Faragó Ferenc
Tanyai szilánkok II. /1.
***
Talán már törvényszerű,
hogy a pápák tévednek a legtöbbször?
***
A demokrácia
a gazdagok által létrehozott és fenntartott hatalmi forma.
***
A politika
lehet jó vagy rossz,
de igazságos sohasem.
***
Vergődés.
Igazi létünk az éghez kapcsol bennünket,
de nem tudunk elszakadni a földtől.
***
Ne állj útjába
mások meggyőződéseinek,
hogy a Tiednek se álljon útjába senki!
***
Álom az, amikor
a lehetetlen lehetséges
és a lehetséges lehetetlen.
***
A történelem
a kereszténységet
úgy törölte el, hogy a zászlajára tűzte.
***
Az az igazi hír,
ami meg sem jelenik a médiában.
***
Csak
egyetlen
hiteles hatalom létezik:
a hatalom nélküliek hatalma.
***
Nappal a sötétség,
éjszaka a világosság a titokzatos.
***
Eszmék.
Ami felszabadítani látszik, az nyomorba dönt. –
Ami rabságnak látszik, az megszabadít.
***
A „bepörgés”
mindig sokkal gyorsabb, mint a „kipörgés”.
***
Álomfejtés.
Álmaink igazi mivoltát
csak mi magunk érthetjük meg, senki más.
***
Az a jó politikus,
akinek ugyanarról a dologról
nemcsak egy, hanem kettő, három,
esetleg több véleménye is van.
***
Optikai
filozófiai kérdés.
Látható-e a sötétség?
***
Rossz iskola az,
amelyben semmit sem szabad a gyerekeknek,
ennél csak az a rosszabb, amelyben mindent szabad.
***
Minden haladás változás,
de nem minden változás haladás.
***
A globalizálódott liberalizmus
a gazemberek végső mentsvára...
***
A gyermekek
nem jól reagálnak
sem a nádpálcára, sem a cukorkára.
***
Világ képének
nincs végleges kerete.
***
A múlhatatlanság
csak a múlandóban ismerhető fel.
***
Gyakran
azért nem kapunk helyes válaszokat,
mert már a kérdések föltevését elhibázzuk.
***
Minden embernek
taníthatok valamit –
ennyiben tanítója vagyok.
Minden embertől tanulhatok valamit –
ennyiben tanítványa vagyok.
***
Posztmodern attitűd.
Sokkal inkább vagyunk közömbösek,
mint állítók vagy tagadók.
***
Definíció.
Sátán az,
aki megölte önmagában az Istent...
***
Különbség.
Nem a vallásos embereknek kellene politizálni,
hanem a politikusoknak kellene vallásosnak lennie.
***
Az erőszak
a hitványság legbiztosabb jele.
***
A javak birtoklása
olyan szenvedélyt szül,
amely arra sarkal, hogy
még többet birtokolhassunk.
***
A vallásoknak is
– mint mindennek –
vannak árnyoldalai,
azonban az rajtunk fordul,
hogy melyik oldalon állunk.
***
A szenvedés valóságos – a boldogság illúzió.
***
Minél egyszerűbb az életünk,
annál elégedettebbnek érezzük magunkat. –
Minél bonyolultabb az életünk,
annál elégedetlenebbnek érezzük magunkat.
***
A vallás
túl komoly dolog ahhoz,
hogy papokra lehessen bízni...
***
Amikor
valamibe elmélyülünk,
magasba emelkedhetünk.
***
Közösség ide – közösség oda,
Jézus a legmagányosabb lény a világon.
***
Minden pillanat
a keletkezés, ugyanakkor az elmúlás pillanata is.
***
Földi vágy: kapni. –
Égi vágy: adni.
***
A világban nincs középpont,
azaz minden a középpontban van.
***
Mindig a másik boldogságáért kell küzdenünk –
hogy ily módon a magunk boldogságát megkaphassuk.
***
Arányok.
Minden vallás
1% „külsőség”, 99% „belsőség”.
Ma ez mindenütt pont fordítva van.
***
Van,
amiben a türelem az erény –
van, amiben a türelmetlenség.
***
A szabadság
olyan fokát kellene életünk során elérni,
amely teljes mértékben összefér mások szabadságával.
***
Ha
nem
alkalmazunk semmiféle rendszert,
akkor annak rend lesz az eredménye!
***
Aktuálpolitika.
Régen, ha szegény volt az ország,
szegény volt a király is.
Ma ennek éppen a fordítottja van...
***
Az ész
mindig hajlamos
az irracionalizmusra.
***
Az igazság nyílt:
transzparens egzisztencia;
a hazugság zárt: clausus egzisztencia.
***
Az igazság
sohasem történés kérdése,
az igazság,
úgymond sohasem történik meg,
az igazság „csak úgy” – létezik.
Ami megtörténik, az a hazugság,
mert a hazugság – nem létezik.
***
Tulajdonképpen
világ nincs is, csak világ-nézet.
***
A megismerés
és a megértés soha nem fedi le egymást.
A megismerés, mint megismerés
mindig több mint a megértés.
A megértés, mint megértés
mindig több mint a megismerés.
***
Holisztika.
Aki nem érti a részleteket,
még nagyon jól értheti az egészet.
***
Az irracionális világ
racionális magyarázata
mindig ateizmusba, materializmusba,
pragmatizmusba, agnoszticizmusba
és végül nihilizmusba torkollik.
***
Az emberiség
egyik legszörnyűbb feltételes reflexe,
hogy az igazságot hazugsággal védje meg.
***
A politika lényege
a reménykeltés és a remény elveszejtése.
***
Metanoia,
avagy térbeli orientációs zavar:
Háttal állunk Istennek, ezért kell megfordulnunk.
***
A legvégső Valóság
nem a térben és az időben érzékelhető valóság,
hanem önmagamban, a végtelenben, örökkévalóban rejtőző mindenség.
***
Az ateista
tulajdonképpen önmagát nem tiszteli,
odáig menően, hogy önmaga létét kérdőjelezi meg.
***
Isten
sem nem alanya,
sem nem tárgya a világnak,
hanem a kettő teljes azonossága, egysége.
***
Úgy tűnik,
senki sem kérdezi meg,
hogy megakarunk-e születni,
senki sem kérdezi meg,
hogy megakarunk-e halni.
Így tehát azt sem kérdezi meg senki,
hogy akarunk-e egyáltalán élni.
***
A művészi
alkotás sajátossága,
hogy egyszeri és megismételhetetlen.
A tudományos
alkotás sajátossága pont az,
hogy megismételhető.
***
Legtöbbször
csak a kezdet
és a vég, ami érdekes,
ami közte van, azt jól tudjuk.
***
Az emberi léleknek
a halhatatlanságba vetett hite
a világ legtermészetesebb dolga.
***
Mindig a
halál gondolata
okozza a legnagyobb szenvedést,
s nem maga a halál,
mert az, az élet legtermészetesebb
és legelválaszthatatlanabb velejárója.
***
Az Isten-fogalmunkkal
gyakran az a baj, hogy
a végtelent, a láthatatlant
valami véges, látható lénnyé igyekszünk összezsugorítani.
***
Amikor
a tudatot kifelé irányítjuk,
megjeleni benne a nyüzsgés.
Amikor a tudatot befelé irányítjuk,
megjelenik benne a csend.
***
Kampányidőszak.
Most légy csak igazán pártatlan!!!
***
Az az érzés, hogy:
„... most aztán nekem van igazam!” –
az erőszak első formája.
***
Mindig
el kell fogadni azt, ami van
és mindig meg kell valósítani azt, aminek lennie kell.
***
A történelmi kereszténység
a történelem minden pillanatában,
valami érthetetlen ok miatt,
meg akarta védeni a Fiút az Atyától.
***
Az emberi életnek
csak akkor lehet értelme, célja és feladata,
ha túlmutat önmagán.
***
Ha
önmagunkat elfelejtjük –
ráeszmélünk önmagunkra.
***
Végtelenül
irreálisnak kellene lennie annak,
aki a realitást a maga realitásában kívánná megismerni.
***
Az igazság
föl nem osztható,
így a részigazságok összege
nem adja meg az igazságot magát.
(Különös tekintettel arra,
hogy a részigazság, mint olyan
érvénytelen fogalom.)
***
Minden
megnyilatkozás
egyben elzárkózás is.
***
A művészetben
a vakok látnak, a bénák járnak...
***
A politikának
kellene vallássá emelkednie,
de a vallás süllyedt politikává.
***
A kérdés az,
hogy a valóság
rendelkezik-e értelmes struktúrákkal,
vagy csupán az emberi értelem helyezi azokat bele?
Vagy más szóval élve:
az „érthetőség” a dolgokban van,
vagy csak a tudatunk adja azt neki?
***
Vannak
olyan gondolatok,
amelyeknek nincs logikus következménye.
***
Istentagadás.
Tagadni csak azt lehet, amit állítani is tudunk.
***
Az igazság
csak a felismerése által lehet igazság számunkra.
***
Minden
bűn megbocsátható,
de egy sem hallgatható el!
***
Még az is,
ami el van zárva a megértésünk elől,
mi magunk tapasztalhatjuk meg,
mint végső határt.
***
Életünk során
már előfeltételezhetjük
a látható és a láthatatlan világ összefüggéseit.
***
Misztika.
Még arra is lehetőségünk van,
hogy érzékszerveinkkel, értelmünkkel
elvezetődhessünk az istenihez.
***
Az emberi élet
több-mint-élet –
ennyiben isteni.
***
Átérezhetjük,
hogy mélységes szakadék
választ el minket pont a legközvetlenebbtől.
***
Kommunikáció.
Tapintatlanság kimondani azt, amit nem gondolunk.
Tapintatlanság nem kimondani azt, amit gondolunk.
***
A retorika
csak a beszéd művészetét tanítja,
annak igazságtartalmának fontosságát nem.
***
Önmagunkat
távolabbról szemlélni,
már majdnem olyan,
ahogyan mások látnak minket.
***
Sors az,
amikor a szükségszerűség
és a véletlenszerűség teljesen egybeesik.
***
A mindenség
felismerhető az egyediségben –
az egyediség felismerhető a mindenségben.
***
Ugyanaz
az isteni kisugárzás ér mindnyájunkat,
mégis más és más tartalmakat ragadunk meg.
***
A tudomány nem lehet a hit akadálya. –
A hit nem lehet a tudomány akadálya.
***
Pártfolyóirat.
A lebutult apparátus mondja meg, hogy mit kell írni.
Bulvárfolyóirat.
A lebutított olvasó mondja meg, hogy mit kell írni.
Szamizdat.
Senki sem mondja meg,
hogy mit kell írni,
mégis mindenki tudja, mit kell olvasni.
***
Az élet
egy olyan feladat,
amelyet egyedül képtelenek vagyunk elvégezni.
***
Van úgy, hogy
amit sokszor mondanak,
abban kételkedni kezdünk.
***
Geometriai kompromisszum.
A párhuzamosok egy része találkozik a végtelenben –
a párhuzamosok más része nem találkozik a végtelenben.
***
Ami
a hazugságból ered,
az a hazugságba is torkollik.
***
Ha
sokan is mondják ugyanazt,
abban még nincs semmi igazságra utaló jel.
***
Valójában
minden, mindig van.
De csak a részletek
nyilvánulnak meg, időnként.
***
Az ember
mindig azt szeretné,
hogy a valóság mindig
különbözzön attól, mint ami van.
***
Ha
amiatt aggódunk,
hogy meg kell halnunk:
Isten dolgába avatkozunk.
***
Csak
azt gondolhatjuk el,
hogy önmagunknak mi lenne a legjobb,
hogy másoknak mi, azt nem.
***
A létezés
önmagától is tökéletesen működik,
ha beavatkozunk, esetleg elromolhat.
***
Materializmus.
Az anyaggal kapcsolatos hiedelmeink
annyira az anyaghoz tapadtak, hogy anyag lett belőlük.
***
Jól lát az,
aki a vallásokban különbséget
csak a külsőségekben (exotéria) látja. –
A belsők (ezotéria) azonosak.
***
A határtalan határos a lehetetlenséggel...
***
Födémcsere.
A pokol mennyezete a mennyország talapzata?
***
Egy ember sorsában
mindig több ember sorsa van...
***
Ördögi kör:
A magunk-szerezte gondokat
mindig csak másvalaki veheti el.
Isteni kör:
A magunk-szerezte örömöket
mindig csak másvalakivel oszthatjuk meg.
***
Jézus
nem az igazságért halt meg,
hanem az igazságtalanság áldozata lett.
(Mert az igazságért nem is lehet meghalni,
ez csak a forradalmárok, szabadságharcosok képzeletében létezik.)
***
A művészi gondolkodásmód
valójában nem annyira felfedezés,
mint inkább újraismerés, rátalálás, újraemlékezés (anamnézis),
mintegy visszatérése a léleknek egy ősi állapotába, melyből „kiszületik” a mű.
***
Az igazság
csak a felismerése által
lehet igazság számunkra.
***
Bűn az,
ha hazudunk,
de a legnagyobb erkölcsi fertő az,
ha tudjuk, hogy hazudunk, és mégis hazudunk.
***
A legélesebben
mindig az bírálja a másikat,
akinek nincs önkritikája.
Mint ahogy uralkodni is
az akar a legjobban,
akinek nincs önuralma.
***
Semmit
nem kell megszerezni –
ám, ami van, azt el kell fogadni!
***
Nem
a kereszténység igaznak tartása
jelenti a kereszténység igazságát,
hanem annak élése.
Több igazsága van annak,
aki még csak hírből sem
ismeri a kereszténységet,
ám aszerint él.
***
Fontos
az igazság megismerése,
de még fontosabb annak élése.
***
Valóban,
a jövő csak képzelet – de a múlt is...
***
...csak a jelen az egyetlen realitás.
***
Egy független világnézetben,
még maguk a függetlenek sem hisznek.
***
Mindenfajta definiálás
azzal a veszéllyel jár, hogy
a természetet saját elgondolásaink
korlátai közé szorítva írjuk körül.
Valójában a korlátainkat kellene
oly módon kitágítanunk, hogy
a természet minden kényszer nélkül közéférhessen.
***
Nagyság és esendőség,
ezek az ember legfőbb tulajdonságai.
***
Pártpolitika.
A szegénységről
való gondolkodásból
a baloldal száműzi Jézust,
a jobboldal névleg hivatkozik ugyan Rá,
de eközben az urak helyzetét restaurálja.
***
A jó
mindig elnyeri
a méltó üldöztetését,
s a rossz mindig befogadásra talál.
***
Az igazság megismerése
átvilágítja tévedéseinket
és leleplezi hazugságainkat.
***
A politikai retorika
úgy játszik a szavakkal, hogy
pillanatok alatt ki tudja mutatni
az igazról, hogy hamis – a hamisról, hogy igaz;
a jóról, hogy rossz – a rosszról, hogy jó;
a feketéről, hogy fehér – a fehérről, hogy fekete...
***
A teológiának
egyetlen célkitűzésének kellene lennie,
nevezetesen: Istenné magasztosítani az Embert.
***
Nincs szebb remény,
mint az oly távoli Isten közelében lenni.
***
Hűtlen kezelés:
a szavakkal, nyereségvágyból elkövetetett, visszaélés.
***
Gyakran
a megtérés tévelygésnek,
a tévelygés megtérésnek látszik.
***
Teológiai kérdés:
Lehet-e szentnek és embernek lenni egyszerre???
***
Könyvtárszabályzat.
A hatalom könyvespolcán
csak a hatalmat dicsőítő könyvek állhatnak.
***
A teológia embereinek
meg kell szabadulniuk a jelenlegi teológiától.
***
Anyagiak.
Annak kell örülnünk, amink nincs –
és azért kell búsulnunk, amink van.
***
A legtöbb időt
gondolatainkkal töltjük –
mégis a gondolatainkra van a legkevesebb időnk.
***
Úszólecke.
Az élet olyan vízben való úszás,
amelyben azt hisszük, hogy leér a lábunk, pedig nem...
***
A csoda elmélete, gyakorlata:
Nem mindennapi dolgok történnek velünk mindennap.
***
Jézus
csodája abban állt,
hogy a szeretetet egy pillanatra sem függesztette fel.
***
A vallások
legnagyobb belső ellenségei
soha nem az eretnekségek,
hanem a közömbös dogmatizmusok.
***
A létezés
legnagyobb ereje
az „én” és az „isten”
törésvonala mentén rejtezik.*
____________________________________
*a tipográfiai áttördelés tőlem - N.J.
...az optimista ember diófát is ültet.
Olvass tovább:
https://faragoferenc.webnode.hu/album/tanyai-kepek/#dscf0038-jpg
|