Bölcs-balga, boldog-boldogtalan

Táltos paripa és/vagy állatorvosi ló

Jóisten országai és/vagy földi poklok

Életminőségi tesztkönyv - mondattár

Eugéniusz: Emberélet tükör - I.

Az ember szellemi, testi, lelki és társas életei/halálai

Érzékenyítés, képzeleterősítés, gondolkodtatás, megítéltetés

Aranyosi Ervin:
Dr. Ryke Geerd Hamer emlékére

(1935-2017)

Elment, becsukott ajtót-ablakot…

Amit tudott, azt mindent itt hagyott!

Bár meggyötörték, hitéért kiállt,

s a tudománynak az élére állt!

Tisztelte ő a bölcs természetet,

elfogadott örök törvényeket,

tudta, az élet nem harcot jelent,

logikával épített szebb jelent.

Sok milliónak új hitet adott,

összegyűjtve sok tényt, sok adatot,

bizonyította számos tételét,

megmentve ezzel az ember életét.

Nem kellenek az ártó vegyszerek,

ha lelkedben az okot megleled,

kezedben van a kulcs, a gyógyulás,

a változtatás, a végtelen tudás.

Ő nem szolgált pénzéhes “tudományt”,

mely nem fejtett meg soha egy talányt:

– hogy a betegség honnan is ered?

A szeretet a legfőbb gyógyszered!

Csak keresd meg a kórodnak okát,

mely létrejött pár konfliktuson át,

amit a lelked mástól szenvedett.

Csak látnod kell, rányitni szemedet.

A testünk képes gyógyítani magát,

s megújítja elhasznált anyagát,

s van segítsége még megannyi-sok,

s nem ellenségek tán a vírusok,

baktériumok, gombák, egyebek,

ők segítők, hogy jobbá legyetek.

A tüneteket kell megérteni,

az életünket nem kell félteni.

Mert Istenünk csodásat alkotott,

tökéletes, érző ruhát adott.

Mely szolgál minket életünkön át,

s mi mérgezzük e szép, csodás ruhát!

De volt egy orvos, ki megmutatta tán,

élhetnénk szebben, egy új kor hajnalán.

S eldobhatnánk gyilkoló szereket,

gyógyíthatna végre a szeretet!

https://www.youtube.com/watch?v=lu5xk7Ps9G8&t=249s

*

Ha agyon aggódod magad gyerekeidért,

amivel persze egy fikarcnyit sem segítesz,

csak egy rossz pótcselekvésben bizonygatod,

hogy te milyen jó (amúgy bűntudatos) anya vagy,

és nem is akarod engedni-segíteni a leválásukat,

mi több: sokkoló trauma, hogy „elhagynak” téged,

és – ha még van - férjeddel nincs házi béke, sőt!

akkor jön a „rák”, amit se kés, se sugár, kemo

nem fog gyógyítani, csak megkínoz a halál előtt…

*

Női praktika

Azért szülsz gyereket, hogy

ezzel végleg magadhoz bilincseld szerelmed?

És ha ez – nyilván, többnyire – neked sem sikerül,

akkor egyedül, hős anyaként, apa nélkül neveled

*

Nem az a nagy baj,

ha – még – nem jót s jól csinálnak,

vagy a jót még, kezdetben stb. rosszul teszik –

hanem ha a rosszat csinálják – nagyon – jól,

mint pl. ma a protokollos hivatástudatos orvosok…

*

Több sebből vérzel,

fél lábbal már a sírban,

de a fodrásznál ülsz frizurád csinosítani?

A halotti maszkon ez már nem fog látszani…

*

Potenciális-aktuális

jóbarát előtt bezárulsz, titkolózol,

egyszer látott vadidegen útitárs előtt megnyílsz?

*

Hej, bé erre, bé erre,

ide bé az egresbe,

Engemet János megölele.

Hej, bé erre,bé erre,

ide bé az egresbe,

Engemet Péter megölele.

Tavasz, tavasz szép zöld tavasz,

Ki mindeneket újítasz,

Fákat virágba borítasz,

cak engemet szomorítasz.

Csak e holtak arról hallják,

Ha nekünk es tavaszunk jő,

Kicsi bárány bógéséről,

S egy tilinkó szólásáról.

*

Nem mind leány

aki magát tartja!

Csak a vasalt szoknya

feszít rajta,

még egy rántást

sem tud megkavarni,

Mégis a piszok

vélem akar járni.

Nem mind legény

aki magát tartja!

Csak a vasalt nadrág

feszít rajta.

Még egy rendet

sem tud lekaszálni,

Mégis a piszok

hozzám akar járni.

(vélem akar hálni)

*

Egész lakása „tisztaszoba”,

a tisztaságmániás pedáns asszony uralja,

és amit csak a vendégek használhatnának,

ha nem lettek volna már rég kinézve, kiutálva…

*

Sátoros ünnepre

kirittyented magad –

de a mindennapi munkaruhád

és cipőd ócska és kényelmetlen!?

*

Mintha mindig

a sötét bábukkal sakkoznál –

te csak reagálsz a másik lépésére?

*

Te nem vagy

egy panaszkodó típus:

neked akár fejedre is tojhatnak –

nem háborodsz fel, inkább lenyeled

*

Semmi

hatalmat senkinek,

semmi paternalizmus:

döntsön mindenben a gyereked!?

*

Bratyizás

Csak semmi három lépés távolság,

ő a gyerek barátja: modern szülő, tanár…

*

Amit Pató Pál

megtehetne mai is,

azt minden bizonnyal

megteheti majd holnap is…?!

*

Sorra falod

az újabb boldogságpirulát:

még jó, ha csak a detoxikálnak…

*

Ady Endre

Olcsó a patika

(A jövő január 1-jén életbe lépő

gyógyszerészszabvány szerint

a gyógyszerek ára lejjebb fog szállani.)

Ki ír ma már szerelmes verset?...

El, Irma, Margit, Katika!...

Ha mindjárt a rím kedvéért is:

Mai tárgyam a patika.

A patikáról annyi búsat,

Annyi siralmast mondanak,

A patikáról víg dalt írni

Száz évben egyszer tán szabad.

A patika népkonyha-féle;

Egész világnak kosztot ád.

S aki e kosztot ki nem bírja,

Egy más csillagba megy tovább.

A patika egy Erisz-alma,

Melyért sokan versengenek

S hogyha nem is bájos istennő!

Nyertes köztük csak egy lehet.

A patika... no, de ismerjük

- Sajnos - mind jól a patikát,

Melyben most már olcsóbban kapjuk,

Mi drága volt és delikát.

Lám, győzött a demokratizmus

Ántipirinen éteren:

Szegénynek és gazdagnak nyitva

Íly előkelő étterem!...

*

Felülsz a léghajóra,

de a magasban bemajrézol és ki akarsz szállni…

Vagy nem érted, hogy miért süllyed élet-léghajód,

pedig tele van fölös, és immár káros ballasztokkal…

*

A pusztába kiáltja a szavát,

majd kesereg a visszhangtalanság miatt

A falra hányja a borsót, pedig nem okádó részeg

*

Mintha egy hó-

vagy homoksivatagban vergődnél

helyismeret, iránytű, térkép nélkül –

sehol egy oázis, vagy csak délibábok…

*

Már nem tud p

irulni,

már nincs szégyenérzete,

már olyan vastag az arcán a bőr

(vagy már le is égett a pofájáról…)

*

Ha már nem ítélnek

a társadalom hasznos tagjának:

legjobb esetben elfekvőbe raknak vagy likvidálnak

*

Látvány-gazságszolgáltatás

Az igazságtalanul elosztott mindennapi

kenyér mellé kapott nyilvános kínvallatások

és rafinált kegyetlenségű kivégzés ingyen cirkusza

*

Megöltek egy legényt

Az ártatlanságért,

Beledobták a Marosba

Hej, két szép pejlováért.

Maros vize vitte,

Partjára vetette.

Arra járt egy halászlegény,

Hej, a hálójába vette.

Hálójába vette,

Vásárhelyre vitte,

Vásárhelyi Kiskórházban

Hej, szépen lefektette.

Odament az anyja,

Költi, de nem hallja:

Kelj fel fiam, édes fiam,

Hej, gyere velem haza!

Nem mehetek haza,

Mert meg vagyok halva.

Rámás csizmát, amit vettél,

Hej, a lábamra van fagyva.

Odament babája,

Költi, meg is hallja:

Kelj fel, kelj fel, kedves babám,

Borulj a vállamra.

Nem kelhetek, rózsám,

Mert meg vagyok halva,

Gesztenyeszín göndör hajam

Vállamra van fagyva.

*

Az emberiség

pótolhatatlan kulturális kincseiből

folyamatosan rakott és körbe-táncolt örökmáglya ég…

*

Hogy „életben” maradhass:

lefelé taposni kell társaidat a mocsárba,

minden nap eggyel kevesebb élőhely/szék,

mint ahány körülötte szédülten forgó ember…

*

Lakószobádban,

munkahelyen, boltban,

utcán is kikapcsolhatatlan „néprádió”

bömböl agitprop dumát és katonai indulókat

*

Beszédhelyzet

Amikor a hozzátartozóval csak rácson át,

vagy a „beszélőn” felügyelet alatt érintkezhet

*

Nincs már kinek ellenállni:

hiszen láthatatlan az Ellenség, 

a Gonosz személytelen, arctalan, mint a hóhér

*

Az indián vadember,

aki nem akar a gyapotföldön robotolni –

ki lehet/kell irtani, maradékát rezervátumba zárni

*

A csecsemőt-kisgyereket

a kutyák között „nevelik fel” vinnyogó vademberré

(ez nem A dzsungel könyve, nem Maugli története)

*

A kínkeservesen

fogant-kihordott-megszült

csecsemőt kitépik kezéből és a közösbe teszik

(ahogy Platón javallotta: az állam a jó nevelő…)

*

Újra s újra

begurítják Erisz almáját,

ki a szebb, a legeslegszebb,

és kikel a magva s dúl a rút viszály

*

Sértő Kálmán

Razzia

Rendőrök, detektívek,

Gyilkosokat keresnek,

Falbontókat keresnek,

Tolvajokat keresnek,

Betörőket keresnek,

Kasszafúrót keresnek,

Orgazdákat keresnek,

Romlott nőket keresnek,

Csavargókat keresnek,

Koldusokat keresnek, -

Rendőrök és detektívek

Nagy autón érkeznek…

Ülök egy kiskocsmában,

Zsugori fény lángjában,

Gyapjas, büdös nagy füstben,

Bor hortyog a belemben.

Figyelem a razziát,

Valóság gondoláját,

Sok embert visz, elszállít,

Ki kötekedőn tágít –

„Ha nincs igazolványa,

Bízza magát sorsára,

Ha nincs bűne, kiderül,

Egyszer mindenkiderül.”

Én nékem is menni kell

Toloncházba jutni kell,

Igazolvány nálam nincs,

Van nálam egy nagyobb kincs:

Bűntelenség árvaság,

Mint virágtól terhes ág,

Beülök a kocsiba,

A nagy rabomobilba,

Razzia volt, razzia,

Suhanunk a toloncba…

*

Nincs élő, lélegző, lelkes társ,

csak panoptikumfigura, fantomkép, kísértet, robot

*

Naponként újra és újra indulsz

megalázottan, lelkileg kizsigerelve, gyötrötten 

a bürokrácia útvesztőiben a packázó Hivatalhoz!

*

Kerülöd

a legkisebb konfrontációt is:

fejedre nő a nő, a főnök, a szomszéd

*

Sokáig

csak nyelsz, csak elfojtasz,

majd egyszer csak robbansz…

*

Nem tudván a lényeget,

egy vesszőt sem enged el a „Szentírásából”

(annak a pásztor által kijelölt fordításából…)

*

A bölcsőtől a koporsóig

az osztályon aluli fapados életre fizetsz be?

*

Annyira megtetszik a teremtett mesevilág,

hogy végleg beköltözöl, kivonulsz a való világból

*

Mert tegnap jót főztél,

ezért ma is ugyanazt és ugyanúgy főznéd?

*

Szigorúan betartja a törvényeket:

még méltányosságból se „kivételez”!?

*

Másból sem áll az élete

mint próba-szerencse kísérletezgetésből…

*

Nem tud

va-merve

kifejezni-kimutatni érzéseid,

azok szép lassan, de biztosan elsorvadnak

*

Jó reggelt, jó reggelt

de nem mindenkinek

Sej de csak annak a legénynek,

aki engem szeret

Mer aki engem szeret

Fehér gyolcsingben jár

Nem fekszik az én ágyamba

Minden kapcabetyár

(népdal)

*

A minőségi éhező

A mennyiséggel soha nem laksz jól íztelen

és emészthetetlen a mindennapi kenyerünk

*

A földi bírónál keresi teljes igazát,

mint Kohlhaas Mihály, ha ebbe bele is

pusztulnak előszerettei: a neje, és családja...

*

Aki a bajában

a figyelemfelhívó kommunikációnak

egy módját ismeri: az álöngyilkosságot…

*

Perspektíva

Ami messzebb van, azt kisebbnek látjuk.

De ha a szemünknek hiszünk, és nincs eszünk,

akkor miért térnénk ki a felénk rohanó elefántcsorda elől?

*

Az illuzionista

elhitetné velem, hogy

a színpadon kettéfűrészel egy nőt.

De ő csak egy bűvész, nem varázsló,

és nem is akar annak látszani…

*

Illúzió,

hogy folyamatos mozgást látok,

pedig csak állóképek pörögnek előttem.

De ilyenkor nem hamis illúzióban ringok…

*

Tudok-e olvasni szájról,

ha neadj’isten megsüketülnék,

vagy épp akkora hangzavar van,

avagy a nézett filmről kicenzúrázták a hangot

*

Az arcod beszédes,

akkor is, ha nem akarod,

de akkor nem, ha akarnád,

de kicsi az arckifejező-készséges

*

Aki koldus lesz és marad,

az alamizsnára várhat, ami nem jár,

s ha nagyon szemérmes, felkopik az álla

*

Ady Endre

A hőkölés népe

Ez a hőkölő harcok népe

S mosti lapulása is rávall,

Hogy az úri kiméletlenség

Rásuhintott szíjostorával.

Mindig ilyen volt: apró kánok

Révén minden igának barma,

Sohse harcolt még harcot végig,

Csak léhán és gyáván kavarta.

Erőt mutattak, erőt látott,

Vertnek született, nem verőnek.

Önerejét feledte mindig,

Sohse szegzett erőt erőnek.

Betyár urai így nevelték,

Nem rúg vissza, csak búsan átkoz

S ki egyszer rugott a magyarba,

Szinte kedvet kap a rugáshoz.

Ma is itt ül lomhán, petyhüdten,

Fejét, jussát, szivét kobozzák

S ha nehányan nem kiáltoznánk,

Azt se tudná, hogy őt pofozzák.

Csak a Csodák-Ura meglátná

Végre ezt a szánalmas népet,

Adna neki csak egy dárdányi,

Úri, kis kiméletlenséget.

Hogy néhány maradt sereghajtó

Törötten, fogyva azt ne vallja:

Ezért a népért úgyis mindegy,

Ebsorsot akar, hát - akarja.

*

Pozitív-negatív dimenzió

Miért töltöd egyszeri ajándék istengyermeki életed

balgán, ön-sors-rontva, élethazugságokban, önkínzásban,

önemésztő játszmákban, lélekölő robotban, hivatástalanul,

fóbiás zsarnokként vagy papucs alattvalóként, statisztálva,

Idegenben, otthontalanul, hajléktalanul, alul/dezinformálva,

közlés/megértésképtelenül, parazitaként, élményszegényen,

napi túlélésben, bűntudatosan, bűnözői pályára sodródva,

rossz evésben-ivásban, ünnep/mulatás nélkül, megalázva,

Alakoskodva, képmutatóan, cinikusan/rajongón, rabságban.

hitetlenül vagy szektásan, önleértékelten, megnyomorodva,

talentumot elásva/rosszra használva, kallódva, hazát árulva,

elviselhetetlen könnyűségben, agyonterhelve, dögunalomban,

Balekként, ön-kizsákmányolva, álbarátokkal, élettárstalanul,

házassági pokolban, szex nyomorban, lelki öncsonkításokban,

betegen, depresszióban, koravénen, infantilisen, időtékozlón,

lelki hadviselésben, humor és játék nélkül, tetszhalottként stb.?

A mese, a példabeszéd, az életkép/életbölcsesség

nem másról, a szomszédról stb., de pont rólunk szól.

A tükör igazmondó: ismerj magadra, nyomozd az okot,

és jó szellemben, lélekbátran változtass, jobbíts élteden!

Jóval, de jóval több múlik rajtad, mint azt gyáva önigazolásból

magaddal-másokkal elhitetnéd, felmentést, bűnbakot keresve!

Elsősorban önmagadtól, majd „jóbarátaidtól” védjen meg az isten,

az ellenséggel elbánsz majd magad is - sőt: a hasznukat veheted…

p.s.:

A legtöbb bajt a világon nem gonosz emberek-erők okozzák.

Arra kellene időben ráeszmélnünk, amit a közmondás tanít:

jószándékkal van a pokolba vezető út kikövezve: énáltalam,

és a majomszerető édesanyától a protokoll-rab jó orvosig…



(A címlapon szereplő "önmegvalósítás"

itt egyáltalán nem szabados individualizmust,

hanem személyes isteni rendeltetésünk betöltését jelenti - N.J.)