A következő tanulmányban Saul rabbi (Pál apostol) leveleit fogjuk elemezni. Az ókeresztény felekezetek közül számos gnosztikus-keresztény csoport létezett, akik Saul rabbi leveleit megvetették. Lényegében a zsidó-keresztény dogmarendszer az ő leveleire épül, illetve a 4 kanonizált evangéliumot eszerint a hitrendszer szerint módosították. Tudni illik, hogy a ''palira vesz'' illetve a ''bepalizni'' kifejezések utalnak arra, hogy a magyar nép mindig is tudta, hogy Pál apostol megvezeti az embereket.
Ez a Saul rabbi, a történet szerint egy keresztényüldöző római volt. Az Apostolok Cselekedetei című könyvben, amikor a zsidók összegyűlnek és meg akarják ölni Saul rabbit, akkor Saul kimenti magát:
,,Mivel Pál tudta, hogy egy részük a szaddúceusok közül, a többi pedig a farizeusok közül való, felkiáltott a főtanácsban: Férfiak, testvérek! Farizeus vagyok, és farizeusok fia! A reménység és a holtak feltámadása miatt állok törvény előtt. - Mihelyt kimondta ezt, nézeteltérés támadt a farizeusok és a szaddúceusok között, és a sokaság megoszlott." (Apcsel 23, 6)
A történeteiből az derül ki, hogy azt hazudta mindenkinek, hogy a zsidó Yeshua rabbi szelleme megszólította őt a Damaszkuszba vezető úton és ő megváltozott.
A zsidó vallás eredete rejtély. A legenda szerint Krisztus korára már létezett zsidó kánon, ez volt a Septuaginta, amely viszont görög nyelven íródott a macedón származású egyiptomi király (II. Ptolemaiosz Philadelphosz) számára. Vagyis a Tenach könyveinek nincs héber eredetijük. Edessai Szent Efrém a Kincsesbarlangban leírja, hogy a zsidók minden iratát a rómaiak pont Krisztus idejében elégették. A Kabbala és a Talmud az egyetemes tudományunk szerint Krisztus után keletkezett.
Köztudott, hogy a magyar nyelvben nemsemleges névmások vannak, így az "ő" és az "ők" személyes névmások vonatkoznak nőre és férfira egyaránt. Egy másik turáni fajú nép nyelvében megtalálható szinte ugyanez, ez pedig az azeri nyelv. Ugyanis a magyar "ő" szót ők "o"-nak mondják. Vagyis ezen névmás összeköti a múltunkat az azeriekkel, akiknek földje régen Nimródé volt. Természetesen a mai azerbajdzsáni lakosság, akárcsak a régió legtöbb országának lakossága, genetikailag a fél-negroid rasszba tartozik, így az eredeti turáni fajú lakosság genetikája teljesen eltűnt.
Saul rabbi, Izzás követőinek üldözője
Róma legnagyobb ellenfele a Pártus Birodalom volt (Kr. e. 250 - Kr. u. 224).
Izzás királyunk majdnem elfoglalta Ursolymát, ezzel az egész Közel-Keletet a Pártus Birodalomhoz csatolta volna.
Ám elárulták őt (Júdás), ezért mikor a serege nélkül volt egy hegyen imádkozni, akkor a rómaiak és a zsidók rajtaütöttek és elfogták. Keresztre feszítették, majd fogták és beillesztették a kidolgozás alatt lévő zsidó mitológiájukba. Így lett Izzás királyunkból cionista messiás, Yeshua rabbi, aki a bűnöktől szabadít meg és a zsidók Jáhve istenét megbékíti.
Eredetileg Izzás királyunkat ''szabadítóként'' emlegették, mint aki megszabadítja az őslakos népet (jebuzeusok, khitteusok, filiszteusok, hettiták) a rómaiaktól és felszabadítja a rabszolgákat. Izzás a megváltó, aki megváltja Eurázsia népeit a római zsarnokságtól.
Csak Jáhve szerint vagyunk bűnösök, csak Jáhvét kell kiengesztelni vérrel és halállal.
A turáni népek történetében lépten-nyomon felfedezhetünk olyan nőket, akik hatalmas harcosok voltak.
,,Géza fejedelem felesége, a szépséges Sarolta olyan kemény természetű volt, hogy az urát és az egész országot a kezében tartotta. A férfitársaságot asztal alá itta, a lovat úgy megülte, akár egy lovas katona és egyszer haragjában úgy megütött egy embert, hogy az mentem szörnyethalt." (Lengyel Dénes - Régi magyar mondák - 1972)
Gizella királyné (Vajk hitvese)
(Kr. u. 11. század)
,,Lehetséges, hogy a fehér ruhás lányok szereplése kétszeresen is szkíta eredetre mutat. A fehér szín az ősi időkben, az ókort is beleértve, a Nap színe volt (például a fehér ló fehér színe is a Napra utalt). Másrészt a tény, hogy lányok vontatták az ekét, mégpedig egy kulcsfontosságú ünnepen, a nők kiemelt szerepére utal az adott társadalom vallási életében. A nők az ókorban a legkiemelkedőbb szerepet a szkíták vallási életében játszották, amelynek nők voltak az irányítói. Ez természetes volt egy anyaelvű, nő-tisztelő társadalomban, amelyben a szent családi tűz őrzése is a nők feladata volt. Láttuk azt is, hogy karácsony ünnepét az amazon szakák vagy szkíták alapították Babilonban." (Dr. Grandpierre Attila - Karácsony - 2006)
Kezdjük el elemezni Saul rabbi leveleit:
,,Éppen akkor szakad rájuk hirtelen a veszedelem, mint a várandós asszonyra a fájdalom." (1Tessz, 5, 3)
Tudjuk, hogy a zsidók tisztátalan, alacsonyabb rendű lénynek tartották a nőket. Csak a szemitának nevezett népeknél kell bekötni kendővel a nők fejét. Ez a bizonyos Saul (később Pál) is egy rabbi volt. Magát kereszténynek mondta, de a nőket ugyanúgy alacsonyabb rendűként kezelte, mint minden más zsidó. Izzással ellentétben Saul rabbi nem szereti a nőket. Bár egy ókeresztény apokrif szerint Saul rabbinak volt egy női kísérője, Szent Tekla (Kr. u. 30), aki szűz volt és vértanúhalált halt.
Saul rabbi leveleiben a köszöntések, felsorolások mind a gyülekezet férfi tagjaihoz szólnak, ahogy az összes levél. Néhány felsorolásban egy-két női név is előfordul, de csak a férfinevek után.
Korábban a szkíta népeknél olyan harcos nők léteztek, akik birodalmakat irányítottak, férfiakból álló seregek vezérei voltak és példát mutattak a mai ember számára. Japánban Onna-bugeisha-nak hívják azokat a nőket, akik szamurájként harcolnak a csatában. De az Altáj-hegységben talált 2500 éves szkíta-lány (Ukoki-hercegnő) tetovált múmiája (amely mellett egy tasak kendert is találtak) is arról árulkodik, hogy a nők vezető szerepet játszottak a szkíta népek életében. Illetve arról, hogy a szkíta életterületeken a kender nem volt illegális - akárcsak a tömjén és a mirha se.
,,Híres nők, nemcsak Scythiában, hanem az ezzel határos területen is. Felhozza például a massagéták királynéját Tomyrt, ki Cyrus ellen diadalmasan harczolt. Kr. u. 78-al élt Plinius, a Maeot tava körüli népeket elősorolván azt írja: hogy a kettős torkolatú Tana folyó mellékét lakják a sarmaták, mint mondják, a médek származéka, kik sok ágazatokra oszlanak. Elsők a gynaecocratumeni, vagy nők által kormányozott sarmaták, kikhez történt az amazonok férjhez menése. Íme ezen nagy részben egykorú írók lakhely, női tulajdon és harczias ügyességet scytha, vagy scytha eredetű nőknek tulajdonítván, ugyan ezeket a történelem a régi amazonokul elfogadhatja." (Gyárfás István - A jász-kunok története - 1870)
Tomris Khatun szkíta királynő
(Kr. e. 6. század)
,,Miután fejetlenség állt be Scythiában, erő által kitűnő nők királykodának, mert ezen népeknél a nők úgy
gyakoroljak magokat a harczi dolgokban mint a férfiak és vitézségben nem állanak hátrább a férfiaknál. Azért számos nagy tetteket vittek véghez híres nők nem csak Scyhiában, hanem az ezzel határos területen is. Mert Cyrusa perzsák királya, aki leghatalmasabb volt kortársai között, nevezetes haderővel indulván Scythiába, a scythák királynéja fölkonczolá a perzák táborát s a fogságba került Cyrust keresztre feszíté. Mondják hogy a hátramaradt amazonok összegyűlvén Thermodon folyójánál, sietének bosszút állani a görögökön amiatt, mit Hercules táborozása közben náluk elkövetett. Legkülönösebben pedig becsület dolgának tartották az athénieken bosszút állni, mivel Theseus szolgaságba vitte az amazonok királynéját, Antiópét, amint pedig mások írják, Hippolytát. S minthogy a scythák együtt táborozának az amazonokkal, nevezetes haderő gyűlt össze, mellyel a vezérlő amazonok, átkelvén a cimméri Bosporuson, Thrácián keresztül indultak. Végre megtámadván
Europának nagy részét, Attika ellen fordulának s ott ütének tábort, hol most a tőlük nevezett Amazoneum áll.
Theseus csatára kelvén az amazonokkal, miután az athéniek felülmúlták őket a vitézségben, Theseus hadai
győzének és az amazonokat részint lekonczolják, részint Atticából kiűzik. Az életben maradt amazonok, föl
hagyván a reménnyel hazai földükre, Scythiába mentek vissza a scythákkal s velök együtt laktak." (Télfy János - Magyarok őstörténete - 1863)
Ezen idézet a harcos szkíta nőkről szól, akik között talán a legnagyobb Cyrus legyőzője, Tomiris Khatun volt. A zsidó-keresztények Európában igyekeztek a nőkből rabszolgát csinálni, az ázsiai turániak között pedig a muszlimok végezték el ugyanezt a munkát. Igaz, sok sztyeppei turáni törzsre nem sikerült ráerőltetni az iszlám ideológiát, de később ezeket a bolsevik-zsidók öltették meg a szovjet csapatokkal. Istennek hála, hogy a bolsevik-zsidók hatalma nem ért el minden sztyeppei népet, így ezen népek ősi hagyománya megmaradt a mai napig.
Saul rabbi így ír az egyik gyülekezetének tagjaihoz:
,,Mindnyájan a világosság fiai és a nappal fiai vagytok." (1Tessz, 5, 5)
Tehát a nők is? Vagy lehet, hogy Saul rabbi eleve csak a férfiakhoz beszél, mert zsidó-rómaiként a nőket a férfiak alá rendelt lényként kezeli. Ez a megalázó hangnem minden levelében előfordul.
,,A sauromatákról szóló leírásokban az antik szerzők valamennyien megemlítik a sauromata asszonyok sajátos helyzetét. Hérodotos leír egy régi mondát, amely szerint a sauromaták a szkíta ifjakkal házasságra lépő, mesés amazonoktól származnak. Ezzel magyarázza a sauromata nők szokásait: hogy lóháton járnak, férfiruhát hordanak, részt vesznek a csatákban s a többi. A Hippokratésnek tulajdonított orvostudományi értekezés már említett szerzője azt írja, hogy a sauromata leányok mindaddig pártában maradnak, amíg három ellenséget meg nem ölnek." (Világtörténet, 2. kötet - 1962)
Altáji lány
A japánok talán a legközelebb állnak a szkíta hagyománykövetéshez. Náluk elindult egy széles körű program, miszerint az apák maradnak otthon a gyerekre vigyázni és az anyák mennek dolgozni. A nomád népeknél mindenki végzett mindenféle munkát, nem voltak kiosztott, nemekre bontott szerepek. Ellenben Saul rabbi igyekszik a zsidók szokásait terjeszteni az Anatóliai-félszigeten élő szkíták között:
,,A fiatalabb özvegyeket utasítsd vissza, mert ha Krisztus ellenére átadják magukat az érzékiségnek és férjhez akarnak menni, akkor büntetést vonnak magukra, mert az első hűséget megszegték, ezenkívül kerülik a munkát, megszokják, hogy házról házra járogassanak, és pedig nemcsak a munkát kerülve, hanem pletykálkodva, kotnyeleskedve, olyanokat beszélve, amiket nem kellene." (1Timóteus 5, 9)
Pedig számos régi iratunk van arról, hogy a szkíta nők nem voltak a férfiak alá rendelve:
,,Orithya ... Sagill scytha királyt hívta segítségül. Ez tudva, hogy scytha eredetűek s belátva az őket fenyegető veszélyt s hogy a scytha nők a férfiaknál nem alábbvalóbbak, a nemzeti dicsőség megmentése végett fiát Panasagort küldi hozzájok nagy számú lovassággal. Az ekként egyesült sereg átkelvén a cimeri Bosporuson, Thracián keresztül Európába tört, majd Attica ellen fordulván, ott ütött tábort, hol most a rólok nevezett Amazoneum áll. Azonban még e harcz előtt köztök támadt viszály következtében a segélyhadak által elhagyatva, a Theseussal vívott csatában az amazonok az athéni sereg által annyira megverettek, hogy segítő társaiknak erődvényeibe valának kénytelenek menekülni, honnét a scythák védelme alatt hazájukba visszatérte." (Gyárfás István - A jász-kunok története - 1870)
Az, hogy Saul rabbi a görögországi zsinagógákban térít, jól mutatja, hogy a zsidók ekkorra szerte Kis-Ázsiában és a Balkánon jelen voltak. Így nem kizárt, hogy Saul felvázolta sok zsidónak a zsidó-keresztény egyház tervét és ehhez támogatókat keresett. Sok zsidó pedig csatlakozott, majd ők lettek az új egyház vezetői, akik az eredeti gnosztikus-keresztényeket üldözni kezdték. Nincs kizárva az sem, hogy tényleg ezen zsidó-keresztények gyújtották fel Rómát Néró idejében.
,,Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek, azt jegyezzétek meg és ne társalkodjatok vele, hogy megszégyenüljön. De ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit." (2Tessz, 3, 13)
Vagyis ha valaki a szkíták, kelták, gallok, szászok, germánok, vikingek és görögök közül nem akarja a nőket alacsonyabb rendűként kezelni, azt ki kell közösíteni, mivel nem engedelmeskedik Saul rabbi beszédének.
Saul egyszer járt mindenhol, ahol gyülekezetet alapított, majd később az embereit küldte el ezekre a helyekre.
Rövid időn belül elkészült a kanonizált Biblia és a kész zsidó-keresztény vallást legalizálták, majd birodalmi vallása lett a Római Birodalomnak.
,,Jézus korában a patriarkális zsidó hagyományok, törvények és szokások határozták meg a nők helyzetét. A zsidó férfi naponta hálát adott Jáhvénak, hogy nem született hitetlennek, rabszolgának és nőnek. A zsidó rabbi illetlennek tartotta, hogy egyáltalán szóba álljon egy nővel. Nők nem lehettek a törvény előtt tanúságtevők, gyakorlatilag vallásos oktatásban nem részesülhettek és csak a Jeruzsálemi Templom külső udvarában foglalhattak helyet ... A betűszerinti értelmezés azt vallja, hogy a Biblia szövegeiben a nők a férfiak alá vannak rendelve és ez az alárendeltség isteni kinyilatkoztatáson alapul, azért minden áron ragaszkodnunk kell hozzá az egyenjogúsítás mai eretnekségével szemben is. Más szerzők - így például André Feuillet, Phyllis Trible szerint az őskereszténység először hirdette a nő emancipációját és felszabadítását. Szerintük Szent Pál a nők teljes egyenjogúságát vallotta, ám később a Korintusban kialakult visszás helyzet miatt belátja és a hagyomány tisztelete is megkívánja, hogy a nők vállalják azt a szerepet, amit koruk kultúrája kíván meg tőlük." (Kiss László - Nők az ősegyházban - 1979)
Hua Mulan (kínai hős)
(Kr. u. 5. század)
,,Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint Jáhvénak. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanolyan megtartója a testnek. De miképen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben." (Efézus 5, 22)
Hasonló szöveg található egy apokrif iratban, Bertalan evangéliumában, amelyet minden bizonnyal Saul rabbi kanonizált levelei ihlettek, azokat idézi és a Kr. u. 3. században íródhatott:
,,És az apostolok Mária mögé álltak. Akkor így szólt Péterhez: Péter, legfőbb apostol, legerősebb oszlop, te mögöttem állsz? Nem azt mondta-e a mi Urunk: A férfi feje Krisztus, de az asszonyé a férfi? Tehát álljatok elém, hogy imádkozzunk! - Ők azonban azt mondták neki: Benned ütötte föl sátrát Jáhve, és kegyesen megengedte, hogy te vedd körül." (Bertalan 2, 7)
Saul rabbit hívja urának. Izzásról nem maradt fent, hogy ilyet mondott volna. És ha nem hisszük el, hogy Saul rabbi létezett az apostolok idejében, akkor elképzelhető, hogy ő igazából az a Paulus volt, aki Nagy Konstantin egyik gyilkosa volt a Krisztus utáni 4. század elején:
,,Besa - Eggy isten, kit Egyiptomnak Abydus nevű városában tiszteltek. Ammianus Marcellinus írja, hogy Constantinus tsászár Kr. u. 359-ben el-küldötte a maga sok kegyetlenségeiért híres secretariusát Paulust, némelly személlyeknek üldözésekre, kik azzal vádoltattattak, hogy ennek az istennek Oraculumához mentek tanáts kérdeni. Ezen dologban a napkeleti hellytartó Modestus vólt a bíró, aki a dolog megvisgálására Scythopolis városát választotta. Miképen ment légyen végbe az inquisitio, azt rettenetesen írja le A. Marcellinus, és azt mondja, hogy minden-féle rendű közzűl sokan hóhér keze által s a tömlötzben haltak-meg." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona - 1792)
Vagyis adott egy Paulus nevű gyilkos, Konstantin császár embere, aki a gnosztikus-keresztényeket üldözi, majd őket kivégzi Scythopolisban, a szkíták városában. Vagyis a mi részünkről ez igencsak úgy tűnik, hogy Saul az eredeti szkíta keresztényeket gyilkolta le a bizánci csatlósokkal a Kr. u. 3. század végén. Ezután Konstantin császár Kr. u. 325-ben összehívta az Első Niceai Zsinatot, ahol megalkották a zsidó-kereszténységet, amit aztán birodalmi vallássá tettek.
Bertalan evangéliumában Jáhve angyala azt mondja Máriának:
,,Légy üdvözölve, te kegyelembe fogadott, te kiválasztott edény!" (Bertalan 2, 10)
Vagyis a Boldogasszony, az Istenanya szerepe mellékessé válik a zsidó-keresztény hitrendszerben. Ez a korabeli nőknek üzenet, miszerint ők szintén csak tárgyak, akik nem egyenrangúak a férfiakkal. Ráadásul ezen hitrendszer szerint Jáhvéhoz hasonlóak a férfiak, ellenben a nők üdvtörténeti szerepe csupán annyi, hogy a férfiakat megszülhetik. Így az Istenanya-kultusz lerombolására törekedtek a zsidó-keresztények a legkorábbi időktől kezdve.
(lelőhely: Ur, Irak)
(jelenleg: Louvre, Párizs, Franciaország)
,,Vagyis hamis és ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok és az archeológia és geológia, nem különben a megtalált Sumír Első-Biblia (Ur, 1954. Dr. Noah Kramer: Parallel Biblia, 1956) is mindent világosan feltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti, ezt a maradi és már kimúlt ószövetségi fontosságot, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt népeknek (sumír, akkád, káld, babiloni) megmásított történelme. Szóval, kötve vagyunk. valami ósdi judaizmussal és nekünk nem elég Krisztus, az Isten Fia." (XXIII. János pápa - Novena Allo Spirito Santo - 1962)
,,Ti asszonyok, engedelmeskedjetek a ti férjeteknek, a miképen illik Jáhvéban ... Ti szolgák, szót fogadjatok mindenben a ti test szerint való uraitoknak, nem a szemnek szolgálván, mint a kik embereknek akarnak tetszeni, hanem szíveteknek egyenességében, félvén Jáhvét." (Kolossé 3, 18)
Az elképzelése Saulnak, miszerint a nők szolga szerepet töltenek be egy társadalomban, tény és való.
De Saul rabbi megerősíti a rabszolgatartást is. Az urak-szolgák rendszere az apartheid rendszer, ami Ábrahám és Izsák környezetében is kialakult korábban. Saul rabbi szembe megy a Jézusi tanítással, mivel nem ítéli el a szolgaságot.
Elképzelhető, hogy ez egy stratégia, ebből is látszik, hogy milyen alattomos zsidó módon szeretne beférkőzni a szkíta népek békés életébe. Egy olyan vallást dolgoztak ki a rómaiak, amiben a rabszolgák nem lázadnak, hisz a túlvilágon majd jutalmuk lesz. Továbbá az emberek nem pereskednek, nem állnak ki az igazságtalanság ellen, hisz a zsidó Yeshua rabbi ezt tanította.
Saul rabbi római állampolgár lévén, a római rabszolgatartó szokásról beszél a szkítáknak, ebből is látszik, hogy mennyire nem akarta megismerni az ő ősi kultúrájukat. Ahol is a vezérek és fejedelmek (nők és férfiak egyaránt) uralkodtak, de a legtöbb ilyen vezér vitézsége miatt lett megválasztva harcostársai által. Senki se zsarnokoskodott, sőt együtt harcoltak és haltak a harcmezőn, mint vezér és katona.
,,Ahol a nő levetkőzve nőiessége varázsát, férfias sajátságokat vindikált magának, ott megváltoztak a viszonyok, egyenrangúak lettek, sőt nem egy példa dokumentálja, hogy ők képezték a vezető nemet az államban. Egy példát említünk a sok közül. Strabo írásaiból tudjuk, hogy a scytha nők férfiassága vetekedett a férfiember harci készségével. Véres csaták között a scytha amazon bátor, fehér testével állt a nyílzáporba és acélos karral gyűrte le elleneit. Westermarck és Nachtigal, a két ismert nevű kutató utazásaik alkalmával szintén akadtak oly törzsekre, hol a nők uralma ma is megtalálható." (Nemzeti Sport, XXI. évfolyam, 151. szám - 1929)
(Kr. u. 40)
,,Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát. Az asszony pedig meglássa, hogy félje a férjét" (Efézus 5, 33)
Szóval a férfi (Saul rabbi szerint az ember) szeresse a feleségét, a nőnek viszont félnie kell a férjét ezt látván.
A szkíta népeknek nem kellett félnie senkinek senkitől. A krónikáinkból és más uralkodók feljegyzéseiből tudjuk, hogy a szkíták még az ellenségtől sem féltek. Viszont a szkítáktól mindenki rettegett. A szkíta nők nem voltak a férjeik alárendeltjei, sokkal inkább a férfi volt a nő mellé rendelve. Saul rabbi nem új dolgokat vitt a szkíta népekhez, hanem ezekkel a levelekkel igyekezett megreformálni azt a rendszert, ami a zsidók istene, Jáhve szerint bűnös. Mármint a nemek közti egyenlőség. A Talmudból tudhatjuk, hogy a zsidó-nők nem egyenlők a zsidó-férfiakkal. Jáhve Ádámnak teremtette Évát, hogy asszonya legyen. Azért lett Éva megteremtve a zsidók szerint, hogy Ádám ne unatkozzon, illetőleg a lázadó Lilith helyett, aki ugye démonná vált.
Bertalan evangéliuma ezt írja:
,,Mária viszont: Te vagy Ádám képmása. Nem ő lett-e először teremtve, és csak azután Éva? Nézd a Napot! Ádám módjára ragyog. Nézd a Holdat! Tele van szennyel, mivel Éva áthágta a parancsot. Jáhve ugyanis Ádámot keletre helyezte, Évát azonban nyugatra, és megparancsolta a két világítótestnek, világítsanak mindkettőjüknek, úgyhogy tüzes szekerével a Napnak Ádám számára kellett világítania keleten, a Holdnak pedig Éva számára kellett tejes fényt adnia nyugaton. Éva azonban beszennyezte Jáhve parancsát, ezért a Hold piszkos lett, és fénye nem ragyog. Mivel tehát te Ádám képmása vagy, rajtad van a kérdezés sora. Bennem azonban lakást vett az Úr Jézus, hogy helyreállítsam az asszonyok méltóságát. - Amikor aztán felértek a hegy csúcsára, az Úr Jézus egy kis időre elszakadt tőlük. Akkor Péter így szólt Máriához: Te jóvátetted Éva ballépését azzal, hogy örömre változtattad szégyenét, tehát rajtad a kérdezés sora." (Bertalan 4, 11)
Egyértelműen a júdaizmusból merít e könyv írója, ezért beszél a nőkről megalázóan. Továbbá kizárt, hogy ezen iratot Szent Bertalan, a pártusok apostola írta volna.
A Napot és a Holdat két világítótestnek írja le. Továbbá a folytatásban a Földet az angyalok feltekerik, mint egy papirusz tekercset. Ezek mind a Római Katolikus geocentrikus világkép, illetve lapos föld dogmáját támasztják alá.
A Holdat is világítótestnek hívja, mintha saját fénye lenne. Érdekes, hogy ebben a könyvben több gnosztikus elem is található úgymint "Hádész" a "logosz" és az "eonok".
Zrínyi Ilona (Kr. u. 1643-1703) szobra
(Nyíregyháza, Magyarország)
,,Tiszteljed a te atyádat és a te anyádat." (Efézus 6, 2)
Felsorolás, ahol az anya másodlagos.
,,Békesség az atyafiaknak és szeretet hittel egybe az Atyaistentől és az Úr Jézus Krisztustól." (Efézus 6, 23)
A nőket nem üdvözli. A meghamisított újszövetségi iratokban a zsidó Yeshua rabbi is csak Atyaistenről beszélt. De ezzel is csak a zsidók férfiisten-elméletét (patriarchia) akarták igazolni. Ellenben az apokrif iratok és egyházi legendák között találunk több olyat is, amelyben üdvtörténeti szempontból Mária a történet központi alakja. Ugyanúgy, ahogy Máriát, Izzás anyját, úgy Mária Magdolnát, vagyis Izzás feleségét is igyekeznek a zsidók zsidó prostituáltnak hazudni.
,,Mert mindnyájan Jáhve fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által." (Galata 3, 26)
,,Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú. Ha pedig fiú, Jáhvénak örököse is Krisztus által." (Galata 4, 7)
Eszerint, illetve Pál szerint a nők is fiúk vagy hozzájuk eleve nem is szól a leveleiben, mivel ők csak nők.
,,Csodálkozom, ily hamar más evangyéliomra hajlotok. Holott nincs más. De némelyek zavarnak titeket, és el akarják ferdíteni a Krisztus evangyéliomát. De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, a mit néktek hirdettünk, legyen átok. A mint előbb mondottuk, most is ismét mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kívül, a mit elfogadtatok, átok legyen." (Galata 1, 6)
A gallok egy kelta nép voltak, a mai Franciaország területén éltek, de Galíciának a rómaiak hívták, mint provinciát.
Egy elmélet szerint ezen gallok (kelták) keletről, Galatából érkeztek és a káldeusok leszármazottai. Egy másik hely is őrzi e nevet, Galilea az Izrael törzsei által megszállt palesztin területtől északra található. Krisztus idején a Pártus Birodalomhoz tartozott.
Neve a ''gój'' szóból ered, ami ''nem-zsidót'' illetve ''barmot'' jelent, vagyis a gójok nem emberek. A ''gój'' szó pedig a ''gulya'' magyar szóból jön, ami ugye a barmokból álló nyáj.
Krisztus urunk anyja, Mária is Galileából származott.
A harmadik hely ahol a gall-kelták éltek, Galileától északra, a mai Törökország területén található. Ez Galata, és az itt élő emberekhez küldi Saul rabbi a levelét.
De vajon kikről beszélhet, kik lehetnek azok akik más evangéliumot hirdetnek? Minden bizonnyal Simon Mágus vagy Scythianus Magus tanítványairól, a gnosztikusokról.
Ám a pártusokról tudjuk, hogy ők is várták Izzást (Nimród Kinyilatkoztatása), illetve a heftalita Zarathustra Spitama már Kr. e. 1000 körül megjövendölte a szabadító királyt, Saoshyantot.
Minden bizonnyal az a maroknyi galatai zsidó, akik Saul rabbihoz verődtek, elkezdték követni a sauli szabályrendszert. Majd ezen zsidó-keresztény zsidók elkezdték a nem-zsidók között is a térítést.
Mire a rómaiak elkezdték terjeszteni Saul rabbi leveleit és a kanonizált Újszövetség iratait, addigra sok gnosztikus irat is elterjedt, illetve az emberek közül sokan éltek Izzás idejében, hallottak róla és tudták, hogy ő egy király, a rómaiak ellensége. Nimród királyunk eurázsiai (és észak-afrikai) szkíta birodalma támadt fel, amikor Izzás visszatért a Közel-Keletre, hogy felszabadítsa a népeket a római iga alól.
Az Özönvíz után Hám fia Kus, Kus fia Nimród. Neki egy másik neve Ménrót. Ménrót királyunk istenként való tisztelete ősi, az ő nevéből ered a Mennyország, vagyis a Ménúrság is.
A keresztény kultúrkörben fennmaradt Izzás másik neve: Manuel vagyis Manu-El.
"El" a kánaáni főisten. Az "Emmanu'el" illetve "Imanu'el" név azt jelenti, hogy Isten velünk van.
Milyen érdekes, hogy a kaukázusi faj ősatyját és egyben az Urartu Birodalom (Ararat) alapítóját, Noét (Nu) azonosítani lehet a védikus hagyomány Manujával. Ennek a Manu királynak a leszármazottai között találjuk Rámát, Krishnát és Gautama Sziddhártát. És mivel ők mindhárman szkíták voltak, így értelem szerűen Manu király is az volt. És ezen kultúrális-azonosság az oka annak, hogy a Manu név az edessai királyi családban is népszerű volt:
I. Manu (Kr. e. 94)
II. Manu (Kr. e. 52-34)
III. Manu Saflul (Kr. e. 23-4)
IV. Manu (Kr. u. 7-13)
V. Manu (Kr. u. 50-57)
VI. Manu (Kr. u. 57-71)
VII. Manu (Kr. u. 123-139)
VIII. Manu (Kr. u. 139-177)
IX. Manu (Kr. u. 214-240)
Ezen Abgarida-dinasztia nabateus eredetű, de lévén, hogy Edessa (Osroene) a Pártus Birodalom egyik vazallus tartománya volt.
,,A parthus hun-magyar szittya nők mind a mellett, hogy a családi körben s természetes rendeltetésüknél állhatatosan megmaradtak, a hazát s nemzetet érte nagyobb veszedelem s szükség esetében (ez pedig a scythák első eredetétől fogva mindenkor így volt) a családbeli férfiakkal együtt, nem tehát az amazonok módjára külön táborokba válva, a legdicsőbb hadi tettek által tüntették ki magokat, minthogy sokaknak neveik mai napig is élnek a hálás nemzet emlékezetében. Amazonaik tehát a parthus hun-magyar scytháknak a tudós tanár értelmében soha nem voltak. De a rendes családi élet karjai között sem hiányoztak soha nálok oly hadra termett nők, hogy még a rendkívüli szükségek esetére sem volt scytha elődeinknek okok a sauromatáknak amazonaikat, ha voltak, irigylem. A scytha nőknek azon ős régi példái sem haltak még mai napiglan is ki." (Bartal György - Béla király halhatatlan jegyzőjének hajdani szittyáiról - 1864)
,,Jöjjetek hozzám mind, akik fáradtak vagytok és terhet hordoztok, és én felüdítelek titeket. Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes és az én terhem könnyű." (Máté 11, 28)
Ezt Izzás királyként mondta, ezzel biztatva az embereket, hogy jobb életük lesz, ha levetik magukról a rómaiak igáját. Az iga egy bot, amit a hátunk mögött a vállunkon hordunk, a két végére korsókat helyezve. Régen ezzel az igával szállították a kútból a vizet. Ezen igáknak a vállhoz érő része párnás volt. Amely igakészítő mester rosszul készítette el az igát, az az iga feltörte az ember vállát. De az állatok is igával húzták a szekeret (igásló, igavonó).
Izzás harcát megelőzte Hannibál hadjárata, a Spartacus-féle rabszolgafelkelés, majd később Atila királyunk, aki ugyanúgy a római rabszolgákat indult felszabadítani. Így mindannyian szabadítók voltak.
Saul rabbi később levelében ezt írja:
„Ó, esztelen galaták, ki igézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak.” (Galata 3, 1)
Vagyis Saul rabbi szerint a nők kirekesztése, megkülönböztetése és elnyomása az igazság, aki nem engedelmeskedik Saul rabbi szent igazságának az esztelen.
,,Az bizonyos, hogy Pál minden útján a zsidó diaszpórákat kereste fel először. Ez teljesen a dolog természetéből folyik, nem csupán, mivel itt már kész viszonyokat talált, hanem azért is, mivel olyan szabad ember, mint Pál, minden további tekintet nélkül nem igen lépte át a tisztátalan ember házának küszöbét. Keres tehát magának mindjárt egy házat a zsidó negyedben, hol foglalkozását folytathatja, és azonnal megkezdi a munkát. A házi gazda neve, származása és hazája után kérdezősködik s egyszersmind, hogy nem tud-e valami újságot Jeruzsálemből? Gyorsan elterjed a hír, hogy Saul rabbi Tarsusból megérkezett mindenféle új hírekkel és tanításokkal. A kíváncsiak között, kik felkeresik, kezdettől fogva voltak prozeliták is. Mialatt Pál a sátorponyva készítésével foglalkozik, megkezdődik a kérdezősködés és feleletadás. Ez benyúlik egész az éjszakába s a következő reggel újból kezdődik. Az apostol igyekszik a beszélgetést lehetőleg mindjárt a fődologra, az evangéliumra terelni. Ő valami sokkal nagyobbról tud beszélni, mint a többi vándor próféták valaha. A Messiás eljött s Jézusnak hívták. Örömteljes csodálkozás támad minden arcon." (Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, LXII. évfolyam, 13. szám - 1899)
(1847-1868)
,,Könnyű kitalálni, mi célja van szerzőnknek abban, hogy a pogányok apostolát először mindig a zsidók közt lépteti föl. Ő itt nyilván a zsidóknak azon eloitéletét akarja elnémítani, akik nem tudtak megbarátkozni azon gondolattal, hogy a pogányok is hivatva vannak a messiási üdvre." (Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok, VIII. évfolyam, 13. szám - 1899)
Ez a hivatalos dogma. Ám jobban belegondolva Saul rabbi azért szervezkedik elsősorban zsidók között, mert igyekszik a fajtársait beszervezni a szektájába.
,,Óh balgatag Galátziabeliek, kicsoda ígézett meg titeket, hogy ne engedelmeskedjetek az igazságnak, kiknek szemei elott a Jézus Krisztus úgy íratott le, mintha ti köztetek feszíttetett volna meg ... Ennyire esztelenek vagytok?" (Galata 3, 1)
Másik fordítás, ahol szidja a gallokat és a saját igazságát mondja egyetlen igazságnak.
Vagyis Saul rabbi itt tagadja Izzás pártus származását. Egyértelműek Izzás korábbi pártus tanítványai ellen beszél, akik már évtizedek óta mandeus módra kereszteltek (baptizáltak), gyógyítottak és hirdették az ősi tanokat.
Érdekes, hogy a Kumráni Réztekercsek korsókban voltak elrejtve. A korsó szó kazahul ''qumira'', továbbá kírgizül ''kumura''.
(Jereván, Örményország)
"Itt nincs már többé görög és zsidó, nincs körülmetéltség és körülmetéletlenség, nincs barbár, szkíta, szolga és szabad, hanem Krisztus minden, mindenkiben." (Kolossé, 3, 11)
Saul rabbi itt mondja ki, hogy mind a szkíta, mind barbár népet el kell törölni. A Római Birodalomnak volt a célja a barbárok, a szkíták, a kelták, a vikingek és a germánok elpusztítása.
Ez időben kezdték el használni a ''kegyetlen'' szó szinonimájaként használni a ''barbár'' és a ''vandál'' szavakat.
Korábban mindkét szó egy európai őshonos népcsoportnak a neve volt.
Nem hiába az észak-nyugat afrikai országok "ma" szóval kezdődnek (Marokkó, Mali, Mauritánia). A korai keresztény időkben Afrika egész észak-nyugati részét Maghreb-nek hívták.
Mindeközben a barbár név az észak-afrikai "berber" népnek a latin neve. A rómaiak hívták őket így. Ez a nép egy fehér bőrű nép, saját betű-rendszerük van, amelyek közül sok egyezik a mi székely-magyar rovásírás betűinkkel.
Ezt a népcsoportot "mauri"-nak hívják, amiből ered a "mór" szó.
"Amazigh"-nak hívják magukat. Az észak-afrikai partvidéken terjeszkedtek, így Egyiptomba is eljutottak, ahol tudjuk, hogy a mazar nép élt.
Egyiptom neve közel-keleti nyelvjárásokban: Mizri, Mmuṣur, Misir és Maṣr.
A Kolbrin-Káld Bibliában le van írva, hogy az egyiptomiakhoz az atlantiszi tudást Ozirisz hozta el, aki nyugatról érkezett, miután Atlantisz víz alá került.
A nyelvüket "tamasheq"-nek hívják, amiből eredhet a Tamás név. Ennek az óberber nyelvnek a legrégebbi írásos emléke a Kanári-szigeteken található, ahova az Atlantiszról menekültek egy része települt. Ráadásul a skótok eredetmondája is Egyiptomot jelöli meg őshazaként, amely tény megerősíti a Kolbrin-Káld Bibliát:
,,A tudósok azt mondják, hogy az írek fajilag kelták. Ezzel azonban nem sokat mondanak, mert a kelta olyan szó, mint például a szkíta. A régiek azokat a népeket, melyek valahol észak-keletre laktak, általában szkítáknak nevezték, tekintet nélkül arra, hogy micsoda népek voltak és általában volt-e valami közük egymáshoz. Az ébrenalvó magyarok a szkítákat természetesen szittyára magyarosították s a magyarság őseinek már régen elfogadták. De ezt az írek meg ne tudják, mert ők is szentül hiszik, hogy ők a szittyák ivadékai ... El is mondom az írek származásáról szóló legendát. Ezt ismeri minden ír s aki nem hisz benne, az ma Írországban nemzetgyalázást követ el ... Valahol keleten, Szkithiában, mely akkor szomszédos volt az izraeliták földjével, volt egyszer egy király. Ennek a becses nevét nem tudom, de azt tudom, hogy a király kisebbik fiának Niul volt a neve. Ennek a királyfinak volt egy fiacskája, Gadelius. A fiúcska egyszer a mezőn aludt és megcsípte egy mérgeskígyó. A kedves szülők a kígyómarta fiúcskával átmentek az izraelitákhoz, akiknek éppen akkoriban az a híres-nevezetes Mózes volt a főembere. Mózes imádkozott, pálcájával megérintette a kígyómarta fiút és a fiúcska meggyógyult. Mózes megjövendölte a szülőknek, hogy népük egy olyan szigeten fog élni, melyen egyáltalán nincs semmiféle kígyó. A kis Gadelius felnőtt és ő is király lett. Unokáinak vezetése alatt népe Dél-Európán át a mai Spanyolország északi partjaira költözött s ott Brigantia néven országot, alapított. Egyik királyuk, Ith, tengeri kalandozása közben eljutott a mai Írországba. Látta, hogy ez az ország, melyet Mózes megjövendölt. Azonban az őslakók megölték őt. Holttestét fia, Lugaid vitte vissza Brigantiába, ahonnan azután unokaöccsének, Miledhnek fiai, Szőke Hiber, Amerigin, Barna Hiber, Colpa, Ír és Heremon vezették át a népet az ír szigetre. Írország legrégibb lakója a pásztorkodással foglalkozó firbolg nép volt. Ezt azonban legyőzte és elnyomta az iparral és kereskedéssel foglalkozó Tuatha de Danaan nép. Miledh népének, az írek őseinek, milesian volt az ősi neve. A milesian nemzeti zászlón Gadelius kígyója és Mózes pálcája volt ábrázolva. Mikor a harcias milesianok megérkeztek a mai Írországba, három Tuatha de Danaau fejedelem uralkodott az országon. Ezek testvérek voltak, s három nővért vettek féleségül. Ezeknek nevei: Eire, Banva és Fodhla. Ezekről azután az ország neve is hol Eire, hol Banva, hol Fodhla. Miledh királynak Scota volt a felesége. A legenda megbízhatóan, pontosan jelzi a kelta népvándorlás útját. Az egykori Brigantia őslakóinak, a milesianoknak utódai a kelta baszkok és Scota királyné neve elárulja az ír és skót nép közös faji eredetét. A honfoglaló Szőke Hiber és Barna Hiber neve megmagyarázza, hogy a régi rómaiak miért nevezték Írországot Hiberniának. Az ír népnév a honfoglalók egyikétől, Írtől származik, a mai Eireann név pedig Eire fejedelemnőtől, aki pedig nem is volt ír. Az ősi nyelv gael néven még élt a mult században. Az ír függetlenségi törekvések kezdetén a tudások lejegyezték az öreg emberek és örek asszonyok beszélgetéseit s ezekből megcsinálták a gael nyelv szótárát és nyelvtanát. Ma Írország minden iskolájában tanítják a gael nyelvet, mely az Ír Szabad Állam hivatalos nyelve lett ... A régi síremlékekből és egyéb feliratokból összeállították a gael ábécét is, mely néhány betűvel gazdagabb az angol írásnál." (Pesti Napló - LXXXVIII. évfolyam, 101. szám - 1937)
Meritaten egyiptomi hercegnő mellszobra
(Nefertiti és Ehnaton lánya - Kr. e. 14. század)
A mai kutatók feltételezik, hogy Scota valójában Meritaten (Kr. e. 14. század) egyiptomi hercegnő volt. Ez igen valószínű, ugyanis ezen Meritatennek az apja maga Ehnaton fáraó volt, akinek egyik papja lehetett az a bizonyos Mózes, aki a rovásíró és Napisten-imádó óhéber népet kivezette Egyiptomból. Persze elképzelhető, hogy ezen egyiptomi eredetmonda Szent Patrik és a kelta-kereszténység idején lett kitalálva, ám fontos tudni, hogy a Kolbrin-Káld Biblia szerint Izzás és Ariméteai Szent József elhajóztak Britaniába, ahol Izzás térített és gyógyított. De a szabadkőműves legenda is ezt erősíti, amely alapján William Blake (Kr. u. 1757-1827) szabadkőműves művész megírta versét:
,,Érintették már szent lábak Anglia ősi, zöld földjét? Járt-e már Isten Báránya e táj smaragd legelőjén?" (William Blake - Jeruzsálem - 1804)
,,A gallokat némelyek Galathiától, Japhet egyik nőivadékától származtatták. Mások Gomertől, Japhet fiától ... Ellenben kétségtelen, hogy a skótok Egyiptomból jöttek, miután eredetileg Scota pharao egyik leányának ivadékai, akitől örökölték nevüket. Számos hasonló tárgyról hasonló becses tudósításokkal bírt a középkor." (Pesti Hirlap Vasárnapja, LV. évfolyam, 13. szám - 1933)
Vagyis, ha az írek eredetmondája szerint ők Szkítiából vándoroltak el, viszont a királynőjük Scota volt, akkor itt Szkítia a hykszoszok uralma (15. dinasztia) alatt lévő Egyiptomot jelöli. Továbbá Palesztinát és a Közel-Kelet nagy részét, amely szintén Szkítiához tartozott, lévén, hogy a hykszoszok szkíták voltak. Scota neve pedig Szkűtész királyunk nevéből származik, aki maga Nimród.
Vagyis, ha Ehnaton lánya volt Scota, akkor a kelták és gallok nagy része a judaizmus eredetijének, a monosteista Aton-kultusznak voltak a hívei, vagy legalábbis ismerték azt. Mózes pedig ezáltal nem lehetett sémita, hisz a khámita népeknél volt elterjedt a kígyótisztelet. Főként Egyiptomban, ahol a gnosztikus-kereszténység is kifejlődött, amely rendszernek az alapja a kígyótisztelet. Ugyanis a gnosztikusok szerint az édeni kígyó által maga Krisztus szólt Évához, ezáltal ő a Fényhozó, aki megszabadította az emberiséget Jáhve (Jaldabaoth) hatalmától.
Vagyis a kelta-kereszténységnek van ősi alapja, míg Saul rabbi zsidó-kereszténysége egy hazugságokra épülő szekta. Ráadásul Scota, akárcsak Tomiris Khatun, jó példa arra, hogy a szkíta népeknél a nőknek mindig is vezető szerepük volt, így ez szintén ellentétes Saul rabbi tanrendszerével.
Külön érdekessége a gall nyelvnek, hogy a magyar "mágus" szót ők "mago"-nak, illetve "maga"-nak mondják. A boszorkányt pedig gall nyelven "meiga"-nak mondják.
(Kr. u. 8. század)
,,Mert hallottátok, mint forgolódtam én egykor a zsidóságban, hogy én felette igen háborgattam Isten anyaszentegyházát, és pusztítottam azt. És felülmultam a zsidóságban nemzetembeli sok kortársamat, szerfelett rajongván atyai hagyományaimért." (Galata 1, 13)
Itt ismeri el Saul rabbi, hogy ő felülmúlta a többi zsidó rabbit az őrült talmudi és a talmudista törvényekhez való ragaszkodásban. A hagyomány tisztelete elítélendő, ha az a hagyomány egy másik élőlény elnyomására épül.
Köztudott, hogy az iszlám a júdaizmusból lett. Kivéve a Kába-szentély és a benne lévő Fekete-kő tisztelete, ugyanis ezen elem a mandeizmusból származik. Továbbá bálványimádás, amely mind a júdaizmussal, mind az iszlámmal ellentétes. Viszont a muszlimokaz ez az elmúlt 1400 évben nem érdekelte. A muszlimok elismerik a Tenach-béli prófétákat és a történeteket is. Mohamed továbbfejlesztette a nőgyűlöletet, sokkal szigorúbb viselkedési, öltözködési szabályokat írt. Az iszlám, akárcsak a júdaizmus és a talmudizmus, állatként kezeli a nőket. Mondhatjuk, hogy az iszlám csak egy zsidó szekta, ahogy a mai európai zsidó-kereszténységünk is.
A rómaiak és a zsidók (akik kanonizálták a Bibliát) elérték a céljukat. A szkíta világ átalakult zsidó-keresztény világgá, ahol a nőket elnyomják a férfiak. Az ősi hagyományokat igyekeznek eltörölni, az emberek erkölcsét pedig a talmudzsidó-szabadkőművesek rontják meg a médiával. A nőknek feminista mozgalmat hoztak létre, amely csak egy ága a zsidó-liberalizmusnak. Viszont ha az európai emberek visszatérnének a zsidó-keresztény vallás előtti eredetükhöz, akkor nem lenne szükség feminizmusra, hisz az ókori és kora-középkori Európában a nők nem voltak elnyomva.
Kız Saykal (Кыз Сайкал) ősi kírgiz harcos
,,Miképen Ábrahám hitt Jáhvénak, és tulajdoníttatott néki igazságul. Értsétek meg tehát, hogy akik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai. Előre látván pedig az Írás, hogy Jáhve hitből fogja megigazítani a pogányokat, eleve hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek." (Galata 3, 6)
Tehát Saul rabbi szerint az ősi népek pogányok. Szerinte a szkíták is. Ábrahám Ur városában született, ami egy város volt Bábiloniában.
Ha tudjuk, hogy Brahma (Abraham) a hindu főisten, akkor az ő felesége Sarasvatī (Sára), a hindu istennő.
Másik lehetőség, hogy a magyar ''ábra'' és a ''hám'' szavakból összerakott mozaikszó. De az "abrak" szóból is jöhet, ami szkíta lovas névre utal. Ábrahám korábbi neve Ábrám, vagyis az ábrázatom, az én ábrám. Ez utal arra ami Mózes első könyvében megvagyon írva: Isten saját képére teremtette az embert. - A gnosztikus iratokban (János apokrifonja) pedig azt írják, hogy arkónok (Jáhve démonjai) készítették el az ember testét úgy, hogy az eredeti Istenről (Barbeló) látott képet próbálták leutánozni.
,,És amikor az elöljárók és a fő arkón szétnézett, látták, hogy az egész alsó rész meg van világítva. És a fényen át látták a képet a vízben. És így szólt a vele együtt lévő elöljárókhoz: Gyertek, alkossunk embert az Isten képére és a mi hasonlatosságunkra, hogy az ő képe adjon fényt számunkra. És megalkották megfelelő hatalmuk révén, azon tulajdonságok szerint, melyek megadattak ... És azt mondták: Hívjuk Ádámnak, merthogy neve legyen a hatalmasság fénye számunkra." (János apokrifonja 38)
,,Ugyancsak Aru (Reu) idejében került uralomra az első király Sábában, Ofirben és Havilában. Sábában Sába lányai közül hatvanan lettek királynők, és hosszú ideig, Salamonnak, Dávid fiának uralmáig ott asszonyok uralkodtak." (Hahn István - Nimród alakja a szír mondái hagyományban - 1984)
Föld-anya szobor
(Jer-Ana - Жер-ана - Kazahsztán)
Bábilonia név eredete visszavisz minket a hun-szkíta mitológiához, ahol is Elana, Ilona, görögöknél Urania, majd Helena az Istenanya.
A Hel-Ena név a görög "héliosz" és a magyar "anya" szavakból ered, így azt jelenti, hogy Nap-Anya. Turáni és közel-keleti népek nyelvében mai napig a mi ''anya'' szavunk úgy szerepel, mint ''ana''.
Kivéve az üzbég nyelvben, mert ott ''ona''. Üzbégül az "istenanya" szó pedig "iloha".
Törökül "ilâhe". Ebből ered a későbbi zsidó "elohai" és az "allah" is, amik Jáhve mai nevei.
Régi kánaáni isten "ÉL" illetve később "IL".
Érdekesség, hogy "Elisha"-nak hívják a zsidók azt, akit mi Elizeusnak hívunk. Eli-zeus (a Korán szerint: Al-Yasa).
Ugyanez a változás figyelhető meg Jézus (Je-zeus) nevében, akit a zsidók "Yeshua"-nak hívnak és "Isa"-nak hív a Korán. Bábel tornyának hívjuk Ur városának a központi épületét. Így tudjuk, hogy Bábelon később átalakult és lett Bábilon. Ez a változás figyelhető meg az Éliás és az Iliás (Illés) névben is. A Koránban Illés úgy szerepel, mint: Ilyas. Ám a zsidóknál ez: Elijah. Egy gyermek mondóka őrzi az Éliás nevet:
,,Éliás, Tóbiás, egy tál dödöle, ettél belőle. Kertbe mentek a tyúkok, mind megették a magot."
Trója eredeti neve Iliás, illetve később Ilion. És milyen érdekes, hogy az Illiász mondában trójaiak pont a világ legszebb nőjét, Ilonát vagyis az istenanyát viszik el a görögöktől (Szép Helené). A mai napig van Eliás és Elion név is. Hasonló változás figyelhető meg a csillagkép nevénél, ami Ménrót királyunkat ábrázolja: Oriás, ami átalakult később Orion-ra. Kézai Simon írja a Magyarok krónikájában, hogy Ménrótot óriásnak hívták. Ahogy egy bibliai név Uriás eredeti változata Urija (héber nyelven: Urijjahu, a "Jahve világosság" rövid változata - Magyar Katolikus Lexikon), így gyanakodhatunk, hogy ez az Uriás név is, illetve az Óriás név is a babiloni fővárosról, Ur-ról lett elnevezve. Az Urság kifejezésünk is átalakult Országgá. Ahogy Ahura Mazdából (Urmazd) lesz később Ormazd.
A Pártus Birodalmon belül az Adiabene Királyságtól (ahonnan Mária és Izzás is származtak) keletre található az Urmia tó, aminek a későbbi perzsa neve Orumiye tó.
Eredetileg Él-Ana lett később Il-Ona.
Egy ősi szkíta monda Tündér Ilona története, aki egy szárnyas tündér. A kelták és az észak-pakisztáni hunzák hitében is jelen vannak apró tündérek, amelyek a pillangóhoz hasonló szárnnyal rendelkeznek.
A nevük is erre utal: tűn-dér. Reggel, amikor a dér eltűnik, akkor jönnek elő a pillangók. Ameddig nedvesség van a növényeken és a virágszirmokon, addig a pillangók nem repülhetnek rájuk, mert a vízcseppek a szárnyukra kerülve megakadályozzák őket a repülésben. Ezért csak akkor jönnek elő, ha már a nap feljött és a dér megszáradt, így a régi emberek kitaláltak egy mesét, miszerint a pillangók (tün-dérek) tüntetik el a deret. A mai napig nagyon népszerű magyar keresztnév az Illangó. A Magyar Keresztnevek Tára szerint jelentése: gyors lábú tündér.
Mivel a tündérek pillangók, ezért kifejlődésük előtt bebábozódnak. Ezért Tündér Ilona bebábozódva Báb-Ilona. A Báb régi mezopotámiai nyelveken "kapu''-t is jelent. Ez maga a bábállapot, amin keresztül a pillangó átjön a mi világunkba. Ám Babba Mária neve, illetve a bába és a baba szavunk is a bebábozódásra utal, ami maga a pólya. De a bab-ona szót is a báb-il-ona vallásra és szokásokra utal, a latin papok kezdték el tiltani ezeket az ősi népszokásokat. Ez védi meg az újszülöttet, akárcsak a báb állapot a pillangót. Bábolna nevű településünk is ezt a nevet őrzi. De a magyarság tibeti bön buddhista elemeit tartalmazza a Világszép Ilonka monda is. A magyarság vallása Kr. u. 900-ban az ősmagyar vallás volt, ám több vallási elem (például: bön buddhizmus, tengrizmus, manicheizmus, zoroasztrizmus, mithraizmus) szerepelt benne. A bön vallást tiltották a római-katolikus papok, innen jön a "bűn" szavunk.
Kartlis Deda szobra (grúz Istenanya - 20 méter magas)
(1958 - Tbilisi, Grúzia)
Saul rabbi és a zsidók munkája jól látszik a Kr. u. 16. századi magyar egyházi könyvekben, ahol is a nőket asszonyállatnak hívják. De hát itt a Talmud jut eszünkbe, ami szerint csak a zsidó férfi számít embernek, a zsidó nő csak állat. Ez átkerült a kereszténységbe, majd a köznyelvbe. Ezzel ellentétes báró Draskovits János (Kr. u. 1550-1613), aki könyvében ezzel ellentétes álláspontot jelent ki:
,,Ez vilagon semmi oly termeszet szerent valo tarsaságh es baratságh nem talaltathatik, mint az ferfinak es asszony embernek hazassagbeli allapatban valo tarsaságok." (Draskovich János - Horologii principum - 1610)
Térjünk át Sodoma esetére, ami így vagyon írva a Tórában:
,,És szólíták Lótot, mondván néki: Hol vannak a férfiak, akik te hozzád jövének az éjjel? Hozd ki azokat mi hozzánk, hadd ismerjük őket. És kiméne Lót ő hozzájok az ajtó eleibe, és bezárá maga után az ajtót. És monda: Kérlek atyámfiai, ne cselekedjetek gonoszságot. Ímé van énnékem két leányom, akik még nem ismertek férfiat. Kihozom azokat ti hozzátok, és cselekedjetek velök amint néktek tetszik, csakhogy ezekkel az emberekkel ne csináljatok semmit, mivelhogy az én hajlékom árnyéka alá jöttenek." (1Mózes, 19, 5)
Tehát az egyetlen tisztességes és Istent tisztelő ember aki Sodomában maradt, az Lót, aki odaadná a két szűz lányát egy hatalmas tömeg ingerült férfinak, hogy halálra erőszakolják őket az utcán.
Mindezt két idegenért, akik eredetileg az utcán akartak aludni és akik a Tóra szerint angyalok, vagyis a sodomaiak nem tudták volna megölni őket.
Lovas szkíta lány szobor (Törökország)
,,Lót pedig felméne Czóárból, és letelepedék a hegyen, és vele együtt az ő két leánya is, mert fél vala Czóárban lakni. Lakozék tehát egy barlangban ő és az ő két leánya. És monda a nagyobbik a kisebbiknek: A mi atyánk megvénhedett, és nincsen a földön férfiú, aki mi hozzánk bejöhetne az egész föld szokása szerint. Jer, adjunk bort inni a mi atyánknak, és háljunk ő vele, és támasszunk magot a mi atyánktól. - Adának azért inni bort az ő atyjoknak azon éjszaka, és beméne a nagyobbik, és hála az ő atyjával, ez pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről. És lőn másodnapon, monda a nagyobbik a kisebbiknek: Ímé a múlt éjjel én háltam atyámmal, adjunk néki bort inni ez éjjel is, és menj be te, hálj vele, és támasszunk magot a mi atyánktól. - Adának azért azon éjszaka is az ő atyjoknak bort inni, és felkele a kisebbik is és vele hála; ő pedig semmit sem tuda annak sem lefekvéséről, sem fölkeléséről. És teherbe esének Lót leányai mindketten az ő atyjoktól. És szüle a nagyobbik fiat, és nevezé annak nevét Moábnak. Ez a moábiták atyja mind e mai napig. A kisebbik is fiat szüle és nevezé annak nevét Benamminak. Ez az ammoniták atyja mind a mai napig." (1Mózes 19, 38)
Ezt a történetet maga Ábrahám sem látta és sokkal később, Jáhve diktálta le Mózesnek (a Tóra szerint). Feltételezhetjük, hogy ez csak egy talmudista spekuláció, amellyel az eredeti Tórát megtoldották.
Ám ha Lót és lányai elmenekültek a lakóhelyüktől egy barlangba, akkor honnan van boruk, minden estére annyi, hogy Lót teljesen részeg legyen. Kánaán földjén éltek a moábiták, a későbbi Palesztinától keletre, tőlük északra pedig az ammoniták. Tehát, amikor a zsidók történelmét kidolgozták, akkor a zsidóknak kiszemelt területeken élőkről kitaláltak mindenféle csúfságot. Ezt olvassák a rabbik a zsidóknak, hipnotizálván őket, hogy felsőbbrendűnek képzeljék magukat. A Bírák Könyvének egy rövid fejezetében ismét megtudhatjuk, hogy a zsidók hogy gondolnak a nőkre:
Jefte készül elégetni a lányát
,,És fogadást tőn Jefte Jáhvénak és monda: Ha mindenestől kezembe adod az Ammon fiait, akkor valami kijövénd az én házamnak ajtaján előmbe, mikor békével visszatérek az Ammon fiaitól, legyen az Jáhvéé, és megáldozom azt egészen égőáldozatul." (Bírák könyve 11, 30)
Tudjuk, hogy Jefte lánya jött ki az ajtón, ám ő pontosan fogalmazott: "Ha valami kijövén". Tehát ha egy zsidó-férfi jön ki, az valaki, így nem kell feláldozni. Ám ha állat vagy nő jön ki az ajtón azt el lehet égetni, mivel a nők nem emberek (a sémiták szerint). Ez a Jefte a Tenach szerint egy rablógyilkos volt, haramiák vezére. Egyértelmű, hogy a zsidó-kereszténységen belül létező nőgyűlölet eredendően a zsidók homoszexuális szokására vezethető vissza. Példának okáért hiába volt Dávid zsidó királynak sok ágyasa és felesége, ő ezek mellett Saul fiával, Jonatánnal létesített nemi kapcsolatot, legalábbis a Tenach szerint. A zsidók kapcsolata Jáhvéval szintén homoszexuális vonatkozású, hisz Jáhve egy férfi princípium, aki a maga számára Ádámot teremti és benne gyönyörködik. Majd csak miután látja, hogy Ádám unatkozik, megteremti mellé Évát. Ám a sémita férfiak egymásra isteni lényként tekintenek, így sokuknak a nőkkel való párosodás csak mellékes. Ha nem is minden sémita férfi létesít nemi-aktust más sémita férfival, de a köztük lévő vonzalom minden esetben megvan, így az érintések, ölelések, csókok és simogatások a hétköznapjaik részei. Ellenben nálunk turáni fajúaknál két férfi között a tenyér felmutatása volt a köszöntési forma és legfeljebb rokonok, vagy jó barátok megölelhették egymást, de a turáni fajúak mindig is a nőkhöz vonzódtak. Még a ferde hajlamú rómaiak is karlendítéssel köszöntek, a bajtársak pedig egymás alkarját fogták meg köszöntéskor.
A sémiták homoszexuális szokása visszavezethető arra, hogy a nőiket otthon, bezárva tartották, így a nyilvános helyeken, találkozókon, utcákon csak férfiak voltak. Így nekünk ezen idegen szokásokat ki kell gyomlálnunk a társadalmunkból, kezdve azzal, hogy a Tenachot, Saul rabbi leveleit és az Apostolok Cselekedeteit kivesszük a Bibliából.
,,Pál Jézust sohase látta. Nem is érdeklődött iránta. Az általa idézett jézusi mondások sem bizonyító erejűek. Ezenfelül ezek a mondások csupa mellékes dolgokra vonatkoznak, nem pedig olyanokra, amiket a liberális theologusok Jézus tanítása lényegének mondanak ... A benne való hit sem a róla szóló elbeszélésekből, sem pedig egy látomásból nem származhatott, annak mélyebben levő gyökerei (zsidó szekták) vannak." (Szimonidesz Lajos - Élt-e Jézus? - 1912)
A zsidóknál, akárcsak a cigányoknál, egy régi szokás az átkozódás. Ám ezek nem csupán közönséges szitokszavak, hanem olyan mágikus erejű szövegek, amelyekkel démonokat idéznek meg. Ezek közül egy közvetlenül Jáhvét idézi meg:
,,Maranatha - Eggy átoknak formája a zsidóknál, melly azt teszi: Az Úr eljő. - Szent Pál azt mondja, hogy aki nem szereti az Úr Jesus Christust, az legyen Anathema Maranatha. A tudósok azt tartják, hogy a Maranatha a nagy átok, vagy Anathema vólt, s annyit tett: Szálljon reád a leg-nagyobb veszedelem és az Istennek legnagyobb ítélete: az Úr jöjjön-el hamar, és a te gonoszságodat bosszúlja-meg. - A zsidók ezt Schammatának nevezik. Azt mondják, hogy Enoch találta." (Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona - 1792)
Vagyis Saul rabbi a leveleiben régi zsidó démonidéző szavakat használ. Köztudott, hogy Jáhve öldöklő angyala egy éjjel végigjárt Egyiptomon és megölte az elsőszülötteket minden egyiptomi házában. Csak a hébereket nem bántotta, mert ők bekenték az ajtófélfájukat vérrel. A Kr. u. 16. században Jehuda Liva ben Becalel rabbi a Kabbalah segítségével megidézte a Gólemet, ami a prágai gettóban hatalmas mészárlást követett el.
Nem tudni, hogy mindkét esetben pontosan mi is történt, ám a gnosztikus-keresztény csoportok a Krisztus utáni századokban abban hittek, hogy a zsidók a Halál Angyalát imádják. Saul rabbi ezen gnosztikusokat, az igazság hírnökeit vadászta le. És ha valaki azt hinné, hogy Saul rabbi kereszténnyé lett, az jól láthatja, hogy egyik levelében ezt az Anathema Marantha átkot használja, ami megidézi a Halál Angyalát és megölet vele valakit. Ennyire lett keresztény Saul rabbi, a farizeus.
Szálasi Ferenc és a nyilasnők
A Hungarista Birodalom harcosai között is található több nő is, akiket alattomos módon a bolsevik-zsidók kivégeztek.
,,Dely Piroska Budapesten - Nyilas pártszolgálatosnő, Svábhegyi Gestapo kötelékében szolgált, SS és nyilas legényeket vonultatott fel"
„Ott az történt, amit a nyilas nő akart. Akit ő akart meghalt, akit ő azt elcipelték és ha úgy akarta annak semmi baja nem lett. Budapesten 1944. október 15-én a Csengery utca 45. és 64., a Hársfa utca 57. és a Nagyatádi Szabó (mai Kertész) utca 1. számú házakban követtek el atrocitásokat Dely Piroska vezetésével ... A vádirat egyik kulcspontját az az állítás alkotta, hogy egy tanú hallotta, hogy Dely Piroska vezényelte a tűzparancsot, méghozzá németül: Schiessen!"
(Pető Andrea - Láthatatlan elkövetők - 2012)
Hasonló módon a brit fasiszták között is nagyon sok nő volt, élükön Rotha Lintorn-Ormannal (1895-1935). De lényegében a nemzeti-szocialista mozgalmakban a nők aktívan részt vettek. Így a női nem teljes rehabilitálása már megtörtént a 20. században, ezáltal a zsidó-liberalizmusból fakadó feminizmusnak nincs létjogosultsága.
,,Mer Hammurabbi törvénykönyvében azt olvashatjuk, hogy az az idegen, ki az atyja házánál maradt hajadont, ki már másnak neje, megbecsteleníti, megölessék. - Kmoskó Mihály egyetemi tanár úr szíves közlése után." (Dr. Lutter János - A desponsatio mint házasságkötés - 1910)
A bábiloni királyt, Hammurabit is igyekeznek a zsidók szemita királynak hazudni. Miközben számos humánus és a nőket védő intézkedése volt, így csakis turáni lehetett, hisz a ma a tudományunk által szemitának elkönyvelt fajok állatként kezelik a nőket (arab, cigány, zsidó, néger).
Egy teológiai zavar alakulhat ki bennünk Márk evangéliumának egy igeszakasza miatt:
,,Miután a hét első napjának reggelén feltámadt, először a magdalai Máriának jelent meg, akiből hét ördögöt űzött ki." (Márk 16, 9)
A Magyar Bibliatársulat Újfordításában ez a lábjegyzet található ezen igeszakaszhoz:
,,Ezek a versek egyes kéziratokban nem találhatók." (Lábjegyzet - Magyar Bibliatársulat Újfordítása)
Vagyis kinek állhatott érdekében ilyesmit belehamisítani az evangéliumba? Csakis annak, aki meg akarta alázni Mária Magdolnát. És ha egy helyen megtették, akkor több helyen is belenyúltak az eredeti szövegbe.
Források:
Lengyel Dénes - Régi magyar mondák (1972)
Biblia - Káldi-Neovulgáta
Világtörténet (1962)
Biblia - Szent István Társulati Biblia
Bertalan evangéliuma
Télfy János - Magyarok őstörténete (1863)
XXIII. János pápa - Novena Allo Spirito Santo (1962)
Biblia - Magyar Bibliatársulat Újfordítása
Biblia - Károli Gáspár Revideált Fordítása
Hittudományi Folyóirat (1890)
Bartal György - Béla király halhatatlan jegyzőjének hajdani szittyáiról (1864)
Gyárfás István - A jász-kunok története (1870)
Teológia (1967)
Kapu (1988)
Nemzeti Sport (1905)
Theológiai Szaklap (1902)
Antik Tanulmanyok 31. (1984)
Draskovich János - Horologii principum (1610)
Mindszenti Sámuel - Broughtonnak a religióról való históriai lexicona (1792)
Héber Biblia
Biblia - Jehova tanúi - Új világ fordítás (2017)
Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok (1842)
William Blake - Milton (1804)
Pesti Napló (1850)
Képes Vasárnap (1925)
János apokrifonja
Egyéb források:
Pető Andrea - Láthatatlan elkövetők (2012)
*******
Írta:
Szécsi Levente