Bölcs-balga, boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országai és/vagy földi poklok

Életminőségi teszt/magyar mondattár

Eugéniusz: Önéletrontások tükre - II.

Amit az ember közvetlenül-közvetve magának árthat

Érzékenyítő, képzeleterősítő, gondolkodtató, megítéltető

*

Reviczky Gyula

Schopenhauer olvasása közben

Sötét lapok! komor, nagy eszmék!
Igazság, mély, egyhangu bánat.
S én hiszem is, de úgy szeretnék
Örülni mégis a világnak.
Nagy bölcs! olvaslak bámulattal;
De bölcseséged nem vigasztal.

Porember, óh, tanuld meg itten,
Hogy a teremtés elhibázott.
Maradj meg régi bűneidben;
Légy hitszegő, kegyetlen, álnok.
Légy aljas! bűnre vagy teremtve.
Gép vagy; ne bánd, ne vedd szivedre.

Átkozd anyádat, születésed',
Utálatos légy önmagadnak.
Zokogj! nagy bűnhödés az élet,
S a boldogságnak vágya van csak.
Légy koldus vagy a sors kegyeltje:
Nyomorra, kínra vagy teremtve.

Fonák, hívságos, ferde minden,
Hanem szükséges; ez vigasztal.
Szükség határoz tetteidben.
Gonosz vagy?... ne törődj' te azzal!
Sorsod előre van kiszabva,
Mint sötétedés holdba', napba'.

Urad két óriási zsarnok:
A körülmények és a véred.
Gyötör a vágy sokszor s akarnod
Még sem lehet, te törpe, féreg!
Csak hurczolod tovább a vétket,
S az önzés balzsamod, reményed.

Nem tudsz te élni, csak hibában.
Erőd nincs jónak lenni mindég.
Önző vagy s gyáva halni bátran,
Fájdalmad, kínod bárhogy' is tép.
Szerencsétlen vagy, gonosz vagy,
S élsz bűneidnek, kínaidnak.

Mert együgyűnek lehetetlen
Érezni kéjek hevülését.
S ha tán eszes vagy, ép' a szellem
Csepegteti szivedbe mérgét.
Nyugalmadat elűzi kétség.
Rab vagy, silány játékszer és gép.

Gőgös sziveddel élsz kinokban,
Végetlen önzés lakja mélyét.
Tenbűnödet mindenha jobban
Beczézed mint a más erényét.
S minél kisebb vagy és silányabb,
Más ellen annál több a vádad.

Ha buta volnál, mint az állat,
Nem volna, hidd el, annyi vétked.
Az ész a fájdalom tenálad;
Az ész tipor a sárba téged;
Mert jámbor erkölcs és a szellem
Öröktől két halálos ellen.

Jóság, hüség: önzés, de gyáva.
Félt mindig, a ki sosem ártott.
Hazugság minden álom ára,
Ismerd s utáld meg a világot.
Ne gondolj véle: búban, üdvben
Nézz hidegen rá, megkövülten.

Keresd az üdvöt nyugalomban,
S ne higyj a jóban, szeretetben.
A világ legrosszabb a hogy' van
S az ember átka véghetetlen.
Erénye, üdve, vágya semmi,
S legjobb nem élni, nem születni.

Sötét lapok; mély, komor eszmék!
Takarjon el most rózsafátyol.
A boldogságban én hiszek még,
Bár tőlem minden percze távol;
S lelkem bár szomorú halálig,
Örömre, boldogságra vágyik.

S bár könnyem' látja minden óra,
Szivem rajong, szeret, remél még,
S illatlehellő, mint a rózsa,
Bár eltaposták, összetépték.
S ha nem leszek is soha boldog:
Szeretek, álmodom, rajongok!

*

Soha nem/semmin,

vagy mindig- mindenen nevető fakutya,

illetve: nagy nevetésének sírás lesz a vége

*

Minden fiúnak

ugyanaz a lány tetszik,

hideg/meleg háborúban irtják ki egymást

*

Annyit

sepreget

más háza előtt:

nem marad idő

a sajátját takarítani!

*

Rengeteg jó hanglemezed van,

de nincs egyetlen lejátszód sem,

így csak a borítókat bámulhatod…

*

A szükséges feltételek

nagyrészt már meglennének,

de ezt vesztére elégségesnek is veszi…

*

Házad tája

egy aranybánya (lehetne),

de te csak trágyát, szemetet stb. látsz

*

Ha valakit

feltétlen szeretne

egy mások számára

láthatatlan csodát láthatna…

*

Nem osztozik

a nemzeti néplélekben,

nincs kapcsolata a táj tündéreivel

*

Nem kötődik

senkihez, semmihez –

ki van szolgáltatva a széljárásnak

*

Magába gubódzó -

nem emelhetik fel magasabbra

a társak, a kollektív azonosulások

*

Önátkozó:

Csipkerózsika

álmot alszik, hibernált,

de nincs ébresztő, felélesztő

*

Össze-

uszítanak

a társaiddal

és kifoszt a nevető harmadik

*

Raktárra aggódó:

de mi lesz majd akkor,

ha egykor majd kihunyt a Nap

*

Eszméletlen

állapotban vegetál,

vagy csak rögeszméje van

*

Részegen

szájhős, hőbörög,

majd józanon meg

engedélyt kér meghunyászkodni

*

Jó

sokat

hallgatódzó,

és leskelődő

jó sok rosszat

hallhat magáról

*

Szelet vet

és vihart arat:

kis beszólásból

párbaj és haláleset

*

Szórakozás

címszó alatt

csak diabolikusan

szétszórod magad

*

Teljesen

elégedett azzal,

hogy megmaradt

a morgási joga

*

Tömeg-

hipnózisban

átprogramozva

paraziták balekjává váló

*

Túl későn

döbben rá:

a „jó” édesanyja

rosszul szerette jól,

és ő minden szavát

szentül megfogadta…

*

Úgy fejezi

ki magát magyarul,

mintha idegen nyelvet törne

*

A felelősségtől elmenekülő,

csak parancsteljesítő biorobot-gép

*

A gondolkodás

neki csak gond,

amit ezért jó messzire űz el

*

*

A kolduláshoz

rokkantat játszik,

majd tényleg úgy is marad

*

A nagy

blöfföléseidet

nagy felsülés, blama,

leégés, arcvesztés követi

*

A palackból

kiengedett szellemet

visszagyömöszölni nem tudó

*

A ritka jó,

kiváló alkalmat

ritka könnyelműen szórakozza el

*

Amit/amire éppen gondol,

azt mindig ki kellene barkochbázni

*

Arra bazíroz,

hogy önsajnáltatása

majd kellő alamizsnát hoz

*

Az önmagát

legyengítő láncszem,

aki miatt elbukik az egész

*

Csak

egy pillanatra hagysz ki,

és máris frontálisan ütközöl…

*

Az első

pofon még sokkolt,

majd lassan hozzá is szoktál

*

Csak

az iskolának,

a tanárnak stb.,

nem az Életnek tanul

*

Élete

legfőbb célja:

valamivel bekerülni

a Guinness rekordok könyvébe

*

Élet-

programod

meghekkelték,

de te nem vetted észre

*

A fájó

igazságnál

jobb az átmenetileg

kellemes hazugság rabsága!?

*

Felrúgod

a szabályokat:

csoda, ha így kizárnak

a játékból/sportversenyből:

diszkvalifikálnak

*

Felesleges-káros

próbákat eszel ki,

mint aki a pokolra edz:

szénakazalban tűt kereső

*

Igazsága/

nyelvtudása hiányát

felcsavart hangerővel pótló

*

Kellemes

ünnepeket tölt,

amilyen a lábáztató melegvíz

*

Képzelt

veszély köti le figyelmét,

és így nem láthatja a valóst

*

A

kopár

lelkivilágú:

kiirtotta onnan

a tündéreket is

(varázstalanított)

*

Kötő-

és töltelék-

szavai nagy része

pont négy betűből áll

*

*

Lappangó/

kínzó bűntudatos

a kegyetlen színházba megy,

ahol pénzéért mindennek elmondják

*

Soha-

sem volt bátor,

a legtöbbször gyáva,

vagy olykor vakmerő

*

Nem

bízva véletlenre

ő teremt helyzetet

a káros hősködésre

*

Egyben biztos:

vészhelyzetben soha

nem belőle lesz a hős

*

Nem

megy biztosra,

inkább „bátran” hazardíroz:

egy sötét lóra felteszi még gatyáját is!

*

Mint akit

lélegeztetőgépre kapcsoltak:

ha nem jön a nyugdíj: kampec

*

Millió

emlékei közül

csak/legfőképp

a negatívakat hívja elő

(ill. pozitívat negatívban nézi)

*

Mindent

tudni akarása miatt

kerül maffia-célkeresztbe,

vagy kerül a kínvallató padra

*

Mindent

tudni akarsz sztárodról,

viszont majdnem semmit

sem tudsz felmenőidről, őseidről,

így mit sem érthetsz saját sorsodból

*

Nem

áll össze

egy kerek egésszé,

olyan, mint a szétesett óra

*

Nem

csak hogy

sorban áll a pofonért,

de kicsit még tolakszik is

*

*

Nem

tartalékol semmit,

nem képez vésztartalékot,

mindenét felteszi egy sötét lóra

*

Nem

vesz fel autóstoppost,

hisz e kaland rosszul is elsülhet

(idegenekkel amúgy sem ismerkedik)

*

Nemcsak

a zene, a beszéd,

de életjátékok terén

sem rögtönöz, improvizál

*

Nem

tud színlelni,

hisz ő nyílt lapokkal játszik -

ellenségének sem tud „hazudni”

*

Ő

nem él,

csak tengődik,

vegetál, vergődik, túlél...

*

Addig,

csak addig

nagyon bátor,

merész álmodozó,

míg folyamatosan iszik

*

Hetvenkedő 

hencegő, lódító,

lépten-nyomon

megszégyenülő

*

A most

csak rosszat látó:

de bezzeg az ő idejében

minden jobb/tökéletes volt...

*

Minden

belefőtt

az ételébe-életébe:

„csak” egy kis apróság,

a megbolondító íz hiányzik!

*

Csak

olyanok

társaságát keresi,

akikhez képest ő

azért még mindig Valaki –

mintha ép emberként pl.

csörgőlabdásokkal focizna…

*

A

Törvény előtt

védhetően jó szülő,

„csak” az a bizonyos

anyasági plusz hiányzik...

*

Úgy

nő fel

egyszem gyereke,

hogy naponta hallja:

feláldozta érte a boldogságát

*

Minden

szenvedés

lelket nemesít?

Önkényeztetés és

önkínzás között választ…

*

A testi „nyomorék”

embergyűlölő lett-maradt,

a bezáruló ajtót látta csak,

s nem a most nyíló ablakot,

sötétségre kárhoztatva magát

*

Mi

lett volna,

ha a kőszívű ember

végrendelete dönt fiai pályájában?

Ha az özvegy szolgaian engedelmes… 

*

Örök

beváltatlan

ígéret maradtál –

elkallódtál a nagy nyüzsgésben

*

Fiúi

tiszteletből

nem gátolta,

hogy apja az ő

- torz - képére formálja,

művileg abortált vágyait

pont őáltala valósítsa meg…

*

A

szabad

szólásod jogáért

túl nagy árat fizettél:

diliflepnid, félcédulád lett…

Így viszont meg már senki

sem veszi komolyan mondandód!

*

Langyos

lötty a drága sör

s undok-pimasz a pincér,

de te nem akarsz „balhézni” –

de neked még így is jó,

egyre alább és alább adod,

s nyomod az igényszintedet…

*

Addig

figyeled magad,

míg nem találsz,

illetve gyártasz, produkálsz

egy életfelmentő betegséget!

(a hipochonder, a szimuláns

a tűzzel játszik, és meg is ég)

*

Alibi, fedő-

házasságban él:

nem meri nyíltan vállalni

a homo-szexuális viszonyát

(a bujkálás romantikája még

nehezíti is, hogy kigyógyuljon)

*

Csak

halálod óráján

esik le a tantusz:

buzgón és példásan

élted másnak az életét!

*

Minden

erőd leleményed leköti:

hogyan lógj el tanulást és munkát!?

*

Tét-

meccseid

mindig idegen pályán,

ellendrukkerek gyűrűjében játszod le?

*

A

megszólástól

vagy a félreértéstől rettegve

semmi bolondost/mókást se mer csinálni!

*

Koplalsz

és koldulsz,

csakhogy gyereked

aranyifjúként tékozolhasson?

*

Címekért-

rangokért

brusztol, pedálozik, verekszik,

és mindig van egy olyan, ami még nincs…

*

Rabló-

gazdálkodó

a közös legelőn,

és így hamarosan

többet ott fű nem terem!

*

Részegen

teherbe ejt

egy csúf banyát,

és ő a porontyával együtt

majd holtáig a nyakán marad…

*

Döntött:

ő Nagyon

Boldogtalan lesz,

mert rosszkor és

rossz helyre született...

(és ebből-erről majd

nagy műveket alkot…!?)

*

*

Pozitív-negatív dimenzió

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…