Kedves Jenő!

Ma az én politikai ítéletem egyes részeit bontom ki, mutatom be Neked. 

A középiskolát 1978-ban fejeztem be. Már ez évben, 1978 augusztusában előzetes ellenőrzés alá vont a BAZ -megyei állambiztonság. Fogtak egy levelet, ami NSZK-ból jött nekem. A tartalmára figyeltek fel. Egy barátom írta, aki nem jött haza és Németországban telepedett le.

Az előzetes ellenőrzésnek bizalmas nyomozás lett a folytatása. "Hamisító" fedőnéven nyitottak rám "Sz -dossziét. Mivel külföldi kapcsolataim voltak, így a III/II foglalkozott velem. A mellékelt dokumentumokból látható, hogy rendes terveket szövögettek és ez már szerintem ki is merítette a politikai üldözés fogalmát.

"K" ellenőrzés, 3/a rendszabály (telefon lehallgatás), barátaimnál is ( ! ) , minden játszott. A legnagyobb bűnöm az volt, hogy nem hagytam abba a kapcsolattartást a külföldi barátaimmal és ez érzékenyen érintette őket.

Társadalmi kapcsolat lett a munkahelyi kis főnököm, és hivatalos kapcsolatot csináltak a kis főnököm feletti főnökből. 2 és fél évig ment az ellenőrizgetés és 170 oldal ABTL-anyag lett a munkájuk gyümölcse. Büntetőeljárást kezdeményeztek ellenem. Ez volt a szándékuk.

1 év 10 hónap fegyházat mondtak ki és mellé a kényszergyógyítás. Biztosan az volt a célja a kényszergyógyításnak, hogy szocialista embertípust akartak belőlem faragni.

1982 április 17.-én szabadultam a Gyűjtőből.

Ekkor már csak 53-an voltunk politikaiak. De az országban voltak nagyon sokan köztörvényesként elítélve "közösség megsértéséért", ilyen emberrel voltam én is előzetesben Miskolcon. Fodor Zoltánnak hívták. Aztán tiltott határátlépésért vagy kísérletéért is sokan voltak börtönben.

A Gyűjtőben a legtöbb politikait a BÉBI-bútorban dolgoztatták. Faipari munka.

Voltak nagy ítéletesek, mint pl: Polereczki Gábor. Sajnáltam, mert nagyon nem bírta a fogvatartást. Nagyon szenvedett. A társak meg cukkolták. 1990-ben szabadult és már 1994-re hullára itta magát.

Nagy Lajos is ott volt a Gyűjtőben, de ő nem a bébi-bútorban volt, hanem a speciálban dolgozott. Nem beszéltem vele soha, de láttam többször és jól megnéztem, úgyhogy szinte előttem van most is a jóságot árasztó tekintete. Nagy Lajos 33 évet volt börtönben fegyházban. Ő a csúcstartó. 1983-ban szabadult és a Békés -megyei Kutas tanyára telepítették ki. Ott is halt meg 1986-ban. Előtte a tanyán Bojtár László lakott, aki 1979-ben szabadult, hosszú, majd 11 éves büntetéséből.

Volt több nagyidős politikai, akik csak 1990 szeptemberében szabadultak. Elég megtisztelő volt számomra ez a Kozmai utcai tartózkodás, mert egész BAZ -megyéből egyedül én voltam ott.

Vizsgálati szakaszban engem is elmeorvosi vizsgálatra köteleztek. Az én elmeorvosi vizsgálatomnak az anyagát már nem találtam meg a levéltárban. Nem tudom megmondani, hogy miért maradt meg egynémelyik politikainak az anyaga között az elmeorvosi vizsgálat leírása, másoké meg nem maradt meg...

Az ügyészi kartonokban találni még elég sok érdekességet, azok nem selejtezhetőek. Nekem van 5 db semmisségi bírósági végzésem, illetve nevezhetjük ítéletnek is.  A bíróság semmisségit csak törvénysértő ítélet, törvénysértő határozat után ad ki.

Az első semmisségim 1992 május 29.-én keletkezett. Itt semmissé tették az 1979 áprilisi 2 rendbeli tiltott határátlépés ítéletét és semmissé nyilvánították az államellenes izgatást is. DE! Itt jön a bírósági BRAVÚR! A bíró meghagyott három hónapot egy deviza vétségre. Tulajdonképpen egy újabb ítéletben 3 hónapra ítélt. És ezt az ítéletet 2016-ban Vass Andrea a Miskolci Törvényszék bírója semmissé nyilvánította!

Tehát 1992 május 29.-én törvénysértő ítéletet hozott ellenem a bíró. Indítottam pert a Miskolci Törvényszék ellen, de 2 évig hülyét csináltak belőlem és meguntam, feladtam. Áttették előbb Debrecenbe a pert, majd Egerbe.  Aztán volt egy szabálysértési határozat egy hivatalos személy megsértéséért, ami a III. semmisségi szerint semmis. De ez egyébként is érintette a politikai peremben a vádat.

És az ötödik semmisségi a kényszer-gyógyítás. A másodi bizalmas nyomozásnál már " Kalandos " fedőnevet adtak az állambiztonságiak, ami elég találó volt, mert a kommunista időkben végül is 6 országban jártam és 12 x léptem át országhatárt meg nem engedett módon. Még 1989 augusztusában sem adtak útlevelet. Röviden ennyi.

Tamás János

p.s.:

Kiss József BAZ -megyei Levéltár Igazgató írt egy könyvet 1956 60.-ik évfordulójára. Miskolcon 1956-63 között politikai okokból elítéltek szerepelnek benne. Kis életrajzzal és ítélettel leírva. 1956-63 között Miskolcon kb 300 politikai ítéletet mondott ki a Városi Bíróság. Ebből 49 izgatásos eset volt. A 49 izgatásos ítéletből 4 ítélet volt nagyobb, mint az én 1 év 10 hónapos ítéletem.

Állítólag akkor kemény diktatúra volt, 1963 után puha. De a valóság mást mutat.

Gyarmati László barátomat 2 év 6 hónapra ítélték 1981-ben. Itt Borsodban 1979-ben öt fiatalnak cselekedetét államellenes izgatásnak vették és hárman kaptak fejenként 2 évet 2 fő 1 évi szabadságvesztést kapott. De a Cpg punkok is 2 év és még e feletti ítéletet kaptak 1983-ban. Kristály Gyula 1987-ben kapott 3 év letöltendőt, első fokon.

Azt kifelejtettem a tegnapi írásból, hogy az egyik semmisségi ítélet a hatóság megsértéséért kapott határozat. Itt meg kell említeni, hogy a rendőröknek azért nem adtam oda a személyi igazolványom és mondtam nekik, hogy " Nektek bunkó parasztok a személyi igazolványom nem adom oda ", mert igazoltatásnál előbb csattant a gumibot a hátamon, majd utána kérték a személyit. Szép napot kívánok!