Eugéniusz: Koldus és királyfi XXI.

Egy pokoljáró dudás a Földön/mennyben

Isten bölcsesség- és boldogságkereső fenegyereke

Számadás és leltár - önarc/korkép és testamentum

Egy magyar ember életmennyisége/minősége:

Oly jó-rossz szellemi szereplőket láttam e Földön:

Segítő-vezető hivatások - árulások és pokoljárások  - VI.

Csokonai Vitéz Mihály

Jövendőlés az első oskoláról a Somogyban

Hát, múzsáknak szentelt

Kies tartomány!

Íly számkivetve volt

Nálad minden tudomány?

Hát csak sertést nevelt-é

Itt a makk s haraszt?

Hát csak kanásznak termett

A somogysági paraszt?

Istenem!

Senki sem

Vette észbe,

Hogy e részbe

Árva még Somogy!

Hány jó ész lett vaddá,

Hogy nem mívelték?

Hány polgár búnyikká?

Hogy jóba nem nevelték!

Dudva lenne a dudvák

Közt az ananász:

Kanász marad akinek

A nevelője kanász.

Hát már, hogy

A Somogy

-- ly tudatlan,

Formálatlan,

Kié a hiba?

Debrecen és Patak

Messze estenek

Ide, hol a múzsák

Nem is esmértettenek.

Ami kevés pénz bejött,

Két-három póra,

Nagyobb dologra ment el --

Borra avagy disznóra.

A szegény

Pórlegény

Vagy bodnárnak,

Vagy betyárnak,

Vagy zsiványnak állt.

Óh, szomorú sorsa

Egy szép megyének!

Hol a magyar lelkek

Megvetve heverének.

Óh, nem fáj-é a szíve

Minden magyarnak,

Hogy a magyar fiakkal

Gondolni nem akarnak?

De tán jő

Oly idő,

Melyben nékünk

A vidékünk

Új Hélikon lesz. --

*

1. Szemben sok „pedagógussal” ő tényleg szereti a gyerekeket: pedofil…
2. Szem előtt tartjuk, mi összeegyeztethetetlen hivatásunk gyakorlásával
3. Szellemvilágtalanítalak, majd e „vakságot” próbálom  örökletessé tenni
4. Szellemileg megsemmisítjük a divat és a napi szépségideál diktátorait

5. Szellemi tömegcikkgyártásban maszek kisiparosként szorgoskodom
6. Szellemi téren nem a mennyiség számít: a minőség forradalmára légy!
7. Szellemi szőnyegbombázással teszem a föld színével egyenlővé épülésed
8. Szellemi prostiként útlevélért kívánságra már extrákat is nyújtottam

9. Szellemi néprádiót világvevővé alakító: hozzáférés a kultúr-javakhoz
10. Szellemi munícióval párbajképes bátor Dávid a Gonoszság Góliátja ellen
11. Szellemi immunerősítő védőoltó a mindenkori morbus hungaricus ellen
12. Szellemi horizontom: maximum az, amit egy vakondtúrásból látni lehet

13. Szellemi honvédelmi szolgálatra alkalmatlanná nyilvánítva
14. Szellemi hontalan csavargóként akármilyen aljamunkát elvállalok
15. Szellemi eledelként álproblémák gumicsontját kínálgatom
16. Szellemi drogot parancsol, terjeszt és csalisan beetet…

17. Szellemi cirkuszművész: halálugrás, bűvészmutatvány és idomítás
18. Szellemi bérgyilkosként lesből, orvul támadok – biztosra megyek
19. Szellemi arzenált korszerűsítő: örök fegyverkezési versenyben álló
20. Szellemi alultápláltak elé hamisító, torzító domború tükröt tartok

21. Szellemi alkimistaként az aranyból is szart csinálok/csináltatok
22. Szellemes vetélkedők kitalálásával-szervezésével agyakat tornáztatunk
23. Szellem műhelyeinkben nyílt napokat tartva tesszük vonzóvá e pályákat
24. Szelíd paternalista erőszakkal nevel, a kései köszönet nem jut el hozzá…

25. Szegény eklézsiámban papként sem húzom meg a vészharangot
26. Szédelgőn feldicsérem a nagyon-nagyon távoli tájat, múltat és jövőt
27. Százszemű Árgusként figyeli-felemlíti, hol csorbul az emberi méltóság
28. Szavaira-műveire az aranyfedezet: nyitott könyv élete, szenvedése

29. Szárazon tartom a lelki hadviselés fegyvereibe a puskaport
30. Száraz tényekkel/érzelmes mesével kőszívűt szociálisan érzékenyítő
31. Örökre száműzöm a profi fociból a grundfoci jó szellemiségét, ethoszát
32. Szamizdattal, gesztusértékű tiltakozással mutass példát az ellenállásra

33. Szamizdatosként kerülnek mint a pestises, vagy karanténba zárnak
34. Szamaritánius segítségünknek nem lehet feltétele párt/egyháztagság
35. Szalmalánglelkű világmegváltósdit játszok az én kis homokozómban
36. Szaktudásunkkal és empátiánkkal ott állunk a bölcsitől a mesterkurzusig

37. Zug tanácsadó:hogyan úszd meg honvédelmi kötelességed
38. Szakmai nullaként és erkölcsi hullaként rohasztom az élőket
39. Szakmai ellenfeleimet kommunikációs blokád alá helyeztetem
40. Szakértő tanács: a mamutcéggel szerződő gyenge egyes embert segítő

41. Szakadékká tágítanám a szakértő-laikus éket, távolságot
42. Szabadon rostálgatom a tényeket, de a véleményem, az szent
43. Szabadon kőműveskedem legendám és emlékművem építésén
44. Jótékonysági akció nagydobra verésével leplezem páholyom üzelmeit

45. Szabad szájúan csúfoljuk az újgazdagok sznobságait, úrhatnámságát
46. Súlytalanítom, és így elviselhetetlenül könnyűvé teszem a létezésem
47. Sportember vagy, akik jó példát mutatva tör új – egyéni – csúcsokra
48. Specialistája vagyok a filmes hatásvadász könnyzacskófakasztásnak

49. Sötétségben éltem, majd megvilágosodtam: „Én vagyok Jézus!”
50. Sötétkamrámban az emberi negatívból a legrosszabbat hívom elő
51. Sóvár gyerekszemek kalácsot kérnek tőle, de te csak tanácsot tud adni…
52. Sosem vaklármázik, ezért figyel/rohan oda mindenki, ha farkas!-t kiált

*

Ady Endre

A Hortobágy poétája

Kúnfajta, nagyszemű legény volt,
Kínzottja sok-sok méla vágynak,
Csordát őrzött és nekivágott
A híres magyar Hortobágynak.

Alkonyatok és délibábok
Megfogták százszor is a lelkét,
De ha virág nőtt a szivében,
A csorda-népek lelegelték.

Ezerszer gondolt csodaszépet,
Gondolt halálra, borra, nőre,
Minden más táján a világnak
Szent dalnok lett volna belőle.

De ha a piszkos, gatyás, bamba
Társakra s a csordára nézett,
Eltemette rögtön a nótát:
Káromkodott vagy fütyörészett

*

1. Sors, nyiss nekem teret, hadd tehessek az emberiségért valamit!
2. Sors nyiss nekem tért: ha nem használhatok, legalább árthassak…
3. Sokszor fel-felébred bennem a gyötrő gyanakvás: csak epigon vagyok?
4. Sokszor átgondolom: mit, mikor, milyen helyen és kikkel publikálok!

5. Sokszor a hallgatás a legtöbb, amit tehet, pedig úgy üvöltene már…
6. Sok-sok meghívást kapsz távoli kis falvakba – nehéz a visszautasítás
7. Sokat vállalok: önmagam szerkesztem, lektorálom és el is bírálom…
8. Sokat mondogattam a közrádióban, hogy elhitessem: „Beszélni nehéz”

9. Sokat készülünk és gyakorolunk, így éles helyzetekben rögtönözhetünk!
10. Sokáig, elmélyülten próbálnak, pedig esélyük sincs a darab bemutatására
11. Sokáig maradsz „fiatal pályakezdő”, amíg ki nem halnak a gerontokraták
12. Sokáig kavarog kaotikusan benne a tartalom, míg kozmosszá formálódik

13. Sok tudás, lelemény, bátorság kell a Döbrögi uraságok elfenekeléséhez
14. Sok terved meghiúsul, sok kudarc éri, s így hol magára, hol másra támad
15. Sok régi ”jóakaródról” kell elgondolnod: nem volt a családi barát ügynök?
16. Sok piszkozat, vázlat, selejt előzi meg a végső formába öntést-kiállítást

17. Sok pénzből, nagy apparátussal bizonyítok triviális igazságot
18. Sok irigyed a szenvedésed aranyfedezetéből csak aranyat mazsolázna ki
19. Sok hűhó semmiért? Erre a legnagyobb esélyed a szellemi pályán van…
20. Sok gondolkodási idő kell önálló véleményemhez: szaporán egyeztetek…

21. Sok beszédemnek sok alja felhalmozódik és nem is ürül ki
22. Sok becsületsértések le kell peregnie rólad – az a legény, aki állja…
23. Sohasem töltekezek, mindig „leadó üzemmódban” működök
24. Soha nem más farkával veri a csalánt: ő issza meg tévedése levét

25. Sikerélményekhez juttatja a legfrusztráltabb leszakadt diákot is
26. Senkit, semmit – még magam se veszem soha egészen komolyan
27. Semmit nem írok le: így utólag sokkal könnyebb kimagyarázkodni
28. Semmiből egy új világot, káoszból egy lehetséges kozmoszt teremtünk

29. Semmi nem idegen tőle, ami emberi: humort ne gettósít kabaréba
30. Semmi bevezetés vagy fokozatos ráhangolás: sokkterapeuta vagyok
31. Semleges nyelvleckébe csempészem bele a káros szellemi dugárut
32. Sem hazámban, sem idegenben nem lehettem próféta (igaz-hamis)

33. Segítünk önéletrajzot írni - magad a munkaerőpiacon menedzselni
34. Segítünk az élsportolóknak önkínzás-önpusztítás nélkül a csúcsra törni
35. Segítünk a Holocaust túlélőnek másnak-magának is megbocsátani: élni
36. Segítse elő: embertársa majd nélküle is minél szabadabban dönthessen

37. Segíts az embernek fölös erőfeszítés helyett ésszel jobban-tovább élni
38. Segítőfoglalkozása a börtöncella rideg magányát oldó vamzeré, spiclié
39. Segédkezet nyújtok műkincsek legális-illegális kivitelében, exportjában
40. Se lelkiismereti, se politikai okból nem tagadtam meg a katonáskodást

41. Se a börtönben, se szabadulásod után nem képezheted tovább magad
42. Sámánrévületben átkel a túlsó partra elhozva az égi segélyt a népének
43. Saját ügyét istenre bízva másokért perel és ágál az evilági fórumok előtt
44. Saját tudása hiányosságait is fel akarja tárni, amikor tanítani próbálja

45. Saját népemre uszítom ordas, emberevő gyilkos eszmék hadát
46. Saját keresztje mellett egy darabig másokét is cipeli a Kálvária dombra
47. S ha még mártírt se csinálnak belőle? - Diliházba zárva csúnyán leépül…
48. Rögtön ítélek: egy művet nagyon támadok, kicsit védek, jól elítélek

49. Rossz élő és holt költők társaságába keveredtem: felfalnak
50. Rossz a felkészülés, a taktika és a csapatszellem csapatomnál (edző)
51. Rólam mondhatják: „Kiköpött apja, aki szintén beköpött mindenkit!”
52. Rólam mintázta Karinthy a függetlenségmániájától függésben levő alakot

*

MONDD, MIT ÉRLEL...

Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek nem jut kapanyél;
kinek bajszán nem billeg morzsa,
ki setét gondok közt henyél;
ültetne krumplit harmadába
s nincs szabad föld egy kapa se,
s csomókban hull a hajaszála
s nem veszi észre maga se?

Mondd, mit érlel annak a sorsa,
akinek öt holdja terem;
lompos tyúkja kárál a torsra
s gondjai fészke a verem;
s igája nem zörög, sem ökre
nem bőg elnyújtva - nincs neki -
s mélyéről párolog a bögre,
ha kis családját eteti?

Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki maga él, maga keres;
levesének nincs sava-borsa,
hitelt nem ád a fűszeres;
egy tört széke van, hogy begyújtson,
repedt kályháján macska ül,
ritmust lóbál az ajtókulcson,
néz, néz, s lefekszik egyedül?

Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki családjáért dolgozik;
veszekszenek, kié a torzsa,
és csak a nagy lány néz mozit;
a nő mindíg mos - lucsok holtja -
szájíze mint a főzelék
s a szigor a lámpát ha eloltja,
csend fülel, motoz a setét?

Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki a gyár körül őgyeleg;
helyén a kapszlit nő kapdossa
s elfakult fejű kisgyerek;
s a palánkon hiába néz át,
hiába cipel kosarat,
szatyrot, - ha elalszik, fölrázzák
s lebukik, hogyha fosztogat?

Mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki sót mér, krumplit, kenyeret,
hozomra, újságpapirosba
s nem söpri le a mérleget;
s ritkás fény közt morogva rámol
- az adó hosszú, nagy a bér -
s mi haszna sincs, hiába számol
többet a petróleumért?

S mondd, mit érlel annak a sorsa,
ki költő s fél és így dalol;
felesége a padlót mossa
s ő másolás után lohol;
neve, ha van, csak áruvédjegy,
mint akármely mosóporé,
s élete, ha van élte még egy,
a proletár utókoré?!

József Attila - 1932. január

*

A társadalmi elit,

a kiválasztottak könyve

Egy-egy  velős gondolat/mondat

azokról, akiknek az átlagnál nagyobb

a képessége, a lehetősége, a hatalma,

hogy segítsen/ártson embertársainak.

Nem csak az ún. értelmiségi pályákról

vagy a hivatásos segítőkről, vezetőkről,

ezek szerepéről, érdemeikről/bűnükről,

valamint áldozatvállalásaikról lesz szó.

Mindenki érintve érezheti magát,

hisz csak gondoljunk bele a szülői szerepbe:

ő egy személyben családfő-vezető, gondviselő,

és tanító, gyógyító, pap, lelki pásztor, bölcs stb. stb.

Legalább ne árts, de inkább hass, alkoss, gyarapíts!