Bölcsek-balgák, boldog-boldogtalanok
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Életminőség tesztkönyv: tematikus szótár
*
Utazás régvolt, mai, elképzelt poklokban
Ami a kapitalizmusig és a kommunizmusig,
abban, és ami utána már történt, történhet
*
Tematikus
életminőség mondattár – 2..
A földi poklok leírása/elképzelése
Ha szembesülve nem ismered meg,
nem rendezed le a múlt(ad) bűneit,
nem kéred számon az elkövetőket,
nem fogod fel a társ-tettességedet,
és nem kárpótolod az áldozatokat,
nem becsülöd az üldözött ellenállókat,
akkor jó eséllyel újból megismétlődhet,
sőt, még rosszabbá is fajulhat ez a kor…
Emlékeztető-figyelmeztető-intő naiv,
tudatlanságban tartott fiataloknak!
A „Jók” nélkül a Rossz nem győzhetne…
*
Litánia
Az én koromban: zörgött az egekben a gépek acélja.
Az én koromban: nem tudta az emberiség, mi a célja.
Az én koromban: beszéltek a falban a drótok, a lelkek.
Az én koromban: vad, bábeli nyelvzavarok feleseltek.
Az én koromban: öngyilkosok ezrei földre borultak.
Az én koromban: méreggel aludtak el a nyomorultak.
Az én koromban: kínpadra feküdtek az árva, beteg nők.
Az én koromban: lélekbe kutattak a lélekelemzők.
Az én koromban: mint koldusok álltak a sarkon az épek.
Az én koromban: recsegtek a trónok, a bankok, a népek.
Az én koromban: mily dalt remegett a velőkig üvöltő.
Az én koromban: prózára szerelte a verset a költő.
Az én koromban: mindannyian ó de magunkra maradtunk.
Az én koromban: sírtunk, amikor kenyerünkbe haraptunk.
Az én koromban: nem volt, ki szegény sziveket melegítsen.
Az én koromban: álmatlanul ült arany-ágyon az Isten.
Kosztolányi Dezső
*
p A zajártalom elől menekülők fülében „hallgató”
p A nyelvtudás hol gyanús, hol elvárt minimum
p A lázongó elemeket a bolondokházában kezelik
p Sok év/tanár munkája szoktat le írásról-olvasásról
p Az emberek a bölcsitől az egyetemig butulnak el
p Sugar baby – van gyors ferde kiút a diáknyomorból…
p Az egykor titkos naplókat ma a világhálóra írják
p Mindenki magával hordja a lehallgató készülékét
p Aki nem lop, éhen hal, aki lop, azt megzsarolják
p A banki uzsora bűnét az egyház cinkosan pártolja
p Csak hitelből építkezhetsz, házad a bankot gyarapítja
p Minden focimeccs látható, csak grundok nincsenek
p Éhbér – egy férfi már nem tudj eltartani a családját
p A pártokrácia pankráció – csak a hívek ütik egymást
p A buziság már engedett, sőt szinte támogatott/kötelező…
p A gyerek se hallott, se látott: mi is az apja munkája
p Eláraszt a rossz, a rém, a lényegtelen és a téves hír
p Oly sokat beszéd a politikáról, amily kevés befolyás
p A titkos ország-megszálló talál nyíltan kollaboráns erőt
p Az egyéni vállalkozást hol üldözik/büntetik, hol ösztönzik
p A rablás fedőneve előbb államosítás, később privatizálás
p A munka után sipirc, mindenki haza – nincs esti élet
p Büntetlenül lövethetnek békés ünnepi felvonulókra
p A szegények ügyének még-már nincs önkéntes védője
p Az otthonszülést folyamatosan kriminalizálják
p A kivételből szabály: rutin lesz a császármetszés
p Az újgazdag háza: tömény giccs vagy egyen-doboz
p Összefonódik a rendőrség és az alvilág, a maffia
p Becsületes munkából régóta nem lehet jól élni
p A gyalogosan közlekedő már életveszélyben van
p Kisvárosnyi kering ember a hajléktalanság ördögi köreiben
p Jobb nem is firtatni, hogy ételedben mennyi a méreg
p Az egyik sterilizált - másik vért izzad, hogy szülhessen
p Ép testű karosszékből távkapcsolóval sportol, utazik, irányít
p A humorérzéketlenséget a gonosz-gyilkos gúny tetézi
p Az öregek, szegények lakásáért a maffia/bankok vetekednek
p Nagyon sok kutya különbet vacsorázik mint sok gyerek és öreg
p Egyre tökéletesebb minőségben, korlátlan mennyiségben: zene?
p Alig van korlát: ki milyen éhbéres/megalázott alkalmazott
p Kórházban születünk és ott is halunk meg elhagyottan…
p Egyre jobban értjük, egyre kevésbé élvezzük: élet, humor
p Még a fülünkbe se mászik a régi, máris tolakszik az új dallam
p A világ egyik része éhezik, a másik új fogyókúrákkal gyötrődik
p Az országban kisvárosnyi ember járja a börtön rossz iskoláját
p A népnyomorító uzsorakamat ellen még az egyház se lép fel
p A templomból kiűzött kufár csúf plázatemplomokat épít
p Több ember hal meg országunkban, mint ahány megszületnek
p Alapdolgokban kevesebbet tudunk saját korunkról mint ókorról
p Embertömegek bumliznak éhbérért melóhelyükre és vissza
p A megunt állatokat az utcára, a felesleges öreget elfekvőbe
p 25-30 éves nagyfiúk még anyukájuk szoknyája mögé bújva
p 25-30 éves nagy – vén - lányok még spekulálnak, szüljenek-e…
*
*
p A láb nappal olcsó-ócska deformáló kínai cipőbe zárva
p A drága hitelre vett autóban két család már nem fér el
p Pszeudo közösségek tagjainak külön újra eladnak mindent
p A szülészorvos fogamzásgátlásból-magzatelhajtásból él jól
p Ha nincs névtáblája, lakásszomszédnak még nevét se tudnád
p Zebrán, zöld lámpánál sem veszélytelen öregnek úton átkelni
p Gyermekkocsival tömeg-közlekedni felér egy túlélő túrával
p A félórát késő városi busz vezetője télen sem kér elnézést
p Egyre többen még sosem láttak egész – pláne: élő – csirkét
p Az emberek minden baja medikalizálva: (v)egyél gyógyszert
p Ma már a Balatonra sem célszerű autóstoppal elindulni
p A gyermekek hol mostoha-sorsúak, hol elkényeztetettek
p Összekuszálódnak az évszakok és eltolódnak az égövek
p Az egyik nő slampos, hízott – a másik szépségszalon kreálta
p A „sztárok”, gazdagok életében vájkál/kukkoltat a bulvár
p Minden egész eltörött – minden darabokban, romokban
p A logikailag szétválasztott test-lélek egymással szembeállítva
p Utcákon, köztereken se pad, se közkút, se vécé, se semmi
p Az újgazdagok előbb nyaralnak Malajziában mint Erdélyben
p Hány embernek az egyik nagy mumusa ma még a BKV ellenőr
p Bestseller mesék írói is erőltetik a világ varázstalanítását
p Le lehet érettségizni KRESZ vizsga és filozófiatudás nélkül
p Ha nem kezd időben spórolni temetésére, eladósodnak utódai
p A strand mára luxus lett, a vadvizekben pedig tilos fürödni
p Rohamos léptek: egyre több mindenre allergiás túlcivilizáltak
p Otthonod kapu- és telefoncsengőjén ügynök, politikus zaklat
p Ha utcára mész, zsebtolvajok és szemérmetlen koldusok raja
p A közutakon az autósok, a járdán a gyalogosok: kerékpár ellen
p A demokrácia a középszerűség rémes uralma és unalma
p Legjobb titokban tartani, ha egy igazán csendes helyet találsz
p Családtagok nem beszélnek egymással – két párt diktatúrája
p Az emberek egy része önpusztító, a másik egészségmániás
p Sokszázezer ember csak egy járható utat lát: alkoholizmus
p Nem csak a mosónők öregszenek-halnak korán, de a férfiak is
p Megindult a „sárga veszedelem”, csak nem erővel-fegyverrel
p Oly nagy a lapok (látszat) sokfélesége: ki se férnek a standra
p A gyerekek nagy része hiába kér kistestvért szülinapjára
p Munka-alkoholista nagybeteg büszkén féltéglával veri mellét
p Az elmebetegek légvárakat építenek, és a házbért szedők
p A fiatalok időhúzásban infantilizálódnak, mások koravénülnek
p Kb. 100 ezer vegyszer van forgalomban – kemikáliák kora
p A margarin vagy vaj konkurenciavitájában a „tudomány” dönt
p Az öregek életbölcsességére, a vének tanácsára nincs igény
p Gerontokrácia az egyházban, tudományban, politikában…
p A legritkább kincsekkel – vízzel, energiával – pazarolunk
p Csak fogyasztanak, de nem termel az emberek többsége
p Legfeljebb olvasod a verset, hallgatod a dalt – nem írsz, énekelsz
p A genetikától várjuk, hogy tökéletes embert főzzön lombikban
p A korszellem sugall: becsületes munkával itthon nem élhetsz jól
p Összekeverik a boldogulást a boldogsággal – Kizárja egymást?
p Sok az akadály a lélektől lélekig vezető úton: simogatásból ütés
p Jobb sorsra érdemes dallomok bugyuta vagy gonosz szöveggel
*
Jókai Anna: Ima Magyarországért Öregisten, Nagyisten nézd, hogy élünk itt lenn katlanba zárva csodára várva csöbörből vödörbe magyarok. Itt élünk se élve se halva hurrá a vödörben hal van süthetünk szálkás kis pecsenyét a friss húst viszi már a fürge menyét körben a bozótból ragadozók szeme villog az elhevert csordákon áldozati billog. (csitt, csak csendesen, ne kiálts, mormold csak, mormold az imát) Öregisten, Nagyisten ha Te nem, ki segítsen? Sovány lakomára nohabort kínáltak s akik ezt megitták bódultakká váltak. (... csak csendesen, ne siránkozz, halkan szólj elkábult hazánkhoz)
Öregisten, Nagyisten érted sóvárog ma minden akik hortyognak szanaszét vagy éberen vigyáznak síkos savas eső alatt biz egyformán áznak. (... csak csendesen, mind aki lázad, báránybőr jelmezben figyelik a házad)
Öregisten, Nagyisten erősíts a hitben hogy ami késik azért el nem múlik él még a Te nyájad bárha szőre hullik. (... csak csendesen, nem használ a lárma, mostohaszülők közt még árvább az árva)
Öregisten, Nagyisten más remény nincsen mint igazad, kegyelmed hogy Te szabj végül rendet maradék országnak adj életes kedvet a lecsonkolt többit gyógyítgasd ne engedd önnön gyilkosává válni - haza kell találni! (... csak csendesen, mert vád alá vesznek, jönnek janicsárék, kerék alá tesznek)
Öregisten, Nagyisten nem hoztak, de vittek a vak lóra azt hazudták bátor suba alatt kupec lett a pásztor műdalokkal altat nejlonfurulyája dagonyáztat minket langyos pocsolyában. (... csak csendesen, ne élvezd a táncot, csörgesd csak, csörgesd a vattázott láncot)
Fájdalomban boldog régi jó Patrónánk hegyeink elcsórták, eladó a rónánk fulladunk a füstben a folyónkban cián sorvasztja a lelkünk a ránk tukmált Isten-hiány mértékadó értelmiség minden mérték nélkül! hóhér a halottal cinikusan békül dús szobákban álparasztok a búzát égetik ők nem harasztot melósvezér nyüszít, uszít munkásember helyben fut itt a hajléktalant rendőr verte shoppingcenter országszerte mocskos pénznek nincsen szaga gaztól rabolt s gaz lett maga és a művész? búsan kérded megvették a tehetséget sirasd őket Ősi Anya zsoldospénznek sincsen szaga (... csak csendesen, hagyd Krisztust ítélni, végtelen időben mindenkit megtérni)
Öregisten, Nagyisten kit kövessünk s kit nem? Érlelj az eszmében de a rögeszmét távoztasd hisztériát űzz el indulatunk meghagyd a reánk szabott leckét beteljesíthessük gőgösek se legyünk kétségbe se essünk nácítudat, bolsitudat csak álarc a Szörnynek egyképp meggyötörtek lám egymásra törnek gonosz század elment nehéz évek jönnek melegítsd eszünket, okosítsd szívünket, biztass hogy a testvérharc megszűnhet göngyöld e földgolyót, írjad köntösébe édes hazánkat annak is kellős közepébe a lapulást-alkuvást váltsa már valódi béke... Annyi gyalázatos koron át őrizd meg számunkra misztikus koronád. (... csak csendesen, akinek füle van, hallja; a látónak látható, hasad az Ég alja)
Öregisten, Nagyisten mit akarjunk s mit nem: törvényed vezessen hogy e kis nép oda ne vesszen át ne lyukadjon helyünkön a térkép ki ne radírozzon a világi lét végképp serkentsd fel szolgád, a Magyarok Istenét kend meg könnyektől elhomálylott szemét küldd le a magasból újra e véres-veres földre tartsd köztünk szellemét most és mindörökre. (A Születés előtt túl hosszú volt az Ádvent - hiszen az életünk hovatovább ráment - mielőtt nem késő, Te mondd ki az Áment.)
*
UTAZÁS A POKOLBA
Emlékirat, korrajz és képzelet/vízió
A létezett/lehető világok legrosszabbika:
ami volt, lehetett, van, lesz, lehet/lehetne
Amit a negatív utópia/sci-fi írók, látnokok
(még rémálmaikban sem) képzeltek így el)
A negatív megközelítés pozitív eredője:
1. ismerjük fel, ha ilyen világban élünk,
és tegyünk ellene, hogy ne így maradjon
2. tudjunk róla, mi minden történt meg már,
és okuljunk belőle, hogy ez ne ismétlődjön meg
3. figyeljünk a lappangó/nyílt tendenciákra,
hogy csírájában fojthassuk el a készülő bajokat
4. ami van, az másként/rosszabbul is lehetne –
örüljünk neki, értékeljük, hogy ma nem így van
6. igyekezzünk a bajt, a balszerencsét is
a javunkra fordítani, szarból aranyat csinálni
A sátáni zsarnokság nem földönkívüliektől való –
aktivitásával/passzivitásával mindenki részese annak,
mindenki kisebb-nagyobb szem a láncban: tehet ellene,
felhagyva a kollaborálással/cinkos néma bűnpártolással...
Elhülyített, közönyös, gyáva alattvalók, áruló írástudók,
felelősséghárító „kisemberek”, hazaáruló elitek, elégedett
rabszolgák, langy hívők, áldozatot nem vállaló, szabadságról
lemondók stb. nélkül nem is működhetne egy ilyen Rendszer...
|