Boldog-boldogtalan, paradicsom-pokol ABC

Gebéből táltos paripák, vagy állatorvosi lovak

Az életminőség őrzése, javítása, avagy rontása

Egy életlényeg szótár magyar magvai és csírái



Szándék és következmény VII.



Jaj, de bajos, ki egymást nem szereti,
Egy párnára ketten kell lefeküdni.
A párnának a két széle elszakad,
A közepe tiszta újan megmarad.

Nincs édesebb a havasi dinnyénél,
Nincs kedvesebb az első szeretőnél.
Mer az első igazán tud szeretni,
Másodikér de sokat kell szenvedni.

Hogy az első szeretőjét elhagyja,
Életében mindig csak azt siratja
Én is olyan szeretőmet hagytam el,
Amíg élek, soha nem felejtem el.

https://www.youtube.com/watch?v=qBZD33-LjYU

*

Jaj de nehéz egy párnára feküdni

Aki egymást nem igazán szereti

Én is tudom, én is sokat próbálom

Még az ellenségemnek sem kívánom

Én is tudom, én is sokat próbálom

Még az ellenségemnek sem kívánom

Ha te tudtad babám, hogy te nem szeretsz

mondjad minek szomorítottad a szívemet

Nem gondoltam soha, hogy én így járok

Hogy magam fogom járni a nagyvilágot

Nem gondoltam soha, hogy én így járok

Hogy magam fogom járni a nagyvilágot

Táj Kánák dzhángján cini gádzshi kás kámesz

Muro jilo káde szár saj dukháves

Ná gindjindjom vime káde sháj phiro ádi luma áshijom me korkoro

Ná gindjindjom vime káde sháj phiro

ádi luma áshijom me korkoro

https://www.youtube.com/watch?v=9hP4kdkXwh0

*

A (nép)dal

„a magyar lélek

tizenkettedik kapuja

Aki belép e tizenkettedik kapun,

a magyar lélek tündérpalotájának

kincsei között találja magát…

Akárki vehet belőlük, mert

ezek a kincsek nem fogynak –

annál több van belőlük,

mennél többet visznek el.

Erősítenek, gyógyítanak mindenkit.

Találsz e kincsek között olyan varázskövet,

amely átgyúrja a húsod, átkeveri a véred,

meggyógyítja hovatartozásodon való kételyedet:

ideköt, hogy már nem tudsz máshová menni…”

Kodály Zoltán

*

„Büszke”

Akinek a kérést

oly nagy szégyennek érzi,

hogy ezért nem kér segítséget,

és végleg berendezkedik a veremben,

vagy saját hajánál fogva húzná ki magát...

*

Áskálódó

Aki jobb ügyhöz

méltó buzgalommal

ás ki másnak vermet,

s a legjobban ő lepődik meg

és háborodik fel, ha belepottyan

*

A lépre-menők 

Egyszer volt egy róka, 

aki annyira híján volt a ravaszságnak, 

hogy nemcsak belépett a csapdákba, 

de még arra sem volt képes, 

hogy különbséget tegyen

csapda és nem csapda között… 

Épített egy csapdát, és abban lakott. 

„Olyan sokan meglátogatnak a csapdámban, 

hogy én lettem a legügyesebb róka…” 

A róka jól érezte magát,

fogalma sem volt, hol lakik

*

Variációk a veremhelyzetre

másnak ástad, te estél bele

beleszülettél, nem is tudsz róla

beleestél, beletörődsz, berendezkedsz

nem kérsz segítséget: néma gyereknek…

agresszív kismalacként türelmetlenkedsz

követelőzöl és feltételeket szabsz

beleharapsz a segítségül lenyúló kézbe

aki segíthetne, azt elijeszted, megbántod

a segítőt berántod, hogy te szabadulj

a segítőt berántod sorsközösségbe

istent várod, de csak embereket látsz

önként maradsz, hogy sajnáltasd magad

még te akarsz segíteni a kint levőkön

büszkén elutasítod az ingyen kegyelmet

szégyelled helyzeted, s meglapulsz

a hajadnál fogva húznád ki magad

egy méltatlan személy nem segíthet

húzod az időt – addig középpontban vagy

minden idegennel bizalmatlan vagy

rögtön kétségbeesel és hisztizel

nem tétlenkedsz: alagutat ásol lefelé…

egy szalmaszálba kapaszkodnál

egy szélhámosnak ígéred mindened

az életed mentésénél fontosabb szajréd

stb. stb.

*

Kiváró

Akinek a türelme

olyannyira végtelen,

mintha egyedül ő élne örökké,

így elmulasztja még a százévben

csak egyszer kínálkozó alkalmat is

*

Hasonlatok

Hasonlatot is mondott nekik:

,,Vajon a vak vezethet-e vakot?

Nem esnek-e mindketten verembe?

Nem nagyobb a tanítvány a mesterénél;

valaki akkor tökéletes,

ha olyan, mint a mestere.

Miért látod meg

a szálkát testvéred szemében,

a gerendát pedig,

amely a te szemedben van,

nem veszed észre?

És hogyan mondhatod testvérednek:

,,Testvér, hadd vegyem ki szemedből a szálkát'',

a te szemedben pedig nem látod a gerendát?

Képmutató!

Vesd ki előbb a magad szeméből a gerendát,

és csak azután fogj hozzá,

hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből!

Lk 6,39-42

*

A 8. a 12 közül

Cseh Tamás – Bereményi Géza

Csavargók voltunk egykoron,

kerestünk szállást Siófokon,

s mert van szállás, hogyha az ember keresi,

megtudtuk, Jutkának nincsenek épp ott a szülei.

Megszálltuk házát, egy tucat,

s ha tizenkét fiú jól mulat,

hát összetör bútort, poharat és ablakot,

és mindent kidobál, míg csak Jutka marad végül ott.

S mert Jutka maradt végül ott,

Tizenkét fiú sorsot húzott,

ki légyen első és ki légyen utolsó,

ki légyen első, ki légyen utolsó.

Tucatból voltam nyolcadik,

és aki már tucatkodik,

bármit is csinálnak, ott van a többi közt,

bárhogyan fél is, ott van a többi közt.

Csak egyet nem értek azóta se,

csak egyet nem értek azóta se,

láttam az arcát, nem sírt és nem nevetett,

láttam azóta azt az arcot eleget.

Azóta lett egy Moszkvicsom,

jó kocsi, nincs vele sok bajom,

múlt héten munkába menet a piros lámpánál,

igen, múlt héten munkába menet a piros lámpánál

kinézek jobbra, egy busz megáll,

mellette ő, nyakán valami sál,

hogy ismert volna fel egyet a tizenkettő közül,

éppen a nyolcadikat a tizenkettő közül.

Este feleségem kérdezett,

bolond vagy, miért bántod a gyereket,

erre valamit mondtam, hogy

ebben a lakásban már nem lehet élni se,

hogy ebben a lakásban már nem lehet élni se.

Tucatból vagyok nyolcadik,

és aki már tucatkodik,

-hogy ebben a lakásban már nem lehet élni se

bármit is csinálnak, ott van a többi közt,

bárhogyan fél is, ott van a többi közt. 

Hogy ebben a lakásban már nem lehet élni se.

https://www.youtube.com/watch?v=MKInyguXZ_g

*

Kollektív felelőtlenség

1.

Egyedül nem mernéd a nőt megerőszakolni,

de az alkoholtól és a csürhédtől „felbátorodsz”,

ill. nem mersz kimaradni, nehogy kiközösítsenek,

s így – vonakodva/begerjedve - te is beállsz a sorba,

hogy imigyen enyhíts szexuális nyomorodon..

2.

Parancsra tettem!

Mindenki ezt tette – tette volna az én helyemben!

És csak egy voltam a kivégzőosztagban sok között,

s lehet, hogy nem is az én golyómtól vesztette életét…

*

*

Vak engedelem

Parancsra tettem!

Bármit megteszel,

amire mindenkori

elöljáród-felettesed utasít

Végső esetben akár még

saját anyádra is lősz, lövetsz…

*

A vakhitű Ábrahám

Feltétlen engedelmességből próbázó:

még egyszülött fiát is feláldozná az ő Istenének!

Mármint akit ő a maga torz képmására megteremtett

Mint amikor a maffiafőnök azzal teszteli az „újoncot”,

hogy képes lenne-e az ő parancsára a barátját is megölni...

*

A humanista

Az álkeresztény,

aki senkinek sem

tud nemet mondani,

mindenét szétosztogatja,

tisztességtelen kérést is teljesít,

akkor is „segít”, ha ezzel árt -

majd a végén már nem bírja

és az életre mond nemet….

*

Okíthatatlan

Aki se a mesén,

se más, se a saját

példáján nem okul

Csak ökör következetességgel

nyomul előre a rossz úton

*

Ellenséggyártó

Aki nincs veled, az ellened?

És amúgy is nehezen kötsz szövetséget?

És azon vagy, hogy a nézeteltéréseteket

kibékíthetetlenné dramatizálva

még a legjobb barátodat is

magad ellen hangold?

*

Re-akciós

Feketével kezdő

Aki mindig csak reagál,

de soha nem kezdeményez

Mint aki mindig csak védekezik,

de - szinte – soha nem támad...

*

*

Komikus tragika

Meg nem értett mártír

Aki úgymond feláldozta

a boldogságát gyerekeiért,

S most csodálkozik, hogy

ezért egy cseppet sem hálásak –

sőt neheztelnek érte/kinevetik...

*

Fekete leves

Aki annak a levét

issza a koporsóig,

hogy szemefényét

a bölcsőtől majom-

szeretettel kényeztette,

aki a fejére nőtt, a zsarnoka lett,

és őt hibáztatta élete elrontásáért

*

„Természetesen” viselkedve

vagy mert anyád nem nevelt meg,

vagy mert ebből elvi kérdést csináltál,

a társaságban is köpködsz, szellentesz,

fikázol, büfögsz, nemi szerved vakarod stb.

s így szeparálod, izolálod, kirekeszted magad...

*

Elfojtva

Annyi illemszabályt vertek a fejedbe,

hogy életed már csak elfojtások sorozata.

Olyan erős az önkontrollod, öncenzúrád,

hogy sehol sem tudod lazán elengedni magad,

és így már pl. az evés is egy örömtelen aktus,

csak egy fegyelmezetten végrehajtandó rítus...

*

Forgandó szerencse

Fortuna szekerén okosan ülj,

Úgy forgasd tengelét, hogy ki ne dülj,

Ha szépen vezetett,

Ha miben kedvezett,

Ha miben kedvezett, meg ne örülj,

Fortuna szekerén okossan ülj -

Fortuna szekerén okossan ülj.

Jó kedve s kereke egyaránt jár,

Forgandó, változó, ma kinccsel vár,

Holnap lenyomorit,

És megint bóldogit,

És megint bóldogit, elhigyjed bár,

Jó kedve s kereke egyaránt jár -

Jó kedve s kereke egyaránt jár.

Érdemre nem tekint, szemtelen, vak,

Kire ma vont-aranyt, holnap szürt rak,

Tudják, kik táborát

Lakták és udvarát,

Lakták és udvarát, sok nagy urak,

Érdemre nem tekint, szemtelen, vak,

Érdemre nem tekint, szemtelen, vak.

Hol édes jó anyád, hol mostohád,

Dolgárul senkinek számot nem ád.

Megböcsül, megaláz,

Magasztal, legyaláz,

Magasztal, legyaláz, bút hoz reád,

Hol édes jó anyád, hol mostohád,

Hol édes jó anyád, hol mostohád!

Faludy Ferenc

*

Hübrisz

(gör.: elbizakodottság, gőg) :

a görög elképzelés szerint a hübrisz

az ember mértéktelen és bűnös önteltsége,

mely elvakultságában (até) túlteszi magát

az istenség által megszabott korlátokon,

s ezért a Nemeszisz lesújt rá.

Az elképzelés a görög mondákban (pl. Tantalosz),

a tragédiában és a világértelmezésben döntő szerepet játszott

(a szerencse hirtelen változása és a türannoszok bukása).

Az ókorban még a szerencsében való túlzott bizakodás is

hübrisznek számított (Niobé- és Oidipusz-mítosz).

*

Szerencselovag

A szerencsét királyi útnak,

s nem keréknek képzeled,

mely hol felemel, hol meg levisz

A szerencse pártodra áll, de nem örökre

Nem számolsz a szerencse forgandóságával,

s ha egyszer valami nagy szerencse ér,

te már mindörökre nyeregben vagy

(neked már bérleted van a szerencséhez)

A jószerencse, semmi más!? jelmondatú:

ölbe tett kézzel vársz, hogy beköszöntsön

Csak ahhoz jön el a szerencse,

aki fel van készülve a fogadására.

A szerencsét saját érdemednek tudod be

(így a forgandóságakor magad kárhoztatod)

A lélek próbája a balszerencse, el is buksz...

(A szerencse is belefárad, ha sokáig

a hátán kell hordania valakit.)

*

Vak tyúk is talál szemet

A bolondokat vizsgáztatják.

Megkérdezik az elsőtől:

- Mennyi 2x2?

- 56.

- Sajnos nem. Következőt! Mennyi 2x2?

- Péntek.

- Sajnos nem. Következőt! Mennyi 2x2?

- 4.

- Igen! Hát hogy jött rá?

- Kivontam az 56-ból a pénteket.

*

Az kiabál, akinek a háza ég

Bemegy egy ember a pszichológushoz.

A feje tetején tükörtojás,

a fülén egy-egy sült szalonnaszelet lóg.

A pszichológus leülteti,

és a legegyszerűbb kérdéssel kezdi,

nehogy még jobban megzavarja

az amúgy is meglehetősen feldúltnak látszó férfit.

- Miért fordult hozzám, uram? - kérdezi tőle.

- Doki! Én úgy aggódom a bátyám miatt!

*

Projekció –

Álmodik a nyomor

Terápián képeket mutogat a pszichológus a betegnek.

Először egy kört ábrázoló képet mutat.

- Erről mi jut eszébe?

- Pina.

A pszichológus rajzol egy négyzetet.

- Erről mi jut eszébe?

- Pina.

A pszichológus rajzol egy háromszöget.

- Na és erről mi jut eszébe?

- Pina.

- Hát azt hiszem a probléma egyértelmű.

Maga túlságosan sokat gondol a nemi életre.

- Én? Hiszen maga rajzol folyton pinát.

*

Beteg

és pszichiátere

- Doktor úr segítsen!

Minden éjszaka, amikor elalszom,

az álmomban megjelenik egy törpe,

és azt mondja:

MOST PISILÜNK!

És ekkor én mindig ágyba vizelek.

Mondja meg, mit csináljak!

- Egyszerű!

Ha újra megjelenne a törpe,

mondja azt: MOST NEM PISILÜNK!

A beteg hazamegy,

este 10-kor lefekszik aludni, és már jön is a törpe.

A beteg összeszedi a bátorságát, s ezt kiáltja:

- MOST NEM PISILÜNK! MOST NEM PISILÜNK!

- Hát most nem is - mondja a törpe.

- MOST KAKILUNK!!!

*

Diliházban

a főorvos ellenőrzi,

hogy ki mehet már haza.

Nézi az első beteget.

- Bumm, én vagyok az atombomba! - mondja az.

- Na jó, ő még itt marad egy kis ideig.

Megy a másodikhoz:

- Bumm, én vagyok a hidrogénbomba! - mondja ez.

- Hát, még ő is maradjon.

Lép a harmadikhoz.

Nézi, de ő nem csinál semmit, nyugodtan áll.

- Hazamehet.

Kíséri végig a folyosón,

már majdnem kiértek a diliházból,

amikor a kapualjban hirtelen megszólal:

- Bumm, én vagyok az időzített bomba!

*

Mindenkinek mindene

(avagy az önsanyargató megmentő)

„Mert ha hirdetem az evangéliumot,

nincs miért dicsekednem,

hiszen kényszer alatt vagyok.

Jaj nekem ugyanis,

ha nem hirdetem az evangéliumot!

Mert ha szabad akarattal teszem ezt, jutalmam van;

ha pedig kénytelen-kelletlen, csak ügyintéző vagyok.

Mi tehát az én jutalmam?

Hogy az evangéliumot hirdetve

ingyen adjam az evangéliumot,

és ne éljek az evangéliumból eredő hatalmammal.

Mert én, bár mindenkitől független voltam,

mindenki szolgájává tettem magam,

hogy minél többeket nyerjek meg.

A gyöngéknek gyönge lettem,

hogy megnyerjem a gyöngéket;

mindenkinek mindene lettem,

hogy egyeseket megmentsek.

Mindent az evangéliumért teszek,

hogy nekem is részem legyen benne.

Nem tudjátok, hogy

akik a versenypályán futnak,

mindnyájan futnak ugyan,

de csak egy nyeri el a jutalmat?

Úgy fussatok, hogy elnyerjétek!

Az pedig, aki részt vesz a versenyben,

mindentől tartózkodik:

ők azért, hogy hervatag koszorút nyerjenek,

mi pedig, hogy hervadhatatlant.

Futok tehát, és nem csak vaktában;

mérem az ökölcsapásokat,

s nem csak úgy, a levegőbe csapkodva;

hanem sanyargatom a testemet és szolgaságba vetem,

nehogy, míg másokat tanítok,

magam elvetésre méltó legyek.”

1Kor 9,16-19.22b-27



ÉLETMINŐSÉG JENCIKLOPÉDIA

Jó kezdés fél siker.

A baj felismerése már fél gyógyulás.

A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,

és bölcsen-bátor lélekkel változtassunk életünkön.

Sokkalta több múlik rajtunk, mint azt hinni szeretnénk:

gyávaságból, önigazolásból/teljes élet alóli felmentésből.

„Megölhetnek, de nem árthatnak” - állítja a sztoa/Jézus:

eszerint egyáltalán nem külső körülményeken áll üdvünk.

Ijesztő, hogy végső soron csak magunkat okolhatjuk?

Ez jól felfogva maga a biztató, nem csalfa reménysugár,

hogy – az isteni kegyelem dimenzióját nem elfelejtve -

szabadon-felelősen vagyunk jó/rossz sorsunk kovácsai...

A legtöbb/összes kárt mi okozhatjuk/okozzuk magunknak,

javunkat fel nem ismerve a jót rosszul, a rosszat jól csinálva.

Ezután jönnek a sorban előszeretteink, barátaink, segítőink –

akiktől védjen meg az isten: az ellenséggel elbánunk mi is...

Adódik itt persze egy szellemi kihívás: a nehéz gyerekkor.

De hány élet/irodalmi példát ismerünk: utolsóból első lesz.

És mennyivel nehezebb egy csupa jószándékkel elrontott,

elkényeztetett gyereknek önálló boldog felnőttként élni...

Egyszóval: nincs alku, nincs kifogás: légy boldog,

másként halálos ágyadon csak magadat okolhatod,

ha betegség, otthontalanság, lelki hadviselés, magány,

rossz evés-ivás, alvás, „létminimum”, élményszegénység,

szerelmi gyötrelem, házassági pokol, szexuális nyomor,

hivatástalanság, lélekölő robot, kóros bűntudat(lanság),

rossz áru/szolgáltató, packázó hivatal, rabló-zsarnok állam

és a többi jutott neked – jelentős önerővel – osztályrészedül.