Pasteur vagy Béchamp?

2009 OKTÓBER 28.

GHISLAIN LANCTÔT SZELLEM - TANÍTÓK

A modern egészségügy egyik alappillére és az Egészségipar uralma megtartásának egyik legfontosabb eszköze a XIX. századi tudós, Pasteur elgondolásán alapuló baktérium-elmélet.Pasteur azt mondta - ami nagyon is megfelelt azok igényeinek, akiket szolgált - hogy külső természeti erők okozzák a betegségeket, és fenyegetik az egészségünket. Ezeket a természeti erőket kórokozóknak nyilvánította. Minden egyes mikroba (mikroszkóppal vagy úgy sem látható parányi élőlény - a szerk.) fajta egy bizonyos alaknak felel meg, úgyhogy eztmonomorfózisnak, egyformájúságnak nevezzük. Hogy megszabadulhassunk a betegségtől, hadieszközökkel meg kell semmisítenünk ezeket a kórokozókat. Ezek lehetnek orvosságok, műtétek és egyéb kezelések. Mindent bele a külső ellenségek elleni háborúba! Fontos megértenünk, hogy Pasteur a korabeli elit hatalmak cinkosa volt, akiknek az volt a szándékuk, hogy a népet magatehetetlenségben és félelemben tartsák. Amikor az emberek fölvállalják a teremtés felelősségét saját sorsuk felett, és ebből fakadóan teljes természetességgel rálépnek az öngyógyulás útjára, ezen semennyi pénzt sem lehet keresni, és oda a mások fölötti hatalom mámorító érzése. Nem lehetséges uralkodni az emberek felett, hacsak nem hisznek a külső kórokozókban és a külső megoldásokban. Ma Pasteurt az emberiség egyik legnagyobb jótevőjeként istenítik. Elméletét még mindig szentírásként fogadja el a modern orvostudomány, s ez a habarcs, ami összetartja az Egészségügyi Maffia egész építményét. Ne feledd: minden fejben dől el, vagyis az elme automatikusan megteremti azt, amit hisz! Pasteur és követői számára a mikrobák külső ellenségek: "A MIKROBÁK OKOZZÁK A BETEGSÉGET" E korszak másik tudósa, Béchamp - akit Pasteur plagizált (idegen szellemi alkotást részben vagy egészben eltulajdonít, saját nevén közöl - a szerk.) - korábban fedezte fel a mikrobákat, és egy másik következtetésre jutott. Szerinte maga a test hozza létre a különbözőmikrobákat, hogy visszaállítsa a sejteken és a szerveken belüli belső egyensúlyt. Megfigyelte, hogy a mikrobák - a külső környezetüktől függően - több formát is felvettek, és hogy úgy tűnik, egy közös őstől származnak, amit ő mikrozimának nevezett el. Béchamp azt találta, hogy minden állati vagy növényi sejtben is vannak mikrozimák, olyan parányi élet-részecskék, amik nem pusztulnak el, amikor a gazdaszervezet meghal, hanem élnek tovább. Azt mondta, ők az erjedés forrásai, és hogy mikroorganizmusok tudnak kikelni belőlük.Béchamp arra is rájött, hogy a sejtek állapota, így az ember teste hozza létre a sajátságos mikroorganizmus-formák megjelenését. Ezt a jelenséget pleomorfózisnak, sokformájúságnak nevezte, magyarázata pedig sejtelméletként vált ismertté, sajnos csak igen szűk körben. Béchamp és követői számára a mikrobák belső szövetségesek: "A BETEGSÉG OKOZZA A MIKROBÁKAT" Béchamp elméletének következményeit más tudósok számos alkalommal bebizonyították. Günther Enderlein, egy XIX. századi német orvos és tudós, felfedezte a protitokat a vérben, amik baktériumokká és más mikrobákká tudnak alakulni, amikor megváltoznak a belső körülmények (pH érték, méreganyagok, érzelmek). Enderlein értelmezése szerint a betegségek akkor jelennek meg, amikor a test szimbiózisa - belső egyensúlya - megbomlik. Az 1920-as években, az USA-ban Royal Raymond Rife Jr. az általa feltalált különleges mikroszkóp segítségével olyan vírus-méretűpolimorfikus részecskéket tudott vizsgálni, amelyek változtatták helyüket. Egy évtizeddel később, Wilhelm Reich, egy USA-ba költözött osztrák tudós, felfedezte bionjait, amelyek különböző mikrobákká tudtak alakulni, a páciens érzelmi állapotának megfelelően. Úgy hitte, ezek a bionok az élő és holt anyag határán vannak, vagyis jelenlétüktől függ, hogy egy anyag élő vagy holt, továbbá kimutatta, hogy sérülés nélkül tűrnek rendkívül extrém körülményeket, legyen az hőmérséklet, nyomás vagy akár sugárzás. Szó szerint elpusztíthatatlannak találta őket. Napjainkban számos tudós jut ugyanerre a következtetésre. Jó példa erre Gaston Naessens, a jelenleg Québecben élő francia orvos, aki feltalált egy speciális mikroszkópot, amit "szomatoszkóp"-nak hív. Ezzel ő (és persze mindenki más, aki elég nyitott és hajlandó belenézni ebbe a speciális mikroszkópba - a szerk.) minden élő szövetben megláthatja a vírus nagyságú, fényt kibocsátó polimorfikus részecskéket, amiket szomatidoknak hív. Hatvan évnyi kutatás után Gaston Naessens bebizonyította, hogy ha az egyén egészséges, akkor a szomatidok egy három lépésből álló alakváltó cikluson mennek keresztül. Azonban az egyén immunológiai védőgátjait lelki tényezők - stressz, félelem, szegénység, önértékelés hiány, hirtelen érzelmi megrázkódtatás - vagy fizikai behatások, körülmények - alultápláltság, oltások, orvosságok, fluorid a fogkrémben, adalékanyagok, növényvédőszerek az élelmiszerekben, háztartási vegyszerek, speciális repülőgépekről nagy magasságból a lakosság szándékos mérgezése céljából titokban kibocsátott vegyi anyagok, mobiltelefonok stb. stb.) lerombolhatják. Az ember szomatidjai ekkor az átalakulás 16 lépéses polimorfikus ciklusába lépnek, hogy a beteg emberre jellemző alacsonyabb minőségű szomatidokká váljanak. Naessens kísérletei azt is bebizonyították, hogy a szomatidok az információhordozók, közvetlenül megváltoztatják a DNS-t, és ezáltal képesek teljesen átprogramozni a testet. Ahogyan láthatjuk, Béchamp felfedezéseit különböző országokban, különböző időben, sokféle háttérrel rendelkező tudósok többször bebizonyították. Az ember egészségi állapota az, ami kiváltja a mikrobák megjelenését és a polimorfikus elváltozásait annak, amit sokan sokféleképpen neveztek, Naessens például szomatidoknak. A kutatóknak a mikrobák származásával kapcsolatos következtetései (hogy kívülről vagy belülről jönnek) eltérnek, de sokuk egyetért abban, hogy hasznosak, és meghatározott céljuk van a betegség folyamatában.Abban is egyetértenek, hogy az ember immunológiai védelmi rendszerét, gátját bizonyos szerekkel, környezettel le lehet rombolni, hogy aztán maguk a betegségek könnyedén kiválthatók legyenek.

Forrás: Ghislaine Saint-Pierre Lanctot gondolatai alapján.

Ez Van Kiadó - Perszonokrácia sorozat: Egészség c. füzet

https://drbudai-germangyogytudomany.hu/evcms_medias/upload/files/pasteur_vagy_bechamp.pdf