|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan
Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló
Jóisten országai és/vagy földi poklok
Életminőségi tesztkönyv - mondattár
Eugéniusz: Emberélet tükör - III.
Az ember szellemi, testi, lelki és társas életei/halálai
Érzékenyítő, képzeleterősítő, gondolkodtató, megítéltető
Mely igen jó az Úristent dicsérni,
Felségednek én Uram énekölni,
Szent nevedet dícsérvén magasztalni,
És mindenütt ez világon hirdetni.
Csudaképpen megvigasztal engemet
Mindennémű te nagy cselekedöted.
Kezeidnek munkájával örvendek,
Teremtőmnek, megváltómnak hirdetlek.
Az esztelen ember ezt nem isméri,
Az hitetlen bolond ember nem érti,
Kinek rólad nincs igaz isméreti,
Szent fiadban ha nincs hiti őnéki.
Rólad uram, akik megemlékeznek,
Az igazak, kik igaz hitben lésznek,
Mint a pálma, szintén úgy megzöldülnek,
Mint cédrusfák ugyan meggyökereznek.
Istennek ő házában plántáltatnak,
Anyaszentegyházban megvirágoznak,
Mindenkoron néki gyümölcsöt hoznak,
Igaz hittel jámbor életet vallnak.
Vallást tészünk minden emberek előtt,
Hogy az Isten igaz mindenek előtt.
Hamisságot soha nem cselekedött,
Mint kősziklán ád ő nagy erősségöt.
*
Sok ínségünkben hozzád kiáltunk Úristen,
Parancsoltad, megkerestünk az mi szükségünkben.
Tudjuk, hogy méltán mi bűneinkért megvertél minket,
Mert nem tiszteltük, sőt ingerlettük szent felségedet.
Az mi atyáink mi ellened vétkeztek.
Téged ők nem ismertek, nem tiszteltek.
Végy ki immáron ez nagy inségből, ez idegen kézből,
Hogy te szent neved magasztaltassék mi nemzetségünktől...
(forrás: Móricz Zsigmond: A nap árnyéka – favágók éneke)
*
Amíg
ő ilyen bűnös-mocskos,
addig nem járulhat az Úr elé?
És arra se méltó, hogy hajlékába jöjjön…
*
Ő biztos
azért szegény,
mert nem jót, vagy
nem jól imádkozik…
*
Ha
nem tud
megistenülni,
embertelenül leállatiasul/vegetál
*
Minden
eshetőségre kész:
így egy ismeretlen istent is imádó
*
Mindenható
istent játszik addig,
míg jó pofára nem esik
*
Istentelen:
pont nem az ördögöt/
démont űzte ki magából
*
Az
égi lajtorja
helyett nyalizva
a szamárlétrán kaptat feljebb
*
Nem
az a legény, aki üt,
hanem az, aki állja az ütéseket...
Te mindenkinek odatartod az arcod?
Ha az egyiket megütötte, akkor a másikat...
*
Szertelenül
szerettél volna élni,
de ma altatószerek és
serkentők a napi betevők...
(és egyre több „gyógyszer”)
*
A balgák
a megszólástól,
és nem attól félnek,
hogy a lelkiismeretük
non stop kínpadra vonja őket
*
Áldozat?
Te szenvedted
el a nemi erőszakot,
mégis rád néznek úgy,
mint cinkos társ-tettesre...
*
Az
alkohol-
tilalom idején
még a gyalogosokat
is megszondáztatják,
csak józanul sétálhatsz
(feketén, a maffia pultja alól
amúgy is méregdrága az ital...)
*
Csak
semmi
erősebb színdinamika,
soha semmi vadítóbb-
felpörgető, bolondító zene?
*
Csak
semmi
spontaneitás
vagy „elragadtatás”:
szolid és józan mulatás,
„bulizás”, szerelmeskedés...
*
Az
életet
csak játéknak,
a játékot vérre menő
élethalálharcnak veszik...
*
Akik
elnyerik
„jutalmul”
a halhatatlanságot,
hamar kétségbeesnek:
sehol a kegyelemdöfés!
*
Aki
nem nevet
elég hangosan
a főnök ismételt
bugyuta-blőd viccein,
az megnézheti magát...
*
Falujukból
turisztikai látványosság,
otthonukból vendégfogadó,
a szűz lányukból kurva lesz,
a fiuk külhonba vándorol ki...
*
Mindig
valami vicceset,
vagy blaszfémiát
kéne már mondani,
hogy végre rád figyeljenek!?
*
Egyszer élsz
és nem tudod, meddig!
Mégis fölösleges, sőt káros
dolgokra pazarolod drága időd
(vagy hagyod pofátlanul rabolni)
*
Kifürkészik
hálószobatitkaid,
vagy te fecseged ki
a szesztestvéreknek,
és aztán azzal zsarolnak...
*
Örökre
gyerek maradsz,
mintegy gyámság alatt:
mindig mások döntenek arról,
mi - nem - szolgálja a te javadat...
*
A
szálkát
kipécézed
a más szemében,
a sajátodéban még
a gerendát sem veszed észre.
*
A
győzelmedben
is csak vesztes vagy
Megnyerted a világot,
de lelkedben kárt vallottál
*
Reményik Sándor
Istenarc
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Néha magamban látom, néha másban.
Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,
Ha rossz órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rámrakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.
Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
*
A nem helyzethez illő
vagy nem ökonomikus
mozdulatsort véghez vivő
(jobb fülét bal kézzel vakaró)
*
Nem
lát át a szitán:
a báránybőrben
farkasok bújnak meg
*
Miért
pont én,
s ne más ugorjon
a fuldokoló gyerek
után a folyóba?
*
Kígyót,
mérgeset
melenget a keblén:
az felengedve halálra marja
*
Még
egy lelenc
gyerek is többet tud
a felmenőiről, mint ő
*
Felnőve
„előrelátóan”
egyszer s mindenkorra,
végleg sterilizáltatta magát
*
Neki
mindegy:
törekvés/törtetés,
amnézia/amnesztia,
gondatlanság/gondtalanság
*
Soha
senkinek
nem hazudik:
kegyesen sem,
ellenségnek sem?
*
Rossz vásár
a tiltott gyümölcs -
oly rövid élvezetnek
örök kárhozat az ára?
*
Rossz
a társaságod:
korpa közé keveredsz,
és felfalnak a disznók
*
Örökké
ködösítő:
nem csoda,
ha ő sem lát
tovább az orránál
*
Ön-
feláldozóan
kaparja ki a forró tűzből
a forró gesztenyét: másnak
*
Vagy
nem is ismered
a kert/lakás szomszédod,
vagy pedig non stop hideg-háborúztok
*
Mint
egy tolvaj szarka:
minden csillogó ócskaságot begyűjtő
(esetleg nem becsületes megtalálóként is)
*
Mindig
olyan gyámoltalan,
mint a szükségét végző vadállat,
mert olyannyira szeretethiány-beteg…
*
1 óráig,
esetleg vasárnap
jámbor keresztény,
167 órában meg pénzimádó
*
Semmiért
nem felelsz –
téged élethossziglan
elbűvöltek, hipnotizáltak
*
Hiába
hallja, de nem érti:
csak másnak bőven
termő bamba diófa ne légy
*
Ha neki
nincs Isten:
minden megengedett
(baj/sebaj, hogy akkor másnak is?)
*
Ha élete
nem egy kívánságműsor:
megette a fene az egészet,
akkor köszöni, de nem kér belőle
*
Elveszett ember,
ha nem fogják kezét,
nem rágják szájába dolgát,
nincs minden eshetőségre szabály
*
Csak
egy valamitől retteg,
de attól nagyon: nevetségesség,
és pont ezért válik szánalmasan azzá…
*
Azt látod,
aki most vagyok,
nem látod belém: ki lehetnék –
ezzel befagyasztasz, visszatartasz
*
Csak
egy nap a világ –
az aranytojó tyúkocskáját
egy finom húslevesért levágó
*
Az leszel,
amit eszel:
a - szellemi - moslékból
egy röfögő, ill. egy langyos
pocsolyában dagonyázó ember-disznó
*
Szőnyeg alá sepert
halmozódó-súlyosbodó bajok
időzített bombáján nyugis jógázó
*
Ha
betartja
a szabályokat
és mindent belead,
hogyhogy nem lő gólt
abba a széles és magas kapuba?
*
Luther Márton
Erős vár a mi Istenünk,
Jó fegyverünk és pajzsunk.
Ha ő velünk, ki ellenünk?
Az Úr a mi oltalmunk.
Az ős ellenség
Most is üldöz még,
Nagy a serege,
Csalárdság fegyvere,
Nincs ilyen több a földön.
Erőnk magában mit sem ér,
Mi csakhamar elesnénk,
De küzd értünk a hős vezér,
Kit Isten rendelt mellénk.
Kérdezed: ki az?
Jézus Krisztus az,
Isten szent Fia,
Az ég és föld Ura,
ő a mi diadalmunk.
E világ minden ördöge
Ha elnyelni akarna,
Minket meg nem rémítene,
Mirajtunk nincs hatalma.
E világ ura
Gyúljon bosszúra:
Nincs ereje már,
Reá ítélet vár,
Az Ige porba dönti.
Az Ige kőszálként megáll,
Megszégyenül, ki bántja.
Velünk az Úr táborba száll,
Szentlelkét ránk bocsátja.
Kincset, életet,
Hitvest, gyermeket
Mind elvehetik,
Mit ér ez őnekik!
Mienk a menny örökre!
*
József Attila
fordításában
Erős vár a mi Istenünk,
Kemény vasunk és vértünk.
Inségben együtt van velünk,
Megvált és harcol értünk.
Kél az ősi rossz,
Bajvető gonosz,
Csel vad fegyvere,
Erőszak ővele,
A földön ő az első.
Önnön erőnk csak délibáb
És bizony esnénk esten.
De harcba küldte Egy Fiát
Értünk maga az Isten.
Kérded-é, ki az?
Jézus, az igaz.
Sok had, Egy a fő,
Nincs Isten más csak Ő,
Krisztus a Győzedelmes.
S ha földön ördög nyüzsgene
És elnyelni akarna,
Meg nem riadnánk – ellene
Győz hitünk diadalma.
A világi úr
Tombolhat vadul,
Semmit sem tehet,
Ő megítéltetett.
Megrendül egy szavunkra.
Él, áll az ige igazul,
Akárki vesse-hányja.
Táborainkra száll az Úr
Szent Lelke, adománya.
Jóhír, nő, család,
Jószág, test, világ
Veszhet, vihetik
Veszendő kincseik', –
Miénk marad az ország.
*
Pozitív-negatív dimenzió
Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed
balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,
önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,
fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,
Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,
közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,
napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,
rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,
Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.
hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,
talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,
elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,
Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,
házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,
betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,
lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?
A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség
nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.
A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,
és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!
Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból
magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!
Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,
az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…
p.s.:
A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.
Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:
jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,
és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…
|
