A "Bolond Gróf", illetve a "Vörös Gróf"

néven emlegetett nemzetáruló köztársasági elnököt,

Károlyi Mihályt vonja felelősségre Kiss Menyhért verse –

Csurka László ragyogó előadásában.

A vers a tabudöntögető Pannon Rádió

Trianon-műsoraiban hangzott el először,

valamikor az új évezred kezdetén.

A műsor és ezen klip szerkesztője:

Mészáros Sunyó

*

Kiss Menyhért: Károlyi Mihály

A szépapád Rákóczit adta el
És széthányatta a kurucok várát:
Nagymajtényi síkon keserű kurucok
Halálukat bitón, kötélen várják:
Fekete holló tépi setét szárnyát,
Búsan károgja -- Kár, Károlyi kár, kár!
Hitvány labanccá tetted az országot,
Merre a madár jár, merre a madár jár....
Ó nem szült nálad gonoszabbat a század,
Átok hulljon rád, égessen gyalázat
Károlyi Mihály, népem szégyene,
Zsidó bocherek* pojácája te...
Míg harcoltunk a háborút gyaláztad,
S mikor Belgrádban megaláztak,
Emlegetni kezdted a kardot:
Későn! Néped bolondnak tartott.
Mi drága, szent az ezeresztendős honban,
Segítségeddel fokról - fokra roppan,
Bomlik, pusztul, s mint mikor Róma égett,
Néróként dadogsz gyermekded hülyeséget.
De tömjént, ódát epedtél nagyon,
Kibírta, hajh, a Rákóczi vagyon,
Körötted a toll fenevadjai
Kórusban hörögték: hallali,
Le Istennel, királlyal és kereszttel,
Mi drága, magyar, szent, azt durván vesd el,
Pap sőt keresztény iskolából ki hát,
Hisz bűnt, gyalázatot prédikált,
Rosszra, gonoszra tanított,
Hálából tehát menni fog...
Így történt a mai bús napokban,
Szent István király alapította honban,
Kiről így zeng a magyar nép ajaka:
„- Ah, hol vagy magyarok csillaga.
Hol vagy István király, téged magyar kíván."
Hazája roncsain szívszakadva sírván...
Hogy az Úristent is detronizáltad,
Ó nem szállt alá romboló lázad.
Izráel népe mért volna rest Még?
Kivégezték a nemzeti eszmét:
Nemzeti gondolat, nemzeti lélek,
Fantom, füst, por, mely semmivé lett,
Pest szent himnuszunk kinevette,
S egy operett dalt sipított helyette,
S mely századokon át hódítón sugárzott,
Porba dobtad a nemzeti zászlót,
S koronájául Herostrátes* -- művednek
Odadobtad a bolsevikieknek
Nyomorult hazánk, hogy mi maradt
Hús a csontokon, e bitang sarat,
S pocsolyát túró nemzetközi csürhe
Meggyalázza s önnön mocskába gyűrje...
Te tetted, Károlyi! Nincs, nincs bocsánat,
Se égen, se földön, honárulásnak
Nincs ily példája, csak az ókori
Efiáltes* és most te, Károlyi!
Légy átkozott, ahány derék magyart
Kivégeztek hitvány, vörös pribékek,
Míg átkos életed napja tart,
Kísértsenek vádlón, zordonan téged.
Mindig lásd a szenvedést a pusztulást,
Mit bolsevik cinkosaid műveltek,
A sebeket, gyászt, könnyeket te lásd,
Éjjel és nappal, míg lelked kilehelted
S s régi áldott, nagy Magyarországon
Ne adjon sírt az anyaföld néked.
Hol valósul a fertőző bolse -- álom,
Piros zászlókkal ott temessenek!
S ha hazánkból keleti szellő indul,
Terhes lesz jajtól, fájdalomtól, kíntul,
Megáll majd a sírod felett
S mint fekete felhő majd ott lebeg,
Hogy néped átkát ott kint se feledd...

1919

*

Lábjegyzet:

*Bóher:

fiatalember; rabbi-képző növendéke

*Hérosztratosz

epheszoszi görög, aki i. e. 356-ban felgyújtotta

Artemisz istennő világszerte csodált templomát,

hogy nevét ismertté tegye

*Mikor a spártaiak már teljesen megtörték a perzsa sereget, egy áruló,

Efialtész megmutatja a perzsáknak, hogyan tudnak a spártaiak hátába kerülni.