Bölcsek-balgák, boldog-boldogtalanok

Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok

Életminőség nagykönyv: lexikon – szótár



Emberélet: pozitív-negatív végtelen skála

A Nagy Magyar Életminőség Jenciklopédia:

ötletek, nyersanyag-gyűjtés, előmunkálatok. - 4.



Wass Albert:

Magyar cirkusz

Cirkuszról álmodtam az éjjel.

Emberek,az álom szörnyű volt!

Még le sem ment a nap egészen,

s már följött véresen a hold!

Indulót kürtölt frakkosan a Halál!

Körben a világ valamennyi népe

megtöltötte a páholysorokat,

s minden szem az arénát nézte.

Ott gyilkolták egymást a magyarok,

Torz jelmezekben, részegen!

Szemükben láz, kezükben kés

s csorgott a vér a késeken....!

Mindenki küzdött ott mindenki ellen,

s ezer bohóc röhögött!

A világ jelszavakat ordított

és fogadásokat kötött.

- Én erre a vörösre fogadok!

- Enyém a zöldinges legény!

- Szorítsd te Árpád-címeres !

- A gatyás paraszt az enyém!

S a magyarok csak ölték egymást.

Tombolt a halál-zenekar

S Európa cirkusz-porondján

Fogyott, fogyott a magyar.

Aztán a végin egy maradt csak.

Ezer sebéből folyt a vére.

Bámult fáradtan eszelősen

a véráztatta csatatérre.

A nézők elszámolták a fogadásokat.

Aki vesztes volt, fizetett.

Nehányan már ásítottak is.

Aztán mindenki hazament.

Pár kapzsi suhanc még összeszedte

Az elesettek rongyait.

Aztán már csak a hold bámulta

Borzadt szemével, vörösen

Az új magyar Káint.

*

Három fazék

rotyog a pokolban.

Az egyikben németek,

a másikban oroszok,

a harmadikban magyarok vannak.

Lucifer meglátogatja mindet.

Az elsőnél csak az van kiírva,

hogy "ne gyere ki".

Megkérdezi Lucifer a segítőit,

hogy miért nincs itt őr.

Mire mondják,

hogy ebben németek vannak,

ők szabálybetartóak,

ők úgysem jönnek ki.

A másodiknál nincs kiírva semmi,

de ott van egy őr.

Mire a segítők: ezek az oroszok.

Ők mindig próbálkoznak,

de erővel vissza lehet tartani őket.

A harmadik fazéknál csodálkozik Lucifer,

hogy nincs se őr, se tiltás.

Hogy lehet ez?

Mire a segítők azt mondják:

azért mert ebben magyarok vannak.

Ha az egyik megpróbál kimászni,

a többiek úgyis visszahúzzák!

(ez csak egy – magyarellenes? - vicc,

de talán van benne némi igazságmag is...)

*

Népirtás

Vedd el/hamisítsd

meg egy nép történelmét,

semmire ne lehessen büszke,

sőt bűnös szégyenkező legyen,

vedd el önbecsülését/tartását,

és akkor kényed-kedved szerint,

mint beszélő szerszámokkal

(el)bánhatsz vele...

*

ALACSONY SORBA

"A legnagyobb veszély,

ami egy népet fenyeget,

nem az, hogy szolgaságba süllyed,

és hatalmasabb, nagyobb számú,

erőszakosabb nép számára dolgoznia kell.

Szolganépek lehetnek nagyok,

a szegénység, a munka,

a megalázás ellenére

élhetnek magas sorsot.

A legnagyobb veszély,

ami egy népet fenyeget,

hogy primitívvé válik,

hogy eldobja magától

a tudatos gondolkozást,

és a tudatos gondolkozót,

s ezzel a tudatlanság óceánjába merül.

Így válik csőcselékké, söpredékké,

züllik és oszlik fel…

Hamvas Béla

*

MAGYARORSZÁG

Te sem termettél ám szakácsnak.

Magyarország, édes hazám!

A sűlt egy részét nyersen hagynád,

S elégetnéd más oldalán.

Míg egyfelől boldog lakóid

Megfúlnak a bőség miatt:

Hát másfelől meg éhhalállal

Megy sírba sok szegény fiad.

Petőfi Sándor

Eperjes, 1845. április

*

Haza

ne félj,

ne szégyelld

szeretni a hazát!

ma a világpolgárság a divat,

de te ne hódolj e divatnak.

inkább légy "vad magyar", mint "szelíd hazafi".

mennél jobban szaporodnak a szelíd hazafiak,

annál inkább lesz szükség a vad magyarokra.

Benedek Elek

*

Bukás

"Egy uralkodó csoport

csak négyféle módon bukhat meg.

Vagy legyőzik kívülről,

vagy annyira ki nem elégítően kormányoz,

hogy a tömegek fellázadnak ellene,

vagy megengedi,

hogy erős és elégedetlen

középső csoport jöjjön létre,

vagy pedig elveszti önbizalmát

és a kormányzásra való hajlamát.

Ezek az okok

nem külön-külön hatnak,

rendszerint mind a négy

jelen van bizonyos mértékig.

Az az uralkodó osztály tud

állandóan hatalmon maradni,

amelyik mind a négy ellen védekezni képes.

Végső fokon a döntő tényező

magának az uralkodó osztálynak a szellemi attitűdje."

George Orwell

*

Helycsere

Irigykedsz a

beteg testvéredre,

hogy most kényeztetik,

hogy most kívánságait lesik,

és a legszívesebben rögtön

helyet is cserélnél vele –

ha viszont ő netán meg is hal,

vagy csak ágyhoz kötve marad,

de nagyon boldog vagy,

hogy most nem teljesült

a kívánságod...

*

Időzített bomba

Kóstolgatnak és te minden

sértést, alázást, bántást lenyelsz -

a végén a csikket arcodon nyomják el,

s akkor szégyenedben fejbe lövöd magad,

vagy annyira betelik a jó nagy poharad,

hogy akár még embert is ölsz, gyilkolsz...

*

Össze nem illő

Lábujjhegyre állva

próbálsz ideig-óráig

a nem hozzád teremtett testi,

lelki-szellemi társadhoz felnőni,

vagy hozzá lehajolni, leguggolni,

de egy kis idő után óhatatlanul

lefáradsz, elzsibbadsz, kifulladsz...

*

Megszokni-megszökni

Mire összecsiszolódnátok

és megszoknátok egymást,

már meg is szöktök és

mással elölről, nulláról

újra és később megint

ismét újra kezditek,

mert nem változtok,

nem alkalmazkodtok...

*

Szabadsajtó

Előbb lemondasz

a szabadságjogaidról,

így utóbb a szociálisakat,

amit cserébe adtak egy ideig,

már túl könnyen el is vehetik,

mert már nem tudsz ellene

szót emelni, tiltakozni,

hatékonyan ellenállni...

*

*

Rosszkedv,

örömrablás

Nem elég, hogy

nem tudjuk egymást boldoggá tenni,

raboljuk el még azt az örömöt is,

amelyet időnként

minden szív

meg tud még

szerezni magának?

Mutasson nekem embert,

akinek rossz a kedve,

és mégis olyan tisztességes,

hogy elrejti, egymaga hordozza,

és nem rombolja szét maga körül az örömöt!

Vagy nem bosszankodás-e inkább a rosszkedv

a saját méltatlan voltunkon,

nemtetszés saját magunkkal szemben,

egybekapcsolva mindig némi irigységgel,

amelyet viszont valami ostoba hiúság uszít föl?

Látunk boldog embereket,

akiket nem mi tettünk boldoggá,

és ez elviselhetetlen.

(J. W. GOETHE)

*

Esküdtszék

Ne akadékoskodj,

hisz egyértelmű az eset,

és a 12 dühös ember is siet –

de hát itt egy gyilkossággal vádolt

igen fiatal ember további élete/halála,

vagyis a lehető legnagyobb a tét, ugye!?

*

„Kollektív büntetés”

Ha te elkövetsz valamit,

akkor az elöljáród nem téged vesz elő,

vagy meg sem próbálja a tettest megkeresni,

hanem mindenki kellemetlenséget szenved el,

és azután ők majd együttesen leverik ezt rajtad…

*

Betarthatatlan

Olyanok az előírások,

hogy képtelenség azokat

maradéktalanul betartani,

és ezért bármikor bárkit

tetten lehet érni, s persze

akkor meg is lehet büntetni

(vagy úgy sztrájkolnak az üzemben,

hogy tényleg pontosan betartják azokat)

*

In effigie

Amikor éppen

arról értesítenek,

hogy távollétedben,

a politikai emigrációban

a bábudat felakasztották,

és az ott himbálózik a főtéren...

*

A nép ellensége

Ibsen drámája egy közíró polgárról,

aki nem hajlandó elhallgatni az igazságot,

aminek kiderülése a városa rövidtávú érdeke

ellen van: eltűnne az idegenforgalmi bevétel –

hajtóvadászat, lejárató kampány indul ellene,

állását veszti, még családja is elfordul tőle...

*

Noé

(a pokoljáró dudás sors)

Képzeljük el, hogy valaki

egy sivatagos tájon kezd bárkaépítésbe,

amiért őt mindenki hülyének nézi, gúnyolja,

és csak ő érzi-tudja, hogy nem ő a bolond,

sőt: ő lesz az emberiség legnagyobb jótevője

*

Igazság kritérium

Amiben minden nép

emlékezete megegyezik,

annak igaznak kell lennie:

pl. vízözön – tűzözön stb.

(Ciceró)

*

Vízözön

Lehet olyan a mi teremtő

és gondviselő Jóistenünk, hogy

elhibázottnak látva a teremtést,

legalábbis azt, ami az embert illeti,

a minden emberi életet elpusztító

természeti csapást küldjön a Földre?

(kataklizma)

*

III. Richárd

Melldöngetőn büszke,

mert cinikus nyíltsággal vállalja:

ő gazember, vagy

most lesz az –

egy „nyomorék”, akinek a sors

királyi hatalmad ad a kezébe,

és ő ezzel nem győz visszaélni...

*

A szükséged végezni

Amit csak egy ideig lehet visszatartani,

amit előbb-utóbb ki kell engedni magadból,

akár a sorod kivárva, akár a tábori latrinán,

akár a bérház közös vécéjén, akár az utcán,

akár még a gatyába is, mert nem mersz szólni,

vagy az inkontinencia/vagy a -40 fok miatt...

*

„Öngyilok”

Megöregedve

feleslegesnek és/sőt

károsnak minősíti magát:

kimegy a nagyon nagy hegyre,

vagy a gyilkos büdös barlangba,

hogy a fiatalabbak még élhessenek

(lásd pl.: Sántha Ferenc - Sokan voltunk)

*

Holttest-szépítő

Nem próbálsz feltámadni

a szellemi halálból, de s.k.

- értsd: saját kezűleg -

kifested, sminkeled, illatosítod

az oszló-foszló és bűzlő hullád,

holttestedet, holt lelkedet...

*

Élő/

tetszhalott

Aki csak vegetál

Aki erkölcsi hulla

Aki valamibe beletemetkezik

Aki lélekölő munkát végez

Aki elállatiasodik

Akik elgépiesednek

Akik lealjasodnak

Akik lelki lebénultak

Akik betegségbe menekülnek

Akik – fertőző – dög unalmasak

Akiket sikeresen demoralizáltak

Akinek elvették életkedvét

Akiket halálfóbia/halálvágy ural

Akik körül a hízelgők dögkeselyűi...

Akik feladták ifjúkori álmait

Akik végleg érzéstelenítették magukat

Aki hibernálták egy állapotukat

Aki megkeseredtek vagy kiégtek

Akik automatizmusokra redukálódtak

Akik már lelkileg koravénen születnek

Akik infantilisek, később szenilisek is

Akik nem hatnak és nem alkotnak

Akik csak a múlt visszajáró kísértetei

Aki a statisztikai átlag tucatemberei

Akik életmennyiséggel pótolnák a minőséget

Akik a munkaalkoholizmus szenvedélybetegei

Akikből hiányzik a humor életnedve és sója

Aki majd a "másvilágon" akar majd élni

Akinek soha nem ér a neve, mindig csak majd

Aki súlytalanul lebeg - nem oszt, nem szoroz

*

*

Freudi elszólás

Amikor az igazság

akaratod ellenére kibukik,

mert megbotlik a nyelved -

de persze nem véletlenül,

és nem is akárhogyan: elszólod magad,

pont a takargatott igazat vallod így be...

(pl. a heves szeretkezés „önkívületében”

titkos szeretőd nevét súgod nejed fülébe)

*

Hamis

Megszólalásig,

sőt: még utána is

megtévesztően meglepően

jó hamisítvány az ő élete,

oly tökéletesen utánoz/másol...

(elmehetne a modell dublőrének)

*

Szolgai másolás

„rossz úton kezdettünk

a rómaiaktól tanulni....

ahelyett, hogy segédöknél fogva

a tulajdon körünkben emelkedtünk volna,

szolgai követésre hajlottunk;

ahelyett, hogy az ő szellemöket magunkba szívtuk

és saját világunkban sajátunkká tettük volna,

az ő világukba költöztünk által;

de ott egészen fel nem találhatván magunkat,

honunk felé visszapillongunk,

s örökre megoszlott képzelettel

itt is, ott is idegenek maradunk.”

Kölcsey Ferenc

*

A

közmondás

fogalma és értéke

A közmondás rövid és velős,

könnyen érthető mondás,

mely közönségesen a mindennapi élet

valamely tapasztalati,

vagy gyakorlati szabályát,

erkölcsi elveket,

vagy bölcselmi szabályokat tartalmaz,

mely a nép ajkáról szállván el,

az irodalomban is megtartja népies formáját.

Más szóval:

a közmondások oly szólásmódok,

melyek a józan ész alapigazságait,

az apák tapasztalatait

a népnél örökölt formában,

velős szavakban

adják át az utókor fiainak

s igy szájról-szájra élnek

és közkeletnek örvendenek.

Tehát a közmondás

valamely

általános tapasztalaton alapuló

igazságnak

rövid alakban való kifejezése

és mintegy leszűrődése

azon ősrégi tapasztalatoknak,

melyek évszázadokon keresztül

a gyakorlati életben

megdönthetlen igazságnak bizonyultak be.”

Sirisaka Andor:Magyar közmondások könyve

*

Szegény emberek - közmondások

1. a sok ígéret nem teszi gazdaggá szegényt

2. a szegény, ha kevély, az ördög is neveti

3. a szegény húsvét napján is fekete vasárnapot ül

4. a szegényt mindenki kerüli

5. bőrét is lehúznák a szegénynek

6. eleget élt a szegény, ha korán meghalt

7. falatját a szegény nyállal ereszti fel

8. szegény ember vízzel főz

9. olcsó húsnak híg a leve

10. gazdag hízik, szegény fázik

11. bús, mint télen a szegény

12. a szegényt a kutya is megugatja

13. ha szegény vagy, ne táncolj

14. jaj az olyan szegénynek, aki gazdagot vesz el

15. ki szegénybe bízik, nádra támaszkodik

16. kinek szegény sorsa, eleven megholt az

17. könnyebb a szegényt kicsúfolni mint felruházni

18. mindig valami bibéje van a szegény embernek

19. ne bántsd a szegényt, szúrd ki a szemét

20. nehéz a szegénynek tisztre hágni

21. nehéz a szegény legénynek becsület kapni

22. nincs nagyobb bolond, mint a szegény

23. nincs rosszabb a szegény zsidónál

24. senki sem barátja a szegénynek

25. szegény ember étele helyett is aluszik

26. szegény embernek szerencséje is szegény

27. szegény fog madarat, de a gazdag eszi meg

28. szegény mindenütt láb alatt van

29. szegény sors az, amelynek nincs irigye

30. szegény ajándéka drága

31. szegénynek szegény a barátja

32. szegény embert az ág is húzza

33. végy el engem te szegény, ketten leszünk szegények

34. sántaságot, szegénységet senki el nem tagadhat

35. sok bűn oka a szegénység

36. szegénység és öregség két nagy teher

*

Ha gazdag vagy

Ahol a kincsed, ott a szíved

Minden ajtót zársz (többszörösen)

Otthonodból börtönt, erődöt alakítasz

Rettegsz, mikor lopnak meg/rabolnak ki

Rengeteg veszítenivalód van

Tudják, hogy téged érdemes zsarolni

Minden reklám egy új kísértés

Állandóan titkolózol: mid van s miből

Elszótlanodsz, nehogy elszóld magad

A gondolataid mindig a tőzsdén stb. Járnak

Gyanú: téged csak a pénzedért szeretnek…?

Lehet neked igaz szerelmed és barátod?

Stb.

*

József Attila

VIGASZ

Ne hadd el magad, öregem,

bőröd ne bízd kereskedőre,

ki elád felhőt az egen

s a földön telket vesz belőle.

Inkább segít a kutya szőre

a teríthető betegen,

semhogy magát miértünk törje,

aki sorsunktól idegen.

Magának rág mind, aki rág,

a fogacskák azért fogannak.

S mert éhes rongy vagy, a fogát

elkoldulhatod-e a kannak?

Fázol. Hát mondd, hihetsz-e annak,

ki fűtve lakik öt szobát,

falain havas tájak vannak,

meztelen nők meg almafák?

Hihetsz-e? Szagos kis dorong

édes szivarja s míg mi morgunk,

ő langyos vízben ül s borong,

hogy óh, mi mennyire nyomorgunk!

Ha pincéjébe szenet hordunk,

egy pakli „balkánt” is kibont!

Szivére veszi terhünk, gondunk.

Vállára venni nem bolond...

Bús jószág, ne vetéld magad!

Együtt vágunk a jeges télnek.

A jégből csak lucsok fakad,

de hű társ - éhezők kísérnek.

S ha most a tyúkszemünkre lépnek,

hogy lábunk cipőnkbe dagad,

rajtad is mult. Lásd, harc az élet,

ne tékozold bizalmadat.

1933. október 19.

*

Elfuserált messiás

Elrontás – megrontás

Minden újszülött egy csodagyerek -

hogy tesszük-hagyjuk hülyegyerekké válni?

a szülők és az iskola beleadnak apait-anyait,

a maradék munkát meg ő maga már önerőből...

*

*

Korrumpálhatóság

."- És... téged... uram,

nem lehet megvesztegetni?... 

A köpcös szeme villant egyet,

és szembefordult Baluzzal. 

- Azt próbáld meg!! 

- É... én nem tettem még ilyet... 

- Mindegy. Azért csak próbáld meg.

Menni fog. 

És ment."

(Rejtő Jenő - A három testőr Afrikában)

*

Színt vallás

Kibújik a szög a zsákból

Elválik az ocsú a búzától

Kimutatja a foga fehérjét

Kiugrasztjuk a nyulat a bokorból

Lemeztelenedik a valóság(ra)

Elszólja magát (freudi elszólás)

Lelepleződik az álruhás képmutató

Ami összetartozik, az összenő

Megtalálja a zsák a foltját...

*

Az élet iskolája

ha nincs úttörő nyakkendőd, hazaküldenek

ha nincs leckéd, egyes érdemjegyet kapsz

ha puskázol, vagy súgsz, megszégyenítenek

ha beszélgetsz, kiküldenek

ha nevet(gél)sz, felállítanak

ha hiányzol, orvosi papírokat követelnek

ha nem magolsz, pótvizsgázhatsz

ha nagy a szád, pikkelnek rád

ha játékot hozol, elkobozzák

ha nincs tettes, spicliskedésre bírnak rá

ha diákcsínyt teszel, az egész osztályt büntetik

ha lopáson érnek a boltban, meghurcolnak az isiben

*

Le – azokkal – az iskolákkal

Ahol a végén már nem kérdezel - válaszokat biflázol

Ahol a végén gyötrések után olvashatatlan a kézírásod

Ahol meg se szeretsz, sőt megutálsz könyvet olvasni

Ahol levagdossák vizuális és szociális fantáziád szárnyait

Ahol hamar és végleg beskatulyáznak, sínre tesznek

Ahol lefelé, a középszerhez nivellál a középszerű tanári kar

Ahol eltompítják társadalmi igazságérzeted - beverik a fejed

Ahol elsorvad a együttérzésed a fogyatékossal, cigányokkal

Ahol a stréberség és az öncélú renitensség közül választhatsz

Ahol a vadcsikót betörik és cirkuszi mutatványra idomítják

Ahol nem te írsz verset, játszol színműben - csak befogadsz...

Ahol a morgás jogát megtartó manipulálható alattvalóvá válsz

Stb. stb. stb.

*

Ünnep
1.

Nincsenek ünnepeik,

Mintha hosszú úton vándorolnának,

de vendégfogadó, munkaszünet nélkül

Ők nem tartják meg az ünnepet,

így azután az sem tarthatja meg őket

2.

Ünneprontók

Vagy a megszállóikat „ünneplik”

Vagy Hivatalos pátosz, dögunalom van,

Vagy az ünnep tivornyát, zabát, piálást jelent

*

Magas mérce

„Tégy oly célt fel,

amelyre soha senki nem ért.

mert szép dolog a középszerű

tudós emberekkel elérkezni,

de szebb még a legtudósbakkal

egyarányú messze hagyíttani,

a legszebb penig mindeneket fellyülhaladni,

és a nagy hegynek oly részében állani,

ahová soha senki maga erejétől nem hághatott,

s talán soha nem is hág.”

Apáczai Csere János

*

Lehetetlen-

lehetséges

1.

kimerni a tengert,

elhordani a hegyet,

tízmillió embernek

egyenként elmesélni

egy tanulságos történetet

2.

vagy egy könyvet megírni,

és azt elvileg mindenki kezébe adni,

s így még jóval a halálod után,

még tízezer év múlva is lehet

értő, élvező és hálás olvasód...!

*

Buridán szamara

Amikor a szamár nem tud dönteni,

két egyforma nagyságú/illatú széna között

mert csakis az egyik köteget ehetné meg -

s végül a döntésképtelenség miatt éhenhal

(mint aki két szék között a pad alá esik...)

*

Üdv

A pap

és a buszsofőr

egyszerre kopogtatnak

a mennyország kapuján.

Kijön Szent Péter,

röviden elbeszélget velük,

majd beengedi a buszsofőrt.

A pap fölháborodva kérdezi:

- És én?

- Engem, aki egész életemben

Isten szavát hirdettem,

nem engedsz be? Hogy lehet ez?

- Hát úgy, hogy amíg te prédikáltál,

mindenki aludt. Bezzeg amíg

a buszsofőr vezetett,

addig mindenki imádkozott.

*

Numerus clausus

"Mi nem az idegen fajjal szemben

követeljük a numerus clausust,

hanem a saját fajunkkal szemben

követeljük a numerus apertust,

mert tébolyodott

és öngyilkos nemzet az,

amely az értelmiséget

nem elsősorban

a saját fajtájából

akarja rekrutálni."

Tormay Cecile

*

Urbánus/zsidó

költő faluhelyen

Heltai Jenő – Dal

a szomorú nyaralásról

Mint tisztes burzsoához illik,

most nyaraló-helyen lakom,

az országútra nyílik ajtóm,

a szemétdombra ablakom.

Aki belép a hajlokomba,

rögtön beteg lesz, nagy beteg.

Ezért a nyári hónapokra

négyszáz forintot fizetek.

Négyszáz forintot! Koronában

azonban nyolcszáznegyvenet,

(Külön a kertért húsz forintot,

a sárga fene egye meg!)

Mert kertem is van, nagyszabású,

egy nyomorult fa, két bokor

és fölül minden csupa hernyó,

és alul minden csupa por.

Azonban ettől eltekintve

itt édes a családi kör,

reggel benéz az ablakomba

egy-egy tehén, egy-egy ökör.

És belebőg a reggelimbe,

hogy hull a vakolat belé,

és sóhajtásom vágyva száll

az oly távol Budapest felé.

Néha betéved a szobámba

egy nagy disznó vagy más barom,

s kóbor kutyák bőszült csapatja

használja klubnak udvarom.

Este a szájamba repülnek

nem sült galambok -- ó, dehogy,

darazsak, hangyák, éjji lepkék

amelyek száma sohse fogy.

Közben nagyot döf néha rajtam

egy becstelen, szomjas szúnyog,

ha ez tovább tart tíz napig még,

hát bizony isten elhunyok.

Éjjel, mikor aludni vágyom,

aludni némán, boldogan,

a fürge békák muzsikálnak,

hogy vacog tőle a fogam.

Minduntalan újabb vonat jön,

visít, csörömpöl, zakatol,

füstjét beküldi a szobámba...

Ez a pokol! Ez a pokol!

Biztatgatom magam erősen,

hogy a falu varázsa ez,

és nem tart már nagyon sokáig,

mert októberre vége lesz.

Hogy üdülésre, pihenésre

valók e csöndes, szép hetek,

mikért a nyári hónapokban

négyszáz forintot fizetek.

Biztatgatom magam erősen,

de mindhiába, nincs hatás.

Mit ér nekem a legnagyobb por,

mikor a szívem vágya más!

Elismerem: e méla vágyban

nincs bölcsesség és nincs haszon,

de én a becstelen, a piszkos,

füstös fővárost szomjazom.

Az aszfalt bűze és szemetje

e távolságbul szinte kincs,

mit ér nekem a legszebb csirke,

addig, amíg kirántva nincs!

Falu, Természet, Szent Poézis,

ahány szó, annyi sok csalás,

a Nyár varázsát tönkretette

az istenverte nyaralás.

Oh, jobb a főváros porondján

színi a pesti levegőt,

a hamisított kertben ülni

a bűvös kávéház előtt.

S amíg a rikkancsok rohannak,

s a villamos harangja szól,

szemünk behunyva álmodozni

a nyárról és a faluról.

*

PLUSZ/MÍNUSZ VÉGTELEN

Jó kezdés fél siker.

A baj felismerése már fél gyógyulás.

A mese rólunk szól: ismerjünk magunkra,

és bölcsen-bátor lélekkel változtassunk életünkön.

Sokkalta több múlik rajtunk, mint azt hinni szeretnénk:

gyávaságból, önigazolásból/teljes élet alóli felmentésből.

„Megölhetnek, de nem árthatnak” - állítja a sztoa/Jézus:

eszerint egyáltalán nem külső körülményeken áll üdvünk.

Ijesztő, hogy végső soron csak magunkat okolhatjuk?

Ez jól felfogva maga a biztató/nem csalfa reménysugár,

hogy - az isteni kegyelem dimenzióját nem elfelejtve -

szabadon-felelősen vagyunk jó/rossz sorsunk kovácsai...

A legtöbb/összes kárt mi okozhatjuk/okozzuk magunknak,

javunkat fel nem ismerve, a jót rosszul, rosszat jól csinálva.

Ezután jönnek a sorban előszeretteink, barátaink, segítőink –

akiktől védjen meg az isten: az ellenséggel elbánunk mi is...