A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKA, A KUTATÁS JELENTŐSÉGE

Az utóbbi évek könyvmegjelenéseinek köszönhetően a kortárs finn irodalom – elsősorban a gyermek- és ifjúsági irodalom – egyre nagyobb teret kap Magyarországon, emiatt indokolt elméleti szempontból is foglalkozni vele. Disszertációm témáját szűkebben az ifjúsági irodalomhoz és annak egyik leginkább jellemző, napjaink társadalmi jelenségeit, problémáit tárgyaló vonulatához kapcsolódóan választottam, mivel úgy gondolom, ezen irányvonal megismertetése külön érdekességgel szolgálhat a hazai közönség számára. A hasonló tematikájú alkotások ugyanis a magyar ifjúsági irodalom terén napjainkban alig vannak jelen – az ide sorolható művek nagy része fordításirodalom1 –, miközben a megjelenített társadalmi problémák2 hazánkban is érzékelhetők. A kortárs finn gyermek- és ifjúsági irodalom a témák mellett célközönségét tekintve is bővebb a magyarnál: míg a hazai ifjúsági művek többsége a gyermek, ill. a kiskamasz korosztálynak szól, az ún. fiatal felnőtt irodalom Magyarországon szintén zömében a fordításirodalom révén van jelen. A fent említett irányzaton belül disszertációm az evészavarokat megjelenítő alkotásokat vizsgálja. Választásom egyik indoka, hogy az érintett művekben az evészavarok hátterében legtöbbször az identitáshoz kapcsolódó kérdések állnak, így ezen alkotások illeszkednek az ifjúsági irodalom egyik hagyományosan népszerű vonulatába, az identitáskeresés tárgyalásába. Emellett azt a megközelítésmódot is jól jellemzik, ahogyan az utóbbi évek finn ifjúsági regényei az identitáskérdéseket tárgyalják: ezek éppen a – korporalitás és szexualitás értelemben is vett – testiségen keresztül jelenítik meg az identitással összefüggő problémákat (Huhtala 2006, 13). A témának emellett többféle magyarországi vonatkozása is van. Az elmúlt években két olyan finn regény is megjelent hazánkban, amelyben központi helyet kapnak az evészavarok: Kira Poutanen A csodálatos tenger (ford. Bába Laura; Cerkabella, 2009) és Sofi Oksanen Sztálin tehenei (ford. Pap Éva; Scolar, 2011) c. alkotása. Mindkettő szélesebb nyilvánosságot is kapott.3 Az evészavarok emellett az utóbbi években hazánkban is egyre inkább előtérbe kerülnek. Magas az elterjedtségük, bővül kutatásuk, és nyilvános fórumokon is gyakrabban tárgyalják őket. Irodalmi témaként ugyanakkor alig találkozni velük. A fenti okok miatt úgy vélem, az evészavarokat tárgyaló finn ifjúsági regények elemzésével értekezésem egyrészt a kortárs finn gyermek- és ifjúsági irodalom egyik jellemző szegletét világítja meg, másrészt a magyar tudományos élet számára is hozzáadott értékkel bírhat