|
Bölcsek-balgák és boldog-boldogtalanok
Táltos paripák helyett állatorvosi lovak
Jóisten országai helyett földi-égi poklok
Életminőség vizsgálódás magyar nyelven
Oly jó kort teremtő-fenntartó ember XXIX.
Rontás/romlás tesztmondatok szabad ötletjegyzéke
Álközösség/rossz társaság ártalmai - a védtelen „egy én” 1.
La Fontaine:
A molnár, a fia meg a szamár
Szegény volt a molnár, s nyakán élt a fia.
Egyetlen szamarát el kellett adnia.
Hogy kényes bokáit kőben meg ne zúzza,
lábainál fogva fölkötik egy rúdra,
vállukra veszik, és mennek a teherrel,
a molnár és fia. Szembejön egy ember,
s elkezd hahotázni:"Viszik a szamarat!
Nem a csacsi hármuk közt a legszamarabb!"
Hallja ezt a molnár."Némi igazsága
van a jó embernek - mondja. - Mégse járja,
hogy míg mi izzadunk, ez rúdon hintázzon.
Coki, szürke!" - mennek: fiú a szamáron,
s csak úgy gyalogszerrel utánuk a molnár.
"Nézd a lapajt! - szól egy szemközt jövő polgár -
pöffeszkedik fönn a csacsiján, és hagyja,
hogy gyalog kullogjon utánuk az apja!"
"Így igaz" - gondolja a fiú, leszállva
maga helyett apját ülteti szamárra,
s ő utánuk ballag. - Szól megint egy ember:
"Nem szégyell így bánni egy szegény gyerekkel!
Maga szamáron jár, s fia holtra fárad!"
"Igaz" - szól az öreg, s hátraint fiának,
üljön föl mögéje. Így kocognak most már
egy szamáron ketten: fia meg a molnár.
Mennek egy darabot. Jön valaki ismét.
"Nézzétek! - kiáltja. - Milyen eszenincs nép!
Szerencsétlen jószág! Hogy is nem sajnálják?
Addig hajszolják, míg betörik a hátát."
Leugrik a fiú, lesegíti apját,
a csacsi vidáman ugrándozik. Hagyják,
hadd élje világát, mórikáljon, fusson.
Szaporán lépkednek utána az úton.
Újra jön egy ember. "Szavamra! - kiáltja -
úgy látszik, a világ a bolondját járja:
úrrá lett a szamár, kedvére poroszkál,
s lohol a nyomában fiastul a molnár!"
Erre már a molnárt elfogja a méreg.
"Bolond, ki megfogad minden szóbeszédet!
Nem érdekel eztán senki fecsegése.
Mától nem adok, csak a magam eszére."
/Ford.: Rónay György
*
pNem zár(hat)od be a lakás/lélek ajtód-ablakod
pNem a saját házi- és napirended szerint élsz
pMinden áthallatszik a szomszéd szobából
pA szomszéd megnézheti, hogy mit főzöl
pA szobatévé megfigyeli, mit csinálsz/olvasol
pA tömeg uszályába kerülsz és sodródsz
pKirúghatatlan hívatlan vendégek áradata
pIdegen utastársak szaga, tekintete
pA közvélemény terrorját szenveded
pA „különcöket” sárga házba zárják
pA szomszéd kellemetlenkedik: zaj, füst stb.
pKötelező a bölcsőde, óvoda és általános iskola
pMások, idegenek főztjét eheted – nincs más
pA civil életet is katonásítják, uniformizálják
pA családfő ízlése és íz-érzéke a perdöntő
pA korpa közé keveredőt felfalják a disznók
pVédtelen gyerek: sok rossz szokás rabjává téve
pIsmeretlen bíró idegen törvények szerint ítél el
pA csoportnyomás miatt a fehéret feketének mondja
pBármiből enged, csakhogy a banda ne zárja ki
pBármire kész, csakhogy őt is bevegye a maffia
pAz utcai lincselő csőcselékben érzi erősnek magát
pMindig a többséggel tart, annak ad igazat
pA szektafaluban nőtt fel, nem is látott más életet
pFelesküszik a Vezérre, annak vakon engedelmeskedik
pMinden elvárásnak megfelelő öreg: gyerek/szamár/teher
pLemond szabadságáról, ha állama garantálja a betevőjét
pA társaság/társadalom minden írott/íratlan törvénye szent
pNem belülről vezérelt, de kívülről irányított balek birka
pEgy óriási idegen gépezet jelentéktelen/cserélhető csavarja
pA mamahotel infantilise, már nincs is saját akarata
pA papucsférj, aki a házisárkány-zsarnokság alattvalója
pMindig az árral sodródik – legfőként a szennyárral
pA mindenható Pártjára felesküdött fanatikus „katona”
pA helyette sikeres, belőle élő focicsapata „kemény magja”
pHagymaember: csak héj - mag, szilárd meggyőződés nélkül
pTőkesúly/horgony nélküli, szelek játékának kitett vitorlás
pIskolákban átképzett/átnevelt, honát rontó-fosztó janicsár
pA média-hipnotizált, önálló gondolkodását elveszítő lény
pA zárkafőnök diktálja, mi helyes és helytelen (csicska)
pA könnyen és gyorsan manipulálható gyökértelen ember
pA bevett vallás istenképe által bűntudatos rabszolgává tett
pA „hivatalos” orvoslásnak magát alávető, így örök beteg
pAz utoljára hallott vélemény teljes mértékben osztó
pAki a szomszédoknak tetszően rak rendet: lakás/udvar
pAki a divatos szólamokat, közhelyeket szajkózza
pAki nem akadékoskodik, ha idomítani akarják
pA sznobizmusa által fűtött embert istenítő rajongó
pA klakk, a fizetett színházi bértapsoló, kifütyülő
pA megfelelési kényszeres újgazdag, úrhatnám polgár
pA túlasszimilálódó, önelvesztő bevándorló, vendég(munkás)
pA mások törődését betegség játszmázással kizsaroló
pA tanár néninek tanuló, kedvét-kegyét kereső stréber
pA munkahelyre/szervezetbe túlságosan is beilleszkedő
*
Mások vittek rossz utakra engem
Mások vittek rossz utakra engem,
a mások bűne az én hibám.
Nem volt semmi nagyravágyás bennem,
nem is lett volna soha talán.
Tudom, hogy most intőt érdemelnék,
ha osztályoznák az életem.
De mindig kettőn áll a vásár,
és az útelágazásnál szívem megtévedett.
Megértem, hogy ha akárki más
egy ilyen nagy hibát csinál.
De kérdem, hogy egy komoly tanár,
hogy lehet ilyen szamár?
Mások vittek rossz utakra engem,
de most az élet kijózanít.
A hamis gyöngy színes varázsa,
csak az üveg csillogása, ez már nem boldogít!
https://songbook.hu/lyrics/21960/masok-vittek-rossz-utakra-engem
*
pA szesztestvérek nyomásának nem mondani nem tudó
pA kórházi rendet/orvosi protokollt elfogadó „jó beteg”
pStockholm szindrómás: túszul tartói nézetével azonosuló
pA tömegkommunikációs propaganda ellen nem védekező
pA mindenkinek mindenben mindig teljesen igazat adó
pA társadalmi munkamegosztás rá osztott helyét elfogadó
pRómában úgy él, mint a rómaiak: kenyér és cirkusz
pFélreértett udvariasságból mindenkit maga elé engedő
pAki illemből, más előtt már köhögni, tüsszenteni se mer
pAki a „királyért” önként indul háborúba ölni és meghalni
pAki olyan szerény, hogy még létezéséért is bocsánatot kér
pBezárt szentélyébe önként viszi be a trójai falovat: tévé
pMagánál hordja a nyomkövető lehallgató készülékét: mobil
pCsak olyat fogyaszt, amit más termel: testi-szellemi táp
pA sok orvost felkereső, sok szomszédra hallgató beteg
pEgy óriáscsecsemő: azt hiszi, mindenki az ő javát akarja
pAki nem mer saját lábára állni, mindig másra támaszkodó
pOlyan lakást/bért fogad el, hogy így mások kegyéből él
pA reklámoknak bedőlve uzsorásoknak kiszolgáltatva
pA reklámdömping egyre csak lecsökkenti önértékelését
pA naphosszat ismételgetett hazugság igazságnak tűnik
pA sok rábeszélésre már a saját szemének, fülének se hisz
pA sok titkos-nyílt ellendrukker belehajszolja a kudarcba
pA kommuna szabadságot ígér, de csak szabadosságot ad
pA kommunizmusban az egyéniség kiküszöbölendő hiba
pAki nem lép egyszerre, az nem kap rétest estére
pAz a jó munkás, aki nem kreatív, de elgépiesedik
pA társastánc iskolákban autista szólós vonaglást tanul
pCsak úgy ajánlatos táncolni, ahogy a főnök fütyül
pA családi recepteket eldobva tévé szakácsot utánzó
pAz aktuális szépségkirálynő arcára/alakjára hasonuló
pA divatmajom: olyan a viselkedése, amilyen a viselete
pA nagy individualista, aki egyen divategyenruhát visel...
pAz arctalan tömegben elrejtőzve érzi tényezőnek magát
pNem egyénként része a nemzetnek: csak lakosság/népség
pA langyos papok által farkasból megszelídített kutyák
pA nemzetállam nyomása: helyi kultúrát/nyelvjárást feladó
pA kinevetéstől való félelem miatt oly minta konformista
pAz otthon hőbörgő-hőzöngő, de másutt meghunyászkodó
pAki azzal áltatja magát, hogy focicsapata egy jó közösség
pA csapatszellem hatására bundázó, lazsáló, alibijátékos stb.
pAki engedi, hogy lehúzza magához a langyos középszer
pAki az elidegenítő tömegközlekedést közösséginek nevezi
pÁl- és rémhírek szőnyegbombázásának teszi ki magát
pIsmeretlen idegenvezetők által vezettetik be az erdőbe
pSzem-bekötve, vakon hamis testvérek vezetik szakadékba
pA rossz „modern” korszellem elváráskényszeres követője
pNeki a pártállam gyárt és engedélyez mozgalmat, köröket
pŐ mindennek ellenáll, csak a rossz csoportbefolyásnak nem
*
MARSCHALKÓ LAJOS
A sodródóknak
Te vagy a bűnös, nemcsak a zsarnok,
Te kis sodródó, te rongy akarnok.
Nem lenne rajtunk semmi hatalma,
Éhen pusztulna, útfélen halna
De te vagy és csak te vagy a pártja
Joga, hatalma, hóhéri bárdja
Kinyújtott karja, felemelt ökle
Te szállítod a tapsot dörögve
Te, ki a szolgák himnuszát zengi,
Te vagy a bűnös, névtelen senki.
Te vagy a bűnös, ki súgva mondod
Hogy szolgálod csak a gaz bolondot
S óh, bár a bicskád testvérbe mártod
Azért teszed, hogy megbontsd a pártot,
Ölni tudnék — mondod — ha látom
De a kenyerem, de a családom...!
Farizeusként nyögöd kereszted
S te vagy ki néped sírjába veszted
Mert mit neked a más vére dolga
Te vagy a bűnös, picinyke szolga!
Te vagy a bűnös, te porszem ember
Ki szent eszméért lázadni nem mer
Kinek csak a hasa a hazája,
Ki a korbácsot kutyaként állja
És követ raksz, hogy nőjön a gúla
Mindegy ha egy nép jajong alula
S tagadva Istent, hitet, vagy elvet
A fáraót ha csúcsra emelted
Kapj egy mosolyt, mely suhan feletted:
Porszem! A gúlát Te építetted.
A börtönt, bitót mind te csináltad!
Gazoknak létra meggörbedt hátad
Koporsót, rácsot, acél bilincset
Te alkottál, mert rothadt gerincet
Nyaldosó nyelved minden urat szolgál
Kicsi sodródó rossz szolga voltál!
Elvtelen tollnok, bőrödet mentő
Csinovnyik, bíró, öncélú bendő
Névtelen párttag, száz jelvényt hordó,
Te vagy a bűnös, kis napraforgó!
Te vagy a bűnös! Itt az ítélet!
Büntetésed a szép, szabad élet:
Mikor magadra hagy a diktátor
Melyben versenyre kelhet a bátor,
Mikor már nem lesz hol, kinek nyalni
Kicsi sodródó! — éhen fogsz halni.
Kidob minden párt, megvet a szabad
S hiába sírod hízelgő szavad
Szeméten nyúlsz el számkivetetten
Hiába jajgatsz: Uram! Mit tettem.
Szabadult néped betölti rajtad.
Itt az ítélet! Magad akartad!
*
Én és te, ő/mi és ti, ők
A rossz végletek ideáltípusai,
melyek oly közel állnak egymáshoz
melyek egymást erősítik, egymásból élnek...
A gyökértelen, identitás-gyenge, atomizált egyén,
aki nem érzi/érti és érvényesíti saját érdekeit, sőt!
és a pszeudo/kényszerű rossz társaság, közösség,
csoport, kör, szervezet, társadalom, állam stb.
együttesen nagy erejű életminőség rontásai...
|
