Vérfertőzés
(Wikiwand)
A vérfertőzés a nemi erkölcs elleni bűncselekmények csoportjába tartozóbűncselekmény, a jogi tárgya a nemi kapcsolatoknak a társadalomban kialakult rendje, rokoni kapcsolatok tisztasága.
Magyar szabályozás
- Btk. 199. § (1) Aki egyenesági rokonával szexuális cselekményt végez, bűntettmiatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (2) Aki testvérével közösül, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
- (3) Az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekmény miatt nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor tizennyolcadik életévét nem töltötte be.
Elkövetési magatartás
A bűncselekmény elkövetési magatartása a szexuális cselekmény és közösülés. A (2) bekezdésnél csak a közösülés. A közösülés fogalma során eltérő jelentéssel találkozhatunk a köznapi, biológiai és jogi értelmezésénél. Biológiai értelemben közösülés alatt azt a nemi aktust értjük, amikor a férfi nemi szerve részben vagy egészben behatol a nő nemi szervébe, és amely következtében magömlés is bekövetkezik. Büntetőjog a közösülés befejezettségéhez kevesebb feltételt kíván meg: megtörténik a közösülés, ha közösülési szándékkal a nemi szervek érintkezése megtörténik, a férfihímvesszője a női szeméremajkakkal érintkezik.[forrás?]
Szexuális cselekmény: "a közösülés és minden súlyosan szeméremsértőcselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul".
A bűncselekmény alanya
Szükségszerűen két személynek kell részt vennie a cselekmény elkövetésében, a törvény csak a legközelebbi vérrokonok nemi kapcsolatát bünteti.
Az (1) szerint a bűncselekmény alanya az egyenes ági rokon. A rokonsági kapcsolatot nem érinti, hogy házasságon kívüli vagy belüli származáson alapul. Az egyenes ági rokonság fogalmát a Csjt. 34. § határozza meg: egyenes ági rokoni kapcsolat leszármazással jön létre, egyenes ági rokonság azok között áll fenn, akik közül az egyik a másiktól származik.
A (3) bekezdés szerint a bűncselekmény alanya a testvér lehet. Testvérek azok, akik ugyanazon szülőktől származnak, legalább egy szülőjük azonos (féltestvérek).
A bűncselekmény-alanyiság alapja a vérségi kötelék, nem pedig a jogi kapcsolat. Az örökbefogadás nem alapozza meg a bűncselekmény létrejöttét.
Szándékosság
Csak szándékosan követhető el, az elkövető tudatának át kell fognia, hogy vérrokoni kapcsolat van közöttük.
Büntethetőség kizárása
A (3) bekezdés alapján nem büntethető a leszármazó, ha a cselekmény elkövetésekor a 18. életévét nem töltötte be. Közömbös az, hogy ki kezdeményezte a szexuális kapcsolatot.
20/1999. (VI. 25.) AB határozat
A címbeli AB határozat[halott link] meghozataláig a (3) bekezdés büntetni rendelte a testvérek közötti természet elleni fajtalanságot is. Az alkotmánybíróságszerint a vagy természet elleni fajtalanságot követ el szövegrész alkotmányellenes, mert a törvényi tényállás egyazon cselekvőség tekintetében kizárólag a szexuális irányultságra tekintettel tett különbséget a testvérek között nemük alapján. A vizsgált tényállás a fentiek szerint a fajtalanság különös esetét rendeli büntetni. Ezt a “természet elleni” fajtalanságot csak az azonos nemű testvérek követhetik el. A vizsgált tényállás nem nyilvánítja bűncselekménnyé a különnemű testvérek közötti fajtalanság elkövetését. A tényállás tehát különbséget tesz ugyanazon magatartás tekintetében az azonos nemű és a különnemű testvérek között.
A különbségtétel alapja a vizsgált esetben egyedül a szexuális irányultság: eszerint a homoszexuális testvérpárokat fenyegeti büntetéssel a törvény, a heteroszexuális testvérpárokat nem.
Incesztofília
Az incesztofília nevű parafíliában szenvedő emberek a vérfertőzést szexuális örömforrásként élik meg.
*
vérfertőzés (lat. incestus)
Teljes szövegű keresés
vérfertőzés (lat. incestus): egyenesági rokonok, testvérek szexuális kapcsolata. A házasságot, szexuális kapcsolatot az adott társadalom erkölcsi kategóriái szabályozzák. A legsúlyosabb tilalom a vérfertőzésre vonatkozik. A jogi és egyházjogi meghatározással nincs ellentétben a magyar nép-erkölcs felfogása, miszerint vérfertőzésnek elsősorban a szülők–gyermekek, testvérek, testvérek–féltestvérek kapcsolatát tekintik. A vérrokonok összeházasodása – attól függően, hogy a rokonságot hanyadíziglen tartották – általában tilos volt, ha nem is számított vérfertőzésnek. Mennél közelebbi volt a rokonság (pl. nagybácsi-unokahúg, első unokatestvérek), annál erősebb volt a közösség tiltakozása és elítélése. Ugyancsak elítélték a megözvegyült → komák, keresztgyermekek, együttnevelkedett mostohagyermekek házasságát. A társadalom szemében megbotránkoztató volt családban együttélő, rokonságban levő, nem vérrokonok szexuális kapcsolata is (pl. nevelőszülő–nevelt gyermek, vő–anyós, após–meny, komák nemi kapcsolata), ezeket súlyosabban elítélték, mint az egyéb házasságon kívüli szexuális kapcsolatokat, bár éppen a → nagycsalád esetében előfordult a családfő és a fiatalasszonyok, ritkábban anyós–vő szexuális kapcsolata. – A rokonok egymás közötti házasságának tilalma, az örökösödési rend megváltozásának és a születésszabályozás előtérbe kerülésének (→ egyke) hatására a múlt század végétől megszűnt. Vagyonosabb paraszti rétegeknél gyakori volt az első unokatestvérek összeházasodása, „hogy a vagyon egybe maradjon”. (→ még: házassági tilalmak) – Irod. Fél Edit: A nagycsalád és jogszokásai a komárommegyei Martoson (Érsekújvár, 1944).
Morvay Judit
*
Vérfertőzés
Teljes szövegű keresés
Vérfertőzés Szexuális kapcsolat a rokoni körön belül (incestus). A vérfertőzést az ÓSZ-i törvények a legnagyobb szigor elve alapján halállal büntették (vö. 3Móz 18,6-18 és 20,11k.14.17). A korinthusi gyülekezetben is előforduló probléma volt, ahol feltételezhetően mostohaanya és nevelt gyermeke között állhatott fenn tiltott nemi kapcsolat (1Kor 5,1). Pál apostol ezt a házasságot is a 3Móz 18,8 rendelkezése alapján minősíti, és vérfertőzésnek tekinti. Az ilyen embert az apostol szerint »át kell adni a Sátánnak« (1Kor 5,5).
|
