborítja a bilit, s hidegháborús frontot nyit…
*
Beképzelt beteg
Soha nem merül fel a gyanú benned,
hogy nem sorscsapásként vagy folyton beteg?
Nem lehet, hogy szinte beleszerettél a bajodba,
így akarsz extra törődést, figyelmet kizsarolni?
Vagy holtig bízol a hivatalos orvosi protokollban…
*
Esetleges ember
Most épp itt vagy, de ezzel az erővel lehetnél másol is
Most éppen ide mész, de ezzel a fél szívvel máshova is…
Most éppen ő az élettársad, de annyi másvalaki is lehetne
Most éppen ez a nézeted, de nem túl nagy meggyőződéssel
Most éppen ez és ez a munkád, de mindez merő véletlen stb.
*
Piszkító-tisztító
Mindenkit bemocskol, befeketít
és így ő sem fog annyira kiríni közülük -
Vagy egy szerecsent mosdat, vagy átfesti fehérre
(még ha ez kínosan nagyon hamar le is fog kopni…)
*
Védekezés helyett támad
Nagy disznóságot követtél el ellenem,
például elmismásoltad a beígért béremelést,
s most azért pattogsz, mert öt percet késtem,
vagy mert nem tartom be azokat a szabályokat,
amiket betartva ellehetetlenülve a munka stb.
*
Fordított nap
Amikor anno helyet cserélt úr-szolga
És amikor az egész év egy fordított nap…!?
A diák vizsgáztat - a gyerek leküld gyufáért a boltba
A feleség hordja a nadrágot - és a nyúl viszi a puskát
*
Szófosó
Sok beszédnek sok az alja
Sok beszéddel fedni el az igazságot
Aki a kelleténél hosszabban beszél,
az más - nagyobb - gazságokra is képes
*
Hallgatni arany?
Nem mindig bölcs dolog hallgatni,
hisz van, amikor ez hallgatólagos beleegyezést jelent
a kihasználásodba, becsapásodba, megrövidítésedbe…
Vagy közönyöd, cinkos bűnpártolásod „megnyilvánulása”.
*
Végzetes ősmagány
Nincs barátod, nincs testvéred, nincsen apád és anyád
Nincs együttérző felebarátod, nincs jóakaród, jó vezetőd
Nincs se szerető hitvesed, gyermeked, se honfitársad stb.
De legfőképpen nincs istened, védőszented, őrangyalod stb.
*
A rágalmazás magasiskolája
Úgy kell valakire valami dehonesztálót ráfogni,
hogy az elég hihető és nehezen cáfolható legyen.
Például: mondjuk egy katolikus papra, hogy bujálkodik. -
hogyan bizonyítja be ennek az ellenkezőjét, ártatlanságát?
*
Katonadolog
Nem jártál gyerekként fiúcsapattal bandázni,
nem jártál el a korcsoportodban pl. grundfocizni,
ahol bírni kell a gyűrődést, ütközést, sérülést, zrikát,
kicikiznek-kinevetnek, ha kis horzsolás miatt nyafogsz -
nebántsvirág, mimóza, anyámasszony katonája maradtál
*
Rész és egész
Lehet, hogy külön-külön mindenki boldogtalan,
de a társadalom fejlődik, az ország halad, a nép boldog!?
A katona igazából amúgy sem boldogtalan, csak úgy érzi:
Boldogítsa az a tudat, hogy feláldozták, hősi halált halt stb.
Majd az unokái már a kommunista Kánaánban fognak élni
*
Hiánygazdaság
Hiába álltál oda már este,
mire hajnalban nyitnak és elfogy a sor,
már nincs áru, nincs élelmiszer a boltban,
pedig otthon sok éhes gyerekszáj vár rád…
(hadikommunizmus, szükségállapot stb. stb.)
*
Titkos jó-szolgálatok
Saját drágalátos édesanyád
felbontja a leveleidet, kifaggatja barátaidat,
lehallgatja telefonjaidat, olvasgatja titkos naplód,
magándetektívet fogad, és ellenőriz távolétedben is -
persze csakis a te érdekedben,
mert te még olyan gyerek vagy…
*
Tömegnyomor
A lakóhely légköbmétere…
Amikor még a patkányok is egymásnak esnek…
Élettérhiány – feszültségkeltő intimszféra-hiány
Amikor minden egymás előtt,
szeme láttára, füle hallatára…
*
*
Házastársi kötelesség
Avagy szex-nyomor fokozatok
A hitveseddel szerelmeskedsz,
de közben a plafont nézegeted:
nemsokára festeni is kéne…
(ha végeztél, takarj be…)
*
Házastársi hűség
A feleségeddel bújsz az ágyba,
de közben egy másik nőre gondolsz
Vagy már vele se, és sehogy se -
Már képzeletben sem ölelsz senkit…
Vagy vadidegen nők képe
előtt nyúlsz magadhoz…
*
Dilemma
Ha csúnya nőt veszel el,
egy életen át bántja a szemed,
ha meg szépasszony a feleséged,
akkor meg mindenkitől féltheted!?
Most légy - nagyon - okos, Domokos!
*
Egy fiatal
házosúlandónak habozása`
Szeme nem sír, mégis nedves;
Képe ráncos; foga redves;
Horgas lába tittyen-tottyan;
Sovány fara egyet lottyan.
Mégis, noha hidegvette,
Legényes a szedtevette:
Óh, Uram! őrizz meg ettől
A vasorrú kísértettől! --
Vén ugyan, vén a kurvanyja:
De van ezüstje, aranyja,
Amelybe ha markolhatnék,
Hozzá jobb kedvet mutatnék.
Csak pénzében lennék vice;
Megölelném histórice,
Férje lennék az erszénynek,
E' kén a szegény legénynek!
Csokonai Vitéz Mihály
*
*
Érzési csalódás
Az elöljáró mindent jobban tud:
a katona nem fázik, csak úgy érzi
S ha naponta brómos teát kap,
akkor libidótlan „eunuch” lesz.
Átmenetileg nem fog érezni
semmilyen nemi vágyat…
*
Három kívánság
A medve és a nyuszika
kifognak egy aranyhalat.
A hal mondja nekik, hogy ha visszadobják,
teljesíti három kívánságukat.
Visszadobják, az pedig megkérdezi:
- Medve, mi az első kívánságod?
- Sok medvelányt akarok.
- Nyuszika, neked mi az első kívánságod?
- Egy tűzpiros Porsche 911.
- Medve, mi a második kívánságod?
- Még több medvelányt akarok.
- Nyuszika, mi a második kívánságod?
- Egy kifogyhatatlan benzinkút.
- Medve, mi a harmadik kívánságod?
- Még több medvelányt akarok.
- Nyuszika, mi a harmadik kívánságod?
- Legyen a medve impotens.
*
Aranyhal
Te vagy az a halász,
aki kifogja az aranyhalat,
aki szabadulásáért teljesíti kívánságod.
Te az asszonyod óhaját tolmácsolod neki,
mert egy pipogya engedelmes papucsférj vagy,
aki telhetetlenül egyre többet és többet követel,
míg a végén visszajuttok a régi szegénységbe,
ami már nem ugyanaz, mert tudod, mi a jobb…
*
Megfelelhetetlen
Elvárás és megfelelés:
- ez is „katonadolog? -
ha épp van a fején sapka,
az a baj - ha nincs, akkor meg az…
A lényeg, hogy bármikor le lehet szúrni…
*
Prókátor
Fogadatlan, hívatlan
prókátornak ajtó mögött a helye:
aki kéretlenül avatkozik olyan dologba,
amihez nincs köze, az akár durva
visszautasításra számíthat.
*
Önfejű
Könnyebb
a kutyából szalonnát csinálni,
mint a te fejedből valamit kiverni,
ha oda belevettél valamit.
Nincsenek eszméid,
csak rögeszméid,
nincsenek elképzeléseid,
csak kényszerképzeteid.
A végén már magad
sem vagy ura,
csak szolgája ezeknek.
Először beengedted
lelkedbe a megszállókat,
majd kollaboráltál velük,
a végén már se aktív,
se passzív rezisztenciád...
*
Tapintatlan
Azt érted igazmondáson,
hogy mindenkinek mindent
szemtől szembe meg kell mondani,
sőt: a szemébe kell vágni: ha öreg,
ha bandzsa, ha fogatlan stb. stb.
Nem ismered az elemi tapintatot...
*
Alamizsna
Vendégségbe hívnak,
de úgy bánnak veled
mintha ingyen-konyhára jöttél volna,
és még ahhoz is feltételeket szabnak,
hogy odalökjék neked a kegyelemkenyeret.
Például el kell hangosan mondani egy imát.
*
Éhen maradó
Annyira jólnevelt
- vagy inkább szemérmes, gátlásos,
aki nem szeretne élelmesnek látszani -,
hogy hiába kínálják meg egyszer a finomsággal,
nem fogadod el, vagy csak egy icipicit veszel…
Ha többet nem ismétlik, te meg röstellsz nyíltan,
expressis verbis kérni, nemcsak éhen maradsz,
de neheztelsz vendéglátódra s persze önmagadra is…
* Tantaluszi
Úgy kínoznak,
hogy gazdagon terített
lakomaasztal mellé ültetnek,
ahol mindenki jóízűen falatozik,
és neked semmit sem adnak,
hacsak nem megalázva, köpve,
sőt, még gúnyolódnak is rajtad...
*
Tantaluszi kínok -
A kéznyújtásnyira lévő,
és mégis elérhetetlen dolgok után
érzett teljesen reménytelen vágyódás
A mondabeli Tantalosz görög király nevéből,
aki saját gyermekét szolgálta fel isteni eledelül,
s iszonyú vétkeiért azzal bűnhődött az alvilágban,
hogy noha nyakig vízben ült, a víz rögtön eltűnt előle,
amint gyötrő szomját csillapítani akarta
(Tótfalusi István nyomán)
*
Kegyvesztő
Amit teneked
egyszer-egyszer
kegyként felajánlanak,
arra a második alkalom után
már jogot formálnál, hogy
már ne kelljen többet kérni -
amivel egyszer s mindenkorra
megfosztod magad e lehetőségtől.
*
Bizalom
Hol annyira megbízol az embertársaidban,
hogy a lakáskulcsot a lábtörlő alatt hagyod,
s ezt még ki is írod nagybetűkkel az ajtófélfára,
hol minden perccel/fillérrel elszámoltatod élettársad,
és még a pincsikutyádat sem bízod rá a jószomszédra...
*
Paternalizmus
A biztonsági öv be nem kapcsolása miatt
azonnal megbírságol a rend éber rendőre,
de abban már senki nem gátolhat meg,
hogy minden ingóságod-ingatlanod eladd,
s a pénzt a szerencsejáték vesztőhelyein hagyd...
*
Alkoholista
Annyira leiszod magad,
hogy teljesen kivetkőzöl magadból,
az árokba esel, elalszol s ha nem fagysz meg
másnap onnan szednek össze, tolnak haza,
eliszod a fizetésed, ellopják a holmidat,
lehányod magad, szégyenkezve,
magadtól undorodva szinte lopva mész haza,
s nem mersz gyerekeid szeme elé kerülni...
(majd bűntudatod megint alkoholba fojtanád…)
*
Csokonai Vitéz Mihály
A reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.
Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
*
Pozitív-negatív dimenzió
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor/játék nélkül, tetszhalottként stb.?
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…
p.s.:
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
|