Bölcs-balga/boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országa és/vagy földi pokol

Hivatások, árulások és pokoljárások

A társadalmi elit, a kiválasztottak – VI.

A fejétől-szívétől ficánkol/bűzlik a hal

Legszebb hivatás/leghitványabb mesterség

Bágyoni Szabó István
Verstöredék Trianon után
Páskándi Géza emlékére

naponta kitalálom a hazámat
országomat valakik kitalálták
pipás ujjukat nem a bagón:
egyszer csak a térképen találták

ez itt az Olt       amott az Ipoly
égi másuk a Hadak Útja
úgy fut ki minden víz-sikoly
udvarunkból        hogy pocsolyás lesz Isten kútja

a Kard helyett száraz vödrökkel
veri az Ég meg ezt a tájat
s teszi bűnössé a szomjazókat
mert        épp ide találtak...

idetaláltunk és élnünk kellett
termettünk törvényt           s a törvény termett
ezerszáz jogot           s jogtalanságot
az álom fattyút - a fattyú álmot ellett

szikkadt kannákkal ki idetévedt
szomjúhoz sok-sok ezredévet

nem találja édes hazáját?
nem is voltak          csak kitalálták
nem is voltunk?
csak beeresztett
Istenünk           s nyomott kezünkbe keresztet...

vagy csillagot hogy felhúzódjon
egek alá        mint óvó ózon
minden erőnk         ha maradt még
s figyelje onnan: lent minden miért ég?

azóta hamvak küszöbén alszunk
álmaink parázs-rovátkák mérik
nyertesek  nézik utolsó harcunk
s mélyülünk          új ezredévig

*

Kányádi Sándor
Páskándi Géza

zsoltárt énekel kehes orgonakísérettel csak hívőkhöz szól elszántsága
ökölvívókéra emlékeztet a valóság melyben volt s van rész
számára mint a becsüsnek a portéka biológusnak az élővilág
gyomornak a táplálék emésztés helyett is absztrahál
s a csajka fenekén is mindig ott tudott hagyni egy kanálnyit
papírból is képes szeszt párolni és alkimistákat igazolandó
aranyat is vére költővér nulla-egy mindenkinek adhat
senkitől sem kaphat csak szó szerinti rokon vérűektől zászlója fehér
nem a megadás a szerelem s a győzelem fehérje borból lettünk sörré
válunk tanulhatják meg az apokrifoid szentenciát akik végigbolyongják
képzeletének nem mindennapi tárlatát bizony hogy úgy van bólogatják
vissza a mától nyomorodott hajdan volt alakok ha százszor újraszületik
akkor is az írás marad lelki és testi kenyere ha véletlenül a gondviselés
messzesége folytán falumban látta volna meg a napot lótartó lett volna
de a szomszédos dobaiak fajtájából akik szeretik táncoltatni szügybe-
csapdosva bíztatják a lovat vásárról vásárra havonta-hetente új pár
fordul meg a kezükön sohase járnak üres szekérrel s a kaptatón föl
a mindig nehéz terhet fuvarozók kedvével-komolyságával vetik vállukat a
lőcsnek akkor is ha csak egyvékányi cseresznye szundikál a sarjú közt a
kóberes szekér derekában
(1975)

*

Lászlóffy Aladár
Május 18
Páskándi Géza emlékére

Májusban Kolumbusznak lenni
s várni egy októberi estét.
Májusban sült szerelmet enni
s éhesen hinni: holnap lesz még.
Május a virághógolyótok.
Májusban hajlongnak az eszmék.
Májusban halnak ki a gótok.
Májusban bármi velem lesz még.
Májusban országot találtam,
regényes préselt múlt-virágot.
Májusban tudtam még hol álltam,
mióta célkeresztben állok.
Májusban kiírni a versenyt
a legutolsó lovagoknak,
akik még virágot és verset
és régi csókot tovalopnak.
Májusban kitűzni a zászlót
a klorofill ezer falára.
………………………

Májusban már előre látszott,
hogy eltűnök majd, mint a pára.

*

p 1

p Vonzó történelmi példa idéző: a pénzest mecénás szerepbe csábító

p Vizsgál s átlát élethazugságaidon, érzéstelenítve fájó igazat mondó

p Vizsgáló: van-e testi-lelki-szellemi élet a halál után, de főként előtt

p Visszavadítja a vadonba a gyógyult farkast/megszelídíti a vadembert

p

p 2

p Visszautasíthatatlan felkérése: köszöntse verssel a Vezért…

p Visszatartja a „hazafias” teljesítményét: „kis pénz, kis foci…”

p Visszaél a tudása adta nagyhatalommal: jó sokat ártó és rontó

p Visszaél a költői szabadsággal: bomlott elméje vitustáncot lejt…

p

p 3.

p Virtuális, gépiesített átlagemberekre tervezi a szép új világot

p Virraszt a beteg felett: kívánságait lesve, de diétáját betartatva

p Virágnyelvekben bujkál a cáfolható kijelentések megtétele elől

p Világot jár, lát, tanul: ésszel veri el a port a mindenkori Döbrögin

p

p 4

p Világnézeti klubot vezetve a feje tetejéről a talpára állítja Hegelt

p Világmegváltásra készült, de írógépét sem tudja zaciból kiváltani

p Vigyáz kulturális kincseinkre: múzeumok s széfek mélyébe zárja…

p Vigyázó szemét le se veszi a végleges leszakadás veszélyzónájáról

p

p 5

p Vigasztalja a közmondás: nem az a legény, aki üt, de az, aki állja…

p Vidékről került fel, s így a provokátor-besúgó állás lett a karrier!?

p Vicceket gyárt és terjeszt az ún. kiskirályok nevetségessé tételére

p Vezényszavak, csasztuskák, korbács: új embert faragó ill. kovácsoló

p

p 6

p Vésztörvényszéket tart irigy talpnyalók denunciálta mű felett

p Vesztőhelyre csal, beetet: hátha megfertőz a játékszenvedély

p A napi politikai piaci lárámájából elefántcsonttoronyba húzódik

p Vészkorban mindent elhagyva menti a legfőbb értéket, az embert

p

p 7

p Vészjelzőként beindul, ha egyháza múzealizálódik/szektásodik

p Vészhelyzetben, életvédelemből sem keresztel meg zsidót/pogányt

p Vészhelyzetben magát/kéziratait kimenti, de a családját már nem

p Veszélyes misszióval járhat: szőröstül-bőröstül felfalják a „vadak”

p

p 8

p Vért pisil hosszú évekig, hogy azután habkönnyen balettozzon

p Versengők: ki szégyelli, s köpködi jobban családját és hazáját…

p Versben mondja el: Auschwitz után már nem lehet verset írni

p Vele lehet tárgyalni – szakmai, de erkölcsi dolgokban is enged

p

p 9

p Vele statuálnak példát újságíró kollegáit öncenzúrára bírva rá

p Vele cipeltetik a zongoráját, hogy tönkre menjen a keze, az ujja

p Végveszélyben félreteszi, békében kiélezi a nézetkülönbségeket

p Végső soron mindent elvi-erkölcsi axiómát ízléskérdésre redukál

p

p 10

p Végérvényesen alább adó: szellemi segédmunkássá redukálódik

p Védekezési eszközöket, taktikákat javasol a dezinformálás ellen

p Várja az újszülötteket, hogy a szakállas vicceit újból elsüthesse

p Varázspálcával megszépíti környezeted: te is lehetsz bűvészinas!

p

p 11

p Van idő, amikor nem veheti át a kitüntetést, pedig jól jönne-esne

p Vandál, felhergelt, lincselésre kész csőcselék szájába ad szlogent

p Hol évekig érlel egy felmentést-elmarasztalást, hol rögtön ítélkezik

p Válságmenedzser, aki a krízisben rejlő pozitív kifejletre is rámutató

p

p 12

p Válóperes bírónőként kisemmizi és „gyerekteleníti” az apákat

p Válóperes bíró: vigyáz, a kapcsolat ne - rosszul - szakadjon meg

p Valódi tét és kockázat nélkül filoszként, könyvmolyként elpepecselő

p Vállalni a kiegyensúlyozó művész szerepét a túlzó pátosz/irónia közt

p

p 13

p Vállalni a szerzetesi/diplomás fogadalom életreszóló kötelezettségeit

p Válási krízisben levőknek percdíjasan el-eladogatja az ún. jótanácsait

p Vajon kap-e égi segítséget évekig türelemmel várni, míg eljön az ideje

p „Vagyok, aki vagyok: az Isten káromlója, az Élet megszentségtelenítője”

*

Társadalmi elit

Azokról az emberekről adok itt értékelő jellemzést,

akik képességük, végzettségük, helyzetük stb. folytán

az átlagosnál jóval többet használhatnak/áthatnak nekünk.

mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.

A hivatásuk magaslatán állókról, az emberiség jótevőiről,

akik a jót jól csinálva nagy segítséget nyújtanak másoknak,

papok, bölcsek, tanítók, gyógyítók, tudósok, művészek, vezetők,

akiknek sokszor a pokoljáró dudás sors a jutalom/büntetés….

És azokról, akik hivatástudattal és lelkiismeretesen stb.,

de épp a rosszat csinálják jól: a summa cum laude végző,

magát továbbképző, de a mai protokollt követő-betartó,

betegséget „gyártó”, fenntartó, súlyosbító diplomás orvos.

És végül, de nem utolsósorban azokról az áruló írástudókról,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.