Eugéniusz: Koldus és királyfi XXI.
Egy pokoljáró dudás a Földön/mennyben
Isten bölcsesség- és boldogságkereső fenegyereke
Számadás és leltár - önarc/korkép és testamentum
Egy magyar ember életmennyisége/minősége:
Oly balga-rossz is voltam/olyanokat láttam e Földön:
Életképek, lélek- és jellemrajzok, szellemtörténetek – XI.
Reviczky Gyula: Perdita
1 Ha durva módon sértelek: Lelkedre valahogy ne vedd. A sérelem, ha mutatod, Ha fáj a szívednek: még nagyobb. Nevess csak rajta, rajtam is. Ne is gyanítsák, hogy hamis A jókedv, mely szemedben ég, S hogy szíved meg van ölve rég. Kacagj, ha durva szó gyaláz. Hogy' illenék hozzád a gyász! Oly nőnél, mint te vagy, szegény, Gúny, hogyha könny csillog szemén. 2 Szeretlek, mint egy elhagyottat Egy másik elhagyott szerethet. Ahogy vergődő fájdalom csak Képes szeretni: úgy szeretlek. Nem gyönyörnek tiszta mézét Szomjazza ajkam, hogyha csókol: Az, ami hozzád vonz, a részvét, Szeretlek, édes, szánalomból. Szeretlek, mert mint én, leányka, Te is jobb sorsot érdemelnél. Szeretlek, mert reád találva Látom, van árvább szív szívemnél. Szeretlek önzésből, kimondom: Mert amidőn szemedbe nézek: Egyszerre tűrhetőbb a sorsom, S én kezdlek vigasztalni téged. 3 Fogy a sugár, életnapunk Hevét veszíti: nem csoda! Annál gyorsabban hervadunk, Ha árnyékunk nem volt soha. Szívünk kialszik csendesen, Mint hamuvá égett parázs. Ah, ez többé nem szerelem, Csak gyönge, végső lobbanás! Lassú haldoklás életünk: Szerelmünk hervadó virág, S már csak részvétet érezünk, Ölelve fonnyadt Perditát. 4 Rajta, rajta! Éld világod! Csak így lehet igazságod. Nevess, légy víg, bármi érjen: Szomorúnak lenni szégyen. Ismered a földi rendet? Le van győzve, aki szenved, S aki sebét nyitva hagyja: Elvérzik az istenadta. 5 Beteg vagy, azt mondod nekem, Boldogtalan, bús gyermekem? Én irgalombul azt kivánom: Halj meg, míg ifju vagy, leányom. Ne várd, míg fonnyadt lesz szíved, Mint ősz utóján a liget: Míg lelkedből vad szenvedélyed Minden világos színt kiéget. Ó, kérjed inkább istened', Hogy most húnyhasd le két szemed, Mikor még van szívedben álom, S van mit siratnod e világon.
*
- Aki megszokta: ha sebes/beteg, akkor mindent elnéznek
- Aki megszokta csecsemőként: minden kívánságát teljesítik
- Aki megkerüli a Földet, pedig a háta mögött volt Isten
- Aki meghal a meggyónt-megbánt bocsánatkérése előtt
- Aki megfeledkezik magáról és az utcán levetkőzik magától
- Aki még soha nem ült fel a lóra - mindig átesik a túloldalra
- Aki meg se próbál a saját lábán megállni - fekszik vagy ül
- Aki még nem tud bukfencet hányni, de már szaltózni akar
- Aki még nem járt mezítláb füvön, nem úszott át vadvizet
- Aki még nem érezte, hogy milyen a kertben szedett eper íze
- Aki még nem élte át, milyen önfeledten játszani, alkotni
- Aki még Isten előtt sem térdepel, borul le - egy büszke dög
- Aki még bekapott gólján rágódik: ezért kap egy új potyát
- Aki még be se lép a társas helyre, máris vészkijáratot keres
- Aki még azt se veszi észre vagy zokon, ha kilopják a szemét
- Aki még az ünnepeken sem mer „pazarlóbban” költekezni
- Aki még ádáz ellenségének is megbocsát - de magának nem
- Aki még a másról készült karikatúrán se tud jóízűen nevetni
- Aki még 42 évesen is kétéves nyeretlenként csetlik-botlik…
- Aki mechanikus imák elhadarása után várja az isteni választ
- Aki másnak vermet ás és maga esik bele
- Akik maradék erőiket egymás lebirkózásával fecsérlik el
- Aki már vadul költekezik megálmodott szerencséje kontójára
- Aki már rutin udvarlása közben a következő jelöltet fürkészi…
- Aki már nem gyerek - már csak azt hiszi, amit lát…
- Aki már nem borotválkozik, hogy ne kelljen tükörbe néznie?
- Aki már most pontosan tudja, mit fog tenni pont egy év múlva
- Aki már mindent tud - már csak tanítani akar, tanulni nem
- Aki már huszonévesen aggaszt biztos nyugdíjas kora
- Aki már eleve késve indul és sohasem éri utol magát
- Aki már csak egy kolbászt mer képzelni, ha jön a jó tündér
- Aki már a megszólítással elrontja az amúgy létfontos dolgát…
- Aki majd akkor kezdené élni igazi életét, ha nyugdíjas lesz
- Aki magát tökéletesnek gondolja - így másnak se irgalmaz
- Aki magát született vesztesnek tartva irigyli mások sikerét
- Aki magát nem zavartatva beleszarik a saját fészkébe
- Aki magát nem alázza meg, de hogy más tegye, azt megengedi
- Aki magát mentve hiábavalónak mondja a boldogságkeresést
- Aki magát ritka kivételnek, pl. halhatatlan istennek tartja
- Aki magát Istennek képzelve végleg elaltatná a lelkiismeretét
- Aki magát absztinensként már szabad embernek hiszi
- Aki magára zárja a lakását, majd magára nyitja a tévét
- Aki magának tudja sikerét, így első kudarca kétségbe ejti
- Aki magának akar a védője és elfogulatlan bírája is lenni
- Aki maga idéz elő vészhelyzetet, hogy hősként kimentse Őt
- Aki maga a nem gördülő kő, s így minden oldala csupa moha…
- Aki maga a létezés elviselhetetlen könnyűsége megtestesülve
- Aki maffiatag/főnök akar lenni, mert az nem adózva sokat keres
- Aki lusta és gyáva felkötni a gatyát, inkább felköti magát…
- Aki levajazott bundameccseken csak alibi játékot produkál
- Aki lenézi az állatokat - elvet egy mindennapi tanítómestert
- Aki lemond a dilettáns festegetésről, ha nem lehet Csontváry
*
Szilágyi Géza A jó Isten (Egy utcai lány meséli) A kapu alatt volt az elsõ nászom. Akkor még szûz voltam talán, Ugy mint az a sok úri lány. Nem volt anyám, ki rám vigyázzon, Mindig kocsmában hált apám Csak a jó Istennek volt gondja rám. A jó Isten hatalmas és erõs, De ha a szerelem egy lányt legyõz: A gyönge lányt Isten nem védi meg. Ha csókot hall – a jó Isten süket, Ha ölelést lát – ezer szeme vak, Hadd élvezzen a gyönge lányka csak. Engem se védett, nem volt szive hozzá. Hát megesett, mi el ugysem marad. Mindegy: ágyban vagy a kapu alatt. Látod, mucus, igy lettem én is rosszá: Nem volt anyám, kocsmában hált apám, Csak a jó Istennek volt gondja rám... Szilágyi Géza: Holt vizeken. 1903, Budapest. 51-52.
*
- Aki lemond a borivásról, mert fél, hogy elszólja magát
- Aki lelkében végleg feladta, hogy élettársa-élethivatása lesz
- Aki lélekvesztő-életrontó háborúskodásban érzi valakinek magát
- Aki lebecsüli a szokás hatalmát, nem reflektoroz a vakszokásra
- Aki lázad sok régi szokás és forma ellen, de újat nem alkot
- Aki látott egy csaló koldust, s azóta senkinek egy fillért se…
- Aki látná már a medvét, mert állatheccre vár a színházban
- Aki látatlanban odaígéri az ördögnek megfogant gyermekét
- Aki látatlanban még saját halálos ítéletét is boldogan szignózza
- Aki kis lakából elvarázsolt kastélyt, kísértetházat teremt, varázsol
- Aki a randevún lábujjhegyre áll, de a házasságban már nagyon nem
- Aki kvázi hibernálva, bejegelve magát talál pszeudo öröklétet
- Aki külalakban egy az egyben másol egy sikeres pályát
- Aki kötelességmulasztó: életművészként komponálgat
- Aki könnyen megharagszik, tartja is a haragot - háborgó lélek
- Aki kőkeményen dolgozik ugyan, de nincs türelme ihletre várni
- Aki korpa közé keveredik és felfalják a disznók
- Aki korán végleg lemond az élet fontos dimenzióiról
- Aki korán beskatulyázza, elkönyveli, leírja stb. magát
- Aki kollaborál a megszálló-berendezkedő ellenséggel
- Aki kísérleti alanyt csinál magából: mit bír ki egy ember?
- Aki kisebbik rosszat soha nem választ: mindent vagy semmit?
- Aki kirakatpolitikát folytat: „fenn az ernyő, nincsen kas”
- Aki kínálja magát baleknak, s beinvitálja a betörőt
- Aki kígyót melengetett a keblén - felengedve megmarja
- Aki ki akarja érdemelni a legjobb dolgot: a boldogságot
- Aki két végéről hevesen égeti életének egyetlen gyertyaszálát
- Aki jó kérdések nélkül temetkezik irdatlan könyvhegyek alá
- Aki képtelen titkot tartani, s így elveszíti társai bizalmát
- Aki képtelen szertelenül élni: gyógy-, dopping-, vegyszer
- Aki képtelen párbeszédre, mert csak magát hallja (vissza)
- Aki képtelen egy életútra rátérni, mert hátha a másik jobb…
- Aki képes az aranyból szart, előnyből hátrányt csinálni
- Aki kényeskedő: tíz párnán át is megérzi az egy borsószemet
- Aki katarzis nélkül hiszi magát szabadnak vétkes múltjától
- Aki lefegyverző gesztus helyett kardot ránt, kard által vész el
- Aki józanul mulat és részegen köt szerződést
- Aki józanul mizantróp, de részegen kicsit filantróp
- Aki tudta, hogyan kell gyereket neveli, míg neki nem volt
- Aki jogtalan sérelemként veszi betegségét, ezért panaszt tesz
- Aki jogosnak tartja a bűnbak-igényt: maga jelentkezik is rá
- Aki jobban keres, ha hétköznap csak alva láthatja a kölkeit
- Aki jobb ügyhöz méltó buzgalommal tol bűnbanda szekeret
- Aki jobb ügyhöz méltó buzgalommal akar mindig jónak látszani
- Aki járatlan a szellemvilágban, és szaván fogja az ördög
- Aki iszonyatos költségekbe veri magát: esküvő, utazás, autó
- Akinél egy hétig tart a dínom-dánom, évekig a szánom-bánom
- Aki ördögi körös: iszik, mert bánatos - és bánatos, mert iszik…
- Aki Istent védve mindig eufóriában próbál mutatkozni
- Aki istent káromolja, mert ő sokkal többet-jobbat érdemelne
- Aki Istenben nem hisz, de hiszékenysége szélhámost vonzó…
- Aki inkább a király kutyája mint a kutyák királya lesz
*
Ady Endre Az én menyasszonyom
Mit bánom én, ha utcasarkok rongya, De elkisérjen egész a síromba. Álljon előmbe izzó, forró nyárban: „Téged szeretlek, Te vagy, akit vártam.” Legyen kirugdalt, kitagadott, céda, Csak a szivébe láthassak be néha. Ha vad viharban átkozódva állunk: Együtt roskadjon, törjön össze lábunk. Ha egy-egy órán megtelik a lelkünk: Üdvöt, gyönyört csak egymás ajkán leljünk. Ha ott fetrengek lenn, az utcaporba: Boruljon rám és óvjon átkarolva. Tisztító, szent tűz hogyha általéget: Szárnyaljuk együtt bé a mindenséget. Mindig csókoljon, egyformán szeressen: Könnyben, piszokban, szenvedésben, szennyben. Amiben minden álmom semmivé lett, Hozza vissza Ő: legyen Ő az Élet. Kifestett arcát angyalarcnak látom: A lelkem lenne: életem, halálom. Szétzúzva minden kőtáblát és láncot, Holtig kacagnók a nyüzsgő világot. Együtt kacagnánk végső búcsút intve, Meghalnánk együtt, egymást istenítve. Meghalnánk, mondván: „Bűn és szenny az élet, Ketten voltunk csak tiszták, hófehérek.”
*
EUGÉNIUSZ: ANTIPARAINESIS
Bölcs-boldog – balga-boldogtalan
Istengyermek helyett: sátánfajzat
Táltosparipa helyett: állatorvosi ló
Földi édenkertből pokoli e-világok
A jó élet őrzés-javítás helyett rontás
A baj felismerése már a gyógyulás kezdete.
A bölcs mese, példabeszéd, mondás stb. rólunk szól,
Ismerjünk magunkra, s bátran változtassunk éltünkön!
Balga/gonosz léleknek se szerelme, se családja, se gyereke,
Se humora, se hivatása, se egészsége, se otthona, se hazája stb.
Nem a véletlenen, szerencsén, körülményeken múlik sorsunk!
Én lehetek a magam/előszeretteim legfőbb ellensége (és viszont)
Sokkalta több múlik rajtunk, mint azt gyáva önigazolásként véljük!
|