Bölcs-balga, boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országai és/vagy földi poklok

Életminőségi teszt/magyar mondattár

Eugéniusz: Önéletrontások tükre - IV.

Amit az ember közvetlenül-közvetve magának árthat

Érzékenyítő, képzeleterősítő, gondolkodtató, megítéltető

Csokonai Vitéz Mihály

A békétlenkedő

I

Tavasz

Ejnye, már az esztendőnek
Silány napjai eljőnek,

Locsos, pocsos minden napja,
Komor a bőjtmás hónapja.

Sovány szelek süvőltése,
Száraz porral kerengése

Kinek volna kedve benne!
Bárcsak hamar vége lenne

Szemem bármerre tekintsen,
Sem gyümőlcse semmi nincsen

Mit ér zőldje a szőlőnek,
Ha rajta fürtök nem nőnek,

Barmaim, jaj, be soványok,
Elfogyott a takarmányok,

Ezer az ember szükségi,
Nincs új, elfogyott a régi,

Óh, bárcsak hamar nyár lenne,
E silány tavasz elmenne:

II

Nyár

Haj, haj, no! be elfáradtam,
Ugyan nagyon megizzadtam,

A nyári napnak hésége
Éltünk terhe, veszettsége,

Uram, szűntesd a héséget,
Mert magunkat is eléget.

Testünket alig bírhatjuk,
Lélekszakadva aratjuk

Vetegettük hideg szélbe,
Most takarjuk forró délbe

Amit e' még meg nem fojtott,
Szipoly és sáskaraj tojt ott,

A hosszú napnak terhétől,
A munka keménységétől

Mégis mindezért végtére
Mi a szegény ember bére!

Mennykő, villám és mennydörgés
Mind, amit nyér a könyörgés,

III

Ősz

A fejem már majd megbódúl,
Annyi a gond, mely rámtódúl,

Szintúgy félek még előre,
Ha ránézek a szőllőre,

Restellek már ki is menni,
Eső esik, mit kell tenni,

Most jőnek már, haj, most jőnek
A megaggott esztendőnek

Borong, tolong a kedvetlen
Őszi felhő, és szünetlen

Bent ásítok, kint meg ázom,
Bent didergek, kint meg fázom,

Bárcsak meleg napfény volna,
Vagy kemény télre hajolna

Mert most setét ködbe fedve
Sínlik az embernek kedve,

Csak únalom lakik nálunk;

IV

Tél

No eljöttél valahára,
Gyászos tél, a főld nyakára,

Együk most már munkánk bérét,
Igyuk saját testünk vérét,

Igazán, hogy minél rosszabb
A te részed, annál hosszabb,

Elrablod a kikeletnek
Tején hízott természetnek

Mindent, amit a termékeny
Nyár s ősz adott a vidéken,

Csak számodra munkálódunk,
Érted élünk és aggódunk,

Tömlöccé teszed szobánkat,
Kertünket és gyümőlcsfánkat

És azalatt nagy lármával
Kimormolsz szélhahotával

Ne dúld fel minden kedvünket,
Enyhítsd megúnt életünket,

*

Életfogytig

toporogsz a kincsesbarlang előtt,

de nem mersz kulcsot/varázsigét kérni?!

*

A

kutyának

csak egy-két

„arcát” ismeri:

az idegent megugatót,

az őrá vicsorgót, őt fenyegetőt –

legfeljebb azt, amelyiket etetni,

oltatni és oltalmazni stb. kell,

vagyis amivel csak gond van...

*

Száz-

húsz éves lett –

életéről szóló élmény-

beszámolója kb. 12 perc „hosszú”

(nem demenciája, szenilitása miatt)

*

Amíg tart

az ital hatása:

erősnek, okosnak,

bátornak érzed magad

*

Örök

beváltatlan

ígéret maradtál –

elkallódtál a nagy nyüzsgésben

*

Langyos

lötty a drága sör

s undok-pimasz a pincér,

de te nem akarsz „balhézni” –

de neked még így is jó,

egyre alább és alább adod,

s nyomod igényszinted…

*

Alibi,

fedő-

házasságban él:

nem meri nyíltan vállalni

a homo-szexuális viszonyát,

hát még nemi eltévelyedése

„öröklött” lelki okának keresését

*

Csak

halálod óráján

esik le a tantusz:

buzgón és példásan

élted másnak az életét!

*

Minden

erőd leleményed leköti:

hogyan lógj el tanulást és munkát!?

*

Tét-

meccseid

mindig idegen pályán ,

ellendrukkerek gyűrűjében játszod le?

*

Koplalsz

és koldulsz,

csakhogy gyereked

aranyifjúként tékozolhasson?

*

Címekért-

rangokért

brusztol, pedálozik, verekszik,

és mindig van egy olyan, ami még nincs…

*

Rabló-

gazdálkodó

a közös legelőn,

és így hamarosan

többet ott fű nem terem!

*

Részegen

teherbe ejt

egy csúf banyát,

és ő a porontyával együtt

majd holtáig a nyakán marad…

*

Döntött:

ő Nagyon

Boldogtalan lesz,

mert rosszkor és

rossz helyre született...

(és ebből-erről majd

nagy műveket alkot…)

*

Nem

megy biztosra,

inkább „bátran” hazardíroz:

egy sötét lóra felteszi még gatyáját is!

*

Hogy

csak rövid

álörömöd volt,

bizonyság rá tartós

és istenigazi ürömöd…

*

Hiper-

érzékeny,

sértődős mimózaként

focibírónak, politikusnak

ön-jelölteted magad?

*

Árnyék-

bokszoló

Aki üt-vág,

akit csak ér:

így talán az ellensége

is kap majd egyet-kettőt!

*

Már

úgy szeretne

„megboldogulni”,

ezért akár még

öngyilkos is lenne!

*

Oly

okosnak

hiszi magát,

aki kettős ügynökként

túljár az ellenfelek eszén?

*

Olyan

tökéletes

a memóriája,

hogy megkockáztathatja

a folyamatos hazudozást!?

*

Egyik nap

tehetetlen porszem,

a másikon mindenható isten vagy?

*

Individualista

önfejűséggel lemond

a kollektív bölcsesség előnyeiről…

*

Örömet szerez

drága szüleinek:

ők választhatnak

párt és pályát neki

(vagy semmit nem

ad a véleményükre)

*

*

A békesség

és a bevétel kedvéért

a rajta szekatúráztató

megrendelőt is kiszolgáló,

sőt: az ilyeneket bevonzó...

*

Egyre

több ital

„feledteti”:

egyre messzebb

távolodtál az ideálodtól!

*

Csak

azért

neveli fel

így a gyerekét,

hogy legyen, aki

minél előbb a sírba vigye?

*

Edzel

a jégkorszakra:

kihűtöd lakásod,

ételed, fürdővized, ágyad…?

*

Állandóan

fokozott harckészültségben:

mintha mindig valami riadóra,

súlyos támadásra várna…

*

Senki

nem vádolja,

ő mégis mentegetőzik,

s ezzel tkp. magát vádolja…

*

Nála jár

lánykérőben

az álruhás királyfi,

de ő előítéletesen csak

egy csavargót lát benne!

*

Örül,

ha a gomba

friss, szép, sok:

hogy bolond

vagy mérges,

nem érdekes

*

Dafke

mindent

fordítva csinálok:

félrevonulva eszek,

nyilvánosan vécézek

*

Külföldiekkel

lassan, szótagolva

és hangosabban szólva

értetnéd meg magad?

*

Mindent

tudni akarsz,

ha mégoly felesleges

vagy káros is az rád nézve?

*

Naphosszat

gyötröd az agyad,

hogy egész pontosan

visszaemlékezz álmaidra!

(vagy egyáltalán nem érdekelnek)

*

Mindent

be-gyűjtesz

és alig-alig selejtezel:

így hamarosan kiszorulsz

a raktárrá lett lakásodból

*

„Természetes viselkedésed”

- köpködsz, szellentesz stb. –

szociálisan egyre inkább izolál téged

*

Sokkal

inkább vagy

a királyok kutyája

mint a kutyák királya?

*

Lelki

nemesedésedet

elsősorban vagy kizárólag

tested rafinált gyötrésétől,

sanyargatásától várod

*

Egy

cinikus

aranyköpésen élsz-halsz:

„csak a kísértésnek nem tudok ellenállni”

*

Hirtelen

akarsz meggazdagodni,

ezért minden vagyonodért lottózol…

*

Állig páncélban

teszi sebezhetetlenné magát,

de így viszont simogatni se lehet…

*

Ha

már elvonult

a vihar és égszakadás,

három esőkabátot is felveszel?

*

Mindig csak

a lépcsőházban jut eszébe,

amit még bent mondani kellett volna…

*

Nincs

tisztában

itt és most

a szavai jelentésével:

pl. a sértését bóknak szánta

*

Minden

járt utat elhagy,

annyira erőlteti, hogy

„egyéni” úton „haladjon” ...

*

Vasár- és

ünnepnapokat,

az Úr napját is

hétköznappá téve

folyamatosan termelsz

veszteséget, hiányt?

*

Dühös vagy

az irgalmas szamaritánusra,

amiért kicsit „késett” a segítséggel?

*

Házasság-

kötési ügyben

frissen elválttól

vagy riválisodtól

kérsz tanácsot?

*

Nem

érsz rá

oltani a házad,

mert akkor lemaradnál

a rögtön kezdődő VB döntőről

*

Annyira

szórakozott

a professzor,

hogy elfelejt enni

és egyszerűen éhen hal...

*

Mások

szokásait

kinevetve

magáról állít ki

magyarázandó bizonyítványt...

*

Ha

két legyet

ütött egy csapásra,

már nagy vadásznak képzeli magát...

*

Úgy

szidod,

ócsárlod portékád,

mintha a nemtelen versenytárs lennél!

*

Egy

eszményi

nőt szeretnél,

de mire részekből

„összerakosgatod”:

szörnyeteg, házisárkány,

egy echte antinő stb. lesz!

*

Addig

nem értékeled,

amid van, amíg van -

csak akkor, amikor már

végleg elveszett?

*

Neked

oly kínos

nemet mondani,

hogy így nagyon sokan

élnek vissza a „jóságoddal”

*

Csak

a kisujját

nyújtotta az ördögnek,

mégis berántották a fogaskerekei...

*

Elvágod

a gyökereidet –

átültetve próbálod magad

mesterségesen éledtben tartani?

*

Ha

eltakarod

vagy behunyod a szemed,

akkor a dühöngő bika se lát téged?

*

Mindent

meg akarsz

tapasztalni -

még a tűzbe is

belerakod a kezed!?

*

Semmiben

nem ismersz tréfát,

mindent halál komolyan veszel?

*

Mérget

veszel rá,

hogy neked

semmi sem

fog sikerülni –

és tényleg bejön,

ha magad ellen fogadsz…

*

Tablettás

borokat iszol -

az itt megspórolt pénz

majd jó lesz az orvosságra?

*

Ha

megharap

egy - veszett - kutya,

odatartod neki a másik lábadat is?

*

Minden

bolonddal,

és részeggel

leállsz vitatkozni -

és persze veszekedni is...

*

Nagyon

büszke legény,

ő nem fanyalodik segítségre:

saját magát szeretné, sőt akarja

a hajánál fogva a mocsárból kihúzni!

*

Előbb

fejest ugrasz,

majd úgyis megtapasztalod,

hogy pontosan milyen mély itt a víz...

*

Egyik

dolga

fontosabb,

mint a másik:

maradék időben

keresgéli, de így

nem is találja meg

az élete társát…

*

Nagy

ügyeket

szolgálhatnál,

de te inkább vagy

„úr” a szemétdombon…

*

Fájdalomfóbiás -

végleg érzéstelenítetti magát -

inkább kellemest és kéjt se érezzen!

*

Ifjan

ő csak

egy szemlélődő bölcselkedő –

öregen meg egy nyughatatlan,

aki felforgatná az egész világot…

*

Ép

elméd

szándékosan megbontod:

berúgástól kijózanodásig „őrült” vagy!

*

Kíváncsi vagy –

teszteled a lelki teherbírásod:

az ellenségedhez költözöl albérlőnek...

*

Mintha

bedugnád mindkét füled –

egyfolytában csak magadat hallgatod?

*

Összetöröd

az igazmondó tükröd,

ha neked nem tetszőt mond?

*

A

barátaidtól

csak hízelgést vársz –

a mesékben mindig másra ismersz rá…

*

Nem látod

a fáktól az erdőt –

elveszel a részletekben

*

Repülő-

starttal indulsz,

jó iramot diktálsz,

erőn felül teljesítesz,

csak egy kis bibi van:

ellenkező irányba indultál el!

*

Csak az

tartja benne a lelket,

hogy mindig lehetne sokkal rosszabb is –

pl. ha mindig gúzsba-kötve kellene táncolnia

*

A

gyerekhez

vagy a kezdőhöz,

de nem a mindenséghez mérve

leszel elégedett „csúcsteljesítményeddel”

*

A

szexuális

s a szellemi önkielégítés

okozta kéj nem mély, de sekély –

annál inkább olyan az autizmus kínja…

*

Annyira

unikum akarsz lenni,

hogy nem örülsz a hozzád hasonlóknak?

*

A

rossz-

indulat bumerángja:

másnak ásott vermedbe magad esel bele!

*

Vagy

minden

rend ellen lázad,

vagy vakon engedelmeskedik Vezérének?

*

Ha

koldus vagy,

királyfi akarsz lenni,

ha királyfi, akkor meg

mi más, mint koldus?

*

Hatalmas

pofonokat oszt,

de az első arcul

legyintésre rá számolnak!

*

Addig evez

az Élet tengerén,

amíg csak ki nem köt

a Bánat szigetén…

*

Már

hogyisne vedelnél,

hisz bánatod van,

és persze, hogy

bánatos vagy,

hisz vedelsz!

*

A

nyomda

ördöge által

megbolondított szakácskönyvből

a holt betűk szellemtelenségében főz magának…

*

Előbb

egészsége

elveszítése árán

nagyon gazdag lesz,

Majd orvosokra és orvosságra

költheti el az egész vagyonát…

*

Nem

keresve-találva

és kapva bűnbocsánatot,

a lelkiismeret kínpadjára vonod magad?

*

Azt hitte,

elég a házat felépíteni,

az otthon magától megteremtődik!

*

Addig-addig

mondogatod,

míg elhiszed:

nálad a nagyvilágon

nincs szerencsétlenebb!

*

Mintha

pótolható,

eldobható eszköz lennél,

annyira a végsőkig kizsákmányolod magadat!

*

Pozitív-negatív dimenzió

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…