Bornemisza Péter: MAGYAR ELEKTRA
A rendező naplójából
„Bornemisza Péter az ő víg kedvében…” A víg nem csupán azt jelenti, hogy mulatságos, jókedvű, derűs, hanem azt is, hogy vigasztaló. A vigasztalást a reformáció kezdetének ötszázadik évében a hitünket szolgáló reformátoroktól kapjuk. Ezért tűztük műsorra a Magyar Elektrát.
* * *
A középkori szakrális dráma, a misztérium és a reformáció népszínházi formaújítása, a hitvitázó dráma ott forr Bornemisza művében. Nem klasszicizál. Nem esztétizál. Ennen korához szól nagy hittel, nagy erővel, sok-sok leleménnyel. A Magyar Elektra népszínház. Bornemisza hisz a népben, neki nem csőcselék, mert a nép igazsága Isten ítélete, és hisz a kommunikációban is, mert neki a kommunikáció nem hazugság, megtévesztés, propaganda, hanem áldozat. (Ezt elfelejtik tanítani manapság!)
* * *
Bornemisza Péter máig érvényesen fogalmazza meg az írástudók felelősségét. A színházművészekét is! Az alkotás elmélkedésre ösztökéljen, tanítson és igazságot adjon. A keresztyén hit és értékrend átélése a magyarság megmaradásának elemi feltétele, ez pedig az európai szellem és a magyar népnyelv egymásra találása nélkül lehetetlen.
Bornemiszának a tragédiához írt ajánlásában és a Mester, valamint a Kórus szavaiban a történettől függetlenül tetten érhető a reformáció alapelve: a hit megújítása az isten és az ember közvetlen kapcsolatán múlik. Ez pedig feltételezi az anyanyelvű Bibliát és igehirdetést és missziós munkát. Az ifjú költő talán maga sem gondolta, hogy a magyarság jövőjét biztosító nemzeti eszmék több évszázadra érvényes alapjait fogalmazta meg. A könyvnyomtatás elterjedése a Kárpát-medencében felfokozta a protestáns szellem hatékonyságát. Az akadémiák és iskolák szerepe felbecsülhetetlen, „az egyház veteményeskertjei”. Megnőtt az írás-olvasás iránti igény, a lelkészi parókiák, a nemesi udvarházak a tudás kisded fészkei lettek. Az anyanyelv, a haza védelme és a hit együttesen volt képes arra, hogy évszázadokon át adjon tartást a magyarságnak. Ez azonban nagy missziós lendületű és energiájú, bátor hitújítók nélkül nem sikerülhet, figyelmeztet bennünket a példa.
Bornemisza Péter vezető reformátorként többször megszökött, és ha kellett, másokat megszöktetett a Habsburgok börtönéből. Könyvet írt, nyomdát vezetett, tanított, gazdálkodott, vándorprédikátorként járta a Felföldet gyalog, lóháton vagy szekerezve, mindezt európai műveltséggel, a családi élet és a gyermekek nevelése mellett, internet és távközlési eszközök nélkül!
A mű évszázadokig lappangott. 1923 tavaszán fedezték fel az egyetlen ránk maradt példányt a gothai könyvtárban. Hasonmás kiadása már abban az évben megjelent Budapesten.
Életrajzi adatok
Bornemisza Péter 1535-ben Pesten született. Apja jómódú polgár volt. 1541-ben – amikor is Budát megszállták a törökök, és evvel megszűnt a középkori magyar államiság, amit szemérmes eufemizmussal „három részre szakadt ország”-nak szoktunk volt mondani, holott az önálló magyar államiság évszázadokra megszűnt, csak romjaiban maradt meg – elvesztette édesapját, majd nem sokkal utána meghalt édesanyja is, és az árván maradt gyermeket a Balassi család vette magához. 1548-tól 1553-ig Kassán tanult, ahol Kassa Habsburg-szolgálatban álló kapitányát álöltözetben ijesztgette és fenyegette, ezért bebörtönözték, de megszökött.
1558-ban a Bécsi Egyetem hallgatója volt. Professzorának biztatására görögből lefordította Szophoklész művét, pontosabban átköltötte azt, magyarította, megtoldva egy szereplővel és egy felvonással. A Magyar Elektra 1558-ban jelent meg Bécsben. Feltehetőleg az Elektra zsarnokölési elmélete is közrejátszott abban, hogy ebben az évben csaknem halálra ítélték, végül is börtönbüntetést kapott, de újra megszökött.
A lelkész-író Huszár Gál szolgálatába állt, és miután 1560-ban megnősült, Huszár Gállal együtt Kassára költözött. Az 1562. esztendőre szóló naptárt adott ki. Rövid és rejtélyes udvari szolgálat után végképp úgy döntött, hogy evangélikus lelkész lesz. 1569-ig Balassi János családi lelkészeként szolgált Zólyomban. Ekkor menekülni kényszerült, mert Balassi Jánost koholt vádakkal letartóztatták.
Kiadta prédikációit és 1578-ban az Ördögi kísírtetek című művét, amelyben az uralkodó személyét és az uralkodó osztály jó néhány tagját név szerint bírálja. 1579-ben családostul kiűzetett semptei otthonából, Bécsben letartóztatták és bebörtönözték. De innen is, életében immár harmadszor, megszökött. Előbb Beckó várában rejtőzött, majd a Balassi család segítségével Detrekő várában élt haláláig, 1584-ig.
* * *
Bornemisza Péter prédikátor, költő, író, könyvnyomtató a 16. században élt, amikor is megszűnt a magyar államiság, de megszületett a magyar Biblia-fordítás, de megszületett a magyar irodalmi nyelv, de megszületett az a magyar értelmiség, amely a felszabdalt országrészektől függetlenül az egész magyarságban gondolkodott, értük írt és harcolt, életét sem kímélve. Ez az a század, amelyik rádöbbent bennünket arra, hogy legfontosabb örökségünk, önazonosságunk legfőbb bizonyossága és hite: a magyar nyelv.
Bornemisza élete és munkássága példát ad az értelmiségi hivatást vallók számára. A mai ínséges időkben ez különösen megszívlelendő.
Bucz Hunor
Március 22-én Csűrös Csilla vendége volt Bucz Hunor a Kossuth Rádióban. Legújabb bemutatónk, Boremisza Péter: Magyar Elektra kapcsán beszélgettek. A műsor az alábbi linken meghallgatható (Bucz Hunor a második vendég).
Beharangozó:
Riportok:
|