Bölcs-balga és boldog-boldogtalan ABC

Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak

Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok

Életminőség tesztkönyv: példamondat-tár

Gazdag Erzsi: 
Balassi Bálint elfelejtett éneke 
(Kodály Zoltán által megzenésítve 1943-ban) 

Hej! Én szegény népem, 
elszéledett vérem, 
mivé lettél mostanság? 

Holott mindenfelül 
az ellenség kerül, 
belül ezer féreg rág. 

Puha ernyedésben 
párnás süppedésben 
várod napod múlását. 

Várod, más segítsen, 
országot építsen; 
várod magad bukását. 

Szörnyű rontás rajtad, 
nem magad akartad, 
dög pusztít a testeden, 

mely csak véred issza, 
velőd, agyad szívja, 
vigadoz majd esteden! 

Én se tejen, mézen, 
keserű kenyéren 
töltém gyermekségemet, 

De ennyi galádság, 
földöncsúszó gazság, 
fölforralja véremet! 

Hol van "hősi kardod"? 
"Igaz magyar" arcod, 
vitéz híre nevednek? 

Ó, de megvetnélek, 
ki is nevetnélek! 
De sírok, mert szeretlek. 

Csak ne volnék véred, 
könnyen felednélek, 
El mennék én messzire. 

De jaj, hová fussak, 
hogy soha ne jussak 
vissza hazám földjére?

https://www.youtube.com/watch?v=wVsdAGnXp30

*

Önmérséklet híján

a kényszermunkatáborból megérkezve

sok év mennyiségi-minőségi éhezés után

átmenet nélkül falsz, zabálsz, tömöd magad,

és épen akkor halsz meg, amikor

már jó dolgod lehetne...

*

Ami

mértékkel

tápláló élelem lenne,

túladagolva halált okozhat,

mint amikor Móricz Kis Jánosa

szinte ki akarta enni vagyonából

a gazdag és fukar szomszédját a lagzin...

*

"De

szeretnék

gazdag lenni,

egyszer libasültet enni,

dicsekedni fűnek-fának,

mi jó dolga van Attilának…"

*

Egy hét

dínom-dánom,

majd egy év szánom-bánom –

a sikkasztott pénzből egy nap dolce vita,

majd javítónevelő intézet (Kis Valentino)...!?

*

Nem

tud disztingválni –

úgy beszél a szüleivel,

mint a játszópajtásával...

(a bíróval, mint öcsikéjével)

*

Sokat

markol,

de keveset fog -

mindenhez konyít,

de semmihez sem ért…

*

Sokat

akar a szarka,

de nem bírja a farka –

a kevesebb több lett volna...

*

Csak

olyanok

társaságát keresi,

akikhez képest ő azért

még mindig valakinek számít...

*

Minden

belefőtt már

ételébe-életébe:

„csak” az a kicsiny

megbolondító íz hiányzik!

*

Jéghideg

kifűthetetlen lakásban

nagykabátban ehetsz csak finomat,

vagy a komfortos melegben éhkoppot nyelsz...

*

Úgy

nő fel gyereke,

hogy naponta hallja:

feláldozta érte boldogságát...

*

A

Törvény előtt

védhetően jó szülő,

csak az anyasági plusz hiányzik...

*

Az

egyik anya

gonosz mostoha,

a másik meg majomszerető,

nincs tertium datur/középút?

*

A

potenciális anyát

szülési rémtörténetekkel traktálják...

(a kórházban rájön: ennek a fele igaz)

*

Ajándékot

fogadsz el az ellenségtől:

a görögöktől egy trójai falovat...

*

Hős

akar lenni,

mégpedig bármi áron,

hogy imponáljon Neked:

belelök a Dunába, hogy kimenthessen...

*

Elvarázsolt

kastélyban laknak,

ahol sok a kellemetlen meglepetés...

*

Még élsz,

amikor az örökösök

eltékozolják életműved...

*

Aki

be se ballag

a birkaiskolába,

azt még ki is tüntetik

(aki bejár, az birka lesz?)

*

A

betegeket

sorsukra hagyják,

nem gyógyítják-ápolják...

*

Exkommunikálva -

törvényen kívüli vagy –

bárki büntetlenül megölhet...

*

Valaki

árnyékként követ

és mindenben utánoz

(mint Beant a pantomimes...)

*

Időzített

bombán ülnek,

s vagy nem tudnak róla,

vagy nem tehetnek semmit...

*

A

gyerek

az oviban

kiteregeti a családi szennyest...

*

Gonosz

tréfáknak odavetett

(ön)védtelen közpréda vagy...

*

Ezt

dobta a gép:

megvetett munkával

nehezen keresett kenyér...

*

Naponként  

kap életveszélyes

komolyan vehető fenyegetéseket...

*

Még

a saját

kárán sem okul,

nemhogy másén...

*

Enigmatikus - 

rejtvényként teszi

palackba S.O.S. üzenetét

*

*

Akkor  

azért mert fiatal,

most mert már öreg...

(mi ez? – találós kérdés)

*

Unatkozó

szomszédod

ötletesen bosszantgat,

s nem találod a bölcs ellenszert...

*

Keresed a bajt?

Birizgálod, ingerled

az alvó házőrző vérebet...

*

Ravasz

rágalmazóid

a névtelenség

homályába burkolózva...

*

A

nagy

„barátokról”

a bajban kiderül, hogy

ők csak szesztestvérek:

egyből szétspriccelnek,

és otthagynak a pácban!

*

Megkerülöd

az egész Földet,

pedig a hátad mögött

kezdettől ott állt Istened...

*

Örökre

gyerek maradsz,

mindig más dönt arról,

mi szolgálja a te javadat...

*

Úgy jársz

mint Midasz király:

minden vágyad teljesül,

és minden arany lesz,

amihez érsz...

*

Hiába

kívánhattál hármat -

még jó, ha nem lett rosszabb,

s nem maradt a kolbász az orrodon...

*

Mindig

a már romló

almát kell és

lehet csak megenni

(épet soha nem esztek)

*

Csak

azért ölel

a „jóbarát”,

hogy gyengéd kipuhatolja

(majd oda döfi a tőrét/”tőrét”)

*

Nem

engeded

levágni a kisujjad,

inkább odaadod életed...

(nem ismersz kisebb rosszat)

*

Folyton

újrasorsolják

a lakásokat és az élettársakat,

és csereberélik a gyerekeket is...

*

Minden

új generáció

mindent teljesen

elölről, nulláról kezdhet

(a múltat végképp eltörlik...)

*

Senki

nem kockáztat

meg egy viccet,

hátha rosszul sül el...

*

Mintha

süketnémák

folytatnának párbeszédet

(ha lekapcsolják a villanyt)

*

Elektrosokkal

vagy agyműtéttel

„kezelik” a „lelki beteget”...

*

A

téged

kifosztóknál

kell alamizsnáért pitizned...

*

Altatókkal

is rosszul alszik,

élénkítőkkel is álomkóros...

*

Csak

a kedvenc

ételed eheted,

de azt heteken át...

*

Úgy

éheztetnek,

hogy ők eközben

a kedvenc ételeid falják...

*

Gúny-

nevet kapsz,

amit rád ragasztanak,

és társaid kórusban szavalják...

*

A

többség

fogatlan,

a kisebbség

fogfájós arcú

és büdös szájú...

*

A

bókot

szexuális

zaklatásnak veszik

és rögtön beperelnek...

*

Görbék

és görnyedt

testtartásúak,

és görbén néznek

az országot lakó népek...

*

Csak

csúszva

vagy kézen állva

lehet az utcán közlekedni...

*

Az

emberek

két lábon járó

teleírt panaszkönyvek...

*

Kifürkészik

hálószobatitkaid,

vagy te fecseged ki

a szesztestvéreknek,

és aztán azzal zsarolnak...

*

Az

emberek

vagy pazarolják

vagy rabolni engedik idejüket...

*

Tovább

nyújtózkodik,

mint a takarója ér:

így lesz adósrabszolga...

*

A

Hatalom

bármikor megtilthatja

némely halott eltemetését...

(Antigoné polgári engedetlensége)

*

A

„férfiak”

megcsonkítják magukat,

hogy mentesítsék magukat,

ők ne védjék meg a honukat...

*

Aki

nem nevet

elég hangosan

a főnök ismételt

bugyuta-blőd viccein,

az megnézheti magát...

*

Mindig

valami vicceset

kéne már mondani,

hogy végre rád figyeljenek...

*

Nem

szoktatnak

szobatisztaságra,

vagy felnőttkorban

hagyod elveszíteni azt,

és így végleg be is zárkózol...

*

Reggel

felkapnak

egy gondolatot

kihúzva vele azt a napot...

*

Falujukból

turisztikai látványosság,

a szűz lányukból kurva lesz...

*

A

gyalogosokat

is szondáztatják,

csak józanul sétálhatsz...

*

Sosem

tudható, hogy

a vacsorájukért

mennyit kell fizetni,

gyomorgörccsel várják a fizető pincért,

vagy kutatják a  menekülő útvonalakat...

*

Az

életet játéknak,

a játékot élethalálharcnak veszik...

*

Évekig

spórolt külföldi úton

vesznek össze végleg a párok,

akkor ülnek le először nappal is

hosszabb időre beszélgetni egymás mellé...

*

Úgy adnak

kölcsön a „barátjuknak”,

mintha a fogukat húznák...

*

Sohasem tudható,

hogy ki, honnan és

mikor, mivel támad...

*

Az

ördögnek hisz,

aki sokat ígér,

keveset ad, és

az is keserű...

*

Savanyúnak

mondja a szőlőt,

amit ő itt és most

még nem ér el és fel...

*

Műveltek?

Kérdések nélkül

rágják át magukat

plafonig érő könyvhegyeken...

*

Ha

lenyeli a békát,

utána kaphat még

és már valami ehetőbbet...

*

Botránynak

tartják halandóságunkat,

de délután már unatkoznak...

*

Aki

elnyerik

„jutalmul”

a halhatatlanságot,

hamar kétségbeesnek:

sehol a kegyelemdöfés!

*

*

Az emberek

csak az ügyvédük

jelenlétében válaszolnak

bárkinek bármire bármikor...

*

Az

egyik héten

önkínzó fogyókúra,

a másikon mértéktelen zaba...

*

A

tökéletes bűn-

cselekményre készülők

egy eldobott banánhéjra

lépve csúsznak el és esnek hasra...

*

Hiányzik a só,

mi több: mindennek

ugyanolyan édes íze van...

*

Mindenhol

bömböl valami „zene”,

sehol, még otthon sincs egy kis csend,

nem is hallhatod a halk belső hangokat...

*

Megváltás -

nem gyűlik

össze a váltságdíj,

otthagynak a rabságban,

mint zaciban a drága órát...

*

Nem tudsz

a sorodra várni:

ha nem léphetsz előre,

hát akkor hátrafelé nyomulsz...

*

Mérték nélkül

zabálva az orvosság

jobb esetben placebo,

rosszabban méreg lesz...

*

Lelkedet

egy hölgyre feltevéd,

de ő üdvösségedet oly

könnyelműen tépi szét...

*

Sajnálod

a te drága időd

az udvarlásra és „előjátékokra” –

ezt másra, bérmunkásra bízod...

*

Bebizonyítandó,

hogy nem gyengék idegeid,

befizetsz egy „live horror show”-ba...

*

Ha

elmúltál

már ennyi meg ennyi,

akkor te már öreg vagy

a focihoz, a tánchoz stb.

*

Önkéntes

adósrabszolga,

aki egyre több munkával

hiszi egykor emancipálni magát...

*

Szaván fogva -

könnyen a szavad

adod az ördögnek,

s ő még nehezen

sem adja neked vissza...

*

Barinkay belépője

J. Strauss: A cigánybáró

1. versszak

Mint sok szegény, de víg legény,

A nagyvilágot jártam én

És jobb híján egy éven át

Vezettem menazsériát.

A cethaltól a pintyekig

A jóbarátom mindegyik,

A csörgő kígyó csókot is ad,

A rinocérosz megsimogat,

Az oroszlánt megetetem,

A tigrist kézen vezetem,

Én hozzám a hiéna gyöngéd,

Letörlöm a krokodil könnyét.

Az elefánt, ha főzök éppen,

Keveri ormányával nékem.

Refrén:

Mert a szív és az ész,

Együtt mindenre kész,

Mindig előre nézz,

Légy merész s célhoz érsz…

Mert a szív és az ész,

Együtt mindenre kész,

Mindig előre nézz,

Légy merész s célhoz érsz…

2. versszak

Majd új szakmára tértem át,

Otthagytam menazsériát,

S egy vándorcirkusz szekerén,

Kerestem kenyeremet én.

Mint bűvészinas kezdtem el,

A szemfényvesztést lestem el

Mint tűznyelő és kócot rágó…

És szünet közben késdobáló.

Mint kártyabűvész folytattam

És lovagoltam nyolcasban,

Ha kell eredeti szám,

Ott bárki kisegít ám…

Irigyem nem volt egy se köztük

És mindenünket megfeleztük.

Refrén:

Mert a szív és az ész… stb.

https://www.youtube.com/watch?v=BgDCn2dy3jg

*

Indiánnak

becsületére váló

ravaszsággal törököt fogsz,

csakhogy ő is igen erősen fog

és egyáltalán nem ereszt...

*

Nem

kishitű:

képesnek

érzi magát

egy minden eshetőséggel

számoló „tökéletes bűntényre”...

*

*

Gubanc -

a kis hazugság

fonalát nem vágtad el,

s így teljesen és szinte

reménytelenül belegabalyodtál...

*

Mindenre

gyanakszol,

ami ingyen van -

nemcsak szívességért,

még a levegőért is fizetni akarsz...

*

Mesterséges

Paradicsomot kreálsz:

összeengeded a farkast

a báránnyal és „nudistáskodsz”,

hisz Isten így teremtett meg téged...

*

Idő-

utazást teszel,

ezer éveket visszafelé,

mintha még a kerék,

vagy emelő, csiga stb.

sem lenne kitalálva...

(többet erővel, mint)

*

Neked

mindenütt

személyesen is

ott kell lenned

a mindenkori tetthelyen -

több, de legalább két egy-

forma részre osztod magad...

*

A

szíved erre,

az eszed arra húz,

„kompromisszumként”

végül nem mész semerre...

*

Olyan

könnyelműen

teszed semmiért

kockára az életed,

mintha neked - is -

minimum hét lenne...

*

Nagyképűen

elhanyagolod

a részleteket,

pedig éppen ott,

azok közt bújik meg az ördög...

*

A  

végleges

összeköltözéssel

elviselhetetlen terheket

raksz baráti kapcsolatodra...

*

Nyílt

lapokkal

ülsz le a

cinkelt paklis

hamiskártyásokkal

nagy tétben játszani...

*

Jobbnál

jobb ötletek

burjánoznak fejedből,

de a kezed mégis tétlen,

lekötözve, bénán marad...

*

Ha

eleged van

a hízelgőkből,

befizetsz egy „kegyetlen

színházba” fizetett áldozatnak...

*

Úgy

akarsz

többet élni,

hogy két ember

helyett eszel, iszol és dolgozol...

*

Addig-addig

totojázol, válogatsz stb.,

mígnem két szék közt a pad alá esel...

*

Részegen

fagysz meg a hóban,

mert elveid tiltják, hogy

kérd a paternalista beavatkozást...

*

Kiengeded

a palackból

a rossz szellemet,

s már sehogy nem

tudod oda visszagyömöszölni...

*

Az

utolsó

pillanatban sem

mered bevallani,

hogy nem tanultál/tudsz,

sosem próbáltál ejtőernyőzni

*

Fikció -

a mesékben

és regényekben olvasottat

vagy szó szerint igaznak tartod,

vagy hazug minden nagy mesemondó...

*

Fontos

ember vagy

fontos mondandóval:

ezért minden egyes szavadat,

vagyis egyiket se nyomatékosítod...

*

Neked

az a jogos

önvédelem,

ha előbb belelősz,

utána figyelmezteted: „Állj!”

*

Tolmács

és mediátor

nélkül már nem tudsz

a pároddal normálisan beszélni...

*

Ugrás

az ismeretlenbe -

előbb lendületből

egy fejest ugrasz,

majd megtudakolod,

milyen mély/sekély itt a víz...

*

Tablettás

„bort” iszol:

így spórolod meg a pénzt,

ha majd emiatt beteg leszel...

*

Ön-

beteljesítő jós:

akár mérget is

veszel rá, hogy veled

minden a lehető legrosszabbul

fog elsülni, fog megtörténni...

*

Semmiben

nem ismersz tréfát,

mindent komolyan veszel:

így durcás, sértődött vagy,

sőt rögtön ügyvédhez futsz,

ha egy karikatúra készül rólad...

*

Harc

az élet?

Sok az eszkimó, kevés a fóka –

élet-halál harc folyik közöttük:

ember-ember, ember-állat között?

Csak a győztes maradhat életben...!?

*

Amikor

a vitás kérdéseket

veszekedéssel-verekedéssel,

nagyban: háborúval döntik el:

aki épp győz, annak lesz igaza

(ahogy az erősebb kutya baszik...!?)

*

Van-e valaki,

akiért látatlanban is jót állsz,

akiért olyan kezességet vállalsz,

hogy a tűzbe is tennéd a kezed?

*

A

Mesterét

imádó, bálványozó követő:

ha Ő kútba ugrik, utána ugrik...

*

Az egyik

túlterheli magát,

más keresztje alatt görnyed,

a másik meg a sajátját se veszi fel,

s így - elviselhetetlenül - könnyű a léte...

*

Jogos önvédelem

a támadás arányos elhárítása,

a támadó elűzése, harcképtelenné tétele,

de csak a legeslegvégső esetben: megölése

*

Ölni,

pláne gyilkolni,

a legnagyobb bűn,

jóvátehetetlen károkozás –

a háborúban meg ez a parancs...

*

Ha

van a katona

fején sapka, az is baj,

ha nincs, az is – most légy okos Domokos!

*

Fegyelem

nélkül nincs

ütőképes haderő/sereg –

a megtizedelés is erősíti ezt?

*

Előre

iszik a medve bőrére,

elbízza magát mint a nyúl,

aki a teknőccel futott versenyt,

de közben leült, elaludt és kikapott...

*

Van olyan

káros dolog,

amire könnyű gyorsan rászokni,

de a leszokás nehéz, kínkeserves?

*

Csak téblábol,

csak ténfereg, csak lófrál,

csak tántorog, csak kóvályog

(mint gólyafos a levegőben...)

*

Nincs

szép tartása,

jó kiállása, megjelenése,

délceg termete, büszke járása,

arca is sötét/kusza lelke tükre...

*

Ócsó

mán a pásztor,

nincsen becsületi,

a nagy gazdák előtt,

mind huncut a nevi:

ha valamije van,

azt mondják, hogy lopta,

ha semmije sincsen,

hogy elkorhelykodta...

*

Fellegajtó nyitogató

(Népdal-Nyerges)

[Emol]Én vagyok az, aki nem jó,

[Amol]Fellegajtó-Dnyitogató – Gjaj!D-G

[Amol]Nyitogatom H7a felleget,

[Emol]Sírok Cala[Amol]tta eH7leget – [Emol]jaj!H7- [Emol]

Ifjúságom így telik el

Ezér' a szívem hasad el - jaj!

Ifjúságom gyöngykoszorú,

Ki elveszti, be szomorú - jaj!

Szabad vónék, nem búsulnék,

Vigasságnak helyet adnék - jaj!

Szép hazámnak rabja vagyok,

Idegenbe' búslakodok - jaj!

Ha még egyszer megláthatnám

Apám házát, kopogtatnám - jaj!

Nem lesz többé soha ilyen,

Belészakad árva szívem - jaj!

Ismerős arcok

http://gitartab.hu/hu/tab/ismeros-arcok/fellegajto-nyitogato/1984

*

EMBERI ÉLETMINŐSÉG:

ŐRZÉS, JAVÍTÁS VAGY RONTÁS

Az emberélet egésze-teljessége

és pozitív-negatív részei, végletei:

mi múlik rajtunk, elő-szeretteinken,

bárki máson, hivatásos segítőn/értelmiségin,

vezetőkön, rendszeren, időn-helyen, sorson...

Tényleg mindenki a Jóisten gyermeke,

akinek bárki mással egyenlő esélye van

az extenzíven-intenzíven teljes életre,

a boldogan megélt jó életminőségre?

Igen, ha őrzés-javítás helyett nem ront...

Mindenkinek lehet jó Istene/bölcsessége, egészsége,

édes otthona, lelki-családi békéje, gyermekáldása,

játékossága, jó humora, igaz barátja, nagy szerelme,

kertje és kutyája, jó közlő és megértési képessége,

jó munkája/hivatása, építő társasága, háza és hazája stb.

p.s.:

akik nekem árthatnak,

akiknek közvetlenül én árthatok,

ami azután közvetve visszacsapódik rám is,

és ami ártalmat bevonzok/nem védek ki jól...

(nem tetszőleges, de fontossági sorrendben!)

v Én, mint önmagam „ellensége”

v Ártó előszeretteim (szülő, barát, élettárs stb.)

v Rossz ellenfelek, ellenségek - álbarátok stb.

v Profi "segítők" (úgy jó, mint rossz szándékkal)

v Mulasztó/bűnös szellemi/gazdasági-politikai elit

v Átkos társadalmi rendszer/államhatalom

v Rossz sors, balszerencse/történelem...