Bölcsek-balgák, boldog-boldogtalanok
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Életminőség tesztkönyv: példamondat-tár
Oly jó-rossz kort teremtő-fenntartó ember L.
Rontás/romlás tesztmondatok szabad ötletjegyzéke
A hivatást nem jól gyakorló/nem pokoljáró elit – 5.
Tóth Árpád
GYAN THULA KABINETJE
Vége a válságnak. Bent vagyunk a vízben.
A válság Már kissé sokáig húzódik, Ez tisztára gonoszság s álság, Sőt Pató-Pálság, Hogy a válság Meg nem oldódik, sőt halasztódik, Meg kéne már egyszer oldani ezt, S nem tűrni, mint török a fezt, A Ludas Matyi tehát ezennel Egy megoldási akcióba kezd.
A helyzet kulcsa, eláruljuk mostan, Egy nénike kezében csörög, Ki a Royal-kávéházi szorosban Sötét, bús helyen búsan üldögél, S ebből, már úgyahogy, Megél. Ő gondosan szemléli a hírlapokat, S készít belőlük kis papírlapokat, S így egy-két zuglap darabból Konstatálta végre, Hogy a politikai béke Lehetősége merre barangol.
Higgyenek e forrás hitelében, Ó, higgyék eztet, Hogy a válság dűlőre vitelében Csak Gyan Thula lehet A vég és a kezdet. Ha ő lesz a miniszterelnök, S egy programmbeszédet elnyög, Dühében megpukkad a válság, A provizórium, A rezolució És minden, Mint a pinty, Vagy a veréb, Ha a farka hegyét Sóval meghintem.
Ezt a sót, Melyet a válság farka hegyére Kell hinteni Megtalálta Gyan Thulácska, S nagyot ütött a saját begyére; Mondván: Kabinetem most megalakítom tán, Vagy mi! Senkit se fogok kihagyni, Akikből toborzódik A hithű analfabéta-világ, S oly dísznövény közéletünkben, Mint a parkban a - tökvirág. Szóval ez szép kabinet lesz, kérem, Mellyel önök elé sietek, A Royal-nénike Se nyitogat különb kabinetet!
Hát például Hadügyminiszter lesz - Turai bácsi, Mert neki van sarkantyúja, És cselédszerző akadémiája, Ha ő a harci trombitáját A zsebkendőbe kifújja, Holtra dagad az ellenség mája, S ha ő lóra ül, azaz a - Lórira, A papagájra, Vész már minden nációra, Zsidóra s gájra.
A kultusztárcát Magam én, Gyan Thula, látom el, Ajkacskám kéjjel tátom el, Ha valami kulturügy elém kerül, Ellátom a baját emberül, Arra több kultúr-hajnal nem derül, Ha egyszer hasába nyitok, Úgy tönkre lesz menve, Mint szép regényem: a Titok.
Hortobágyi miniszter címmel A földmívelési hatáskört Szentesi bácsinak nyújtom át, Mert ő tenyészt legtöbb ökört, S más ilyen zsíros izéket, Miknek érdeke a Hortobágy-ügyben Bőg és röfög és béget, Ő a Hortobágyot Mindig is hasznosítni vágyott, Persze a saját érdekében, Neki Fortuna istennő az ángya - S az ángya térdeképpen Illeti őt a Hortobágy éppen.
Belügyi tárca címen Révike Nácika kapja A panama-szaglászati teret, Mert ő a becsület apja, S a csatornákról cikkezni szeret. A multkor például megírta, Hogy a saját bélcsatornáját, A kutyafáját! Ha őrködőn nem vigyázott volna, Szintén el........ák volna.
Kereskedelmi miniszter Libakeni Albertke lenne, Aki a közgazdaságért Tűzbe, sőt - Nizzába menne! Ő mindent parcellázni fog, S ha idefent már nem lesz dolga, Belzebúb Barátságos parcellázásra hívja A legsárgább pokolba.
Végül Nem lehet meg a kabinetem Németh András nélkül, S bár a közönség belekékül, Ő lesz, aki a külügy macskáját Feltálalja finom külügyi nyúlnak, A diplomáciai pancsok Keverésében E vendéglői mancsok Majd pompásan kutyulnak. S ha Európa Beveszi e külügyi főztöt, Hátralévő napja nem lesz túlsok, Beadja a kulcsot, S az örök béke ügye győzött.
Ez lesz a Gyan Thula kabinetje, S ha a vállalkozásnak Nem lesz jó kimenetje, Gyan Thula nem sárgul epébe, Egyszerűen belényúl A regényírói zsebébe, S elővesz egy adag regényt, Beadja kabinetjének, S megmérgezi szegényt.
*
pCsinálja/tanítja a sajtkiéneklés módját
pTeljesítményét utcahosszal veri a hiúsága
pA meggyőzés mestere, aki bármire kész
pIstenkép: hitelesnek tűnő helyről hamisít
pA kincsed szarért-húgyért kótyavetyéltető
pA balekot átverő piti/nagystílű szélhámos
pÉrti módját: társadalmi amnézia előidéző
pA társadalom alvó-elaltatott lelkiismerete
pPöcegödörbe ugrat fejest hamisgyöngyért
pKözszereplési viszketegségben szenvedő
pAz öncélú polgárpukkasztó álfenegyerek
pVaklármák: a köz veszélyérzetét tompító
pSzellemi tápláléknak látszó mérget készít
pGumicsonton rágódik, álproblémákat gyárt
pZárt körben hőzöngő, nyíltan hunyászkodó
pGyilkos gúnya nyilával a gyengére célzó
pBebörtönzött írótárs művét ledorongoló
pPolitikai üldözöttekkel nem szolidarizáló
pA szabad prédát bátran le/hajtó-vadászó
pKöztéri/életi szemetet szőnyeg alá seprő
pA közteherviselést trükkösen elbliccelő
pAranyból is szart csinál(tat)ó alkimista
pHarsogva danolász: privát bánata/öröme
pNem él/visszaél: közfigyelembe kerülés
pPiszlicsáré gondjaival telebőgi a médiát
pHazaáruló kormánytól szinekúrát tarháló
pÖnigazoló jelentést/életrajzot fabrikáló
pTehetségét hamisításokban kamatoztató
pKoncepciós pereket kiötlő, levezénylő
pA jónépet riogató Mumust kreáló/játszó
pA sikeredző: a kudarc a játékos érdeme
pMeghirdet elvi harcot, majd elviharzott
pMásokra elviselhetetlen terhet rakosgató
pIdegen tollakkal éktelenkedő, lóvé söprő
p„Salto mortale” rejtett védőhálók felett
pCinkos bűnpártolás: kikiáltási ár felverő
pMásokban fölös-káros bűntudatot gyártó
pA házasságtörő nőre az első követ dobó
pHamis illúziókba ringat a süllyedő hajón
pA műkincs-rabló, illetve a vele feketéző
pA kegyeletsértő és sírrabló, hullagyalázó
pÜgyel ő, nehogy tanítványa túlszárnyalja
pA vadcsikó ifjúság betörése a szakmája
pŐ az, aki azt tanítja, mit maga sem tud
pTalentum elásó, vagy aprópénzre váltó
pÖnmagával elégedett, protekciója kevés
pFizetett hirdetésben dicsére fel magát
pÖnkezével csonkítja, heréli ki műveit
pIdegen meg-vezető: bevisz az erdőbe...
pSzellemi bomba hatástalanítását vállaló
pAz ifjúság számára tompít szellemi kardot
pZárol/megsemmisít kulturális hagyatékot
pBusás profit: dodonai jóslatot értékesít
pKicselezi a cenzúrát: s.k. heréli művét
pOrvosi álruhás gyógyszergyári ügynök
pNem gyógyítja, de gyártja a betegeket
pFontos pontos adatokat ad: a hasára üt
pA susztertól kérdi, hogyan fessen jó képet
pNeki még-már csak költői kérdései vannak
pMegélhetési gondjai: telebőgi Panaszkönyvét
pNem „remete”, mindig mutogatnia kell magát
pNincs áldott magánya, hisz ő folyton nyüzsög
pMásként gondolkodóval nem is érintkező
pBüszke rá: ő önerőből lett jónevű senki
pA rendszer kritikusait bolonddá nyilvánító
pHa bűnön érik, akkor beszámíthatatlan volt
pTanítványa eredményét saját nevén publikáló
pRivális-ritkító: szilencium/börtön/emigráció stb.
pNéplapba pártos „munkáslevelet” író zugfirkász
pBeépülő, infiltrálódó titkos kommunista ügynök
pA nyíltan médiumot alázó-manipuláló hipnotizőr
pA leginkább plágiumperekből ismertté váló figura
pMások ötleteit elorzó, műveit saját nevére vevő
pKétéltű lény: nappal szadista smasszer, éjjel költő
pMást hisz/gondol, mást mond és mást ír/fest stb.
pA parancs az parancs: saját népére/anyjára is lő!
pŐ rugalmas: minden/bármely rezsimet jól kiszolgál
pPusztuljon a gyenge! Ő erős, minden rendszert túlél
pAz újgazdagék rossz, torz ízlését kiszolgáló építész
pAki a homlokára nyalt bankóért bármit elhúz
pSzépítve mecénásnak mondja a diktátor szponzort
pÓriásplakát hírveri, multi árulja: bestseller lektűr
pŐ oly szabadúszó, kinek mindig teli a medence
pÖrök szereplési viszketegségben „szenved”: élvez
pA jó, találó karikatúrán/paródián is megsértődő
pTabuszavakat ki sem ejt: pl. édes hazám, népem
pHosszú éltű volt: holtáig ígéretes kezdő maradt
pMég a szentnek is maga felé hajlik keze, hát neki
pIhat előre is a medve bőrére: ajándéka
pNyulat lőtt, oroszlánvadászat könyvet ír
pHivalkodásból és a tivornyáért „vadász”
pAddig hazudik, míg rajta nem kapják
pVastag arcbőrű, nem ég le róla a bőr
pŐ a jézusok feljelentője: vérdíjakból él
pMatek zseniből cirkuszi fejszámoló-művész
pCsillagász helyett gagyi horoszkópgyártó
*
Juhász Gyula
Szegedi önarcképek
1
Mindenféle igazgató Elszerződtet engem, Én pediglen itt maradok, De én nem szégyenlem. Kicsi vagyok, majd megnövök S leszek fővárosi, Az én nevem, híres nevem Kukorica, Kukorica Rózsi.
2
A szegedi humoristák Mind belőlem élnek, Én köteles híve vagyok Minden nőszemélynek. Városházban és színházban Első helyen ülök, Az én nevem, becses nevem Kukorica, Kukorica Fülöp!
3
Az én szavam Isten szava, Mert a néppel tartok, Meginog a toronyalja, Ha egyet rikkantok. Sokat beszél az ember, míg Feje lágya benő, Az én nevem, ösmert nevem Kukorica, Kukorica Benő!
4
Szeged város, híres város, Tápéval határos, Van is neki panamája S ez az általános, Én pediglen tisztogatok, A dolgok így állván, Az én nevem, régi nevem Kukorica, Kukorica Kálmán.
5
Szűrdolmányom ezüstgomb és Szegeden kultúra, Mit tudják itt, mi fán terem Preludium, fúga. Mikor adnak itt operát, Mely sok pénzt igényel? Az én nevem, jeles nevem Kukorica, Kukorica Péter!
6
A szegedi aranyifjú Mind éntőlem retteg, Én dobom ki én veszem be Őket önkéntesnek. Táncoljatok magyar lányok, Nálam van a lista. Az én nevem, magyar nevem Kukorica, Kukorica Pista!
7
Mindenféle szerződésnek Vége szokott lenni, Mindenféle jó színésznek El kell innen menni! Én se vagyok ripacs éppen, De egyedül bajos! Az én nevem, az én nevem Kukorica, Kukorica Lajos!
8
Toronyalja a lakásom, De ez csak az egyik, Mindig járok, meg sem állok Soha Budapestig. Sok az ügyem, sok a bajom, Sok a banket, muri, Az én nevem, becses nevem Kukorica, Kukorica Gyuri!
9
Sok híres ház van Szegeden, Városház és színház És a harmadik egyetem, Bár erre még nincs ház. De azért a kávéházban Ül az egész város, Számos látogatást kérek: Kukorica, Kukorica János!
1907
*
Az áruló
- magyar - elit
portréi, arcképcsarnoka 1.
A legszebb hivatásból
a leghitványabb mesterség -
aki dudás ugyan akar lenni,
de pokolra nem akar menni
A nem javító-segítő,
de passzívan-aktívan ártó elit
A lelki-szellemi, társadalmi, és
gazdasági/politikai vezetők árulásai
Ahogy mondjuk: a fejétől bűzlik a hal:
legszentebb hivatás/leghitványabb mesterség
Aki elmulasztja a jót, sőt még teszi is a rosszat.
Akár „csak” úgy, hogy éppen a rosszat csinálja jól.
Egy-egy velős gondolatú mondat azokról,
akiknek az átlagnál jelentősen nagyobb
a képessége, a lehetősége, a hatalma stb.,
hogy segítsenek/ártsanak embertársainak.
Tanítók és nevelők, szülők és edzők,
patikusok és orvosok, rendőrök és bírók,
tudósok és írók, művészek, bölcselők és papok,
törvényhozók és gazdasági/politikai vezetők stb. stb.
Mindenki érintve érezheti magát,
hisz csak gondoljunk bele pl. a szülői szerepbe:
ő egy személyben családfő-vezető, gazda, gondviselő,
és tanító, gyógyító, igehirdető, lelki pásztor, bölcs stb.
p.s.:
A vers, a képanyag, a könyvajánló stb.
nem csak az írástudók, segítők, vezetők stb.
hibáiról, vétkeiről, bűneiről, árulásáról stb. szól,
de kontrasztban a hivatásuk magaslatán állókról,
az emberi nem nagy jótevőiről, kis-nagy géniuszairól,
és a pályával járó áldozatukról: a pokoljáró dudás sorsról...
|