Jegyzetek

Bajza József Szózat a pesti Magyar Színház ügyében című röpirata első ízben önállóan Budán jelent meg 1839-ben. Augusztus 25-én Bajza feleségének írott leveléből tudjuk: még dolgozott „folyvást” a kéziraton, amely szeptember 8-ra lényegében már elkészült. Bártfay László ezen a napon naplójában arról számol be, hogy Vörösmartyhoz mentek, s ott Bajza felolvasta „nemsokára elkészülendő munkáját a magyar színházról, annak állapotja, viszonyai s létesíthetése felől”. Alig néhány héttel később, október 26-án Bajza József levelet küldött Stettner Györgynek, amelyben már a könyv megjelentéről számol be barátjának, s egy példánnyal kedveskedik neki.

A röpirat szövege másfél évtizeddel később újra megjelent (Bajza Összegyűjtött munkái I–II. Pest, 1851. II. 305–375.), majd harmadik kiadásban is napvilágot látott egy újabb évtized múltán. (Bajza összegyűjtött munkái. Második, bővített kiadás Toldy Ferenc által. I–VI. Bp. 1861–1863. V. 208–251.) Ezt követően Badics Ferenc adta ki a röpirat teljes szövegét (Bajza József összegyűjtött munkái.Harmadik, bővített kiadás. I–VI. Budapest, 1899-1901. V. 69–107.), hosszabb szünet után részletek újrakiadására került sor (Bajza József:Válogatott cikkek és tanulmányok. Bp. 1954. Szerk. Lukácsy Sándor. 157–181. – Az első négy fejezet; Bajza József válogatott művei. Bp. 1959. Szerk. Tóth Dezső. 283–299. – Részletek az első három fejezetből.), majd legutóbb a teljes szöveg egy gyűjteményes kötetben látott napvilágot: Tollharcok. Irodalmi és színházi viták 1830–1847. Szerk. Szalai Anna. Bp. 1981. 401–442.

Jelen kiadás tehát Bajza József röpiratának hatodik kiadása, de az eredeti szöveg 1839 óta csonkítatlanul most jelenik meg másodszor teljes egészében. Az 1851-ben kiadott szöveg ugyanis – talán mentegethetően az akkori politikai helyzettel – több ponton csonka vagy csonkított. A német szó helyett gyakorta a finomkodó nem-magyar olvasható, a nemzetiségünkből is kivetkeztet kifejezés nemzetiségünknek sem használ szókapcsolattá szelídül, az I. fejezetben egy indulatosan németellenes mondat hiányzik, máskor csak egy-egy szó, névelő, kiemelés vagy igerag eltűnése puhítja, lágyítja a szöveget. 1851-ben talán a politikai körülmények miatt érthető a kötetszerkesztő eljárása, de ez a csonkított, puhított szöveg jelent meg Toldy Ferenc 1861–63-as kiadásában is, és Badics Ferenc sem korrigálta a szövegromlást, sőt időközben az elírások és sajtóhibák száma is szépen gyarapodott. Lukácsy Sándor aztán szakszerűen újra visszanyúlt 1954-ben az első kiadás szövegéhez, és a közölt részletet helyreállított, eredeti formájában olvashatjuk a Válogatott cikkek és tanulmányok kötetben. Ám 1959-ben a Magyar Klasszikusok sorozatban már újra – a sorozat címéhez méltatlanul, de a magyar klasszikusok sorsát példázva – az 1851-es, cenzúrázott, romlott-rontott szöveg olvasható. 1981-ben Szalai Anna végre ismét Bajza József művének hiteles szövegét adta az olvasók kezébe.

Jelen kiadás az 1839-ben megjelent első kiadás szövegét tartalmazza, csupán a helyesírás ma már zavaró régiségeit igazítottam napjaink helyesírási gyakorlatához, minden esetben megőrizve azonban a szöveg eredeti, régies hangzását.

A pesti Magyar Színház nevének korabeli helyesírása éppoly ellentmondásos, mint a későbbi szakirodalom megjelölései. Minden lehetséges forma előfordul: Pesti Magyar Színház éppúgy, mint pesti magyar színház. A színháznyitó est hirdetésén például így olvasható a színház neve: Pesti magyar színház. A jelen kiadásban következetesen pesti Magyar Színházat írok (hasonlóan az elfogadott, használt pesti Német Színház formához), ha tulajdonnévi értelemben szerepel a kifejezés, és pesti magyar színház-at, ha közfőnévi értelemben használja az elnevezést Bajza József.

A Szózat a pesti Magyar Színház ügyében első kiadása – mint Toldalék – tartalmazta Bajza József színházi törvényeit. (Második kiadása: Bajza József összegyűjtött munkái I–VI. Bp. 1899–1901. V. 363–376.; harmadik kiadása: Tollharcok. I. k. 602–614.) Mint a röpirathoz tartozó érdekes-értékes színháztörténeti és kortörténeti írás érdemes ma is olvasásra, tanulmányozásra.

A PESTI MAGYAR SZÍNÉSZTÁRSASÁG TÖRVÉNYEI

Bajza József igazgatása alatt

1837–1838. évben

1. Minden társaságnak rend a lelke, mely nélkül sem nem munkálodhatik, sem munkálodásiban egybehangzás nem lehet. A rend fenntartására törvények szükségesek, világosak, félre nem magyarázhatók, melyeket a társaságnak minden tagja köteles tudni. A pesti magyar színháznál behozott törvények ezen könyvecskében vannak összeírva, s minden illető tagnak bizonyítvány mellett kiadva, hogy magát azok nem tudásával ne menthesse.

2. A színház igazgatósága el van tökélve ezen törvényeknek egész komolysággal leendő fenntartására: azért figyelmeztetnek a színház minden rendű tagjai, hogy magokat szorosan ezen törvényekhez tartsák, s ezeket úgy nézzék, mint a józan rend s a társaság s egyes tagok becsületének fenntartóit.

3. Ki ezen törvények valamelyikét áthágja, be fog vádoltatni, elítéltetni és büntettetni.

4. Büntetés négyféle van: kicsiny, közép, nagy és rendkívüli. A kis büntetés a vétket elkövetett tag félhónapi fizetésének minden forintjától egy krajcár; a közép: két krajcár; a nagy: hat krajcár; a rendkívüli: a félhónapi fizetésnek elvesztése, fennmaradván ezenfelül az igazgató fenyítése.

5. E büntetések kemények, ha magokban, minden viszony nélkül vétetnek; de aki meggondolja, hogy a színésztársaság tagjainak vétsége a színházi közönségnek – azon közönségnek, melynek részvételétől az egész intézet fennmaradása függ – valóságos megsértése, e büntetések nem fognak szigorúknak tetszeni.

JÁTÉKREND ÉS SZEREPOSZTÁS

6. A játékrendet az igazgató készíti a rendezőkkel s azon személyekkel, kiknek értesítését e részben kihallgatni kívánja.

7. Az igazgatóságnak egyik főbb óhajtása, hogy a jelesebb tehetségű színészeknek annyi alkalom nyújtassék ügyességök kimutatására, mennyi csak lehetséges; de más részről gondoskodni fog, hogy kezdők és kisebb tehetségűektől se zárassék el az út elméjök lassankénti kifejtésére. Azért a szerepek osztásában lelkiösméretes válogatás fog történni, minden kedvezés nélkül egyik vagy másik tag részére, mert az igazgatóságnak az áll főképp érdekében, hogy a színielőadásokat minél tökélyesbekké tehesse.

8. Szereposztás a rendezők s egy vagy több e célra meghívott tag jelenlétében történik, de teljes erőt az igazgató nevének aláírásával nyer, azért ki-ki úgy tekintse szerepét, mint az igazgató elhatárzott akaratját, nem pedig egyik vagy másik rendező kényétől függő dolgot.

9. Szereposztáskor az igazgatóság figyelemmel lesz mindig a tagok hajlandóságira, tehetségeikre és az általok játszani szokott szerepek nemére, de kizárólag kiválasztott szerepnemeket nem ismerend, mert ez végtére lehetetlenekké tenné az előadásokat. Azért senkinek ilyféle követelései: hogy ő hősi, szerelmes vagy fondor szerepeket játszik egyedül, nem fogadtatnak el.

Figyelem lesz továbbá, mennyire ily felette szövevényes és sok egybeütközésekkel járó dolognál lehető, a színésztagok óhajtásaira is: de túlságos és szerénytelen kívánatokra, önhitt kérelmekre, az igazgatóság nem fog hajlani.

10. Elsőrendű színészek is köteleztetnek, midőn a szükség vagy az igazgató úgy kívánja, kicsin szerepek eljátszására nagy büntetés alatt.

11. Örök szerepek nem lesznek; azaz: senkinek sem lesz valamely szerephez másokat kizáró joga, mert ez annyit tenne, mint a kezdőket és gyengébb tehetségűeket még a próbatételtől is kizárni és egészen elnyomni.

12. Minden hónapban három nagy új prózai szerepet köteles a színész elvállalni, versben írottat egyet, kis szerepeket pedig, a szükség úgy hozván magával, még a játék napján is. Nagy büntetés.

13. Ha a színész a szerepek első kiosztása után, valamely vendég érkezte miatt, szerepétől megfosztatik, akkor ugyanazon darabban nem köteles föllépni.

14. Ha a színész valamely szerep játszásától felmentetni akar, okait az igazgatónak tartozik előterjeszteni, melyek mindenkor ki fognak hallgattatni, de csak akkor elfogadtatni, ha alaposak. Fölmentetésének okait a tag régi játéknál vagy szerepnél 24 óra alatt, új szerepnél pedig az nap, midőn olvasópróba volt, köteles előterjeszteni, ezen idő elfolyta után mentegetőzése nem hallgattatik meg.

15. Ilyféle mentségek: hogy ez vagy amaz szerep kicsin, mit sem jelentő – vagy ami színésznőknél van leginkább divatban – igen öreg, nem fogadtatnak el.

16. Senkinek sem szabad a rendező által hozzá küldött szerepet semmi ürügy alatt visszaküldeni, ki ilyesmit tenni bátorkodik, első esetben közép büntetéssel fog fenyíttetni, mely büntetés ismételt áthágásoknál kettőztetve fog nagyobbodni. A rendezőnek hasonló büntetés tilalma alatt nem szabad az így visszaküldött szerepet elfogadni.

17. Szerepekben vagy magokban a színművekben önkényes változtatásokat tenni tilalmas, ki ezt merészlendi, nagy büntetés alá esik.

18. A szerepeket kötelesek a tagok tisztán tartani, ki bemocskolja, eltépi vagy elveszti, annak költségén új fog íratni.

19. A szerep vételéről minden tag bizonyítványt fog adni név és nap feljegyzésével. Ha nem volna otthon, köteles valakire bízni az átvételt. Nagy büntetés.

20. A szerepet a rendező kívánságára köteles a tag azonnal visszaadni. Nagy büntetés.

21. Egy esztendeig elő nem adott darab újnak fog tekintetni.

22. Ki szerepét a főpróbán nem tudja, kis büntetési díjt, ki az előadáson akadozva játszik, nagy büntetési díjt fizetend. Ezen vétségekre a súgó lesz köteles felügyelni, és az akadozókat az ügyelővel feljegyeztetni, ha elmulasztandja, hasonló büntetési díjt fizetend.

PRÓBÁK ÉS ELŐADÁSOK

23. Próba háromféle van: olvasó, emlékezeti s előadási vagy fő. Minden színdarabból annyi próba fog tartatni és olyan, amennyit és milyent az igazgatóság szükségesnek látand.

24. Az előadási vagy főpróbán tartozik a színész oly komolyan játszani, mint magán az előadáson, csupán mellét szabad kímélnie a kiáltástól.

25. Ki a próbára egy óranegyeddel később jő, mintsem jelenése volna, fizeti a kis büntetési díjt, félórával, a közép díjt; félórán túl annyiszor a közép díjt, mennyi felvonást elmulasztott. Ki a színház szolgája által hívatik el, az imént kijelelt büntetéseken fölül a szolgának 15 kr-t fizetend.

26. Olvasópróbán kezdettől végig tartozik jelen lenni a színész tag. Itt minden vétség nagy büntetést vonand maga után.

27. Egyéb próbákról sem szabad elmenni a rendező engedelme nélkül. Nagy büntetés. Ha a rendező oly tagot bocsát el, kire még a próbán szükség volna, fizeti érette a nagy büntetési díjt.

28. Hogy a próbák csenddel mehessenek végbe, tiltva leszen kis büntetés alatt más színésznek ott megjelenni, mint annak, ki az előadandó darabban játszik. Más tagok földszinti helyről nézhetik a próbát.

29. A próbákon tett észrevételeket a rendezőktől vagy a darabban játszó személytől nehezteléssel fogadni tilalmas, valamint észrevételeket durván és sértőleg tenni, szinte. Nagy büntetés. Ily mód nevelt társaságba annyira nem való, hogy aki ezen vétekbe esik, ha meg nem büntettetnék is, mint goromba személy fog a társaság közvéleménye által megrovatni.

30. Rendező vagy karmester a próbákon nem sikerült helyeket annyiszor ismételtetheti, mennyiszer tetszik, sőt a játszó tagok közül is joga van kívánni mindeniknek az ismétlést, s a többi tartozik engedelmeskedni. Az engedetlen közép büntetési díjt fizetend.

31. Ki a próbához tartozó tagok közül a szükséges csendet megzavarja, azon kellemetlenségnek teszi ki magát, hogy a rendező által fennhangon megintetik, s ha vétkét ismétli, mindannyiszor fizeti a kis büntetési díjt.

32. Midőn a próbán maga a szerző vagy más megkért személy van jelen, ennek észrevételeit tisztelettel kell kihallgatni, teljes elfogadtatást azonban az észrevétel csak akkor nyerend, ha abban a rendező is megegyezik.

33. Az előadásokat elintézni a rendező kötelessége, s mit e tekintetben teszen, annak a többi tag tartozik engedelmeskedni, ellenszegülés szabadsága nélkül. Megengedtetik ugyan észrevételt tenni, sőt próbán javaslatokat is, akárkinek: de illedelemmel, s ha az a rendező által el nem fogadtatnék, a tagnak nincs joga nagy büntetés alatt ellenkezőt cselekedni.

34. Előadás estvéjén a játszó személy egy óranegyeddel azon felvonás előtt, melyben kilép, tartozik felöltözve állani. Kis büntetés.

35. Második csendítéskor ki-ki helyén áll, és ügyel kilépte idejére. Ki vagy későbben, vagy korábban lép ki, közép, ki a játékban ezáltal zavart is okoz, nagy büntetési díjjal büntettetik.

36. Ki próbán, az ügyelő által szólíttatván, azonnal meg nem jelenik, minden ismételt esetben 15 váltókrajcárt fizet, előadáson pedig nagy büntetést.

37. A rendezők, ügyelő, karmester, gépmester vigyázni fognak, hogy előadás alatt senki fennszóval ne beszéljen, és zajt ne csináljon; az áthágó kis büntetést fizetend, ismételt esetekben ismételve.

38. Ki a végszót el nem mondja, aszerint, amint miatta kis vagy nagy hátramaradás, zavar történt, fizet kis, közép és nagy büntetésdíjakat.

39. Jelesebb szerepek játszóinak játék végéig nem szabad levetkezni és eltávozni, hogyha kihívatnak, megjelenhessenek. Ki ezt áthágja, nagy büntetési díjt fizetend; szinte azt fizetend az is, ki tartós kihívásra meg nem jelenik.

40. A néma személyzet vezetője minden vezérletei által elkövetett hibáért kis büntetési díjt fizetend.

ÖLTÖZKÖDÉS

41. Öltözetet nem szabad a tagoknak kényök szerint választani, még akkor sem, ha saját köntöseikbe öltöznek. Nagy büntetés. Ez iránt az öltözetrendezővel s avval, ki a rendezők közül soros, tartozik ki-ki a próbán jó előre értekezni. A rendezők kötelesek a tagok által illendően előterjesztett észrevételeket kihallgatni, fontolóra venni, de alaptalan kívánatoknak, melyek gyakran csak hiúság- vagy csillogni vágyásból erednek, s csak tehetetlenség tanújelei, nem fognak helyt engedni.

42. Mit öltözet tekintetében a rendezők elvégeznek, másíthatatlannak kell tekinteni, s annak ellenszegülni sem szóval, sem tettel nem szabad. Nagy büntetés.

43. Illendő nappali s korszerű köntösöket, kesztyűt fehér és fekete tricotokat, harisnyát, cipőt stb. efféle apróságot köteles a színésztag tartani. Karikatúröltözeteket vagy olyanokat, melyek játék alatt elrontandók, az igazgatóság fog rendelni.

44. Színpadon alig van valami szembetűnőbb, mint a lábbeli tisztátlansága; ki mocskos lábbelivel vétetik észre, fizeti a kis büntetést. Itt a vádlás a súgó kötelessége leszen.

45. Ki a tiszta és hibátlan köntöst elmocskolja, pecsételi vagy szaggatja, annak költségén egy hasonló új fog készíttetni.

46. Az öltözőszobákban s általában, valamint próbákon, úgy előadás előtt és alatt a legnagyobb csendnek kell lenni, hogy a játszó személyek nyugalmas lelkiállapotban maradjanak. Nagy zajjal beszélni, feleselni, illetlen kifejezésekkel élni, valamint ruhát poroztatni, csizmát tisztíttatni, vagy egyéb mocskosságot elkövetni, nagy büntetés alatt tilalmas.

47. Ki az öltözőszobában elébb megjelenik, annak joga van magát előbb felöltöztetni és haját a fodrásszal eligazíttatni; rang vagy korbeli különbségekre nem lesz tekintet. Az áthágó közép büntetéssel büntettetik.

48. A hajfodrászt vagy öltöztetőket durva kifejezésekkel illetni nagy büntetés alatt nem szabad.

49. A néma személyek öltözetére a rendezők határozata szerint a ruhatárnokok fognak ügyelni s a hibákért felelni.

50. Minden színésztag tartozik magának külön tükröt tartani az öltözőszobában. Kis büntetés.

51. A legnagyobb öltözködésnek is 12 perc alatt végbe kell menni. Közép büntetés.

52. Midőn az előadandó színmű úgy kívánja, hogy felvonás között a színésznek öltözködnie kell, az ily esetet a színésztag tartozik az ügyelőnek próbán megjelenteni. Kis büntetés. Az ügyelő a karmesterrel értekezik, s az öltözködési időhöz intézi a felvonás közti muzsikát.

53. Az öltözetrendező, mielőtt a játszó személy kilépne, megnézi öltözetét, és ha hibát veszen észre, a soros rendezővel egyetértőleg megigazíttatják; ennek a tag tartozik magát alávetni, ki ellenszegül, fizeti a nagy büntetést.

ÁLTALÁNOS TÖRVÉNYEK

54. Ki valamely helyen hivatalból áll, az iránt köteles mindenki a legnagyobb tisztelettel viseltetni, s ki mást hivatalos foglalatossága között sért meg, fizeti a nagy büntetést, ismételt esetben ismételve.

55. Ki színésztársát durva, goromba szavakkal illeti, fizeti a nagy büntetést.

56. Ki az intézet vagy annak tagjai ellen nyilvánosan beszél, rágalmaz, azoknak becsületét sértegeti és hitelét kisebbíti, s panaszait nem az igazgatónak adja elő, hanem a két városban terjesztgeti híreit, rendkívüli vagy nagy büntetést fizetend, a vétekhez mérsékelve; hasonlólag az is, ki valamely nyilvános botránkoztató bűnt, milyen a részegség, garázdálkodás stb. követend el.

57. A következő napi foglalatosság mindig előtte való nap fog a táblán jelentetni; a színésztag tartozik ezen táblát megnézni, ha ezt elmulasztván, restsége miatt valamely hátramaradás történik, közép büntetést fizetend.

58. A játékhoz szükséges eszközökre magának az illető tagnak is kell ügyelni s azt annak idejében előkérni, ki ilyet magával kivinni elfelejt, fizeti a nagy büntetést. Az ügyelő kötelessége a rekvizitáriust az eszközökre nézve rendben tartani, a hibát együtt fizetik kis díjjal.

59. A szükséges eszközöket játék végével vissza kell adni a rekvizitáriusnak; elveszíteni, elrontani, kárpótlás büntetése alatt nem szabad.

60. Senkinek sem szabad a színpadra föllépni, ki oda nem tartozik. A rendező, ügyelő és őrmester minden oda nem tartozó személyért külön-külön kis büntetést fognak fizetni, fennmaradván ezenfelül az igazgató komoly megintése.

61. A színész, ki cselédét a színpadon megállani s ácsorgani engedi, ha miatta semmi zavar nem történnék is, nagy büntetést fizetend. Ha az ily cseléd a színfalak közül kinéz, a színész a nagy büntetést kettőztetve fizeti, ha ki is lép a közönség botránkoztatására, rendkívüli büntetést fizetend. Hasonló büntetésekbe esnek a színház minden tagjai, ha e vétkek valamelyikét elkövetendik.

62. Ki játszik, annak azon este nem szabad a nézők között megjelenni. Közép büntetés.

63. Játék előtt öt óranegyeddel az is, ki nem játszik, tartozik tudatni hollétét. Közép büntetés.

64. A tagoknak ügyelniök kell, hogy minden időben meglehessen őket lelni; ki szállásáról három órára elmegyen, köteles otthon tudatni, hol lesz meglelhető. Közép büntetés.

65. Ki megbetegszik, jelentetni fogja magát az igazgatónál. Kis büntetés. Ki a cédulán betegnek van hirdetve, nem szabad magát az igazgató híre nélkül közhelyen megmutatnia, nagy büntetés alatt.

66. Gyógyíttatnia szabad magát a színésznek, kivel tetszik, de orvosi bizonyítványt a színházi orvostól tartozik hozni, más nem fogadtatik el.

67. Ki az előadásról elmarad, midőn szerepe van, még akkor is, ha szerepét más vevén át, miatta a darab adathatik, rendkívüli büntetést fizetend.

68. Ki 24 órára a két városból el akar távozni, az igazgatónál jelenti magát; ki ezt nem teszi, s engedelem nélkül távozik el, rendkívüli büntetést, ki az engedett időn túl kimarad, fizeti a nagy büntetést, mely a kimaradás ideje alatt naponként fog ismételtetni.

69. Az itt előszámlált büntetések kötelezik a rendezőket, az ügyelőt, karmestert egyformán, s ezen fölül, minthogy ők a hivatalos rendtartók, az igazgatónak különös ellenőrsége alatt lesznek.

70. A büntetendő tagot a soros rendező, ügyelő és karmester fogja bevádolni, s ha a bevádlást elmulasztja, hasonló büntetést fizet. A rendezőt, ügyelőt és karmestert akármelyik tag bevádolhatja.

71. A bevádlottat három tagból álló bíróság fogja elítélni. Ezen bíróság minden évnegyedben újra választatik, oly tagok által, kik a színpadon beszélőszerepeket játszanak.

72. Ha a bevádlott az ítélettel meg nem elégszik, hivatkozhatik a közgyűlésre, de ha ügyét itt is elveszíti, a büntetést kétszeresen fizetendi.

73. A bíróság vagy a közgyűlés ítélete szigorúan fog végrehajtatni az igazgató által, s itt kérelmeknek semmi helye nem leszen.

74. Ha a bíróság tagjai vagy vádlók vagy vádlottak leendenek, s betegség vagy atyafiság miatt akadályozvák, helyökbe az igazgató mást fog nevezni, de csak a kérdéses egyes esetre.

75. Ki az itt feljegyzetteknél nagyobb vétekbe esnék, annak ügye az igazgató által fog fenyíttetni, vagy a részvényes választmány elébe terjesztetni.

76. Az itt előszámlált büntetési pénzekből egy kis mennyiség fog egybegyűlni, mely az igazgatónál leszen letéve. Ezen mennyiségből minden félévben emlékek készíttetnek, s annak vagy azoknak fognak jutalmul adatni, kit a társaság szavazó tagjai titkos szavazattal legrendszeretőbb s pontosabbnak ítélendenek.

77. Ezen törvények idővel javíttatnak, pótoltatnak, azon úton, melyen alkotva valának.

*

Bajza József röpiratának megjelenése után rendkívül szenvedélyes, olykor viharos, többfordulós, sokszereplős sajtóháború és színházi viadal tört ki, az „operaháború”, amelynek hullámai csak három-négy év múlva ültek el. Bajza József színháztörténeti szerepét legkörültekintőbben és roppant adatgazdagon Szücsi József dolgozta fel monográfiájában: Bajza József. Bp. 1914. 224–298. Az „operaháború” eseményeiről részletesen: Kerényi Ferenc: Az operaháború. Színháztudományi Szemle. 1977. I. 107–142.; olvasmányosan:Szilágyi Pál: Egy nagyapa regéi unokájának. Bp. 1975. 125–155. Az „operaháború” fontosabb dokumentumai hozzáférhetőek, olvashatóak a Szalai Anna szerkesztette kötetben: Tollharcok. i. k. 347–559.