|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan
Táltos paripa helyett állatorvosi ló
A Jóisten országa helyett vaskori pokol
Életminőség-rontás: magyar példamondatok
Reményik Sándor
Istenarc
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Tán lét-előtti létem emlék-képe!
Fölibe ezer réteg tornyosul,
De érzem ezer rétegen alul,
Csak nem tudom, mikép került a mélybe.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
Néha magamban látom, néha másban.
Néha állok, mint fosztott ág, szegényen,
Ha rossz órámban eltűnik egészen
Alter-egóm az örök vándorlásban.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
A rárakódott világ-szenny alatt.
A rámrakódott világ-szenny alól,
Kihűlt csillagok hamuja alól
Akarom kibányászni magamat.
Egy istenarc van eltemetve bennem,
S most ásót, kapát, csákányt ragadok,
Testvéreim, jertek, segítsetek,
Egy kapavágást ti is tegyetek,
Mert az az arc igazán én vagyok.
Egy istenarc van eltemetve bennem:
Antik szobor, tiszta, nyugodt erő.
Nem nyugszom, amíg nem hívom elő.
S bár világ-szennye rakódott reája,
Nem nyugszom, amíg nem lesz reneszánsza.
*
1. Az egykori rajongóból lesz egy kiégett, cinikus
2. A „törpe” nem szükséges kihúzni azt az óriás meserépát?
3. Nem hiszi: fűszálon pici él s mégsem kisebb a világtengelynél
4. A látni vágyó éppenhogy a vakító Napba nem tekintene
5. Vakfoltos - szemedben nincs gerenda, de máséban van szálka?
6. Az álbarátnál még a senki/az ellenség is sokkal több, jobb
7. A „betegség” nem gonosz ellenség, de fájó, de isteni intelem
8. Ideje van mindennek: addig üsd a vasat, amíg nem késő…
9. A sajtótörvény - is - ilyen egyszerű: nem szabadna hazudni
10. Az igehirdetésed igazsága: van-e vajon sors-aranyfedezete?
11. A bátraké a szerencse: aki mer, csak az esélyes nyerni
12. Ha kígyót melengetsz kebleden, felengedve megmar
13. Az önmegvalósító ember nem talál rá, mire hívja el Isten
14. Ahogy élsz, úgy ítélj – ne így, ne kettős mércével
15. Ne dobj se első, se második követ a házasságtörőre
16. A kicsire nem adsz, a nagy meg nem számít: gaz-igaz
17. A kis tüzet még nem oltja, a nagyot meg már nem tudja
18. „Szabadon” él a hatalmával: felgyújtja a házat, az erdőt…
19. A könnyebb ellenállás iránya: aprópénzre váltod talentumod
20. A nagykönyvből lesve, puskázva udvarolsz, bókolsz és csókolsz
21. A legelsőként a legnagyobbat rúgja a már döglött oroszlánba
22. Bár a legjobban érted, a legkevésbé sem élvezed a vicceket
23. A legősibb mesterséget űzöd: tested érintett, lelked érintetlen?
24. A levert túl magas léc után azt játszi könnyen átléphetőre teszed
25. A „barátodra” - „a békesség kedvéért” - ráhagyod hülyeségét
26. A mennyiséggel – hasztalan - próbálod pótolni a minőséget
27. A Mestert mindenhova követed- kútba/örök kárhozatba is
28. A nem szabadidős önmagaddal nem vállalsz önazonosságot
29. A nyájemberségtől taszítva az öncélú különcködésnél kötsz ki
30. Minden szabály kérdéses: a nyílt vízen építenéd át a hajódat
31. Regressus ad infinitum „bizonyít”: nincsenek életforma-axiómáid
32. A rendelt keskeny ösvény helyett: széles úton be a szakadékba
33. A romokban csak pusztulást, és nem egy új ház esélyét látod
34. A rossz alapra épített házat próbálgatod toldozni, foltozni…
35. A rövid karod-kardod nem mered megtoldani egy lépéssel
36. A rozzantnak látszó gebébe nem látsz bele táltos paripát
37. Személyválogatás miatt elesel új, életgazdagító kapcsolattól
38. Nem most, de a sosemvolt múltban/ a képzelt jövőben „élsz”
39. A szájadból segget csinálsz: lerombolod felépíted hitelességed
40. Lábujjhegyre állsz a randevún, a házasságban elhagyod magad
41. Csak a nászúton döbbensz rá: Ő nem szellemi, lelki, nemi élettárs
42. Ha véget érnek a mézeshetek, megkeserednek a mindennapok?
43. Az már régóta birkatürelem, ha a hátadból szíjat lehet hasogatni
44. Mit ér az, ha csak a feleslegből, nehezen, lassan, kioktatva adsz
45. Hinni csak a templomban kell – azon kívül minden megengedett…
46. Kisisten vagy: saját képedre formálnád hitvesedet, utódaitokat?
47. Csak addig nyomozod az igazságot, míg az rád jó fényt vet?
48. Csak akkor csodálod meg lábát, amikor már épp amputálhatják
49. Csak akkor írsz naplót, vagy énekelsz/gitározol, ha ez piacképes?
50. Csak akkor méretteted meg magad, ha tuti biztos a győzelem?
51. Csak akkor tudsz könnyezni, ha sokáig sok hagymát pucolsz?
52. Csak akkor „tudsz” jól táncolni, ha a kályhától indulhatsz el,
*
Igazmondó tükör
A baj felismerése a gyógyulás kezdete
Akár én okoztam magamnak, akár más nekem.
A tükörben ismerjünk magunkra, és bölcs szellemben
merjünk itt és most bátran változtatni élet(minőség)ünkön...
A legtöbb esetben ez a más is végső soron én vagyok,
noha annyi mindent lehet/szoktunk bűnösnek kikiáltani,
felelősséghárításunk bűnbakjait: balsors, betegség, család,
szegénység, ellenség/álbarát, áruló elit, rossz világkor stb.
De a „nem érdemelt” sorscsapás is javunkra fordítható,
de legalább tudjuk, ha verembe estünk, ez nem az otthon...
S ne mulasszuk el a kezünkben lévő aranybányákat becsülni,
és naponta nemcsak őrizni, de gyarapítani, és ne sárnak venni...
|
