Bölcs-balga/boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országa és/vagy földi pokol

Hivatások, árulások és pokoljárások

A társadalmi elit, a kiválasztottak – I.

A fejétől-szívétől ficánkol/bűzlik a hal

Legszebb hivatás/leghitványabb mesterség

Arany János

Rendületlenül

Hallottad a szót: „rendületlenül -”

Midőn fölzengi myriád ajak

S a millió szív egy dalon hevül,

Egy lángviharban összecsapzanak?...

Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon

Merő szokássá szent imád ne váljon!

Sokban hívságos elme kérkedik,

Irányt még jóra, szépre is az ád;

Nem mondom: a hont ők nem szeretik;

De jobban a tapsot, mint a hazát...

Oh, értsd meg a szót és hiú dagályon

Olcsó malaszttá szent imád ne váljon!

Fényt űz csinált érzelmivel nem egy,

Kinek világát csak divat teszi:

Őnála köntös, eb, ló egyremegy,

S a hon szerelmén a hölgyét veszi...

Oh, értsd meg a szót s függve női bájon,

Külcsillogássá szent imád ne váljon!

Van - fájdalom! - kinek cégér hona.

Hah! tőzsér, alkusz és galambkufár:

Ki innen! e hely az Úr temploma:

Rátok az ostor pattogása vár!...

Oh, értsd meg a szót: kincs, arany kináljon:

Nyerészkedéssé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont gyakran oly nehéz: -

Ha bűnbélyeg sötétül homlokán,

Gyarló erényünk öntagadni kész,

Mint Péter a rettentő éjtszakán.

Oh, értsd meg a szót: fényben, vagy homályon -

De kishitűvé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont - ah! még nehezebb,

Midőn az ár nő, ostromol, ragad...

És - kebleden be-vérző honfiseb -

Bújsz a tömegben, átkos egymagad.

Oh, értsd meg a szót s győzve a ragályon

Káromkodássá szent imád ne váljon!

Hallottad a szót: „rendületlenül?”

Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, -

Lenn a sikamló tér, nyomás felül,

Vész és gyalázat el ne rántsanak.

Oh, értsd meg a szót: árban és apályon

- Szirt a habok közt - hűséged megálljon!

(1860.)

¯ 1

¯ A mundér becsületét védve bűnt fedez

¯ „Műveltségét” csak lebunkózásra használó

¯ A kivesző tájnyelvi szavakat szótárba gyűjtő

¯ Amputált, csonka lábbal is olimpiai bajnok

¯ 2

¯ Tornából felmentettből élsportoló tornász

¯ Gyerekkori dadogóból nagy színész: Őze Lajos

¯ Démoszthenész rétor: kavicsot a nyelv alá…!

¯ Haza a magasban – verssorból varázskör

¯ 3

¯ Osztályünnepségen Petőfi verset szavalni

¯ A feleség max. gépírónak jó (Németh G. Béla)

¯ A feleség élő-ébresztő lelkiismeret (Réz Pál)

¯ A bulvár szennylapot reklámozó rikkancs

¯ 4

¯ A felkészült és figyelmes, gondos idegenvezető

¯ Rendíthetetlen ólomkatona-tiszt a strázsán

¯ A nótafa, az előénekes, és az énekkar-vezető

¯ A lelkesedéseteket cinikusan lehűtő léhűtő

¯ 5

¯ A lelki táplálékot ingyen adó, alamizsnából élő remete

¯ A mindenekelőtt az állását, s nem az álláspontját védi

¯ Az advocatus diaboli hálátlan szerepét önként vállaló

¯ A szegények védőügyvédje, így maga is éhkoppot nyel

¯ 6

¯ Az ördög oly ügyvédje, aki súlyosbításért érvel, fellebbez

¯ A tyúkperekből él jól, míg a kliensei disznót vesztenek

¯ „Osztályfőnök”, aki még nem látta a diák lakását/családját

¯ Állásvesztett tanár - nem középiskolás fokon tanít tovább

¯ 7

¯ Az első fecske: kollegái „melegebb éghajlatra” küldik

¯ Intézményi védettségben bujkáló szellemi párbajképtelen

¯ A hasfelmetsző és magzat-sorozatgyilkos „nőgyógyász”

¯ A protokoll gyilkos rutinjával takaródzó botcsinálta doktor

¯ 8

¯ Vasárnapi keresztény doki, betegeit vegyszerrel „kúráló”

¯ Szemfényvesztő: tolvajnyelvbe rejti a semmit/butaságot

¯ Aki életét kockáztatva teszi közkinccsé találmányát

¯ A plagizátor, tolvaj szerkesztő, szabadalmi hivatalnok

¯ 9

¯ Az anyák megmentője, kollegái diliházban agyonveretik

¯ A szabályokat nem ismerve él vissza: a költői szabadság

¯ A megalkuvásait ésszerű kompromisszumnak álcázza

¯ Aki a – került - megmérettetésnél könnyűnek találtatik

¯ 10

¯ A megrendeléstől függően hol pandúr, hol álbetyár

¯ A termékeny: a mennyiséggel próbál pótolni minőséget

¯ A Mestert mindenhova követi, még az örök kárhozatba is

¯ A legelsőként a legnagyobbat rúgja a döglött oroszlánba

¯ 11

¯ A leginkább a zavarosban szeret halászni - zavart kelt

¯ A süllyedő hajóról elsőnek menekülő kapitány (patkány)

¯ Aki a király bolondja privilégiumait féltékenyen őrzi

¯ A „marxizmus hegemóniája” égisze alatt garázdálkodó

¯ 12

¯ Szélhámos halandzsázó – majd az ún. utókor megérti…

¯ Aki szellemóriás vállán handabandázó ugribugri törpe

¯ Ha neki jól megy sora, akkor már Kánaánt lát, vizionál

¯ Aki max. csak saját fájdalmát-örömét képes elénekelni

¯ 13

¯ Aki csak próbál, de nem tud jól jó szellemet idézni

¯ Aki csak kiengedni képes a gonosz szellemet a palackból

¯ Aki betanult bűvész-trükkökkel adná ki magát varázslónak

¯ Aki szellemi törpe: az óriást is le-lerángatná az ő szintjére

*

Társadalmi elit

Azokról az emberekről adok itt értékelő jellemzést,

akik képességük, végzettségük, helyzetük stb. folytán

az átlagosnál jóval többet használhatnak/áthatnak nekünk.

mert nagyobb a szellemi, lelki, gazdasági, politikai hatalmuk.

A hivatásuk magaslatán állókról, az emberiség jótevőiről,

akik a jót jól csinálva nagy segítséget nyújtanak másoknak,

papok, bölcsek, tanítók, gyógyítók, tudósok, művészek, vezetők,

akiknek sokszor a pokoljáró dudás sors a jutalom/büntetés….

És azokról, akik hivatástudattal és lelkiismeretesen stb.,

de épp a rosszat csinálják jól: a summa cum laude végző,

magát továbbképző, de a mai protokollt követő-betartó,

betegséget „gyártó”, fenntartó, súlyosbító diplomás orvos.

És végül, de nem utolsósorban azokról az áruló írástudókról,

akik bérbe adott lelkiismeretes, megalkuvó Gonosz-szolgák,

akik nem alkalmatlanságból, jellemgyengeségből rossz segítők,

de cinikus/ellenséges – szellemi - méreggel oltatók/oltók stb. stb.

p.s.:

Valamennyire mindenki „értelmiségi”, vezető, segítő,

ahogy pl. a családfő, a szülő pap, nevelő, tanító, gyógyító stb.

A jó édesanya a gyerek legnagyobb kincse, de van mostoha is,

sőt még ennél is rosszabb: a majomszerető, kényeztető stb. stb.