Eugéniusz: Koldus és királyfi XXI.

Egy pokoljáró dudás a Földön/mennyben

Isten bölcsesség- és boldogságkereső fenegyereke

Számadás és leltár - önarc/korkép és testamentum

Egy magyar ember életmennyisége/minősége:

Oly jó-rossz szellemi szereplőket láttam e Földön:

Segítő-vezető hivatások - árulások és pokoljárások  - V.

*

Mécs László:

Vád- és védőbeszéd

Én, Mécs, Isten szavának trombitája 
s mint költő, élő lelkiismeret: 
szétkürtölöm most minden égi tájra, 
hogy vannak züllött ifjú emberek, 
kikből nem lesz se szent, se honfi hős! 
S e fiúkért valaki felelős!

A kis királyfit rajongástul égve 
nagy mesterek védték a bűn elől, 
grófok, bárók s a pápa őszentsége 
is érdeklődött hogyléte felől 
– s ezekre nem vigyázott lelki csősz! 
E fiúkért valaki felelős!

E fiúknak nem volt gyerekszobájuk, 
hol mese-forrást rejtnek a zsaluk, 
lakásuk volt egy rossz szagú muszáj-lyuk, 
hol több család csókolt, pörölt, aludt! 
Vagy ólban nőttek s rájuk tőrt az ősz. 
E fiúkért valaki felelős!

Vagy műhelyekben, forgáccsal, csirizzel 
kavart habarcs volt álom-malterük. 
Az ételükben ember-jóság-ízzel 
nem találkoztak, bár az ég derűt 
szült, mert Istennel viselős! 
E fiúkért valaki felelős!

Pofozta őket mester, gazda, béres 
s rugdalta a kikent, kifent segéd: 
sokszor volt lelkük s hátuk alja véres, 
bőrük tetveknek vacsora s ebéd. 
A csontjuk vitriolos s nem velős. 
E fiúkért valaki felelős!

Csak ezt hallották mindég: „te gazember”, 
s ha többen voltak, akkor: „csőcselék”, 
irigy ebek a dús koncokkal szemben 
s a háborúban ágyútöltelék! 
Üvöltni kell, bár közhely, ismerős: 
e fiúkért valaki felelős!

Nem tudnak semmit ők a Bibliáról 
s hogy van Madách, Faust, lélek-asztagok! 
S csak annyit tudnak az Isten fiáról, 
hogy elítélt minden gaz gazdagot! 
Kinél szurony s arany van: az erős! 
E fiúkért valaki felelős!

Rothasztó testi-lelki rossz koszokból 
nem hámozta ki senki kincsüket 
s zenghet a jóság száz angyal-torokból, 
fülük az ég szavára már süket. 
Szívük gennyes, szemük nézése bősz. 
E fiúkért valaki felelős!

Ezeknek az lesz majd a messiásuk, 
ki forradalmat, pénzt és nőt ígér, 
a Múlt hulláján tánc lesz, kurjongatásuk 
világ-lángok között a Holdig ér. 
Jön a Halál, a mindent elnyelős: 
ítélet lesz s valaki felelős!

Forrás: Legyen világosság, 1933

*

1. Tiltakozó akció szervező és második nyilvánosság-teremtő ellenálló
2. A tette-műve sikerének végső próbaköve: előmozdítja-e a köz javát
3. Testem-lelkem bűzlik az ön- , vagy bérfeldicsérés pacsuli szagától
4. Terveimben a többi ember csak eszköz/ szubjektív, zavaró tényező
5. Terminológiát választok: csecsen terrorista/szabadságharcos?
6. Természetes, ha megtapsolnak – de világbotrány, ha kifütyülnek
7. Termékeny dilettánsként dicsekszem: nem ismerem az alkotói válságot
8. Teológiai nagyképűsködéssel takargatom kapcsolathiányomat Istennel
9. Tényleg feltárulkozom: előveszem a húgyfoltos sliccből a nagy októberit
10. Telefonos lelki segélyszolgálatban álljuk a sarat, öntjük és tartjuk a lelket
11. Tekintélyemmel visszaélve ígéretes pályákat török örökre félbe, ketté
12. Tehetséges fiatalokat önzetlenül felkarolunk, kiokosítunk és ajánlunk
13. Tehetetlenül kell néznie, ahogy a tollaival ékeskedők illegetik magukat
14. Tehetetlenül kell ismét végignézned: a kezed között hal meg kis beteged
15. Te vagy Cassius is és Brutus is, akinek meg kellene ölnie a „zsarnokot „…!
16. Te vagy az úr, a vers csak cifra szolga - felülírva túllép minden létező kánont
17. Te vagy az a naiv bolond lány, aki más súlyos bűnét is magára vállalja?
18. Te nem lehetsz zsarolható, semmi nyíltan vállalhatatlant nem tehetsz…
19. Te nem a tévéfotelből, de a helyszínen tanulmányozol vulkánkitöréseket
20. Te ne akarj bölcsebb lenni mint versed, hisz az egyszeri ihletben született
21. Te megbotránkoztatod a nyárspolgárt, ő meg piti,aljas bosszút áll rajtad
22. Te légy az a tizenkét dühös emberből, akinek az igazság a legeslegfontosabb
23. Te csak építgesd a kártya- és légváraid, én meg majd szedegetem a lakbért
24. Te börtönben voltál és én nem látogattalak meg, sőt még ki is használtam
25. Te álmodban is tovább dolgozol, ahogyan álmodban is tovább üldöznek
26. Távmunka propagálásával segíti: anya, rokkant otthonából kereshessen
27. Kétértelműen táviratozok: „A királynőt megölnötök nem kell félnetek…”
28. Tarthatatlanná teszünk minden rossz végletet: pl. a prüdériát és trágárságot
29. Társastáncra és illemre tanítva könnyítem-gyorsítom a párkereséseket
30. Társaságot-kört szervezz kis-nagy szellemek gyümölcsöző találkozására
31. Tárlatvezető, aki háttér információkkal is segíti élményed értelmezését
32. Tárgyilagos elősegítő: alternatív gyógymódok egyenlőbb esélyű versenye
33. Tapintatosan, nem megszégyenítve stb. javítgatjuk a beszédhibáidat
34. Tanulás közben elalszom, így alvás közben akarok nyelveket tanulni
35. Tankötelessé teszlek, hogy indoktrinálhassalak és „alattvalósítsalak”
36. Tanítva tanulj és a tanítvány kérdéseiből okulva még jobb mester légy
37. Tanít az illegalitás/konspiráció írott, de inkább íratlan játékszabályaira
38. Tanítunk a jármű és lelked állapotának ellenőrzésére, hogy épen érj haza
39. Taníts-nevelj az ember rendeltetésszerű használatára, teremtményi alázatára
40. Taníts hosszú távon gondolkodni: egy csata veszthető, ha háborút nyersz
41. Tanítani lehet, ahogy én packázok kiszolgáltatott ügyfelekkel
42. Tanárként pozitívan diszkrimináld a tehetséges hátrányos helyzetűt
43. Tanári, felnőtti stb. hatalmam tudatában „vitatkozom” diákjaimmal
44. Támpontokat ad, hogy beazonosíthasd a megélhetési politikust, közírót
45. Támogatom és haszonélvezem az ország kulturális vízfejűségét
46. Talán sose derül ki: tehetségtelen agy tényleg titkosan feketelistázott?
47. Találd el, mely beteg igényli a teljes igazságot és ki a kegyes hazugságot
48. Tágítjuk a látóköröd: levesszük a szemellenződ és kúráljuk az üzemi vakságod
49. Tábornokként dönteni kell, mely csapatod küldöd a biztos halálba
50. Tábori lelkészként hasonulok az alkoholista tisztekhez – lásd: Svejk
51. Szülőként-tanárként is vállaljuk a kínos-kényes szexuális felvilágosítást
52. Szülői értekezleten úgy felszólalni,hogy ne gyerekeden verjék el a port...

*

Mécs László

ÍRÁSTUDÓK KÖZÖTT

Ott ültek mind a templom csarnokában.
A Gondolat csodás pengéje fénylett:
a Bibliát cserezték, teregették,
hogy új köntöst szabhassanak a népnek.

(A Bibliát Isten takarta ránk rég,
hogy a mindenség árva vándorának
az Embernek didergő lelke szabjon
évezredenként új köntöst belőle...)

Ott ültek mind acsarkodón, sötéten
utálták egymást és véresre marták,
szívük helyén vad viperák nyüzsögtek,
kígyók sziszegtek szavaik zenéjén.

... Ekkor belépett szőkén és fehéren...
Fiatal testén fénylett a ruhája:
pedig paraszti kézzel, szeretetből
szőtték falusi föld-illatú évek...

Csak gyermek-módra szólt, de megmutatta:
úgy elszabdalták Izrael ruháját,
hogy koldusként áll népek lakzijában...
S álmélkodónak mind a bölcsességén...

Csak álmélkodtak... Korhadt kor vezéri.
A nép aludt még bamba ájulatban,
mint barázdátlan márciusi föld...
Nem tudta, hogy mag-éhes, mert aludt még...

- Lassan kiment a vének csarnokából -
A föld már ébredt... kínok, vágyak, bűnök
s a nyugtalanság új éles ekéje
éhes barázdát vágtak a világba...

Ő ment fehéren magvetéssel
neki az ismeretlen századoknak...
Ő ment elül... Korok konkolyhintői
sötét falkában loholtak utána...

(Vigasztaló, 1927)

*

1. Szülőföldje javát akarva, igazához ragaszkodva lesz „a nép ellensége”
2. Szülőanyja-apja volt a műnek, de annyit „adaptálták”: már nem ismer rá…
3. Szülei már, munkája még nem tudja eltartani: koldusdiákként nyomorog
4. Szükséghelyzetben én adom a kábítószert, de nem engedlek rászokni…!?
5. Szükség esetén a törvényen kívüli Robin Hood küzd az igaz rendért
6. Szökőévenként mint álruhás herceg vegyülök egy órácskára a nép közé
7. Szögekre fekszem, parázson járok – de az ellentmondást nem viselem el
8. Szóvá tesszük, ha valaki érve helyett leantiszemitázza a szakmai bírálókat
9. Szótáramban az „áldozathozatal” és a „hülyeség” szinonimák
10. Szórekedésben-szófosásban szenvedek, de még nem is tudok róla
11. Szonettjeid ívre, kilóra mérik – még jó, ha nem a hentes zsírpapírja lesz
12. Szomszéd népeink irodalmát közvetítve segítsük a kiengesztelődésüket
13. Szolidaritást vállaló: üldözött-feketelistázott elvtárs/ellenfél
14. Szólási engedély kérésével legitimálom a rossz játékszabályokat
15. Szociális antropológusként a gyarmatosítóknak adok tippeket
16. Szó szerint értelmezéssel próbálom lejáratni a Biblia képes beszédét
17. Szisztematikusan irtom a tájházat, a népviseletet, a tájszólást
18. Szinte lehetetlen, de mégis zsarolhatatlannak kell lenni/maradni
19. Szinonima-szótáramban a magyar annyi mint vacak, életképtelen stb.
20. Színházterápiát - fellépést - szervezek fogyatékosokkal, börtönbe zártakkal…!
21. Színészi képességeimet szimulálásra, szélhámosságra használom
22. Szimuláljuk az éles helyzeteket, hogy tét nélkül begyakorolhassad
23. Szimpatizál jó ügyek mozgalmával, de csak – maga előtt is - titokban…
24. Szidom a rendszert, és közben önmagam kárhoztatom teljes tétlenségre
25. Szexuális forradalom ideológusa, nyitott házasság propagáló
26. Szex forradalmár, aki a kommunában a paráznaságával tüntetek
27. Szexológiai tanácsadásod eredménye: irtózás a szerelmi élettől
28. Szétosztod királyi kincseidet, neked viszont alamizsnáért kell koldulni
29. Szerzetesi alázattal és odaszánással másolom saját magam
30. Szervezem, propagálom, képviselem az anonim alkoholisták önsegítő csoportját
31. Szertelenül megmámorosodunk - a korlátlan szellemi élvezetekben tobzódunk
32. Szerintem választani kell: én inkább nagy alkotó leszek, mintsem boldog ember
33. Szerintem Platón kb. olyan elavult, amilyenek pl. a kőhajító gépek
34. Szerintem a magyarok eleve nem alkalmasak tudományos pályára
35. Szerintem – nem viccelek! – a pokolban jobb társaság jön össze, mint…
36. Szeretném Plátont barátomként megőrizni, de a fekete akkor se fehér
37. Szeretem a zárt tárgyalást, a zártkörű vitát és a meghívásos pályázatot
38. Szerep-repertoárt bővítve új életdimenziókat tárj fel embertársaid előtt
39. Vezérszerepem magamtól, önként vállaltam, így bármikor kiszállhatok…!?
40. Szerényen elismerjük: a Természet gyógyít - mi csak akadályokat hárítunk
41. Szerelmi bájitalt keverek, hogy szamarat ostromolj, rohamozz…
42. Szépen elemzem a magányos hősök filmjeit: nem rólam mintázták
43. Szép és a családra szabott házat tervez, de az újgazdag „kisisten” végez
44. Szép lassan hozzászoktatlak a korrupcióhoz, hogy te ne is érezd a bűzét
45. Szép dolog: ő a repülés úttörője, de ki kötne vele életbiztosítást
46. Szennylapom árujához a rákbeteg gyerekek ügyét kapcsolom
47. Szentségtörés, szentségrombolás, blaszfémia – ebben jó vagy
48. Szentnek gondolt ügyért akár az ördöggel is szövetkezem
49. Szenilisen összetévesztem a babérkoszorút a citrom-díjjal
50. Szemrebbenés nélkül hazudok a betegnek úgymond az ő érdekében
51. Szemérmetlenül nagy nyilvánosság előtt lelki maszturbálást végzek/követek el
52. Személyre szóló tapintatos, bölcs tanácsokkal segítjük a nehéz gyászmunkákat

*

Mécs László:

Vadócba rózsát oltok,

hogy szebb legyen a föld

Május. Rózsálló reggel. Remény, ígéret, harmat.
A szélbe fütyörészem a hajnalos vigalmat.
Kószálni jött ma kedvem: apostolok lovára
kapok s vaktában érek egy messzi kis tanyára.

A kakas még az ólban pitymallatot rikongat,
az égbe fúrt pacsirta fittyet hány éji gondnak,
dalától messze rebben bimbóról bánat, szender.
A ház előtti kertben a kis padkán egy ember.

Apokaliptikus, vad formája és nézése:
a félszemére vak és helyén gödör van vésve,
haja nyíratlan, fél-ősz, bozontos, mint szakálla,
bakancsa és kabátja dróttal van összezárva.

A reggelt ráköszöntöm, mert testvér-mód kíváncsi
vagyok sorsára s kérdem: Mi jót csinálgat, bácsi?
Zord, bömbölő beszéde minden zugot betölt:
"Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"

Nagy kert. S amerre nézek, száz rózsa rózsa hátán,
ráfutva fára, falra, ribizkén ül, salátán,
vad összevisszaságban, befonva minden ösvény,
s bimbó bomol belőlük özönnel, egy se fösvény.

Közöttük ül, szemezget e félszent, félig őrült
s beszélni kezd, lemetszve egy vadhajtást a tőrül:
---Az Élet mosolyogva száguldott hajnal-hintón,
harmatja, csókja égett minden új ember-bimbón:

s diplomaták, bitangok öt évig kaszabolták
ágyékok szép vetését... a földet letarolták...
fiam, szemem kilőtték... s mit elrontottak ők:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!

Most konferenciáznak a nagy szélhámosok,
hogy csírában megöljék, mi újra él, mozog...
S míg lakomákon dőzsöl, ki milliókat ölt:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!"

Testvéri szánalomból a szívem rádorombol:
Bátyám, én lelket oltok az evangéliomból,
midőn kobzom jóságos zenéjű verset költ:
vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a föld!

*

A társadalmi elit,

a kiválasztottak könyve

Egy-egy  velős gondolat/mondat

azokról, akiknek az átlagnál nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma,

hogy segítsen/ártson embertársainak.

Nem csak az ún. értelmiségi pályákról

vagy a hivatásos segítőkről, vezetőkről,

ezek szerepéről, érdemeikről/bűnükről,

valamint áldozatvállalásaikról lesz szó.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gondviselő,

és tanító, gyógyító, pap, lelki pásztor, bölcs stb. stb.

Legalább ne árts, de inkább hass, alkoss, gyarapíts!