|
Bölcs-balga, boldog-boldogtalan
Táltos paripák és/vagy állatorvosi lovak
Jóisten országai és/vagy földi-égi poklok
Életminőség tesztkönyv: lexikon – szótár I.
KÖLCSEY FERENC
ZSARNOK
Virtus s igazság zengtek nyelveden,
De gyűlölte mindkettőt szived;
Csak leple volt hatalmad bűneidnek,
S szádban a törvény átok leve.
Ezüstkehelyt ürített a gonosz asztalodnál,
Kivűl az ajtón sírt az üldözött.
Még egy falatja volt az éhező szegénynek,
S elrablottad azt;
Avult fedél óvá még a szelektől,
Hideg vérrel hajtád ki onnan is.
Hajh bujdosott az ősi lakhelyéről,
Sápadt neje
Keblében vitte kisdedét, s panaszát
Poroszlód azt korbáccsal ölte el!
S terád bízatott-e ezreknek boldogsága,
Hogy árulhasd pénzért véröket?
S neked ád majd márványt s nagy nevet a hízelkedés
O Rabló, sírodon?
Cseke, 1823. április
*
Kínzómesterem
Csak aki jó közelről
és elég régóta ismer engem,
az tudja, hogy mi az érzékeny pontom.
És ráadásul: ha velem egy fedél alatt él,
s minden nap ki vagyok neki szolgáltatva
s ráadásul tőle pont az ellenkezőjét várom…
*
Nincs otthonom
mire hazajövök már semmi nincs a helyén,
vadidegen, ismeretlen emberekbe ütközök,
akik méltatlankodva megütköznek rajtam
és hívatlan vendégként bánnak velem...
*
Végletesen választó
Egy hosszú ideig nagyon válogatsz,
Neked senki nem jó, minden kérő kikosarazva,
Majd egyszercsak nagy hirtelen nagy pánikba esel,
és elmész az első emberrel, aki hajlandó megkérni…
*
Fentről alá…
Előbb magasra felemelnek,
egy kicsit belekóstolsz a jóba,
majd hirtelen, ok nélkül elejtenek,
s mélyebbre zuhansz, mint az eredeti helyzeted...
*
Kipróbálatlan
Ha csak egy napra helyet cserélhettél volna,
S megtapasztalhattad volna a királyfi lét keservét,
Akkor holtig boldogan élvezhetted volna koldusságod
(de ugyanezt megtehetted volna olyan formán is, hogy
kellő empátiával és fantáziával jó könyvet olvasol erről)
*
Kétvállon – tus
A zsarnokság akkor győzött le véglegesen,
Amikor eszmélnél, de eszme csak az övé jut eszedbe,
Amikor már érte születsz-nevelődsz, csak neki tapsolsz,
Amikor belopózik a nászágyadba és szerelmi ölelésedbe,
S majdan ott áll sírodnál: megmondja, hogy ki voltál…
*
A Hatalom ravaszsága
Ha nem tudja legyőzni, legyűrni mozgalmad,
Vagy nem tudja megosztani, szétzilálni, lejáratni,
Akkor lopva az élére áll, s átveszi a vezetését,
S így ő lesz magának a saját kritikusa, ellenzéke…
*
Besúgók és provokátorok
Míg az előbbi csak fülel és jelent,
Addig a másik aktív, és hülyeségre bíztat,
Lenyuszizva vakmerő tettekre ragadtat,
Hogy felsüljél, lebukjál, elvesszél…
*
Manifeszt és látens szerep
Az iskolarendszer csak konzerválja,
sőt erősíti a társadalmi különbségeket -
ez netán kontraproduktívnak mondható,
vagy csak beteljesíti titkos küldetését?
*
Megtörni a lelket
A katonaság nem volt hatékony,
nem lettünk minőségi hadrafoghatók?
De - talán - nem is ez volt a fő-fő célja,
hanem inkább a fiatal vadcsikók betörése...
*
A homoszexualitás vicc
A homokosságot, buzulást stb.
sokáig üldözték, tiltották, stigmatizálták,
majd megengedték, szinte már támogatják,
azt is megéljük majd, hogy lassan kötelező lesz…
*
Luk, luk
A homoszexualitást preferálják:
Nem kell fogamzásgátló, s abból nem lesz gyerek,
És még a férfi-nő szerepeket is lehet cserélgetni!?
*
Hiányzó hős
A férfiak akkor is lapulnak, mint szar a fűben,
amikor éppen hogy legény kell, kellene a gátra…
(mindenki arra bazíroz, hogy majd valaki más…)
*
Tűz van, babám!
És még őt, pont őt
a más által lopott disznósajt
becsületes visszaszolgáltatóját
sújtja a cinkosan sok kicsit lopó
úgynevezett dolgozó nép megvetése..
*
Fegyverkezés
Mindenki tarthat otthon lőfegyvert,
És már az első gyanús mozdulatra,
Pl. ha kopogtatás nélkül nyitsz rá,
Felszólítás nélkül beléd lőhet egyet!
*
Kopogtatás nélkül
Bárki rád nyithatja az ajtót,
Amit sose zárhatsz be – vagy leszerelik
(mint pl. anno a néphadseregben ez előírás volt)
*
Dinasztia – kasztrendszer
Csak orvos fiából, lányából lehet orvos
Vagy ennek éppen az ellenkezője áll:
Minden más lehet, csak épp az nem
Apáról fiúra nem szállhat át a mesterség
*
Hekus trükk
A rossz után jön a jó rendőr
És levesz a lábadról, s neki vallasz
(az ún. őszinte beismerő vallomással
négy helyett öt-hat évet is kaphatsz…)
*
Önelégült adakozó
Aki tüntetően segít himihumikkal,
De kínosan ügyel, nehogy megkérdezze:
Neked itt és most igazán mire lenne szükséged…
*
Sótlan
Tudni, érteni és élvezni
Mindent tud a humor történetéről,
Csak nem érti, s főleg nem élvezi a tréfát
Bár jó elméletet alkotott az emberi nevetésről,
De képtelen hatásosan elmondani egy jó viccet...
*
Önleleplező
Amikor valaki annak örül,
Szinte már-már büszke is rá:
Amiről egyáltalán nem tehet,
Vagy ami neki habkönnyű volt:
Például, hogy ő nem szegény,
Nem cigány, nem homokos stb.
Ha mást így elvből lefelé nyom,
Ő attól még nem kerül feljebb,
Csak önelégülten egyhelyben jár,
Vagyis végül így maga marad le...
*
Buridán
szamara
Éhen lehet halni
Két egyforma szénaköteg között,
Mert nem tud, tudott választani,
Pedig egyik sem jobb, mint a másik,
De fél, hogy hátha mégis…
És ha az egyiket választja,
Holtig gyötri a kínzó gondolat:
Biztos a másik lett volna az ízesebb…?
*
Defenzív rejtőző
Te mindig fekete bábukkal kezded a játszmát,
S mindig csak reagálsz a fehér bábú lépéseire?
Te csak akkor szólalsz meg, ha kérdeznek,
Te igyekszel mimikrivel beolvadni a háttérbe,
Beleszürkülni s halottnak tettetni magad -
Vigyázz, mert úgy maradsz...!
(s jön a szklerózis multiplex)
*
Nőstény bosszú
Nem tudsz belenyugodni a válás bejelentésébe,
S vagy meg sem próbálsz újítani, változtatni stb.,
Vagy mély frusztráltságod minden agressziójával
Rárontasz arra a „büdös bestiára”, a „kurvára”,
Utcai jelenetet rendezel, megtéped és sértegeted,
Így magadat járatod le, s férjeddel is felégeted a hidat,
Ami azután ellehetetlenítheti a közös gyereknevelést…
*
Ördögi körök
A legjobb védekezés a támadás?
Önvád gyötör lelkiismereted kínpadján,
De te vádaskodással gyötröd szeretteid -
azokra haragszol, akikkel szemben bűntudatot érzel…
(amiért kis önvizsgálat után újabb bűntudatot gyűjtesz be)
*
Luxuscikkre
hajtasz, gürizel, pedálozol, spórolsz, kuporgatsz,
ami szinte elérhetetlen árú, s amúgyis felesleges -
s így nem engeded meg magadnak azt a luxust,
hogy csak úgy elbarangolj sétálva szemlélődni…
*
„Rendes háziasszony”
Amíg nincs elmosogatva,
addig a konyhában marad,
még az sem tántorítja el ettől,
hogy odabent épp Jézus a vendég...
*
Szükséges – felesleges
Sokáig vándorolsz a sivatagban,
S mire elvánszorogsz az oázisokhoz,
Ott mindig csak nyakkendőt árulnak –
Mikor nagy keseervesen egy élelmiszerboltba érsz,
Akkor meg nem mehetsz be, mert nincs nyakkendőd…
*
Szükséges,
de nem elégséges
Van lemezed, de nincs lejátszód
Van labdád, de nincs játszótársad
Van libidód, de nincs potenciád, merevedésed
Van erekciód, falloszod, de nincs befogadó öl...
*
Félkarú óriás
Van autó, de nincs motorja
Van nagy ereje, de nincs esze
Van sok esze, de nincs jó szíve
Van tehetsége, de nincs szorgalma
Lenne egy társaság, de nincsen lelke
*
Kegyelemkenyéren
Talpnyaló udvari bolond lettél,
Aki örül, ha vetnek neki egy kis koncot,
S ha még van humorod, az is „királypárti”…
Az elsők közt kiáltod szépnek a király új ruháját...
*
Palimadár
Annyira szeretnél egy „jobb körhöz” tartozni,
Hogy önként jelentkezel piszkos-veszélyes munkára,
Majd megdöbbenve tapasztalod, hogy ha elküldenek:
a mór megtette kötelességét, a mór már mehet…
*
A MERENGŐHÖZ
Laurának
Hová merűlt el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres?
Talán a múlt idők setét virága,
Min a csalódás könnye rengedez?
Tán a jövőnek holdas fátyolában
Ijesztő képek réme jár feléd,
S nem bízhatol sorsodnak jóslatában,
Mert egyszer azt csalúton kereséd?
Nézd a világot: annyi milliója,
S köztük valódi boldog oly kevés.
Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz.
Mi az, mi embert boldoggá tehetne?
Kincs? hír? gyönyör? Legyen bár mint özön,
A telhetetlen elmerűlhet benne,
S nem fogja tudni, hogy van szívöröm.
Kinek virág kell, nem hord rózsaberket;
A látni vágyó napba nem tekint;
Kéjt veszt, ki sok kéjt szórakozva kerget:
Csak a szerénynek nem hoz vágya kínt.
Ki szívben jó, ki lélekben nemes volt,
Ki életszomját el nem égeté,
Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt,
Földön honát csak olyan lelheté.
Ne nézz, ne nézz hát vágyaid távolába:
Egész világ nem a mi birtokunk;
Amennyit a szív felfoghat magába,
Sajátunknak csak annyit mondhatunk.
Múlt és jövő nagy tenger egy kebelnek,
Megférhetetlen oly kicsin tanyán;
Hullámin holt fény s ködvárak lebegnek,
Zajától felréműl a szívmagány.
Ha van mihez bizhatnod a jelenben,
Ha van mit érezz, gondolj és szeress,
Maradj az élvvel kínáló közelben,
S tán szebb, de csalfább távolt ne keress,
A birhatót ne add el álompénzen,
Melyet kezedbe hasztalan szorítsz:
Várt üdvöd kincse bánat ára lészen,
Ha kart hizelgő ábrándokra nyitsz.
Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt.
1843.
*
Oly rossz kor/pokol,
Önsorsrontó balgák és gyávák/
halmozottan hátrányos helyzetűek
*
Ily/oly jó rossz korban él(t)ünk mi
most és hajdan/majdan e Földön?
Emlékeztető, kórképfestő, és vízió
mindenről, ami valahol s valamikor
már volt, most van, vagy még lehet
*
Kémek/kishercegek utazásairól küldött
SMS jelentések közeli-távoli bolygókról,
amik figyelmeztetők lehetnek a Földnek,
nehogy hamarosan-végleg Titanic-sorsa legyen
*
Minden hasonlóság, egybeesés stb.
a régmúlt, jelenlegi, ill. jövőben lehetséges
Földbolygós emberi és más élet történetével
nem pusztán a véletlen műve: a mese rólunk szól,
ismerjünk rá magunkra, és változtassunk, amíg lehet.!
|
