Bölcsek-balgák és boldog-boldogtalanok
Táltos paripák helyett állatorvosi lovak
Jóisten országai helyett földi-égi poklok
Életminőség vizsgálódás magyar nyelven
Oly jó kort teremtő-fenntartó ember XXXI.
Őrzés és javítás tesztmondatok szabad ötletjegyzéke
Kinek és miért mondjál köszönetet, fejezd ki hálád 2.
Weöres Sándor:
Anyámnak
Termő ékes ág, te,
jó anya,
életemnek első
asszonya,
nagy meleg virág-ágy,
párna-hely,
hajnal harmatával
telt kehely,
benned kaptam első
fészkemet,
szívem a szíveddel
lüktetett,
én s nem-én közt nem volt
mesgye-hegy,
benned a világgal
voltam egyet.
Álmom öbleidbe újra
visszatér –
álmom öbleidbe újra
visszatér!
Alabástrom bálvány,
jó anya,
életem hatalmas
asszonya,
szemed Isis smaragd-dísze,
tiszta, szép,
hajad Pallas bronz-sisakja,
színe ép,
csak arcodon lett keményebb
minden árny,
mint délutáni égen
vércse-szárny.
Első szép játékom,
jó anya,
gyermekségem gazdag
asszonya,
a kamaszkor tőled
elkuszált,
szemem a szemedbe
nem talált.
Így tűnődtem: “Mért szült
mért szeret,
ha örökre élni
nem lehet?
Énmiattam annyi mindent
öl, temet!
Mért nem tett a hóba inkább
engemet!”
A kamaszkor tőled
elkuszált,
férfi-szívem újra
rád-talált,
férfi-szívem a szívedre
rátalált,
megköszön most percet, évet
és halált.
Álmom karjaidba
visszatér,
álmom karjaidba
visszatér…
Erős ház, szép zászló,
jó anya,
sorsomnak nyugalmas
asszonya.
Majd ha cseppig átfolyt rajtam
mind e lét,
úgy halok az ős-egészbe,
mint beléd.
*
Dsida Jenő – Hálaadás
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel.
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad.
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
*
pAki nem vet meg, ha most nem tartottál mértéket
pAki nem gúnyolódik akadozó nyelveden, lábadon
pAki nem biztat ivásra, hogy ő is potyázhasson
pAki tudja, mikor nem szabad téged kínálgatni
pAki inkább maga sem iszik, nehogy kísértsen
pAki nem csikar ki belőled ittasan ígéreteket
pAki nem sértődik meg, ha az ital beszél belőled
pAki nem leitatva próbál kifigyelni és kifaggatni
pAki gyengesége miatt nem prédikál absztinenciát
pAki nem tukmálja beléd az ő mértéke szerint az italt
pAkinek fontosabb a minőség, mint a mennyiség
pAki nem dugja el előled a finomabb nedűket
pAki letagadja a dugi piát, ha látja, hogy dülöngélsz
pAki maga sem retteg, hogy az ital megoldja nyelvét
pAki nem tölt inkább a személyes vigasztalás helyett
pAki meggátolja, hogy piásan még autót vezess
pAki nem csak az elején, de a végén is igazi bort tölt
pAkivel jó iszogatás közben bolondozni, nótára fakadni
pAki nem lesz trágár, obszcén, rasszista pár pohár után
pAki nem nevet veled cinkosan a gonosz viccen, ugratáson
pAki a gonosz lelket, a rosszaságot kiűzted belőlem
pAki a jobb falatot nekem adta, előbb nekem kínálta
pAki kedvenc ételem/sütim az én örömömre főzte, sütötted
pAki a következményekre figyelmeztetett, ha nem láttam előre
pAki a legtöbbet hozta ki belőlem - felnőhettem Hozzá
pAki a szájától vonta meg a nagyobb vagy a vajas kenyeret
pAki szívével látott annak, ami a jobbik énem, amivé lehetnék
pA színpadon nekem játszott: sírva-nevetve váljak meg bűneimtől
pAki feltárta előttem az élet szépségét, gazdagságát
pAki a zongorám cipelte, hogy én a színpadon csilloghassak
pAki a kárára tévedett, ha nem lehetett pontosan mérlegelni
pA vérét adta, életét áldozta értem is a sok mártír/vértanú hős
pAki addig nem feküdt le, míg holnapomat elő nem készítette
pAki adósságom átütemezte – elengedte vagy végleg elfelejtette
pAki adott helyet maga mellett, hogy a cserepadra én is odaférjek
pAki adott még egy esélyt, amikor már mindenki leírt, leselejtezett
pAki pont akkor ölelt át, amikor mindenki leköpött
pAki adott úgyis, ha nem kértem semmit/ennyit
pAki megértette szemérmes, közvetett koldulásom
pAki szeretetével katalizálta férfivá/nővé válásomat
pAki meglepő ajándéka kitalálásán sokáig törte a fejét
pAki ajándékom értékelte, hálásan köszönte meg figyelmességem
pAki jó könyvet, az épülésem szolgáló programot ajánlott nekem,
pAki a szakadékra figyelmeztetve az akadályokat elgörgette utamból
pAki 9 hónapig saját testéből táplált és életét kockáztatva megszült
pAki a leselkedő veszélyre idejében és hangsúlyosan figyelmeztetett
pAki a mentorom, szellemi idegenvezetőm: kezem fogva-elengedve
pAki a szemembe meg-megszidott, de hátam mögött csak dicsért
pAki a testi-lelki sebeim gyógyítgatta - megelőzésükre is intve
pAki addig keresett, míg meg nem találta elrejtett talentumom
pAki akár kérés nélkül/gyorsan úgy adott mintha ezzel ő kapna
pAki átadta kipróbált tapasztalatait, kóstolót küldött a sütijéből
*
BŐKEZŰSÉG
X. 117.
Az ég nem rendel büntetésül éhhalált,
a jóllakottat is halál eléri majd.
Az adományozónak kincse nem fogy el,
de szűkmarkú könyörületre nem talál.
Élelmet kolduló, esedező szegény
ha szükségében fordul a gazdag felé,
de az keményült-szívű, fösvény és nem ád,
bár a szegény szolgálta is: nincs irgalom.
A jó adakozó a kolduson segél,
ki nyomorogva, kéregetve kóborol.
Segítőjét segítheti a koldus is,
barátjául szegődik most s mindenkoron.
Hamis barát, aki barátjának nem ád,
hű társának, követőjének eledelt.
Ilyentől távozz, maradásod ne legyen,
keress különbet nála, idegent akár.
Tehetős gyámolítsa a rászorulót,
nézzen előre az útra: mi hosszú még!
Ahogy szekérkerék forog fel és le, így
folyton máshoz-máshoz kerül a nagy vagyon.
Balgának hasztalan jut bőven élelem,
hisz épp a túl-sok hoz reája pusztulást.
Barátját nem táplálja, sem a társait;
ki egymagában fal, bűnben leledzik az.
A szántóföld akkor terem, ha művelik.
Az út végére az jut, aki rajta jár.
Imádkozó pap néma papnál többet ér,
elzárkózónál jobb az ajándékozó.
Egylábú jut tovább, mint a kétlábúak.
A két láb három lábat könnyen utolér.
A kétlábú mögött a négylábú halad
a nyomokat figyelve s jutva mindtovább.
Két kéz egyforma, de értékük mégsem egy.
Másképpen ad tejet két egyhasi tehén.
Ikrek izomzata sem egyformán erős.
Két rokon másképpen alamizsnálkodó.
Himnuszok a Rig-védából Fordította: Weöres Sándor és Szabó Lőrinc
*
pAki beavatott a szellemi alkímiába tanítva sárból aranyat csinálni
pAki elárulta a mobil elsőgenerációsnak az íratlan játékszabályokat
pAki elárulta nekem a mestersége fortélyait, műhelytitkaiba avatott
pAki ellenségem volt, mégis eddig előttem rejtett igazat tár fel rólam
pAki csak akkor kivételezett, ha indokolt a pozitív diszkrimináció
pAki eloszlatta tév- és rögeszméimet, ködképeimet és előítéleteimet
pAki enni és inni adott, magyarul beszélni és helyesen élni tanított
pAki felfedezte-gondozta tehetségcsíráimat - nyomon követte pályám
pAki felkeltette szendergő kíváncsiságom, kielégítette tudásvágyam
pAki felkészített pályám várható nehézségeire, de nem ijesztve el tőle
pAki felöltöztetett s kicsinosított - tanácsolta, hogy mi áll jól nekem
pAki főzött, mosogatott, mosott és takarított rám - elpakolt utánam
pAki gondom viselte, az ő gondjával nem terhelt
pAki mindig meghallgatta, ami a szívemet nyomja
pAki kellő ideig fogta, majd jókor el is engedte a kezem
pAki idegen földrajzi és szellemi tartományokba bevezetett
pAki jó szóval oktatott - és főleg jó példával elöl járva nevelt
pAki jószándékkal gyengéden, humorral hibáimra figyelmeztetett
pAki megadta az első lökést, kimozdított a tehetetlenségemből
pAki keményen gürcölt, húzta az igát, hogy én egyetemre járhassak
pAki lefektetett és betakart, mesével-dallal szép álomba ringatott
pAki megnevettetett, jó kedvre derített - arcomra mosolyt varázsolt
pAki megtisztelt őszinteségével, bizalmával és tanácsomat kérte
pAki miatt fontosnak, Valakinek, egy ifjú titánnak éreztem magam
pAki nagy-nagy türelemmel tanítgatott nyesegetve vadhajtásaim
pAki nem hagyta rám a hülyeségeimet, de elnézte hóbortjaimat
pAki nemcsak igazságos és szigorúan követelő, de irgalmas is volt
pAki örömmel nemzett, szíve alatt kihordott, és fájdalommal szült
pAki óvott a széltől/fagytól, s a gonosztól: megedzett, „védőoltott”
pAki rám idejéből, energiájából és kényelméből, javaiból áldozott
pAki semmi kézzelfoghatót nem adott, „csak” imádkozott értem
pAki sohasem hitte el felőlem, amit a rágalmazó rám akart kenni
pAki sportot űzött abból: sok kellemes meglepetéseket szerezzen
pAki a testével ill. távollétemben lelkével, és szóval is megvédett
pAki tisztába rakott - szobatisztaságra és lelki tisztaságra szoktatott
pAki újra és újra tiszta lapot adott - kegyelemből törölte priuszomat
pAkitől játszva tanulhattam meg a gazdag édes anyanyelv árnyalatait
pAkkor is a javamat akarta, ha ezzel akár életfogytig rossznak látszott
pAkkor is buzdított, létrát támasztott, amikor mély gödörben voltam
pAki akkor is felkeresett, ha épp nem akart tőlem semmit
pAki akkor sem tagadott le/meg, ha ezzel magát is bajba sodorta
pAktívan közreműködtél benne, hogy megszeressem önmagamat
pAlám dolgoztál, helyzetbe hoztál, a válladon állva értem el vmit
pAlaposan kivizsgálta, helyesen diagnosztizálta s kezelte betegségem
pÁlbarátaimat leleplezve gátolta: kihasználjanak, tévútra vigyenek
pÁldást adtál-mondtál helyes törekvéseimre, asztalomra stb.
pÁldoztál rám azt, amiből neked is kevés volt: idő, energia, figyelem
pAlkalmazkodtál is hozzám: elfogadva neked különös szokásaimat
pÁllamférfiként jól kormányoztad a hajót csendes és viharos vizeken
pÁllásod is kockáztatva segítettél fix megélhetéshez juttatni
pÁlomba ringattál/és riadóztatva ébresztettél, ha épp ez kellett
pAlternatívákat mutattál, hogy tényleg szabadon választhassak
*
Csákányi László - Doktor Úr
(A Szabadság-szerelem c. daljátékból)
Társtalanul járogat az orvos.
Csak egy régi divatú, vén ernyőt hordoz.
És soha meg nem áll, betegekhez jár
Bekopog, s kikopog mindent.
S mert kikopog, nincs titok ott semmi.
Tudja jól mi az oka, mit kell majd tenni.
Miért dobog úgy a szív?, ha van egy kis ész
Az egész nem is nehéz.
Refr.:
Doktor úr, doktor úr, itt benn valami fáj,
Azt hiszem a szívemmel baj van
Doktor úr, doktor úr, úgy sajog ez a táj.
Így nyöszörög és könyörög sok panaszos száj.
Doktor úr, doktor úr, ellene mit ajánl?
Jaj, ugyebár meggyógyít engem?
Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól:
- Doktor úr, a maga szíve sose fáj?
Szép feladat, hogy valaki doktor
Bár ha nem pihen is az ágyában sokszor
Mert ide kéri egy, oda várja más
S betege, s jöhet-e rosszkor?
Így bekopog sorra a sok ajtón:
"Kérem nyújtsa ki csak a nyelvét!
Sóhajtson!"
Ez nagyon ismert kór, ő is érzi jól
Bár arről egy szót se szól.
Refr.:
Doktor úr, doktor úr, itt bent valami fáj,
Azt hiszem a szívemmel baj van.
Doktor úr, doktor úr, úgy sajog ez a táj.
Így nyöszörög és könyörög sok panaszos száj.
Doktor úr, doktor úr, ellene mit ajánl?
Jaj, ugyebár meggyógyít engem?
Azt azért senki sem kérdezi meg a doktortól:
-Doktor úr, a maga szíve sose fáj?
Huszka Jenő – Fischer Sándor
*
HÁLA ÉS KÖSZÖNET
a Jóistennek és nektek:
Jó szülők, családtagok, rokonok, szomszédok
Jó barátok, ismerősök, társak, kollegák
Jó papok, tanárok, orvosok, ápolók, segítők
Jó termelők/szolgáltatást nyújtók, mesterek
Jó bölcselők, írók, festők, muzsikusok, színészek stb.
Jó hivatalos ügyintézők, igazságszolgáltatók stb.
Jó - kinevezett, választott, karizmatikus – vezetők
p.s.:
De még nekik is: komoly, méltó ellenfelek,
riválisok, ellenlábasok, sőt nyíltan rosszakarók,
vesztemre törő ellenségek, hisz ők is tanítottak,
neveltek, edzésben tartottak és motiváltak stb. stb.
|