A KÖLTÉSZET NAPJÁRA: Dévai Nagy Kamilla versei
Tízparancsolat
Az ember körülnéz, és ajkába harapva
látja, mindenfelől be van falazva…
Hiába emel tornyot a vágyak aranyfüstje,
leborítja légmentesen az önzés vas üstje.
Kergetek egy álmot, mint kutya a farkát,
törődött arcomat gondráncok szabdalják.
Szemem könnycsatornáján eldugult a sírás,
hogy meg ne bolonduljak, segít az írás.
Árkos homlokomról, mint fénylő vakolat –
töredezetten hull alá a Tízparancsolat…
Barangoló dallam
Hideg az ősz,
fázik a csősz,
ugat a bősz komondor.
Padkán a kacska,
- kényes és csacska –
fekete macska dorombol.
Kísért a fájó ,
csontvirág vájó,
feledést váró karambol,
Be kell ma valljam,
alszik a hajlam,
néma a dallam, – barangol.
CSONTVIRÁG
Csontvirág nyílt homlokomon,
Hiába dobol a halánték,
Minden másodperc ajándék,
Most űzték el a Halált épp.
Csontvirág nyílt homlokomon,
Vérbuckák közt kóborol az ész,
Habzó szájjal nyargal a vész,
Szakadt ujjam mily csenevész.
Csontvirág nyílt a homlokomon,
Mégsem forr torkomra dalom.
Erősít egy fogadalom,
Te is, én is így akarom.
De
Csontvirág nyílt homlokomon,
Minden szirma vad fájdalom,
Szilánkjai égő máglyák,
Csodálkozom: ők nem látják,
Hogy
Csontvirág nőtt homlokomon.
Szöknek a szavak
Szöknek a szavak mellőlem,
Szűkül az elme…
Tűnnek a nevek belőlem,
Mint fakuló kelme.
Életem szövetét már
Lassan megszőttem.
Mondd, mi vár még rám?
A lényeg már mögöttem.
Nehéz a penna, fogynak a dalok,
Most még én is köztetek vagyok..
Tüdőm sípol, mélyül a hangom,
De így is, úgy is őrzöm a rangom.
Szöknek a szavak mellőlem,
Szűkül az elme…
Csak egy dal marad belőlem:
Egy dalból szőtt kelme.
KÉRDÉS
Nem.
Még nem.
Most még nem.
Most még mindig nem tudom
mi cél vezetett Téged
Uram,
mikor a repülésből
-a halálosból –
felkaptál,
és újra életre ítéltél
Uram.
Kikaptad a bénító, langy sötétség
nyúlós, véres, nyálkás kezéből
tehetetlen agyamat,
s lassan pirkadó fényt gyújtottál
a tekervények zeg-zugos buta ösvényein.
Szikrázóan ráztak a Fájdalmak,
majd tompult apátiába zuhantam.
Fel-felvillantak
arcok,
képek,
hangok,
de még mindig nem tudom,
mi cél vezetett Téged
Uram,
hogy itt marasztottál a Földön.