„[...] a titkot [...] a nyilvánosságra nem hoztam

[...] a nyilvánosság úgysem segített volna rajtam.”

Csontváry-Kosztka Tivadar

Írásai az őrültség jelei?

Csontváry írásai nem arattak sikert. Vélemények neves elemzőitől: röpiratai „elhatalmasodó pszichózis” jelei (Pertorini Rezső, pszichiáter); „zavarodott, felbomlást mutató írások” (Németh Lajos, műtörténész); zavaros írásai „lelki betegek mondatfűzéseihez hasonlatosak” (Lehel Ferenc, író); írásai bizarrak, „az élet helyét torz mániák foglalják el” (Pilinszky János); két röpirata személyiségzavarának típusos példája, ismérve (Németh Attila, pszichiáter); kézirathalmaza „egyetlen, vég nélküli rögeszmés monológ” (Mezei Ottó, műtörténész).¹ Egybehangzóan súlyos megállapítása ez hat olyan jeles szerzőnek, akiknek mindegyike máskülönben nagyra értékeli a festőt.

A fenti sommás véleményeken túl írásai összefoglaló értékeléséről nincs adat az irodalomban. A következőkben erre teszünk kísérletet.

Elemzésünk anyaga

Arra törekedtünk, hogy összes közlését elemezzük, szóbeli megnyilvánulásait és autográf firkáit is, vagyis több száz rendezetlen, tenyérnyi jegyzetlapjait. Ezen ránézésre szemétnek tűnő papírlapoknak egy-egy kupacát találták meg műterme padlóján, halála után. Az egyik papírhalomból Romváry példamutató alázattal, precizitással készített oldalanként betűhű és ezért forrásértékű, tudományosan feldolgozható átiratot.²

A másik iratcsomó is kézírásos lapokból állt. Ezeket Mezei sajnálatos módon önkényesen fejezetekbe rendezte, a fejezeteket maga adta címekkel látta el. Az összefüggéstelen töredékekből folyamatos szöveget szerkesztett, de ebben saját toldásait, változtatásait sehol nem jelölte. Mezei szerint is műve ezért „nem tudományos értékű forrás.”³ Ennek ellenére felhasználható információkat tartalmaz.

Csontvárynak lehettek tervei kézírásos vázlataival, fogalmazványaival. Azokat őrizte, válogatta, kiegészítette, szerkesztette, még öncenzúrát is végzett. Ekképpen véglegesítette néhány, még életében, nyomtatásban is megjelent írásművét és levelét. Több írása gépiratként maradt hátra, ezek születéséről nincs adatunk.⁴ Írásainak három kötete 389 oldalt tesz ki.

Közlései a hitelesség és így forrásértékük alapján hierarchikus rendbe sorolhatók:

A. Elsőrendűek az általa írt, szerkesztett, ellenőrzött és életében a nyilvánosság elé tárt írásai

A1: Kis Önéletrajz; A2: levelek K. Lippich-nek; A3: levél a kultuszminiszternek; A4: Energia és Művészet, röpirat; A5: Lángész, röpirat.

B. Értékesek a tőle származó, de általa nem ellenőrzött, halála után kinyomtatott közlések:

B1: kéziratai egy részének Romváry általi kibetűzése; B2: Békessy-interjú;⁵ B3: Kaczér-interjú,⁶

C. Némi óvatossággal kezelendők a neki tulajdonítható gépírásos szövegek, mert ezekben idegen kéz beavatkozása nem zárható ki.

C1: másik kéziratkötegének átdolgozása Mezei által; C2: Nagy Önéletrajz; C3: A tekintély; C4: A Pozitívum; C5: Kifesthet csataképet?; C6: Levél a Fővárosnak; C7: Hadiárva-kiállításterve.

D. Szóbeli közléseit kortársai idézik, de azok gyakran anekdoták, pletykák, ezért kritikusan értékelendők.⁷

Elemzésünk szemlélete

Arra törekedtünk, hogy írásait ne olyan szemmel olvassuk, mint egy könnyű olvasmányt és ne is úgy, mint egy tudományos tanulmányt vagy didaktikus művet. Inkább tanulmányozzuk úgy, mint egy lírával átszőtt gondolati költeményt, költői prózát. A bonyolult és sejtelmes megfogalmazások, asszociációk, rímek, metaforák, jelképes és rejtjelezett gondolatok sűrűjéből kell kihámozni a tulajdonképpeni mondanivalót. Ennek érdekében félre kell tenni egyes homályos részeket, továbbá az írások sallangjait. Hasznos az írásokat többször és szimultán módon is olvasgatni, a rejtvényfejtők türelmével, hogy az utalásokat, célzásokat, összefüggéseket felismerjük. A magyarokat a cenzúra elleni küzdelem megtanította, hogy a sorok között (is) kell olvasni, sőt ott lehet elrejtve a lényeg. Módszerünk hasonlítható a tartalomelemzéshez, amidőn egy szövegben olyan közlésre következtetünk, amelyet szerzőjük nyíltan nem mond ki.⁸

Szelektálnunk kell tehát Csontváry megnyilvánulásai között. Szóbeli közlései és firkái sokszor kósza ötletek, amelyek jó esetben költői fantáziáját dicsérik, de néha valóban bizarrak. Félrevezető, ha a firkák furcsaságait általánosítjuk, mert kiérlelt írásai, levelei racionális és gyakorlatias gondolatokat tartalmaznak. Az írások sallangjai sem öncélúak. Pontos cél érdekében a jóindulat megnyerését célozzák és ezért szerzőjük előnyös vonásait domborítják ki: mondatai színességét, költői megfogalmazásokat, szerzőjük széleskörű érdeklődését, sokirányú műveltségét, eredeti és emelkedett gondolkodásmódját, nemes tetteit közügyekben.

Támpontok a módszeres kutatáshoz

Fontosabb írásait tájékozódó előtanulmányként tekintettük át. Felismerhető az a törekvése, hogy írásaiba beépítse fő gondolatait, szemléletét. Az feltűnő, hogy mindig cél vezérelte, írásaival el akart érni valamit. Az 1. melléklet foglalja össze írásaiból előzetesen kinyerhető fő üzeneteit. Kilenc írás közül hatban szól az Égi Hatalomról, ötben pedig festményeiről, azok kiállításáról.

Közléseinek nem erénye a világosság, a közérthetőség. Írásunk mottója is figyelmeztet: Ő sajátos módon nem csupán közöl írásművével, de egyidejűleg mondanivalókat visszatart és elleplez, elrejti valódi szándékát. Erre példa a Kis Önéletrajz.⁹ Ebben összefoglalja festő-tevékenységét, idéz egy elismerő párizsi véleményt, mely szerint műve minden létező festményt túlszárnyal. Ezért köszönetet mond a Teremtőnek. A halála után előkerült Nagy Önéletrajz árulja csak el, hogy ez a szokványosnak látszó hálaadás ezen írásának és írásai többségének vezérlő, de életében mindvégig elrejtett üzenete.¹⁰

A megfejtés kulcsát keresnünk kell, de ezt néha kezünkbe adja. Első röpirata az Energia és művészet.¹¹ Az írás címét és egyúttal tartalmát akkor érthetjük meg, ha elolvassuk a Lángész című későbbi röpiratát is!¹² Ebből – de csupán mellékesen – kitűnik, hogy az „energia és művészet” szavak szokatlan párosítása egy szorosan összetartozó fogalom, s jelentése nem más, mint Istennek Csontváry által alkotott költői definíciója. A röpirat egésze így – burkoltan – Isten nagyságát dicséri.

Az írás dátuma is rávilágíthat a közlés céljára. K. Lippich tanácsoshoz [Korongi Lippich Elek], a honi művészetpártolás elindítójához három levelet írt (lásd A2). A három, 1909 végén írt levél egymást háromhetente követte. A festő válaszra sem várt, igaz, nem is kapott. A három levélben nem kevesebb, mint 28 igen heterogén témát pendít meg, de lehetséges, hogy közülük 27 téma csak körítés. Az első levél a jóindulat megnyerésére szolgál. Benne személyes meghallgatást kér és célzatosan hirdeti alapelvét: Ő nem ad el képet külföldön. A második levélben óvatosan pénzt kér, segítséget, „hogy össze ne roskadjak túlságos vállalkozásom közepén”, „el ne késsem [...] mulasszam [...] a perceket”. „Túlságos vállalkozása” és a „ne késsem” feloldása minden bizonnyal a következő: Párizs után egyéni kiállítást tervezett Berlinben, majd Bécsben és Budapesten.

A harmadik levélben bújik ki a szög a zsákból. Támogatást kér, de csupán célozgatva arra, hogy festményeit Berlinben állítaná ki. Elhallgatja, hogy ekkor már készen állt kiállítása német nyelvű katalógusa. Szinte bizonyos, hogy képei is ekkor már Berlinben voltak: „nem hiszek annak, hogy ott [értsd: Berlinben] a pincében lerakatban pihenjenek”. A három levél együtt egy csavarosan felépített, szándékosan homályosított hivatalos kérvénynek felel meg. Próbál megmenteni egy számára fontos, alaposan kitervelt, a megvalósulás küszöbéig vitt, de elakadt és végveszélybe került kiállítást.

A kiállítás végül nem valósult meg, a festő szavaival „a vállalkozó hűtlensége”,¹³ valójában talán inkább pénzhiány miatt. A költségeket fedezhette volna, ha festményt ad el. Ezt ki is mondja e levélben: „Csak az a veszedelem fenyeget, hogy Berlinben el is kell adni valamit, sőt félő, hogy az egész ciklust megveszik”. Más festőt ez boldoggá tenné, Csontváry azonban nem ad el képet, miként ezt már a fenti első levelében leszögezte. Levél-együttesének furfangja, burkolt kérése nem hatotta meg az illetékest, a segítség elmaradt. A három levelet szakértők közölték, elemezték, de a fenti „megfejtést” nem említik.¹⁴

Kutatásunk négy gyakorlati lépésből áll:

1. A Romváry-féle átiratból kigyűjtjük az ismétlődő témákat (2. melléklet).

2. A leggyakoribb témaköröket kikeressük főbb írásaiból (3. melléklet).

3. Összevetjük az előbbi két lépés, az azt összefoglaló 2. és 3. melléklet adatait.

4. Az adatok megerősítésében felhasználunk háttér-információkat (interjúk, Mezei-kötet, szemtanúk adatai)

Eredményeink

Első lépésként a Romváry-kötet 195 oldalán 79 témát tudtunk összegyűjteni, kézi értékeléssel. A rokon témaköröket összevontuk, a csak egyszer említett témákat nem vettük be. Elemzésre így 42 fogalom maradt. Ezeket sorrendbe állítottuk, említésük gyakorisága alapján (2. melléklet.) Közülük kilencet legalább húsz helyen említi, ezek lehetnek számára a legfontosabbak.

Második lépésként ezt a kilenc fogalmat visszakerestük az A3-tól C7-ig jelölt és 61 oldalt kitevő írásaiban, ez a 3. melléklet. Feltételezzük, hogy a téma fontosságát jelzi mind az előfordulás, az említések gyakorisága, mind az, hogy az egyes témákat összesen hány – közlésre szánt – írásába vette bele, vagyis azokat a gondolatait a nyilvánosság előtt is vállalta. Igaz, a maga rejtőzködő módján.

A 2. és 3. melléklet egybevetéséből az derül ki, hogy leggyakoribb témái fellelhetők a közlésre szánt írásaiban, s ez a tény összefüggésüket, kölcsönös fontosságukat húzza alá. A kétféle megközelítés egy irányba mutat, lényegében átfedi egymást és együttesen kirajzolja a festő alábbi fő gondolatait.

Csontváry mondanivalója

Szellemisége középpontjában az Égi Hatalom áll. Két fő életcélja közül az első festményeinek megalkotása, ezt 1909-ig eléri. Második célja azok bemutatása a közönségnek. Közvetett célja: festészetével igazolni Isten nagyságát és segíteni a magyar nemzet felemelkedését.

Éppen saját kutatásunk utal arra, hogy berlini kiállításának meghiúsulása több volt, mint egyszeri kudarc, az stratégiájának csődje lehetett. Addig mindent meg tudott valósítani saját erejéből, köztük az emberfeletti teljesítményként értékelhető párizsi kiállítását. 1910 után ez már nem sikerül neki. Nem adja fel törekvését, hogy állandó kiállítást, saját múzeumot hozzon létre. Ezért ismételten a képviselőházhoz, a fővároshoz fordul. Talán összes írása arra szolgál, hogy elérje élete második fő célját, művei bemutatását, ezúttal állami segítséggel.

Az Égi Hatalomról közelebbit alig árul el, de szinte egyetlen írása sincs, amelyben burkoltan ne szerepelne a természetfeletti erőkkel való kapcsolata. Írásaiban az Égi Hatalmat 420-szor, ezen belül az Égi Jóslatot 91-szer említi. Ugyanakkor többször leszögezi: „ma még nem aktuális leleplezni az Istent”, vagyis felfedni az Éggel kapcsolatos titkát.¹⁵ A Nagy Önéletrajzban végül ismerteti az „Égi Jóslatot”.¹⁶ Ez az írása azonban kéziratban maradt, fő titkát egész életében megőrizte.

Festményeivel, azok kiállításával firkáiban 63-szor, írásaiban kilencszer foglalkozik. (2. melléklet) 6 írásának ez a kizárólagos vagy fő témája (A2, A3, B2, C5, C6, C7). Méltatlankodó hangja jelzi, hogy mennyire fontos ez számára: „Történelmi jelentőségű [...] kolosszális vásznai felhengerelve [...] műteremben vannak elhelyezve, holott rendeltetésük az, hogy kiállíttassanak a nagyközönség elébe”.¹⁷ Másutt azt írja: „A teljesítmény ládákban hever már nyolcadik éve a közönség elől elvonatik”.¹⁸ Ezért fordul Budapest vezetéséhez is: „[...] Azt akarom, még életemben, hogy ez a munka a magyar közéletbe beillesztessék, állandó buzdító és serkentő példaként kiállíttassék.”¹⁹

Nagyzolós téveszmékkel többször megvádolták Csontváryt. Vázlataiban saját tevékenységét huszonhétszer minősíti „legnagyobbként”, írásaiban csak hétszer, közülük is négyszer úgy, hogy „párizsi sikerére” hivatkozik. Tehát gyakrabban festményeit és nem önmagát magasztalja fel, s nem saját ítéleteként, hanem kívülállók véleményét idézve. Számára önnön nagysága annak része, hogy Ő az Égi Hatalom kiválasztottja. Kortársa írja: „Ő csak egyet várt, azt, hogy elismerjem Raffaelt felülmúló nagyságát. Ezt követelte Ő a világtól, mert isteni küldetését csak akkor töltötte be, ha ezt elismerik”.²⁰ Csontváry többször leírja: számára nincs értékesebb (földi) elismerés, mint amilyen a Teremtővel való kapcsolat. A hozzá hasonló „talentumok Isten szolgái, ezeket nem szükséges akadémiai diplomákkal kitüntetésekkel támogatni. ezeket támogatja az Isteni kegyelem s ennél többet sem fejedelmi sem anyagi kitüntetéssel elérni nem lehet”.²¹

Festészetéről részletesen vall interjújában.²² A cédrusok festői motívumok és saját festői pályáját is szimbolizálják: lassan fejlődnek naggyá, későn hoznak termést. A modern ember elfordult istenétől, hagyományaitól, ez okozza bajait. Attila, a hunok-magyarok őse, az Ő szellemi ikertestvére. Mindketten az Égtől kapták megbízásukat, Attila éppen Baalbekben, „őseink” Nap-kultuszának templománál, ahol Csontváry fő művét megalkotta. Festészetével Csontváry hazája szellemi nagyságát, a selyemhernyó-tenyésztés ötletével nemzete gazdasági felemelkedését kívánta szolgálni. A háború történéseit kezdetben lelkes hazafiként, később józan állampolgárként követi.

Bevezetésünkben hat nagy tekintélyű szerzőt idéztünk, akik leírják a festő írásainak elmezavarra utaló jeleit, ám nem említik a tényt: a prejudikált írásokkal azonos időszakából Ő kifogástalan írásokat is hátrahagyott. Sajátos, de érthető volt beszéde és konvencionális is lehetett viselkedése, mindezt éppen utolsó interjúja igazolja meggyőzően.

A hat szerző véleményével szemben elemzésünk azt bizonyítja, hogy Csontváry írásainak java igenis értelmezhető. Nincs olyan hiteles, véglegesített írásműve, amelyben ne lelhetnénk fel valami ésszerű és célirányos mondanivalót, sőt ezek egy következetes gondolati rendszert alkotnak. Ha írásaiban valami nem világos, az önmagában, bizonyítási eljárás nélkül nem minősíthető elmebajnak. Vagyis ha bármelyik közlésében gyanítható is kóros tartalom, illendő azt elemezni és pontosan definiálni, a pszichiátriai diagnosztika terminológiájával, módszerével, ismérveivel.

Kérdés azonban, hogy saját megfejtési kísérletünk elfogadható-e? Valóban azok-e Csontváry fő mondanivalói, amelyeket mi annak vélünk, amidőn például 61 oldalnyi írásainak üzeneteit 19 sorba sűrítjük, miként azt az 1. melléklet tanúsítja? Mert természetesen jelen írásunkon kívül más megközelítések, alternatív interpretációk is lehetségesek, említhetjük az elektronikus szövegkiadás elemzési lehetőségét.²³

Saját következtetéseink alátámasztására azonban idézhetjük a festő önvallomását. A halála előtt pár héttel adott interjúban életének fontos kérdéseiről vall, s ezek szinte pontról-pontra megegyeznek az 1., a 2. és 3. mellékletünkben feltárt üzenetekkel.²⁴ Rendezetten, világosan beszél az Égi Jóslatról, festményeiről és azok kiállításáról, a modern kor zsákutcájáról, Baalbekről, a cédrusokról, a zseniről, saját nagyságáról, a magyar művészet és a nemzet felemeléséről. Az interjú egésze összhangban áll következtetéseinkkel és alátámasztani látszik elemzésünk érvényességét.

Összes írását részletesen itt nem elemezhettük. Arra törekedtünk, hogy megsejtsük gondolatainak lényegét, de mindeközben ne akadjunk fel néhány igencsak furcsa mozzanaton. Meglepő kijelentése például, hogy „művészi” bal szemével a Napba tud tekinteni, pedig másvalaki ilyenkor megvakulna.²⁵ Ha ez a szeme veleszületett módon asztigmiás, nem szabályos görbületű, akkor az erős napfény – például napfogyatkozáskor – nem az éleslátás helyére jut, ezért nem következik be a szabályos szem esetén várható látáskárosodás. Ez az állítása tehát orvosilag magyarázható.²⁶ De mit kezdjünk többek között azzal a megállapításával, hogy a Nap nem lehet meleget sugárzó tűzgolyó, mert akkor hogyan lehetséges az, hogy bár a magas hegycsúcsok a Naphoz közelebb vannak, mégis hidegebbek?²⁷ Bár ilyesfajta „bölcselkedései” firkáiban fellelhetők, véglegesített írásaiban azonban nem fordulnak elő.

Kiemelendő egyik zavarba ejtő, többször idézett írása, egy a külügyminiszternek címzett levél.²⁸ Ebben kifejti, hogy vele „misztikus eset történt”, s közöljék a királlyal, továbbá a német császárral, hogy „az égi hatalommal, az élő Istennel a közvetlen kapcsolat meg van találva”. Végre elárulja tehát rejtett titkát, Égi kapcsolatát? Ez perdöntő volna, de arról nincs dokumentum, hogy a levelet 1918-ban a festő valóban el is küldte volna a külügyminiszternek, vagy az csak egy levélvázlat, piszkozat, el nem küldött levél. Ha nem küldte el, akkor az a 320 oldalt kitevő firkáinak egyike. Nem más, mint ötlet-sziporka, morfondírozás, amelyből nem lett a külvilágnak szóló üzenet. Ha azonban elküldte, akkor az immár látlelet gondolkodásáról s mint ilyen, kórlélektani elemzés és véleményezés tárgya is lehet. Érdekes, hogy ebbe a levélbe, avagy levélfogalmazványba nem vette bele azt a gondolatsort, amit ide kapcsolható „apokrif” kézírásaiban megfogalmazott. Ezekben úgy vélekedik, hogy a Teremtő segítségével festészete Párizsban a világot túlszárnyalta. A világháború sorsa szerinte ezzel a szellemi győzelemmel eldőlt, mert rombolás és emberáldozat nélkül kapitulációra készteti az ellenséges hatalmakat, a mi javunkra dönti el a békekötést.²⁹

Dermesztő okfejtés ez. Képeivel Párizsban elismerő kritikát érdemelt ki, ez igaz lehet. No, de csupán emiatt egy évtizeddel később térdre hullana a tengernyi ellenség? Szerencsére másutt bővebben és nem az előbbi bizarr módon kifejti: „[...]az ellenfelet csak Isten segítségével nem legyőzni, hanem meggyőznünk kell. Be kell igazolnunk, hogy jobbak vagyunk [...]”. „A béke isteni segéllyel jött létre a szellemi téren.”³⁰ Festészetét tehát eszköznek tekinti egy szellemi küzdelemben. Így már jobban hangzik, de ekképpen is fura ez az eszmefuttatás, melyet a letisztázott levélből – ha az létezett – kihagyta. Jelentheti ez azt, hogy e téren is működik hatékony önkontrollja és sántító érvelését megtartja magának? A biztos választ nem tudhatjuk.

Többen vetik azt szemére, hogy írásai kórosan ködösek, érthetetlenek. Pertorini szerint „kifelé, a világ felé Csontváry szkizotímiásan viselkedik, titkai vannak, amit tesz, az csak látszat más cél érdekében.”³¹ Szerinte tehát a titkolózás kóros jelenség. Azonban Csontváry feje felett már kezdő festő korában ott lebegett az „őrült és bolond” jelző, később „a bolond piktor” megbélyegzés.³² Az elmekórházba „helyszűke miatt be nem csukhatnak” – írja le jogos iróniával.³³ Világosan ki is mondja: „A jövendölést titokban tartottam, soha senkivel nem közöltem, mert ilyen tervvel a bolondok házába kerültem volna”.³⁴ Íme egy érdekes pszichiáteri paradoxon: egy „őrült” képes számolni egy reális kockázattal, de a kiváló, tapasztalt pszichiáter nem? Csontváry joggal gyaníthatta, hogy ha felfedi meggyőződését, abból baja származhat. Önmaga védelmében ezért jobb, ha nem mond el mindent. Talán éppen ezért idézett írásai jellemzője a tudatos, meggondolt, talán költőinek is nevezhető homály, a Ferencz Győzőtől kölcsönzött leleményt használva a „rejtőzködő feltárulkozás – feltárulkozó rejtőzködés”.

Dokumentumok, adatok híján feltételezést is meg kellett fogalmaznunk. Elemzési kísérletünk azt kétségtelenül igazolja, hogy lehetséges Csontváry közléseinek felszíne mögé nézni, szándékoltan homályos üzeneteit felismerni és mondanivalóját megsejteni. Ezáltal valamelyest jobban megközelíthetjük ezt a rejtélyes nagy alkotónkat. Ami ezek alapján összefoglalható: Csontváry közlései célra irányulnak. Értelmezhetőek, de nem egyszerű olvasással, hanem rejtvényfejtő, feltáró boncolgatással; életének meghatározója az Égi Hatalom, saját fő célja festményeinek megalkotása és kiállítása; műveivel a Teremtő nagyságát kívánja bizonyítani és nemzete felemelkedését szolgálni; valószínűleg önvédelemből, tudatosan alakította ki írásai java részének sajátos homályos stílusát.

Mellékletek

1. melléklet: előtanulmány: kibogozható-e üzenet csontváry írásaiból?

Levél a művelődésügyi miniszternek, A3: felhívja a figyelmet „páratlan” festményeire; támogatást kér az ügyben, amellyel a képviselőházhoz is fordult, „két kulturpalota” építését javasolva, „Budapesten és a Tátrában”. Feltehetően saját műveinek bemutatására: e két helyen tartotta nagy képeit.

Energia és művészet, A4: a modern ember szembefordult a Mindenhatóval, ősi hagyományaival, ez katasztrófa. Istennek vannak kiválasztottjai, köztük Ő maga, monumentális festményeivel.

A lángész, A5: a zseni általa leírt 193 ismérvében nem nehéz felismerni az Ő alakját. Fő üzenete lehet mégis: „sorsunkat [.] láthatatlan kéz irányítja”. A zseni Isten kiválasztottja, de titokban kell tartania a Teremtővel való kapcsolatát.

Nagy önéletrajz, C2: Ebben ír először „misztikus” élményéről, az Égi jóslatról: Őt az Ég a legnagyobb festővé emeli.

A tekintély, C3: Isten segítségével Csontváry kiemelkedőt alkotott. Sajnos, a közönség nem láthatja műveit, azok ládákban pihennek.

A Pozitívum, C4: az Ég segítségével Ő „a világot túlszárnyaló” alkotást hozott létre.

Ki festhet csataképet? C5: csak Isten kiválasztottja – miként Ő – festhet nagyszabású csataképet. Ehhez megfelelő nagyságú és minőségű műtermet, továbbá ellátást kell biztosítani számára.

Levélvázlat (avagy levél?) a Fővárosi tanácsnak, C6: kapcsolatban áll Istennel, ez sorsdöntő az ország és az egész emberiség számára. Önálló kiállítási helyiségre van szüksége.

Hadiárvák javára tervezett kiállítás vázlata, C7: megfogalmazza, milyen épület és milyen feltételek megléte szükségesek önálló kiállítása, képei múzeumának megvalósítására.

2. melléklet: Mi foglalkoztatta Csontváryt? Témái a Romváry-dokumentumok alapján

Gyakoribb említések:

Isten és vele rokon értelmű megfogalmazás, utalás, célzás: 420x (ebből Égi Jóslat: 91x)

Képei kiállítása, múzeuma: 63x

Attila neve: 59x (ebből Attila, hunok, ősmagyarok, Baalbek összefüggése: 37x) Napút-festészet: 42x

Háborús események, veszteségek: 31x (külön a békekötés: 14x) Cédrusok: 30x (ebből cédrus-mag 3, cédrusfa 3, lassú növekedés, késői termés: 24)

Modern kor kritikája: 29x (ebből modern kultúra: 17x; modern élet: 12x) Önnön nagysága: 27x (személye 13x, festészete 14x a legnagyobb, ebből a párizsi siker: 11x)

Zseni-kérdés: 25x

Magyar nemzet felemelése: 20x

További említések:

Zsidók (ókori) történetének hibái: 18x; Biblia (Új Testamentum) tévedései: 16x; Selyemhernyó-tenyésztés: 16x; Rómaiak erkölcstelensége: 11x; Egyszerű, természetes élet dicsérete: 9x; Utánzás, utánzók elítélése (a művészetben, de általánosságban is): 7x; A Nap dicsérete: 6x; Földrengés: 6x (Baalbek-ben: 3x ; Kecskeméten : 3x ); Szellemiség fontosabb, mint az anyagi világ: 5x ; Titkos társulatok kártevései: 5x; Bushmanok rajzkészsége: 4x; Idegenforgalom és az Ő alkotásai: 4x; Egészséges táplálkozás: 4x; Munka visz előre: 3x; Király – koronázás megfestése: 3x; Irányító minisztérium kell: 3x; 100 műterem kell festőknek: 3x; Egészségi állapota: 3x; Családi élet: 3x; Rokonszenves beduinok: 3x; A fejlődés hazugság: 3x; Nyelvpergés jelentősége: 3x; Kultúrpalota kell: 2x; Üstökös: 2x; Internacionálé kritikája: 2x; Lessing kritikája: „a nagy festő Krisztust festi”: 2x; Szegedi árvíz: 2x; Európai vízesések: 1x; Krisztus „egy legenda alak”: 1x; Hajótörés: 1x

Nincs említés: új vallást létesítene.

3. melléklet: Fő témák és előfordulásuk Csontváry 10 közlésében

Megjegyzés: a téma előfordul (igen), illetve nem fordul elő (nem)

C2-ben az Égi Hatalmat felfedi (igen), az összes többi írásában (A1-C7) csupán célozgat rá (igen, nem). (Lásd még a szövegben.)

HELYESBÍTÉS

Csontváry párizsi kiállításának helyszíne

A Magyar Szemle 2020. 3–4. számában megjelent „Élhetetlen volt-e Csontváry” című írásomban úgy vélekedtem (100. oldal), hogy a festő 1907-es kiállítását a Palais d’ Antin-ben valósíthatta meg. Sajnálom, de tévedtem. Az igazi helyszínt Peternák Miklós jelölte meg, adatokkal és illusztrációkkal. (Szellem az anyagban – Az érzéki világ kiterjesztése és a technikai médiumok. 4. rész In: Balkon, 2015/9., 20–25. https://issuu.com/elnfree/docs/balkon_2015_09). „Kivettem Párisban […] egy kristálypalotát” – mondta Csontváry utolsó interjújában. Katalógusában a helyszín a „Grande Serre”, vagyis óriási melegház, üvegház, az 1900. évi világkiállításon a kertészet kiállítási csarnoka. (Lásd a hivatkozott cikkben.) Ma már nyoma sincs, 1909-ben lebontották. A valódi helyszín presztízse sem lehet kisebb, mint az általam feltételezetté, s mindkettő alkalmas annak a tételnek az illusztrálására, hogy Csontváry életrevaló, éber, leleményes szervező lehetett. Egyébként a két helyszín topográfiailag egymás tőszomszédja.

A fenti különböző adatok egybehangzanak és a helyszínt nagy valószínűséggel tisztázzák. Ez azért különösen fontos, mert Csontváry szavahihetőségét többen, többször, a párizsi kiállítással kapcsolatban is kétségbe vonták. Szerencsére mindig sikertelenül.

Tévedésemért, az olvasó nem szándékos megtévesztéséért ezúton kérek elnézést.

Dr. Temesvári István Péter

Jegyzetek: