Eugéniusz: Koldus és királyfi XXI.

Egy pokoljáró dudás a Földön/mennyben

Isten bölcsesség- és boldogságkereső fenegyereke

Számadás és leltár - önarc/korkép és testamentum

Egy magyar ember életmennyisége/minősége:

Oly jó-rossz szellemi szereplőket láttam e Földön:

Segítő-vezető hivatások - árulások és pokoljárások  - I.

Arany János

Rendületlenül

Hallottad a szót: „rendületlenül -”

Midőn fölzengi myriád ajak

S a millió szív egy dalon hevül,

Egy lángviharban összecsapzanak?...

Oh, értsd is a szót és könnyelmü szájon

Merő szokássá szent imád ne váljon!

Sokban hívságos elme kérkedik,

Irányt még jóra, szépre is az ád;

Nem mondom: a hont ők nem szeretik;

De jobban a tapsot, mint a hazát...

Oh, értsd meg a szót és hiú dagályon

Olcsó malaszttá szent imád ne váljon!

Fényt űz csinált érzelmivel nem egy,

Kinek világát csak divat teszi:

Őnála köntös, eb, ló egyremegy,

S a hon szerelmén a hölgyét veszi...

Oh, értsd meg a szót s függve női bájon,

Külcsillogássá szent imád ne váljon!

Van - fájdalom! - kinek cégér hona.

Hah! tőzsér, alkusz és galambkufár:

Ki innen! e hely az Úr temploma:

Rátok az ostor pattogása vár!...

Oh, értsd meg a szót: kincs, arany kináljon:

Nyerészkedéssé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont gyakran oly nehéz: -

Ha bűnbélyeg sötétül homlokán,

Gyarló erényünk öntagadni kész,

Mint Péter a rettentő éjtszakán.

Oh, értsd meg a szót: fényben, vagy homályon -

De kishitűvé szent imád ne váljon!

Szeretni a hont - ah! még nehezebb,

Midőn az ár nő, ostromol, ragad...

És - kebleden be-vérző honfiseb -

Bújsz a tömegben, átkos egymagad.

Oh, értsd meg a szót s győzve a ragályon

Káromkodássá szent imád ne váljon!

Hallottad a szót: „rendületlenül?”

Ábránd, hiúság, múló kegy, javak, -

Lenn a sikamló tér, nyomás felül,

Vész és gyalázat el ne rántsanak.

Oh, értsd meg a szót: árban és apályon

- Szirt a habok közt - hűséged megálljon!

(1860.)

*

1. A lelkesedéseteket cinikusan lehűtő léhűtő lennék
2. A lelki táplálékot ingyen adó, alamizsnából élő remete
3. Aki mindenek előtt az állását, s nem az álláspontját védi
4. Aki önként vállalja az advocatus diaboli hálátlan szerepét
5. A szegények védőügyvédje, aki így maga is éhkoppot nyel
6. Az ördög olyan ügyvédje, aki súlyosbításért érvel, fellebbez
7. Aki tyúkperekből él jól, míg a kliensei disznót  vesztenek
8. Az „osztályfőnök”, aki még nem látta a diák lakását/családját
9. Az állásvesztett tanár, aki nem középiskolás fokon tanít tovább
10. Az első fecske, akit kollegái „melegebb éghajlatra” küldenek
11. Az Intézmény védettségében bujkáló szellemi párbajképtelen
12. A hasfelmetsző és magzat-sorozatgyilkos „nőgyógyász”
13. A protokoll gyilkos rutinjával takarózó botcsinálta doktor
14. A vasárnapi keresztény doki, aki betegeit vegyszerrel „kúrálja”
15. A szemfényvesztő, aki tolvajnyelvbe rejti a semmit/butaságot
16. Aki életét kockáztatva teszi közkinccsé találmányát
17. A plagizátor, tolvaj szerkesztő, szabadalmi hivatalnok
18. Az anyák megmentője, akit kollegái diliházban agyonveretnek
19. Aki a szabályokat nem ismerve él vissza a költői szabadsággal
20. Aki a megalkuvásait ésszerű kompromisszumnak álcázza
21. Aki a – került - megmérettetésnél könnyűnek találtatik
22. Aki a megrendeléstől függően hol pandúr, hol ál-betyár
23. Aki termékeny: a mennyiséggel próbálja pótolni a minőséget
24. Aki a Mestert mindenhova követi – még az örök kárhozatba is
25. Aki a legelsőként a legnagyobbat rúgja a döglött oroszlánba
26. Aki a leginkább a zavarosban szeretne halászni - zavart kelt
27. A süllyedő hajóról legelsőnek menekülő kapitány (patkány)
28. Aki a király bolondja privilégiumait féltékenyen őrzi
29. A „marxizmus hegemóniája” égisze alatt garázdálkodó
30. Szélhámos halandzsázó – majd az ún. utókor megérti…
31. Aki szellemóriás vállán handabandázó ugribugri törpe
32. Ha neki jól megy sora, akkor már Kánaánt lát, vizionál
33. Aki max. csak saját fájdalmát-örömét képes elénekelni
34. Aki csak próbál, de nem tud jó szellemet idézni
35. Aki csak kiengedni képes a gonosz szellemet a palackból
36. Aki betanult bűvész-trükkökkel adná ki magát varázslónak
37. Aki szellemi törpe: az óriást is le-lerángatná az ő szintjére
38. Aki a nép barátjából annak az  „ellensége” lesz (Ibsen)
39. A politikai bérmunkás pszichiáter és az áldozata
40. A 6-os számú kórterem: az együttérző orvosból „bolond”
41. A szabadszólásért öngyilkosan a diliflepnibe menekülő
42. Az urakkal egy tálból cseresznyéző
43. A hátba lőtt, vagy ütközet előtt dezertáló gyáva katona(tiszt)
44. A gonosz varázsló, aki nem töri ketté pálcáját
45. A kegyetlen bíró, aki pálcát tör feletted
46. Aki az első követ dobja a házasságtörő asszonyra
47. Aki csak mások vállára rak elviselhetetlen terheket…
48. Akadályozom az elit- és tömegkultúra közeledését, kölcsönhatását
49. „A géniusz, ha kis nép szüli, kalitkába zárt sas…”
50. „Add tovább, szamár a végállomás!” – ez vagyok én
51. „Apróbb” distinkciókhoz nincs érzékem: keresztény/keresztyén?
52. „Boszorkánykonyhámba” mindig a szponzor szája íze szerint főzök

*

Arany János:

A TUDÓS MACSKÁJA

Nagy lett volna a tudósnak
Az ő tudománya,
De mi haszna, ha kevés volt
A vágott dohánya.
Könyvet irt a bölcseségről
-- S hajna!
Akkor esett ez a bolond
História rajta.

Nem szeretett ez a tudós
Semmit a világon,
Járt legyen bár égen-földön,
Két avagy négy lábon:
De a kendermagos cicát
-- S hajna!
Éktelenül megszerette,
Majdhogy fel nem falta.

Szolgája is volt; a háznak
Ez viselte gondját,
Hogy lába ne keljen és a
Szelek el ne hordják.
Hű cseléd volt félig-meddig,
-- S hajna!
Koplalás lőn este reggel
Bőséges jutalma.

Máskülönben ment a dolga
A kedves cicának:
A reggelin gazdájával
Ketten osztozának.
Búsan nézte ezt a szolga
-- S hajna!
Fél zsemlére, pohár téjre
Nagyokat sohajta.

Mert tudósunk a magáét
Ha fölreggelizte:
Felét a cicának adni
Volt a szolga tiszte.
Úriasan élt a macska,
-- S hajna!
Csak nem akart, csak nem akart
Meglátszani rajta.

"Hé... izé... mi baja lehet
Annak az állatnak?
Szőre borzas, csontja zörgős,
Szédelegve ballag."
"Jaj, uram, hát a sok éhség! --
-- S hajna!
Kétszereznők csak a tartást;
Mindjárt lábra kapna."

S az napságtól itce tej járt,
Kapott egész zsemlét:
A tudós csak lesi, várja
Hogy ha nekitelnék.
De a macska nem üdűlt fel,
-- S hajna!
Elfogyott a fogyó holddal,
Sarlóvá hajolva.

Kendermagos szegény cica
Nyavalyába esvén,
Fölvette a `néhai` nevet
Egy szép őszi estvén.
"Átszellemült kedves állat
-- S hajna!
Falatom megosztom vele
Mégis meg van halva!"

"Mi tagadás" -- mond a szolga,
"A cicus nem vétett:
Én evém meg ő helyette
Reggel az ebédet.
Mondtam, menjen egérfogni,
-- S hajna!
Nem tanyáz ám ott egér, hol
Üres minden kamra."

Nagy volt, mondok, a tudósnak
Az ő tudománya,
De mi haszna! Kevés hozzá
A vágott dohánya.
Könyvet irt a bölcseségről
-- S hajna!
Ilyen ápró dőreségek
Gyakran estek rajta.

(1847)

*

1. „Egy csónakban evezünk!” – hirdetem bőszen a gályaraboknak
2. Az én „halálugrásaimat” dupla védőháló felett mutatom be
3. Sokszor „hallucinálok”: a külső súgást belső hangnak hallom
4. „Holtbiztos tippet” ad a lóversenyen legatyásodott pályatársnak
5. „Ifjúsági változat” jeligére szellemi bombák „kiélesítését” vállalom
6. „Jobb híján” germanizmusokban stb. beszélek a bölcseletről
7. „Kiimádkozom” vagy kikaparom a gyereket az anyja hasából
8. „Kiválasztottságod” jelentése, több a dolgod: noblesse oblige
9. „Különc” életmód miatt olykor gyerekeid elvételével fenyegetnek
10. „Magasabb szempontból” helyeseltem a zsarnok bálványozását
11. „Menekülőművészként” bújok ki emberi-polgári kötelességeim alól
12. „Menlevelem”, büntethetetlenségem tudatában „nagyfaszoskodom”
13. „Miért ne legyek tisztességes, kiterítenek úgyis!” (József Attila)
14. „Önmegvalósításra” és nem pedig Feladatvállalásra buzdítok
15. „Pálfordulásaim” mindig közelebb visznek a húsosfazékhoz
16. Az én „rovásírásom”: csak a terhelő adatokat jegyzem fel
17. „Stipistop” kisajátítok egy témát – más nem zavarhatja köreimet!
18. A műalkotás sugározó szabadító üzenete: Változtasd meg éltedet!
19. A múzsa csókja ébreszti fel bennünk Csipkerózsika álmából a költőt…
20. A munkám a hobbim: a szennyárral úszók mestere vagyok
21. A mundér becsületét a műhibák rafinált elkenésével védem
22. A monopolhelyzetből fakadó önbizalommal kanonizálok (apokrif)
23. A misére loholva lelki elsősegélynyújtás nélkül robogok tovább
24. A ránk bízott/tudomásunkra jutott titkokat biztonságban őrizzük
25. A mindenséggel méri magát: egyre magasabb csúcsra törekvő
26. A mindenkori Szókratészt az ifjúság megrontásával vádolom
27. A minden/bármi áron való érvényesülés iskoláján oktatok
28. Noé bárkádon a holnap hőse: röhögjenek a részeg építőre/evezősre
29. A mézesmadzag bekapó/hazajárogató visszakozó politikai emigráns
30. A Mesteremben feltétlen megbízom, a gurumat vakon is követem
31. A Mesterek másolásával kezdem, és a hamisításukkal végzem
32. A Mesebeli János balekságát felrovó, a hősi halott előtt tisztelegő
33. A mennyiség lenyűgöz, a minőséget – még/már - nem érzékelem
34. A mély vízen kell járnod: ha gyengül a hited, rögtön süllyedsz is el
35. A meggyőződésünk szent: nincs végkiárusítás/alkalmi engedmény se
36. A megőrzésre ránkbízott titkokat csellel/erővel sem nem szedik ki
37. A megmérettetést, a próbatételeket nagyon nagy ívben kerülöm el
38. A megélhetését anyafarkasként védő sarlatán, kontár ellen küzdő
39. A margón magadra hagynak, ha a középpontba kerülsz: elözönlenek
40. A Mammon papjaként a fénylő aranyborjút Istenként imádtatom
41. Aki másnap nagyon pontosan előrejelzi: milyen idő volt tegnap
42. A magyarság elszakadt rokonait látogató, szellemi gyökereinket kutató
43. Apám-anyám, a magyar nép taníttatott, mégis idegenben szolgálok
44. A magyar közmondás szerint: mondd meg az igazat, betörik a fejed
45. A magad útját kell járnod: nincs kit követni, utánozni vagy kérdezni
46. A lényeges hasonlóságra-különbségre redukálva ismertet Tanokat
47. A lemaradókat nem felzárkóztatom, dehogyis:  végleg leszakítom
48. A szellemi élet munkáját versengve-együttműködve, de megosztjuk
49. A lelki-érzelmi zsarolás mindennapi gyakorlata tett avatott mesterré
50. A lelki szegény/szent együgyű boldogsága adva van – neked feladva
51. A lelki kínvallatást szakszerűen, invenciózusan, rád szabva végzem
52. A lelki elsősegélykérő telefonhívásra csak rébuszokban válaszolok

*

EPILÓGUS

Az életet már megjártam.
Többnyire csak gyalog jártam,
Gyalog bizon'...
Legfölebb ha omnibuszon.

Láttam sok kevély fogatot,
Fényes tengelyt, cifra bakot:
S egy a lelkem!
Soha meg se' irigyeltem.

Nem törődtem bennülővel,
Hetyke úrral, cifra nővel:
Hogy' áll orra
Az út szélin baktatóra.

Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:
Nem pöröltem, -
Félreálltam, letöröltem.

Hiszen az útfélen itt-ott,
Egy kis virág nekem nyitott:
Azt leszedve,
Megvolt szívem minden kedve.

Az életet, ím, megjártam;
Nem azt adott, amit vártam:
Néha többet,
Kérve, kellve, kevesebbet.

Ada címet, bár nem kértem,
S több a hír-név, mint az érdem:
Nagyravágyva,
Bételt volna keblem vágya.

Kik hiúnak és kevélynek -
Tudom, boldognak is vélnek:
S boldogságot
Irígy nélkül még ki látott?

Bárha engem titkos métely
Fölemészt: az örök kétely;
S pályám bére
Égető, mint Nessus vére.

Mily temérdek munka várt még!...
Mily kevés, amit beválték
Félbe'-szerbe'
S hány reményem hagyott cserbe'!...

Az életet már megjártam;
Mit szivembe vágyva zártam,
Azt nem hozta,
Attól makacsul megfoszta.

Egy kis független nyugalmat,
Melyben a dal megfoganhat,
Kértem kérve:
S ő halasztá évrül-évre.

Csöndes fészket zöld lomb árnyán,
Hova múzsám el-elvárnám,
Mely sajátom;
Benne én és kis családom.

Munkás, vidám öregséget,
Hol, mit kezdtem, abban véget...
Ennyi volt csak;
S hogy megint ültessek, oltsak.

Most, ha adná is már, késő:
Egy nyugalom vár, a végső:
Mert hogy' szálljon,
Bár kalitja már kinyitva,
Rab madár is, szegett szárnyon?

ARANY JÁNOS

(1877 júl. 6)

*

A társadalmi elit,

a kiválasztottak könyve

Egy-egy  velős gondolat/mondat

azokról, akiknek az átlagnál nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma,

hogy segítsen/ártson embertársainak.

Nem csak az ún. értelmiségi pályákról

vagy a hivatásos segítőkről, vezetőkről,

ezek szerepéről, érdemeikről/bűnükről,

valamint áldozatvállalásaikról lesz szó.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gondviselő,

és tanító, gyógyító, pap, lelki pásztor, bölcs stb. stb.

Legalább ne árts, de inkább hass, alkoss, gyarapíts és...!