Boldog-boldogtalan, paradicsom-pokol ABC
Gebéből táltos paripák, vagy állatorvosi lovak
Az életminőség őrzése, javítása, avagy rontása
Egy életlényeg szótár magyar magvai és csírái
Szándék és következmény X.
Reményik Sándor
HA SZÁMBAVETTED...
Ha számbavetted mind a vétkeid
Szemed, ha metszőn önmagadba látott:
Az ismeretlen sok-sok bűnödért
Még mondj el egypár miatyánkot!
Mert szüntelen a mi bűnbeesésünk,
Mert végtelen a vétkeinknek száma
S talán nem az a legölőbb csapás,
Mit sujt az öklünk tudva, odaszánva.
A legsikoltóbb seb talán nem az,
Mit oszt a kardunk nyilt, lovagi tornán
S tán az se, mit suttogva, hátmögött
Ejtünk kajánul, titkon és orozván.
A legsikoltóbb, legégőbb sebek
Egy mosolyunktól nyílnak, úgy lehet,
Mely indult jóakarat ösvenyén
És öntudatlan gúnyba tévedett.
A legszörnyűbb lavinák úgy lehet,
Indulnak egy elejtett szó nyomán,
Mit elhallgatni - véltük - nincs miért,
S mit elhallgatni jobb lett volna tán.
S mikor egy gyötrődő szív úgy eped
Egy szónkért, mely meg tudná váltani,
S virágoskertből sivataggá lesz,
Mert azt az igét nem mondottuk ki.
Mert elnéztünk a ködös messzeségbe,
A léptünk rajta döngve áthaladt,
Semmit se tettünk - csak nem vettük észre -
És eltapostuk, mint egy bogarat.
Oh végtelen a vétkeinknek száma,
Mi álomroncsba, tört reménybe járunk,
Pusztán azáltal, hogy élünk, megyünk,
Szüntelen egy virágot tör le lábunk.
Ha számbavetted mind a vétkeid,
Szemed ha metszőn önmagadba látott:
Az ismeretlen sok, sok bűnödért
Még mondj el egypár miatyánkot.
*
Sebezhető
Az ember törékeny cserép
Meddig bírja ki étel, víz nélkül?
Mekkora zuhanást, ütést bír még ki?
Mennyi ideig bírja ki alvás, pihenés nélkül?
Meddig bírja ki jéghidegben, tűzforróságban?
Mekkora teher alatt nem roskad össze?
Mennyi idő alatt folyik el a vére?
Meddig bírja ki gúzsba kötve?
Mekkora áramütést visel el?
Meddig bírja ki fejjel lefelé?
stb.
*
A kínzók
emberismerete
1. alvásmegvonás
2. bizonytalanságban tartás
3. buta és aljas parancsoló
4. bűz
5. dögunalom
6. égetés és fagyasztás
7. elállatiasítás
8. elzsibbasztás
9. értelmetlen munka
10. gerinced megtörése
11. gonosz tréfa
12. hangártalom
13. idegesítés
14. időérzék vesztés
15. ijesztgetés
16. incommunicado
17. ingerszegénység
18. intim tér hiánya
19. izoláció
20. játéktilalom
21. komforthiány
22. koszfészek
23. légszomj
24. megalázó motozás
25. megalázó verés
26. militáris rend
27. monotónia
28. mosdatlanság
29. nyilvánosságba vetés
30. önbecsülésed elvétele
31. összeugrasztás
32. rémisztgetés
33. ridegség
34. rossz szavak
35. rossz-romlott étel
36. sokkolás
37. sorstárstalanság
38. sötétzárka
39. spicliskedésre bírás
40. szellemi alultáplálás
41. szellemi fölény leépítése
42. szeszélyes bánásmód
43. szexnyomor
44. szobatisztátlanság
45. teljesítményhajsza
46. tétlenségre kárhoztatás
47. tömegnyomor
48. uniformizálás
49. stb. stb.
*
Kínzómester
Csak az, aki közelről
és régóta ismer engem,
az tudhatja jól, hogy mik
az én érzékeny pontjaim.
És ráadásul: ha velem él,
és minden nap és éjjel
ki vagyok neki szolgáltatva
és ráadásul tőle pont
az ellenkezőjét várom...
*
Lelki sebezhetőség
Feltépik a hegedő lelki sebed
Hihetőnek tűnő rágalmazások
Nyilvánosan megszégyenítve
Köznevetség tárgyává téve
Munkád-szakmád ócsárlása
Férfi/női önértékelésed rontva
Emberi méltóságodban alázva
Legtisztább érzéseid piszkolva
Titkos vágyaid kipellengérezve
Szent eszményeid kigúnyolása
stb.
*
Vékonybőrű nárcisz
– avagy a menekülő ember
A vékonybőrű nárcisztikus
úgy igyekszik fenntartani önértékelését,
hogy elkerüli a veszélyes helyzeteket,
s intenzíven figyeli a többi embert,
hogy rájöjjön, miként is kell viselkednie…
Az ilyen ember szinte
állandó készenléti állapotban van,
paranoid módon figyel
és résen van, hogy
mikor csapnak le rá.
A világ számára kettéhasadt:
vannak a „jó emberek”,
akiktől a biztonságot várja,
és vannak a fenyegető,
kiszámíthatatlan „rosszak”.
Mindezek hátterében
a megalázástól
és megszégyenüléstől való félelem áll.
Ösztönösen kezd működni és gondolkodni,
számára a kiút kizárólag a menekülés –
azaz minden olyan helyzet,
amiben a másik ember
őt kellemetlen helyzetbe hozhatja,
veszélyes.
*
Topa
1.
Népies szó, eredeti jelentése: sánta.
De a mindennapi életben használják
a buta, ügyetlen, hasznavehetetlen,
béna emberek jellemzésére is.
2.
Katonai szleng
pejoratív - Ügyetlen,
esetlen, kétbalkezes (katona)
(gyógyegér, a Varsói Szerződés
legelbaszottabb katonája, világtalan.)
*
Elsőkből utolsók,
utolsókból elsők...
Abban az időben Jézus
ezt a példabeszédet mondta tanítványainak:
A mennyek országa olyan,
mint amikor egy gazda kora reggel kiment,
hogy szőlőjébe munkásokat fogadjon.
Miután napi egy dénárban
megegyezett a munkásokkal,
elküldte őket a szőlőjébe.
A harmadik óra körül
megint kiment, s látta, hogy
mások is ácsorognak ott tétlenül a piactéren.
Ezt mondta nekik:
"Menjetek ti is a szőlőmbe,
és ami jár, megadom majd nektek."
Azok el is mentek.
Majd a hatodik és a kilencedik órában
újra kiment és ugyanígy cselekedett.
Kiment végül a tizenegyedik óra körül is,
és újabb ácsorgókat talált.
Megkérdezte tőlük:
"Miért álldogáltok itt egész nap tétlenül?"
Azok ezt válaszolták:
"Mert senki sem fogadott fel minket."
Erre azt mondta nekik:
"Menjetek ti is a szőlőmbe!"
Amikor beesteledett,
a szőlősgazda így szólt intézőjéhez:
"Hívd össze a munkásokat,
és add ki a bérüket,
az utolsókon kezdve az elsőkig!"
Először azok jöttek tehát,
akik a tizenegyedik óra körül kezdtek,
és egy-egy dénárt kaptak.
Amikor az elsők jöttek,
azt hitték, hogy nekik többet fognak adni,
de ők is csak egy-egy dénárt kaptak.
Amikor átvették,
zúgolódni kezdtek a gazda ellen:
"Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak,
s ugyanúgy bántál velük, mint velünk,
akik a nap terhét és hevét viseltük!"
Ő azonban
ezt felelte az egyiküknek:
"Barátom, nem vagyok igazságtalan veled.
Nemde egy dénárban egyeztél meg velem?
Ami a tied, fogd és menj!
Én ennek az utolsónak is
annyit szánok, mint neked.
Talán azzal, ami az enyém,
nem tehetem azt, amit akarok?
Vagy rossz szemmel nézed,
hogy én jó vagyok?"
Így lesznek az utolsókból elsők,
és az elsőkből utolsók! Mt 20,1-16a
*
Pályaalkalmassági vizsgálat
A szellemi hivatások kockázatainak ismerete
A pusztába kiáltod szavaidat, visszhangtalanul
Te vetsz, s csak remélheted, hogy más majd arat
Jó eséllyel leszel bipoláris: mániás-depressziós
Hiába feszülsz meg, ha elhagy a szerencse, az ihlet
Felásod a sivatagot, és mégsem találsz ott semmit…
Lángész, de közveszélyes őrültnek nézik/kezelik
Óriási erővel húz le magához a langyos középszer
Senki se kérdez – senki sem hallgat meg/rád
Hiába tetted rá élted egy merész gondolatra
A te tetteidért a szeretteidet „büntethetik”
Üvegházban laksz: keresik, mivel zsarolhatnának
Folyton résen – csapdák: kompromittálni akarnak
A pályádért örökre fel kell áldoznod férfiasságod
Erre kárhoztatnak: Michelangelo széklábat farag
Politikai ellenfeled köztörvényes bűnt koncipiál
Hiába harcolsz jó ügyért: a nép ellensége
Profi rágalmazók feketítik be jó hírneved
Koldusbot és függetlenség összetartozása
Megmondod az igazat, és betörik a fejed
Rajongód és irigyed lesz, barátod nem
Ki lehet próféta a saját hazájában?
Ha sokat okvetetlenkedsz, száműznek
Őrültnek néznek, mint a bárkaépítő Noét
Ma kitüntetnek, holnap ugyanazért büntetnek
*
Disznók elé
gyöngyöt szórni?
Az azonban bizonyos,
hogy Isten szándékosan
beszél az ő gyermekeivel
olyan különös nyelven és példázatokban,
hogy az istentelenek, akik kívül vannak,
meg ne értsék, mit beszél
és mit akar ő gyermekeivel.
Krisztus maga világosan megmondja,
azért beszél példázatokban,
allegorikus nyelven a tanítványaival
(amint Püthagorasz is az övéivel),
hogy az ő titka a szavak függönye mögött
az iskolán belül maradjon
elrejtve az istentelenek elől,
hogy egyedül az ő gyermekei értsék meg.
S nem azért van ez így, mert Isten ellenük van,
hanem azért, mert ő tudja, hogy
ezek még nem érettek meg
és nem méltóak az igazságra,
igen, hogy disznók és kutyák,
akik az Írást lábbal tapossák
http://mek.niif.hu/00100/00174/00174.pdf
*
Jónás imája
"Jössz már, Uram, jössz, záraim kizárod
s csahos szókkal futok zargatni nyájad.
Mert imádságom elhatott tehozzád
és végigjárta a Magasság hosszát.
Csapkodj hát, csapkodj, ostorozva bölcsen,
hogy amit megfogadtam, ne felejtsem,
mert aki éltét hazugságba veszti,
a boldogságtól magát elrekeszti."
Babits Mihály
*
Csúfolódók
Ödön - hasa, mint a bödön!
Orsolya - csúszik, mint a korcsolya!
Ákos - a feneke mákos!
Julcsa - hol a budi kulcsa?!
Imre - feje, mint a dinnye!
Ibolya - csipkedje meg a liba!
Kelemen - békát eszik melegen!
Ágnes - szeme, mint a mágnes!
Domokos - azt hiszi, hogy nagyokos!
Micike - a két lába picike!
János - szeme mindig álmos!
Katica - karmoljon meg a cica!
Pisti - sütőajtód nyisd ki!
Kinyitottad, bújj bele,
onnan nézzél kifele!
- Lányok, lányok
földi boszorkányok!
- Nem beszélek veled,
káposzta a fejed!
- Minek az a ráncos szoknya,
ha a leány tipe-topa?!
- Minek az a pörge kalap, ha
a legény csak egy falat?!
- Előbb süssél palacsintát,
aztán szeress gimnazistát!
- Patak partján pipitér,
a te szavad kicsit ér!
*
A gyávaság
erkölcsileg többet rombol,
mint egy vesztes háború.
A gyáva végül teljesen elpusztul,
önmagát pusztítja el.
A vesztes háborúból,
ha a gerinc nem törött el,
új, győztes nemzedékek születhetnek.
Bertók László
*
A rovás
az egy rovott,
de csak számokat jelentő
jelekkel ellátott
bot vagy deszka neve.
A számvitel régies eszköze volt.
Az ősmagyarok használtak számrovást,
amely általánosabb használat után
legtovább a pásztoroknál maradt meg.
A rovás nem azonos a rovásírással,
ugyanakkor a számrovás
talán még a betűrovásnál is régebbi keletű.
A számok rovásának hagyományát
néhány ma is élő magyar kifejezés is őrzi:
pl. büntetések feljegyzése őrizte a múlt bűneit,
azaz rovott múltúak az olyanok,
akiknek a rovás pálcáján már sok a rovás.
Ha rossz magaviseletű a tanuló,
akkor ROVÓt kap,
azaz megrovásban részesül.
*
Válassz!
Mindenki
jó vagy rossz - filozófus
Akik nem is mernek szembenézni
az élet-halál kérdéseivel, azt hiszik,
akkor megússzák a válaszadást -
pedig dehogyis... (így legfeljebb
nem tudják: a rossz válaszokkal
élnek-haldokolnak holtukiglan)
*
Alacsony sorba
"A legnagyobb veszély,
ami egy népet fenyeget,
nem az, hogy szolgaságba süllyed,
és hatalmasabb, nagyobb számú,
erőszakosabb nép számára dolgoznia kell.
Szolganépek lehetnek nagyok,
a szegénység, a munka, a megalázás ellenére
élhetnek magas sorsot.
A legnagyobb veszély,
ami egy népet fenyeget,
hogy primitívvé válik,
hogy eldobja magától
a tudatos gondolkozást,
és a tudatos gondolkozót,
s ezzel a tudatlanság óceánjába merül.
Így válik csőcselékké, söpredékké,
züllik és oszlik fel…
Hamvas Béla
*
Nem
evidens
önsorsrontás
1.
A nyilvánvaló
balgaságainkra
hamar rájöhetünk,
akár tanmesékből,
akár más példáján okulva,
ahogy reflektálunk
eleddig természetesnek vett
szinte vak szokásunkra,
amikor ráeszmélünk,
hogy mindez másképp is lehetne,
s nem tudjuk megindokolni,
hogy miért így és nem másként van…
Rafinált önbecsapások
2.
Más a helyzet az úgynevezett
önáltatásokkal, élethazugságokkal.
Ha valaki párkeresés helyett
az egész világot akarja megtéríteni,
A háta mögött levő istenért
megkerüli az egész Földet,
Az nehezebben látja be,
hogy mindez heroikus pótcselekvés.
*
A
szamár
hírneve
Csökönyös,
szamárpad,
szamárfül,
szamárhíd (segédeszköz),
szamárlétra,
szamártemetés –
harang nélküli temetés,
a gyerekek lábmozgása,
virágvasárnapi szamár
(kicicomázott)
"nagy szamár vagy fiam!"
(figurás szamár)
*
Rutin
Létfontos és gyilkos
A nyelésből, lélegzésből,
járásból, öltözködésből,
rutinos megszokásnak,
második természetnek kell lennie,
különben ez nem teher-mentesítene
másra, differenciáltabb tevékenységre -
de viszont: akkor már nagy a baj,
ha egy tanár csak rutinból tanít,
ha egy pár csak rutinból szerelmeskedik…
*
Buridán
szamara ma
Éhen halni két
egyforma szénaköteg között,
mert sehogy nem tud választani,
pedig egyik sem jobb mint a másik,
de fél, aggódik, hogy hátha mégis…
(És ha az egyiket választja,
akkor meg holtig gyötri a gondolat:
biztos a másik lett volna az ízesebb…?
*
A nevető ember
Még nem láttunk őt
őszintén mosolyogni
önfeledten nevetni,
csak kajánul vigyorogni,
vagy hülyén röhögni,
kárörvendve hahotázni,
hamiskásan somolyogni
*
Hűhó
Sok hűhó semmiért
Hegyek vajúdnak és egérke születik
Akár az egész életed és szeretteidé is
rámehet tragikomikus nagy ügyekre...
*
Aki
tényleg
szeret téged,
az
tapintatos
figyelmes
diszkrét
törődik veled
felvidít, megnevettet
feltétel nélkül elfogad
megvigasztal
baráti szívességet tesz
gondod viseli
terhedből átvállal
áldozatot hoz
előnyben részesít
felemel
megszabadít
bókol, megszépít
meggyógyít
(katalizálja gyógyulásod)
figyel és figyelmeztet
véd és óv
tükröt tart eléd
tréfásan mond fájó igazat
bármilyét átadja
megosztja örömét
drukkol neked
örül sikerednek
megkímél
társ a bajban
időt szán rád
bármikor elérhető
kérés nélkül ad
a legjobbat hozza ki belőled
növeli önbizalmad
jó dolgot ajánl
szükség esetén atyáskodik
közvetít
kibékít
összeismertet
érdekedet képviseli
helyzetbe hoz
nem kér tisztességtelent
a legjobbat adja
nem visz kísértésbe
tiszteletben tartja szokásaimat
teljesen megbízik bennem
örömmel lát vendégül
tudatosítja értékeimet
egyengeti utam, pályám
kezességet vállal értem
gyorsan tájékoztat
a javamat szolgálja
*
Szalmaláng
1. (ritka) A meggyújtott szalmának
gyorsan fellobbanó, de hamar kihunyó lángja.
2. (átvitt értelemben)
Hirtelen fellobbanó, de csak rövid ideig tartó,
hamar lelohadó lelkesedés, buzgóság.
A nagy felbuzdulás szalmalángnak bizonyult.
Rútul hazudtam, amidőn Leánynak azt mondám,
hogy szeretem… Az csak költői szalmaláng vala.
(Petőfi Sándor)
A szalmaláng közönybe és undorba veszett,
mely szürke, mint a hamu, s fekete, mint a korom.
(Babits Mihály)
*
Szalmaláng
Kovács Kati
Távol, távol a fénytől
Mint a tenger a csillagos égtől
Élek, élek nagy csendben
Mint a fűszál egy eldugott kertben
Derűs nyugalom, ez lett a párnám
Tudom senki se, senki se vár rám
Régi vágyak már messze járnak
Híres nagy szerelmünk hol van már?
Szalmaláng
Csak ennyi volt és semmi más
Szalmaláng
Mely ellobbant és nincs parázs
Nem marad más
Csak egy halk, fura szívdobogás
Az is elmúlik mint a varázs
Megy tovább az élet, és feledlek Téged...
Nyílnak, nyílnak a rózsák
De az illatot máshova szórják
Nézem, nézem a fákat
Amint százan is egymaguk állnak
Ilyen egyedül, így vagyok én is
De a nyugalom megéri mégis
Olykor némán, még meg-megkérdem:
Miért nem búcsúztál el tőlem szépen?
Szalmaláng
Csak ennyi volt és semmi más
Szalmaláng
Mely ellobbant és nincs parázs
Nem marad más
Csak egy halk, fura szívdobogás
Az is elmúlik mint a varázs
Megy tovább az élet, és én feledlek Téged
Szalmaláng
Csak ennyi volt és semmi más
Szalmaláng
Mely ellobbant és nincs parázs
Szalmaláng
Csak ennyi volt és semmi más
Szalmaláng
Mely ellobbant és nincs tovább
https://songbook.hu/lyrics/34257/szalmalang
*
ÉLETMINŐSÉG JENCIKLOPÉDIA
Jó kezdés fél siker.
A baj felismerése már fél gyógyulás.
A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,
és bölcsen-bátor lélekkel változtassunk életünkön.
Sokkalta több múlik rajtunk, mint azt hinni szeretnénk:
gyávaságból, önigazolásból/teljes élet alóli felmentésből.
„Megölhetnek, de nem árthatnak” - állítja a sztoa/Jézus:
eszerint egyáltalán nem külső körülményeken áll üdvünk.
Ijesztő, hogy végső soron csak magunkat okolhatjuk?
Ez jól felfogva maga a biztató, nem csalfa reménysugár,
hogy – az isteni kegyelem dimenzióját nem elfelejtve -
szabadon-felelősen vagyunk jó/rossz sorsunk kovácsai...
A legtöbb/összes kárt mi okozhatjuk/okozzuk magunknak,
javunkat fel nem ismerve a jót rosszul, a rosszat jól csinálva.
Ezután jönnek a sorban előszeretteink, barátaink, segítőink –
akiktől védjen meg az isten: az ellenséggel elbánunk mi is...
Adódik itt persze egy szellemi kihívás: a nehéz gyerekkor.
De hány élet/irodalmi példát ismerünk: utolsóból első lesz.
És mennyivel nehezebb egy csupa jószándékkel elrontott,
elkényeztetett gyereknek önálló boldog felnőttként élni...
Egyszóval: nincs alku, nincs kifogás: légy boldog,
másként halálos ágyadon csak magadat okolhatod,
ha betegség, otthontalanság, lelki hadviselés, magány,
rossz evés-ivás, alvás, „létminimum”, élményszegénység,
szerelmi gyötrelem, házassági pokol, szexuális nyomor,
hivatástalanság, lélekölő robot, kóros bűntudat(lanság),
rossz áru/szolgáltató, packázó hivatal, rabló-zsarnok állam
és a többi jutott neked – jelentős önerővel – osztályrészedül.
|